Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-29 / 177. szám
IO aj Dunántúli napló 1990. szeptember 29., szombat Vermes úr, Szigetvár „menedzsere”... Tőkét hoz szülővárosába Vitéz Vermes Lászlóval órákig elbeszélgethetnék; történelmet látott s megélt ember. Ma már nyugdíjas, a schwe- chati reptér műszaki osztály- vezetője volt. Osztrák állampolgár, de magyarságát sohasem adta föl, távozni is kényszerből távozott szűkebb pátriájából, Szigetvárról. A családnak itt volt birtoka, a Turbék pusztán. A Vermeskúria az 1700-as évektől állt. Nagyapja a szigetvári kórház megalapítója.- Három esztendeje — mondja - egy szigetvári utam alkalmával találkoztam több helybélivel, s akkor szóba jött, hogyan lehetne a külföldi tőkét érdekeltté tenni, behozni a városba .. . S Vermes úr elindult a menedzseri úton. Köztudott: nem volt könnyű — s nem könnyű még ma sem, a politikai változások utón - meggyőzni a külföldi tőkéseket, hogy Magyarországon pénzt fektessenek be. Pedig a start kézenfekvő volt: a bőforrású és 60 fok feletti szigetvári gyógyvíz hasznosítása megér egy misét. Talpalt, s jött-ment, ki tudja, hányszor tette meg a szervezői-koordinálói utat, megannyi alkalommal tárgyalt a város vezetőivel, pénzes osztrák tőkésekkel, s mára már a táskájában az osztrák vállalkozó ajánlata a városi gyógyszálló építéséhez. Négyszázötven ágy. Már a kivitelező is kéznél, s az osztrák partner véleménye szerint 1991 tavaszától, az első kapavágástól kezdődő 29 hónap alatt megnyithatja kapuit a Danubius hotellánc újabb egysége.- A gyógyszállóról már hallottunk, önről viszont nem ... Hosszasan elgondolkodik, mielőtt válaszolna. Helyette Mester József, a helyi városgazdálkodási vállalat igazgatója, a gyógyszálló koordinátora - ezt a megbízást a városi tanácstól kapta Vermes úrral való barátsága okán is, s ehhez ragaszkodott az osztrák partner is - jegyzi meg:- Pedig Vermes úr álmodta meg a létesítményt. Vermes úrtól kérdezem:- Jelenleg hogyan állanak a dolgok? — Úgy gondolom, hogy meg kell várni a magyarországi ön- kormányzati választásokat, . s ha föláll a szigetvári helyhatóság, lesz, akivel tárgyaljunk. A projekt 350-400 millió schil- linggel tervez, s a majdani magyar részvényeseket az új önkormányzat fogja a tervek szerint kiválasztani. Igen jók az esélyek, az osztrák POOR International cég hajlandó a beruházási összeg felét, vagy akár többet is letenni. Persze, nem ez az egyetlen üzlet, ami Vermes úr közreműködésével érkezik Szigetvárra. Többek között ő koordinálta — a fia közreműködésével - a Hungariapen Kft.-t, mely külkereskedelmi joggal felruházott írószergyártó vállalat. (A közelmúltban megírtuk a szigetvári cég megalakulását.) — Miért mindez? — Ki tudja? Ha nekem volna pénzem, magam fektetném be a városba, de jobb híján csak a szervezést vállalhatom föl. Szeretem ezt a vidéket. Uram, én itt születtem. Deutschkreutzban lakik: a határmenti osztrák faluból soksok kapcsolatra szert tett néhány év alatt, üzletemberekkel, vállalkozókkal tárgyalt, s úgy látja, az osztrákok nemcsak közeli, hanem jó partnerek is.- ön a háborúban pilóta volt?- Felderítő.- A vitézi cím mit jelent önnek, a Szigetvárról elszakadt magyarnak? — Sokat. S mesélni kezd. A történet 1944. július 30-ig nyúlik vissza, amikor mint a honi légierő hivatásos tisztje azt a feladatot kapta, hogy derítse föl, hogy törhet ki a II. magyar hadtest az ellenség gyűrűjéből. — Losice térségében, Lengyelországban közel 45 000 ember került gyűrűbe, s át kellett repülnöm hozzájuk. Iszonyatosan kockázatos feladat volt. Gólya típusú felderítő géppel többször is megpróbáltam földközelben átrepülni a frontvonalat, mire sikerült. Landoltam a hadtest harcálláspontján, majd három súlyosan sebesült bajtársamat kihoztam onnan, és sikerült megadni a hadtest számára a kért információkat. . . A hadtest kitört a zárt katlanból minimális veszteségekkel. A szigetvári pilóta vitézi címet kapott, mely viselésére nemcsak ő, hanem gyermekei is jogosultak . . . — Akkor az eskümben megfogadtam, bárhova is vet a sors, a hazámért minden tőlem telhetőt megteszek. Lehet, hogy más számára ezek nagy szavak, de engem ez motivál ma is. S most nyílt meg a lehetőség, hogy tehessek valamit. Kozma Ferenc Hol fognak dolgozni és lakni? Szakmát tanulnak a nevelőotthoni fiatalok Szakmát tanítani, munkahelyet találni és lakni. Ez a három gond egyre jobban nyomasztja azokat, akik az állami nevelőotthonokban élő fiatalok jövőjéért felelőre!:. A szakmatanítás érdekében az elmúlt évben együtt; <■ ködésre jutott a bakócai otthon és a Villányi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet, idén pedig a KIOSZ és a bükkösdi nevelőotthon. A bakócai gyerekek közül tavaly 14-en ismerkedtek meg a zöldség- és gyümölcstermesztés alapjaival. A villányiak állították össze a tantervet, ők adták a tananyagot és segítették a bakócai pedagógusok munkáját. A végzett gyerekek közül kettő Zala megyében egy magánvállalkozónál dolgozik, 12 pedig szerződéssel a mohácsi tartósító üzemben. Idén folytatódik az együttműködés a két intézet között, sőt, mint Radnai Gyulától, a villányi iskola igazgatójától hallottuk, az Istenkúti Nevelési Központtal is van már kapcsolatuk. Az elképzelések szerint itt dísznövénytermesztő és parkgondozói tanfolyamot indítanak. A bükkösdi otthon a KIOSZ Oktatási és Szakmafejlesztési Központjának pécsi kirendeltségével kötött megállapodást, amelynek értelmében idén októberben textil- és ruhaipari varrómunkás képzésre indítanak tanfolyamot. A résztvevők — eddig t7 fiatal — a sikeres vizsgát követően olyan bizonyítványt kapnak, amely vállalati, ágazati szériavarrásra jogosítja őket, illetve amely- lyel vállalkozásba kezdhetnek. A szakmát adó tanfolyamok valamennyi baranyai nevelőotthon fiataljai számára nyitottak. A nevelő- otthoni igazgatók megegyeztek abban, hogy minden otthon bekapcsolódhat, vagyis, ha a bükkösdiek közül valaki a bakócai zöldség-gyümölcstermesztő tanfolyamon akar részt venni, vagy fordítva, akkor arra az időre átköltözik. A tanfolyamok szervezését a SZEM, illetve Népjóléti Minisztérium pályázati támogatása tette lehetővé. A bükkösdiek többek között ebből a pénzből vásárolták azokat a varrógépeket, amelyeken a lányok tanulnak. T. É. Zsúfoltság, túlterheltség, technikai lemaradás, méltatlan bérek Kesergés Justitia templomában Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bírók Hajdan az Igazság palotáinak nevezték a bírósági, főként a felsőbírósági épületeket célzatosan méltóságot sugárzó külsejük miatt. Akit ma ügyes-bajos dolga Pécsett a Baranya Megyei Bíróság épületébe visz és ha korábban csak nyugati filmekből látott belülről bíróságot, igencsak meghökkenhet a különbségen. Az egykori királyi ítélőtábla épülete a már nagyon :éac'a a valóságtól messze elrugaszkodó kincstári optimizmussal sem nevezhető palotának, s nemcsak látványként, de funkcionál! San sem szolgálja a bíróság, a törvény tekintélyét.- Az ötvenes években épületéket vették el a bíróságoktól, emiatt a megmaradtokban most szinte elviselhetetlen a zsúfoltság. De a későbbiekben is csak mindig a maradékelv állapján jutott az igazságügynek a költségvetésből, s ebből nemhogy korszerűsítésékre, de a színvonal fenntartására sem futotta. Irodatechnikánk elavultsága 20- 30 évesre tehető. A munka- körülmények, a tárgyi környezet nem .méltóak a bíróságokhoz — mondja dr. Tamásly József, aki funkciójából eredően is országos helyzetképpel bír, hiszen nemcsak a Baranya Megyei Bíróságnak, de az Ideiglenes Országos Bírói Tanácsnak is elnöke. Ha manapság Pécsett dolgozó bírókkal beszél az ember, természetesen az az első téma, hogy a hosszú huzavona utón 5 éves használatra végre megkapták az MSZMP volt megyei székházának déli és nyugati szárnyát. Ideiglenes megoldás, de lehetővé teszi, hogy a jelenleg Pécsett négy különböző épületben folyó bíráskodás két épületbe koncentrálódjon, s főként azt, hogy a Pécs Városi Bíróság két évtized után újra egy épületbe, a Széchenyi téribe kerüljön. Az ót- és beköltözés azonban biztos, hogy hónapokig elhúzódik. A továbbiakban emlegetett problémák azonban korántsem pécsi sajátosságok: rossz munkakörülmények, túlterheltség, a bírói hivatáshoz méltatlan bérek. Polgári ügyszakban az ügyek mind bonyolultabbak, nehezebbek lesznek. Büntető ügyszakban nemcsak minőségi, de erőteljes mennyiségi növekedés is mutatkozik, amit nagyjából fele-fele arányban produkál a bűnözés alakulása, s a bírósághoz került újabb és újabb hatáskörök.- A tavalyi első félévhez képest, mindent egybevéve, 500-zal több üggyel kellett foglalkoznunk az idei első félévben - tájékoztat dr. Mészár Róza, a Pécs Városi Bíróság büntető elnökhelyettese. - Egy hónapban 70-80 folyamatos ügy intézése jut egy bíróra, pedig az ideális 40- 50 lenne. Hasonló túlterheltségről számolt be a polgári ügyszak elnökhelyettese, dr. Poronyi Györgyi is: 100—110 «üggyel foglalkozik egy bíró havonta, pedig 70-80 lenne a normális mennyiség. Mindkét ügyszakra általánosítható tapasztalat, hogy nagyon meglazult az állampolgári fegyelem, nőtt az ügyfelek agresszivitása. Például minden eddiginél többször kellett az utóbbi időben rendbírságokat kiszabni, elővezettetni a tárgyaláson idézésre meg nem jelent tanúkat, vádlottakat. Az pedig kü- lö szociológiai, politológiai kutatást igényelne, hogy miért lett ma divat az egyes ítéleteik ellen berzenkedök körében lesztáfinistázni a bírót. Jellemző, hogy büntetőügyekben pont olyanok élnék ilyen tartalmú minősítésekkel, akik tipikusan köztörvényes bűncse- lekméy miatt — lopás, sikkasztás - kerültek a bíróság elé. len nagy hivatástudat kell ahhoz, hogy ezeket a sértése,,Csúcsforgalom” a 40-esben, a ke lenyelve, a munkakörülményeket elviselve, a túlterheltséggel megbirkózva, a szakma tekintélyvesztett pozícióját egyénként is elszenvedve, s ilyen relatíve alacsony bérért a bírák a helyükön maradjanak. Mind hangosabban, nyíltabban fogalmazódnak meg olyan vélemények, hogy a bírák hivatástudatával túlságosan is visszaéltek, s hogy ez a helyzet aligha tartható fenn tovább az igazságszolgáltatás normális működésének veszélyeztetése nélkül. A bírói függetlenséget egzisztenciális garanciákkal is biztosítani kell. Ez régi és általános nemzetközi gyakorlat, hiszen a bírák — éppen függetlenségük megőrzése miatt - a személyi alapbérükön kívül csak törvényileg szigorúan korlátozott kivételes esetekben juthatnak mellékjövedelemhez.- A bírák jövedelme a jogász szakmán belül a legalacsonyabbak közé számít — tájékoztat dr. Tamásfy József, az Ideiglenes Bírói Tanács elnökeként. - A rosszul fizetett közalkalmazottak fizetési kategóriájába esett a bírák béremelése. A legutóbbi általános bérrendezés viszonylagos eredménye is már régen elolvadt az inflációban. Anyagi oldalról a bírósági függetlenség feltétele a parlament által megállapított független költségvetés, amely a bírói szervek méltó működését biztosítaná. A bírói hatalom különállása különösen indokolttá teszi, hogy önálló előmeneteli és bérrendszerért harcolunk. Ismereteim szerint az igazságügyminiszter a közeljövőben nyújt be erről egy előterjesztést. Ennek lényege: 1991. január 1- jétől nemcsak a bírákra, hanem a szélesebb értelemben vett igazságügyi dolgozókra is vonatkozóan bevezettessék egy rendszer, amely olyan automatizmust tartalmazna, hogy mindenki tudja: bizonyos várakozás után milyen szakmai •rang és fizetés illeti meg. Mindezzel garantált fizetés- emelés is járna. Az azonban, hogy mindebből mi valósul meg a gyakorlatban, s milyen Baranya Megyei Birósáqon Fotó: Proksza László mértékben, kétségkívül a gazdasági helyzet függvénye. Egyre több jele mutatkozik annak, hogy a bírói kar türelme fogytán van, a felgyülemlett feszítő gondok robbanással fenyegetnek. Dr. Gátos György, a Magyar Bírói Egyesület Baranya Megyei Tagozatának elnöke a szakmai képviselet és a szak- szervezet közösen elhatározott lépéseiről beszél. Némi túlzással: mindegyik egy kis bomba, amelyeknek már ketyeg az időzítőszerkezete: — Elkészítettünk egy jelentést a bírói kar és a bíróságok helyzetéről, s már eljuttattuk a Magyar Távirati Irodának. Az országos vezetőségünk sajtótájékoztatót kíván összehívni, hogy a bírák helyzetét bemutassa a közvéleménynek. Ezt a tájékoztatót követné még az ősz f&lyamán egy memorandum elkészítése, amellyel köztársaságunk elnökéhez fordulnának a bíróságok, bírák égető gondjainak megoldását kérve. Végső soron olyan lépésre is gondol országos vezetőségünk, hogy kérelemmel fordulunk az Alkotmánybírósághoz: vizsgálja meg, hogy a bíráknak a sztrájkjogtól való megfosztása összhangban van-e Alkotmányunk szellemével? Szerintünk ugyanis a bírák sztrájkjogtól való megfosztása alkotmány- ellenesnek tűnik. S ha ez beigazolódik, az Alkotmány- bíróság határozatban állapítsa meg ezt a tényt. Sztrájkolnak a bírák? Ilyen aligha volt történelmünkben. Dunai Imre Növekvő érdeklődés a traktorok iránt A mezőgazdasági termelőivállalkozói kedv javulását jelzi, hogy hosszú évek óta először növekvőben van az érdeklődés a traktorok iránt; főként a közepes teljesítményű, szovjet gyártmányú MTZ típusú gépek és a csehszlovák, valamint a magyar gyártmányú kéttengelyes kerti traktorok keresettek a kereskedelmi telepeken. A gyártók és a forgalmazók a kerti kisgépek széles választékát kínálják, ezekre számos vevő akad még az őszi hetekben is. Becslések szerint hazánkban mintegy 350-400 ezer kistermelő tulajdonában van valamiféle motoros kisgép. A 10 kW-os csehszlovák és magyar gyártmányú kerti kistraktorokból helyenként az igényt nem is tudják kielégíteni, olyannyira kelendőek és merőben új fejlemény, hogy az ezeknél nagyobb vonóerejű, közepes teljesítményű traktorok nagy számban találnak gazdára. Az FM adatai szerint míg a kistermelők érdeklődése a gépek iránt fokozódik, addig a mezőgazdasági nagyüzemek vásárlásai a tavalyinál alacsonyabb szinten vannak.
