Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-04 / 152. szám
1990. szeptember 4., kedd üj Dunäntüii napló 3 Az Országgyűlés rendes ülésszakának első munkanapja Múdosílottá ka kormányzati munkamegosztást Aitierikai kapcsolatok Hit akar a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete? (Folytatás az í. oldalról) augusztus 31-ével lemondott képviselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szentszéknél képviseli majd hazánkat. Az elnöklő Szabad György közölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabod demokrata képviselő önálló indítványt nyújtott be a Belügyminisztérium hírhedtté vált egykori lll/lll-as ügyosztályának állományába tartozó szigorúan titkos feladatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati személyek nyilvántartásával kapcsolatban. A sürgősséggel beterjesztett indítvány ügyében a törvényhozás később — várhatóan kedd reggel - hoz döntést. Az első napirendi pontként terítékre került törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s 249 szavazattal, 5 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabálytervezetet részletes vitára bocsátja. Mivel időközben számos módosító indítvány érkezett a javaslathoz, az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a részletes tárgyalás, illetve a határozathozatal csak az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem problémamentes, hiszen a Fidesz parlamenti frakciója - az elnök kérdésére válaszolva — kifogását hangoztatta azzal a gyakorlattal szemben, hogy a törvényhozás plenáris tanácskozására fenntartott ülésnapokon bizottsági üléseket tartsanak. A probléma áthidalása a Házbizottságra vár. A polgármesteri tisztségről szóló törvényjavaslat általános vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jellemezte. Ismét csak heves szópórbaj alakult ki a kormónykoalició pártjai, illetve az ellenzék között a polgár- mesteri tisztség összeférhetetlenségi listája kapcsán. Az ellenzék továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy képviselők is betölthessék e funkciót. A kérdésnek egy távolabbra mutató jogi vonatkozása is van, nevezetesen: milyen szavazati aránynyal hozzon határozatot a parlament a törvénytervezet ügyében. A plénum döntött; módosítással elfogadta az önkormányzati választások pénzügyi szükségleteire vonatkozó ország- gyűlési határozatot. Kisebb bonyodalmat okozott a szavazás telőtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartalmú módosító javaslat közül melyiket vegyék figyelembe. Az elfogadott határozat szerint a kormány az önkormányzati választásokra két részletben több mint félmilliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére - utólagos elszámolási kötelezettséggel. Ebből az összegből fedezhetik egyebek között a tiszteletdíjakat, a túlmunka költségeit, a nyilvántartások elkészítését, az értesítők kiküldését, a helyi hirdetmények és plakátok költségeit, a szavazókörök élelmezési kiadásait, az információs rendszer működtetéséhez szükséges összeget, a hírösszeköttetés költségeit. Külön 10 millió forinttal támogatják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletében induló független jelölteket - ez személyenként mintegy 2000 forintot jelenthet. A parlament harmadik napirendi pontként tárgyalta a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabálycsomag lényege, hogy a gördülékenyebb, hatékonyabb kormányzati munka érdekében „újraosztotta" számos minisztérium feladat- és hatáskörét. Az általános vitára az volt jellemző, hogy az egyes frakciók a minisztériumok feladatainak körvonalazásában tiszteletben tartották a kormány autonómiáját. Az ellenzéki körök is úgy vélekedtek, hogy a minisztériumok közötti munkamegosztás szabályozása elsősorban a kormányra tartozik, az ő feladata és felelőssége munkarendjének, szervezeti felépítésének kialakítása. Az általános vitában felszólaló képviselők egyetértettek a munkamegosztásnak azzal a rendezőelvével, hogy a szabályozás, ellenőrzés, illetve a folyamatok „vezérlése" más-más tárcához tartozzanak, ezzel is megakadályozva ágazati lobbyk esetleges kialakulását. Az építésüggyel kapcsolatban az eredeti törvényjavaslatot erősítette meg az Ország- gyűlés. Eszerint az építésügyi igazgatás központi feladatait a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel foglalkozó miniszter, illetőleg az építőipari tevékenység tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszter látja el. Az oktatásról szóló törvény módosítása kapcsán a parlament jóváhagyta Várkonyi István (MDF) indítványát, miszerint a szakközépiskolában, a szakmunkásképző iskolában, valamint a szakiskolában folyó szakmai oktatás tekintetében a központi irányítást a munkaügyi miniszter látja el, a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterrel együttműködve. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban a törvény a központi ágazati irányítást a munkaügyi miniszter hatókörébe utalta a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterek, továbbá a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervek bevonásával. A jóváhagyott módosító indítványokkal ggyetemben a törvényhozás 174 szavazattal. 35 ellenében, 47 tartózkodás mellett jóváhagyta a törvényjavaslat egészét. Az Országgyűlés 16 óra után néhány perccel befejezte rendes ülésszakának első munkanapját. A parlament kedden várhatóan a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes ' vitájával folytatja munkáját. A jogszabály-tervezettel kapcsolatban benyújtott módosító indítványok ügyében illetékes bizottságok hétfőn az esti órákban foglalnak állást. „A tanárok ne végezhessenek szellemi segédmunkát” A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete harmadik, nemzetközivé szélesedő találkozóját Pécsett, a JPTE Tanárképző Karán tartották augusztus 22-27. között. A 300 jelentkező közül zömében a legújabban alakult □lapszervezetek képviselőjét- 80 pedagógust - hívtak meg a találkozóra, ahol a szemináriumok munkájában neves oktatáskutatók is részt vettek, vendégük volt Albert Shanker, az IFFT elnöke is. A PDSZ és az amerikai testvérszervezet kapcsolatáról, a pécsi találkozóról és álláspontjukról Pokorni Zoltánnal, a PDSZ szóvivőjével váltottam szót.- A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete független szervezetként 1988-ban jelent meg a hagyományos keretek közt működő szakszervezet mellett, de a függetlenséget, a Szabad Demokratáktól és a Demokrata Fórumtól való elhatárolódást most kell igazán komolyan venni. Mi az Egyesült Államokból induló mozgalommal, az American Federation of Teacher-szel, az Amerikai Tanárszakszervezettel vettük fel a kapcsolatot. A pécsihez hasonló első találkozónk Sopronban volt tavaly. Akkor még Grósz Károly tiltakozott a közös magyar—amerikai szeminárium ellen. Az idén áprilisban Székesfehérváron és most Pécsen is találkoztunk.- Ahol vendégünk volt Albert Shanker úr, az AFT elnöke is.- Albert Shanker a húsz leghíresebb amerikai közé tartozik, 1960 körül kezdett dolgozni az Amerikai Tanácsszakszervezetben. Eredetileg történelem és filozófia szakos tanár. Sztrájkokat, tiltakozásokat szervezett, tevékenysége miatt többször letartóztatták, lecsukták, de azóta megsokszorozódott a szakszervezetekhez tartozók száma. Az Egyesült Államokban ez 760 ezer pedagógus részvételét jelenti. Shanker elnöke az IFFTV-nak is, oz International Federation Friee Teachers Unionnak, a Szabad Tanárszakszervezetek Nemzetközi Szövetségének is. Ez a világszövetség már közel 14 millió tanár mozgalmát jelenti, amelyhez a kelet-európai régióból eddig csak a lengyel- országi Szolidaritás tanárszekciója és a PDSZ csatlakozott. A közép-kelet-európai országok részvételével ez év júniusában szerveztünk egy találkozót Budapesten, éppen annak a gondolatnak a jegyében, hogy a mozgalom tovább erősödjön nemzetközileg is.- Nemcsak a közvélemény, de a gazdasági szakemberek és tán a politológusok egy iá része is meglehetősen szkeptikus, ha szakszervezetről hall. — Meggyőződésünk, hogy a tonárok társadalmi erőt jelentenek. Különösen nagy erőt, ha a szülők is támogatják őket. A mozgalomban dolgozók hivatásukat szerető, hittel tanító pedagógusok, akik amennyire szeretik, annyira féltik is az is-, kólát, ezért is próbálnak tenni az érdekében. Nemcsak az a dolgunk, hogy szembeállítsunk dolgokat egymással, tiltakozzunk, hanem hogy bizonyos érdekérvényesítő technikákat elsajátítsunk, és demokratikus keretek közt alkalmazzuk. Hatékonyan érveljünk, helyesen tegyünk föl kérdéseket. Ez ^pz, amihez az amerikaiak nagyon értenek: hogyan lehet hatékonyan működtetni ezeket a technikákat. A pécsi tábor erre a közös tanulásra is alkalmat adott. Most dől el, milyen is lesz a hazai oktatásirányítás szerkezete az elkövetkező 20-30 évben, milyen lesz ebben az iskolaszék, a tankerület, a hitoktatás helye és szerepe. Mi is a három lábon álló iskolaszék hívei vagyunk, ahol az önkormányzati képviselet, a pedagógusok és a szülők egyenlő arányú részvételével döntenek az iskola sorsáról, az igazgatót ez a testü„.. rnvggyőiodeiunk, hogy a tonó- rofc tárló dalmi erűt j*l>nt«na4,> — mondja Pokorni Zoltán Fotá: Ssundi Gyärgy let nevezze ki és ellenőrizze az oktatásra fordított pénzt.- Az általános szegénységben a pénz, az iskolák lenn- tartása, működtetése a legérzékenyebb kérdés. Japánban például a tanító társadalmi presztízse talán a legmagasabb. Néha csak a sztrájk segít, ha segít. Sokszor éppen azokat a gyerekeket sújtja, akiken segíteni akar.- A pénz valóban a legérzékenyebb kérdések egyike, de nem szabad mindent innen /megközelíteni, és azt sem hiszem. hogy a tanárnak feltétlenül a társadalmi hierarchia csúcsán kell átlnia. De annak a feltételeit meg kell teremteni, hogy ne végezhessenek szellemi segédmunkát! A gyerek nem attól szenved, ha egy hétig nem kell iskolába mennie a sztrájk miatt, hanem attól, ha rosszul fizetett, munkájukat lélek nélkül végző emberek állnak a katedra elé! A sztrájkot nem etikai kérdésnek tartom, hanem technikainak. Ha a pedagógia valóban hivatás, akkor az említett érvelést nem szabad elfogadni, ahogyan nem fogadták el a tanárok az Egyesült Államokban sem 1960 óta. Bóka Róbert Népi küldöttek Lvovból Rövid látogatásra Baranyába érkezett a Népi Küldöttek Lvov Területi Tanácsának négytagú delegációja Jaroszlav Makszimovics Csernovil tanácselnök vezetésével. A vendégek hétfő délelőtt a megyei tanács épületében meghallgatták Piti Zoltán tanácselnök tájékoztatóját, majd J. M. Cser- no/il elnök adott képet a Ivovi térség gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről. Ez alkalomból rövid interjút kértünk az Új Dunántúli Napló számára. — Elnök úr, hogyan ítéli meg a Szovjetunió, és ezen belül Ukrajna mai helyzetét?- Az önök tanácselnöke azt mondta, hogy az elmúlt egykét évben gyors változások következtek be Baranyában. Nos, én azt mondom, hogy nálunk még viharosabbak. Elég csupán arra utalnom, hogy tavaly még 15 napra börtönbe zártak, mert részt vettem egy — engedélyezett — választási gyűlésen, és az ukrán nemzeti zászló használatáért 'is börtön járt. Ma ez a zászló ott leng a középületeken, magam pedig az Ukrán legfelső Tanács (parlament) képviselője és a területi tanács elnöke vagyok. Márciusban voltak nálunk a választások, amelynek eredményeként a 450 tagú parlamentbe küldött mind a 24 képviselőnk a demokratikus blokk elkötelezettje, a területi (megyei) tanácsban pedig 80 százalékos a részvételi arányunk. Ónálló államiságra törekszünk... Újjászülető kapcsolatok Baranyával? Az ukrán parlamentben a demokratikus blokk csupán 1/3-os arányt képvisel és a küldöttek többsége nem kíván kilépni a Szovjetunióból. A Népi Tanács nevű tömörülés általam vezetett radikális szárnya azonban önálló államiságot akar, és meggyőződésem, hogy ez a gondolat egyre népszerűbb a lakosság körében. Mindazonáltal reálisan azzal számolunk, hogy a Szovjetunió második legnagyobb köztársasága nem az' elsők, hanem az utolsók között fog kiválni, mert ez a birodalom azonnali szétesését jelentené. A demokratikus erők különösen Nyugat-Ukrajnában, a volt Galíciában erősek, ezért mi a Ivovi térséget a demokrácia laboratóriumának tekintjük, és itt próbálunk ki egy sor piacgazdasági kísérletet is. — Milyennek látja az eddig testvérmegyei kapcsolatban álló Lvov és Baranya jövőbeli viszonyát? — Egyelőre tájékozódunk, szeretnénk pontos információkat szerezni. Nálunk is változóban van minden, önöknél is. En nagy perspektívákat látok, például a vállalatok közti együttműködésben. Éppen ezért a politikusok után most szakembereket küldünk Baranyába. Csernovil úr szavait támasztotta alá a MÖBIUS Húsipari Vállalatnál tett látogatás. Dr. Boda Sándor termelési igazgató ugyanis a Lvovi Húskombináttal kötött konkrét szerződésről számolt be a vendégeknek. A közelmúltban szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös vállalat alapításáról, amely húsipari adalékanyagot állít majd elő Lvov környékén. Az alapítók 'közé belépett a kijevi Hús- és Tejipari Kutatóintézet és az Ukrán Húsipari Igazgatóság is, és az együttműködést kiterjesztik húsipari hulladékok ártalmatlanítására is. A leendő üzem referenciaként működik majd. A délutáni órákban a küldöttség tagjai a Művészetek Házával ismerkedtek, és baráti beszélgetést folytattak a Baranya megyei pártok képviselőivel. S. G. A Ivovi tanácsi delegáció látogatást tett a Möbius Húsipari Vállalat pécsi üzemében Fotó: Proksza László MEGHÍVÓ Ezúton értesítjük Tisztelt Részvényeseinket, hogy 1990. szeptember 27.-én a MECSEKTRADE Rt. Pécs, Nyugati Ipari út 1. szám alatti tanácstermében évi rendes közgyűlésünket tartjuk. A közgyűlésen minden részvényes törvényes képviselője, illetve írásbeli meghatalmazottja útján vehet részt. A részvényesek részvényeiket az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kötelesek letétbe helyezni, melyekre az igazgatóság szavazó- ' jegyeket ad ki. Napirend: 1. Tájékoztató a MECSEKTRADE RT. I. félévi tevékenységéről. 2. Alapszabály-módosítás, (alapszabály 10.2. Í ontjának módosítása). Ilásfoglalás az 1991. évi afaptőkeemelés szükségességéről. 4. Személyi ügyek. MECSEKTRADE RT Igazgatósága. (3885)
