Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-28 / 176. szám

1990. szeptember 26., péntek ríj Dunántúli napló 3 Idegenforgalmi világnap Amiről 30-án döntünk (5.) Mint a mezőgazdaság Olvasom az idegenforgalmi világszervezet főtitkárának üze­netét - a tegnapi világnap alkalmából írta —, s ebben a mondatot: „Az idegenforgalom el nem ismert iparág, fejlesz­tendő szolgáltatás.” Nálunk - teszi hozzá Szőnyi János, a Mecsek-Tourist igazgatója — még furcsább a helyzet. . . Mert az idegenforgalom any- nyi konvertibilis valutát tesz le az asztalra, mint a mezőgaz­daság. Vagyis: valójában hú­zóágazat. Tavaly rossz évről beszéltek. Mint kiderült, „ösz- szemostók" a turizmus bevé­teleit és azt a pénzt, amit a magyarok lázasan elvásároltak odaát. Úgy tűnik, most fénye­sebbek lesznek az idegenfor­galom dollárjai: a jövőben a volt szocialista országokkal is valuta lesz majd az elszámo­lás alapja. A tehetőségek Baranyában nagyok - jónéhány kihaszná­latlan területtel. Szüretelt ön már Villányban? (Persze, a hirdetés német nyelven!) Ma­gánkempingek, panziók, lo­vardák nyílnak: a hézagokban. A megyei idegenforgalmi hi­vatal közel annyi fizetőven- dék-szálláshelyet üzemeltet, mint amennyi a megépített (szálláshely. A kettő együtt 160 000 vendéget fogadott. És a sejthető jövő: példá­ul az Adria-Alpok együttmű­ködés keretében, újonnan megcsillantott kínálatra ala­pozva, nemzetközi támogatást is szerezni. Sejthető a jövő? A jól jö­vedelmező ágazat még jöve­delmezőbbé tétele a Mecsek- Villóny tájegység „összefonó­dott" kínálatát indokolja. Hogy kik fognak össze — ön- kormányzatok, magánosok, már működő szervezetek -, legfeljebb összehangolás kér­dése. Nem zárható ki annak előnye, hogy mindezt közös irányítással tegyék. így példá­ul az állami támogatás össze­ge egycsapásra megduplázód­na. A feltételes mód túl sok. Holott adottak a lehetőségek - a még kihasználatlanokkal együtt -, várható és termelő­dik pénz, s jövő évben már nappali tagozaton képeznek Pécsett az idegenforgalmi is­kolában: jobb lesz a szakmai hozzáértés átlaga. Hogy akkor mi hiányzik? Annak biztos tudata, hogy „főágazattá" avatják nálunk is az idegenforgalmat, s nem veszélyeztet az, hogy dara­bokra szakadva elvesznek ben­ne o turisták. És persze: a jó bevételt eredményező tu­risztikai célpontok is. M. A. Húsipari ígéret Érdemes-e sertést tartani? Az 1000 forint körül, vagy inkább afelett alakuló kukori­caárak a sertéstartók többsé­gét elbizonytalanítják. Számos gazda azon töri a fejét, hogy felhagy a hizlalással, néhá­nyon pedig már határoztak is: disznót csak a saját hűtőlá­dájuk feltöltésére tartanak. Eb­ben ' a helyzetben mivel tudja biztatni a termelőket? — kér­deztük Brun Józsefet, a Mö- biusz Húsipari Vállalat igaz­gatóját. — Ismeretes, hogy a nem ru­bel elszámolású export támo­gatását jelentősen leépítette a kormány, s ezért jó néhány húsipari cég a közelmúltban csökkentette a felvásárlási ára­kat. Határozottan kijelentem, hogy nálunk árcsökkentésre nem kerülhet sor. Sőt, a napokban postáztuk az integrátoroknak a leveleket, hogy a III. negyed­évre meghirdetett 1 forintos ki­lónkénti időszaki felárat a IV. negyedévre is kiterjesztjük a kistermelőknél. Ami tehát csak időlegesnek látszott, azt a ki­egészítést állandósítottuk. Az ár tehát ^69 forint kilónként. — És ezzel fenn lehet tar­tani a termelői kedvet? Elég ez ahhoz? — Nem hiszem, hoqy elég. Ezért, ha találunk rá fedezetet, az év utolsó két hónapjában tovább emeljük a felvásárlási árat. A kistermelőit és a nagy­üzemit egyaránt. Ami pedig a jövőt illeti: úgy gondolom, hogy a felvásárlási árakkal mindenképpen követni kell a takarmányárak emelkedését. Az más kérdés, hogy csak ez 20— 30 százalékos emelkedést 'fog okozni a hústermékek fogyasz­tói áránál. Balog N. Fogadás a fegyveres testületek tiszteletére Tegnap délelőtt Piti Zol­tán megyei tanácselnök a közelgő fegyveres erők napja alkalmából fogadta és kö­szöntötte a Baranya megyei fegyveres testületek vezetőit. Megköszönte együttműködésü­ket és segítségüket az elmúlt hivatali időszakban, megra­gadva az alkalmat, hogy hi­vatali minőségében elköszön­jön tőlük. Ajándék kisnyugdíjasoknak A Nemzeti Színház személyre szóló meghívót küld Csaknem négyszáz kisnyug­díjas kapott a Pécsi Nemze­ti Színház igazgatóságától és művészeti tanácsától ezen a héten levelet, amelyben fel­ajánlották nekik, hogy díj­mentesen látogathatják az előadásokat. A mellékelt le­velezőlapon adhatnak választ arra, hogy elfogadják-e a meghívást vagy sem. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatósága és művészeti tanácsa közösen határozta el, hogy valamilyen módon segít azokon a kisnyugdíjasokon, akik szeretik a színházat, de anyagi lehetőségeik miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy bérletet vagy jegyet vált­sanak. A Baranya Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságtól elkérték a nagyon ala­csony nyugdíjjal rendelkezők névsorát. Ezt követően levél­ben megkeresték őket, amely­hez egy levelezőlapot mellé­keltek, erre egy számot és egy betűt nyomtattak. A Pé­csi Extrából értesülhetnek majd azok, akik a nevükkel és cí­mükkel ellátva visszaküldik a levelezőlapot, hogy melyik napra és előadásra szól a meghívás. A posta díjmentesen vállal­ta a levelek kézbesítését, a nyomda pedig a levelezőla­pok nyomtatását. A színház ezzel a kezdeményezésével a legkisebb nyugdíjjal rendelke­zőket kívánta meglepni. Sz. K. Szervezési hiba és pánikkeltés Lesz elegendő cukor és étolaj (Folytatás az 1. oldalról) A Sárvári Cukorgyár mór több, mint egy hete beindult, azóta naponta 350 tonna cuk­rot állítanak elő. A gyár igaz­gatója, dr. Martonlalvi Józsel szerint is a felvásárlási fáz­nak köszönhető, ■ hogy van, ahol valóban nem kapni cuk­rot, de ez a most induló kam­pánnyal együtt megszűnik. Megkérdeztük Jetter Jánost, a Cukoripari Közös Vállalat igazgatóját is, aki az orszá­gos helyzetről adott tájékoz­tatást:- Cukorhiány nincs. Az or­szágban már öt gyár műkö­dik, több mint 9 .ezer tonna cukor mór a, raktárakba ke­rült és ez a mennyiség a kampány ideje alatt minden­nap növekszik, A boltokban időnként látható üres polco­kat szállítási gondokkal ma­gyarázom. Ha az emberek nem ülnének fel az alaptalan hí­reszteléseknek, csak a szük­ségletüknek megfelelően vá­sárolnának, nem' lenne semmi •probléma. Ha- idén nem is, jövő ilyen­kor valószínűleg már valódi ökokból adódhat kisebb cikor- hiány a boltokban. Az idei aszály ugyanis a jövő évi el­látásra lesz hatással. Ne le­pődjünk meg azon sem, ha a boltokban találunk is cukrot, sok helyen már drágábban vásárolhatjuk, meg. A cukor­gyárak ugyanis átlag 10 szá­zalékkal emelték óraikat. Mi a helyzet az étolajjal? A pécsi boltokban szinte ki­vétel nélkül ugyanazt a saj­nálkozó választ kaptuk: egye­lőre nincs étolajunk, de hol­napra, holnaputánra várnak szállítmányt. Markó Józsefnétől, a Me­csek Fűszert áruforgalmi fő­osztályvezetőjétől a követke­zőket tudtuk meg: Fo’lyamato-. san kapnak szállítmányokat, a •korábbi hónapokhoz • képest sokkal többet, most mégis ke­vésnek bizonyul. Miért? Meg­indult a szóbeszéd, hogy az aszály elvitte az idei termést, nem lehet majd étolajat kap­ni, drágább lesz. Vegyen min­denki csak 2—3 flakonnal töb­bet, már gond. Ugyanis annak az étolajnak, amit havonta termelnek a gyárak, csak a negyedét tudják palackozni, kapacitás hiányában. Felhívtuk a Rákospalotai Növényolajgyár kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Tóth Gá­bort. Tőle országos áttekintést kaptunk. Idén kevesebb ugyan a napraforgótermés mintegy 10 százalékkal - mondta de ez jövőre sem befolyá­solja a hazai ellátást. Hogy mitől van a felvásárlási láz? A televízió aszályról beszél, er­re az emberek pánikba esnek, tartalékokat halmoznak föl. Tavaly ugyanez volt. Addig exportra sem viszünk, míg a-, hirtelen megnövekedett igé­nyeket ki. nem elégítjük. Mind­két gyárunk teljes kapacitás­sal! dolgozik. Ne felejtse el, amit mondok: néhány nap, vagy hét múlva ott fog állni a polcokon tömkelegével az étolaj, és nem kell majd sen­kinek! P. V.-Sz. L. i. Rangos vasúti konferencia Pécsett A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága kollektí­vájának vállalkozó szelleme eredményéképpen az I. pá­lyaépítés és -fenntartás gé­pesítési konferenciának Pécs adhat otthont. A tegnap kez­dődött szakmai tanácskozás számos külföldi érdeklődőt, potenciális üzleti partnert vonzott Baranya megye szék­helyére Ausztriából, NSZK-ból, Hollandiából és a Cseh- és Szlovák Köztársaságból. A kétnapos konferenciára többek között a pályaépítés és -fenntartás gépesítésének helyzetét és a fejlesztés el­képzeléseit vitatják meg. iPécsre érkezett a világ je­lenleg ismert legkorszerűbb vágányszabályozó gépe, me­lyet az osztrák Plasser and Theurer cég hozott Magyar- országra. Hogy gépüket bemu­tathassák, az elmúlt három napban ingyen elvégezték a Pusztaszabolcs-Sárbogórd kö­zötti vasútvonal jótállási vá­gányszabályozását. A konfe­rencia ma gépbemutatóval folytatódik. B. N. II helyi önkormányzat vagyona Az alkotmány és az önkor­mányzati törvény a sarkalatos önkormányzati alapjogok kö­zött biztosítja az önkormány­zati tulajdont. A helyi önkor­mányzatot — ezen 'belül a helyi képviselőtestületet — meg­illetik 'mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötele­zettségek, amelyek a tulajdo­nosokat megilletik, illetve ter­helik a polgári jog általános szabáyai szerint. Az önkormányzati törvény részletesen felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény hatályba lépésének napján az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába kerülnek (pl. az önkormányzat közigazgatási területén lévő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott kö­re, a tanács és szervei, vala­mint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok (pl. ta­nácsi bérlakások). E vagyon­tárgy-tömeggel megteremthető az önkormányzat hiányzó gaz­dasági alapja, kialakítható az eddig fehér foltjaiban létező tulajdonosi szemlélet. A helyi önkormányzat vagyo­na a jövőben a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jo­gokból áll majd. Az önkor­mányzati vagyon elkülönített része az ón. törzsvagyon, amely a gazdálkodós bizton­sága érdekében (a „vadpriva­tizáció" idején ez különösen fontos) Forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. (Ide tartoznak pl. a helyi közytak, terek, parkok, közmű­vek, középületek.) A törvény vagy a helyi önkormányzat minden más ingó és ingatlan dolgot is forgalomképtelenné nyilváníthat. Az önkormányzat az önként vállalt és a kötelező önkor­mányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gon­doskodik, kötségvetési bevéte­leivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányza­ti költségvetés az állami költ­ségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokon és más költségvetési kapcsolato­kon keresztül kötődik. A gaz­dasági program és a telepü­lési költségvetés meghatározá­sa -a képviselőtestület kizáró­lagos hatásköre. Az önkormányzat a feladatai ellátásához szükséges feltéte­leket — saját bevételekből, — átengedett központi odók­ból, átvett bevételekből, — központi normatív költség- vetési hozzájárulásból, — központi támogatásokból teremti meg. A törvény különös hangsúlyt fektet a saját bevételekre, amelyek a helyi adókból (il­letékekből, bírságokból), egyéb forrásokból és nem utolsósorban a tulajdonosi vó I lal kozókedvből tevőd hetnek össze. Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevé­kenységet folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását. Gaz­dálkodása során az önkor­mányzat alapítványt hozhat létre, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki stb. Az átengedett források kö­zött szerepel a sokat vitatott személyi jövedelemadó „meg­határozott része” és egyéb még nem ismert 'forrósok. A jövő nagy titka, mennyire lesz önkormányzatpárti az adó­rendszer egésze? A meghatározott mutatók szerint elosztott normatív költ­ségvetési támogatás a felhasz­nálásra vonatkozó kötöttség nélkül valamennyi helyi ön- kormányzatot megilleti. Az országgyűlés a normatív támo­gatáson túl három címen nyújthat speciális támogatást az önkormányzatoknak: ezek a céltámogatás (egyes társa­dalmilag kiemelt célokra), a címzett támogatása (egyes „nagyberuházásokra", konkré­tan nevesített helyi önkor­mányzatoknak) és a kiegészítő állami támogatás (az önhibá­jukon 'kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak.) A helyi önkormányzat gaz­dálkodásának biztonságáért a helyi képviselőtestület, a gaz­dálkodás szabályszerűségéért a ipolgármester felelős. Az ön­kormányzat gazdálkodósát az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A gazdasági önállóságot fémjelző jogi garanciák létez­nek, ám sokszor keretjellegű- ek, gyakran utalnak imás tör­vényekre. A kép csak akkor lesz teljes, ha elkészülnek ezék (a tulajdonlásról, az adókról stb. szóló) a törvények is. Érdemes megemlíteni, hogy a szabad önkormányzat gaz­dasági, pénzügyi eszközökkel történő korlátozásának, „meg­fojtásának" nagy hagyomá­nyai vannak Magyarországon is, s ezen intézkedéseket ki­gondolják (o pénzügyi kor­mányzati adminisztráció) szin­te mindig a modernizációval igazolták. Kukorelli István 1990. szeptember 30. ÖNKORMÁNYZAT VÁLASSZON OLYAN EMBERT, AKI A HATALMAT - SZOLGÁLATTÁ NEMESÍTI! Magyarországi Németek Szövetsége Magyarországi Horvátok Szövetsége Magyarországi Politikai Foglyok Szövetsége Recski Szövetség Pécs-Baranyai Ipartestület 10-es lista

Next

/
Thumbnails
Contents