Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-24 / 172. szám

1990. szeptember 24., hétfő aj Dunántúli napló 3 Csökken a mezőgazdasági népesség Felerősödött az elvándorlás Egy évtizede nem volt példa a mezőgazdasági né­pesség olyan nagyarányú csökkenésére, mint amilyen ez év első félévében mutat­kozott; az FM adatai sze­rint 6 hónap alatt mintegy 66 ezren hagyták el a me­zőgazdaságot. Amennyiben az év hátralévő részében az elvándorlás hasonló mérté­kű lesz, úgy 1990 végéig az állami gazdaságok létszáma akár 10 százalékkal, a tsz- eké pedig 8-9 százalékkal is csökkenhet. A létszám mérséklődése a korábbi években átlagosan 4 szá­zalékos volt, így hát az első félévben gyakorlatilag két­szer annyian hagyták el az állami és szövetkezeti nagy­üzemeket, mint eddig. A kiegészítő tevékenység nehézségei miatt e munka­helyekről is felerősödött az elvándorlás, noha a gazda­ságnak ebben az ágában eddig viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott volt a munkaerőmozgás. A tsz-ek, állami gazdaságok ipari és szolgáltató üzemeivel kap­csolatban lévő állami nagy- vállalatok termékelhelyezési nehézségei az agrárüzemi beszállítók esélyeit is ront­ják, a megrendeléseik fo­kozatos visszaesésének is ré­sze van a munkaerő-elván­dorlás mértékének növeke­désében. Kétségtelen viszont, hogy minden eddiginél na­gyobb területen foglalkoz­nak már jelenleg is az or­szágban kisüzemi szintű, színvonalú mezőgazdasági termeléssel, joggal föltéte­lezhető tehát, hogy az el­vándorlók egy része nem fordít hátat a mezőgazda­sági termelésnek, csak már a szorosan vett magánter­melő szférában próbál ér­vényesülni. A kedvezőtlen adottságú üzemekben az állami ked­vezmények jelentős csökke­nése, s például a nyere­ségadó-visszatérítési lehető­ség megszűnése váltott ki, s tart fenn a korábbinál lé­nyegesen nagyobb munka­erő-elvándorlást. A csök­kentett árkiegészítés ugyan­akkor akár az alaptevé­kenység visszaszorulását is előidézheti, s ennek nem különben munkaerővonzata van, illetve lesz. [ Gyengébb a minőség Nem emelik a cukor árát a kaposváriak A gyárigazgató a termésről és a hiányról A Kaposvári Cukorgyárban a múlt héten begyújtották a mészkemencét. Ez a pillanat hagyományosan kampány tech­nológia kezdetét jelenti. A csaknem százéves kaposvári gyárban megkezdődött a 87- dik répafeldolgozási szezon. Gondokkal telve indul az ősz. A nyári aszály, a késve jött eső nem kedvezett a cu­korrépának sem. Kovdfs Imre, a Kaposvári Cukorgyár igaz­gatója mondja:- Az év első felében a cu­korrépa átlagon felülinek ígérkezett. Ám jött az aszály, és a várakozásaink rombadől- tek: gyenge-közepes termés várható. Valószínűnek látszik, hogy a későn jött eső a ré­pa relatív cukortartalmának csökkenését okozza.- Az idei répa kiván-e kü­lönleges eljárást?- A cukorrépa technológiai minősége sajnos, elmarad az elmúlt évitől. Nagyobb vesz­teséggel lehet feldolgozni, mint ami elvárható. A termés­átlag az elmúlt évinél gyen­gébb, viszont a cukortartam várhatóan valamivel maga­sabb- lesz. További gondokat okozhat az eltarthatóság.- A cukorgyártás folyama­tában képződött mésziszapot, amely a savanyú somogyi ta­lajok javításában fontos sze­repet játszhatna, a gyár ho­gyan hasznosítja?- Nehezen. Ingyen is ad­nánk, de a szállítási költsé­gek miatt így sem kell. Hiá­nyoznak a megalapozott ta­lajvizsgálatok. Az egyik köze­li tsz-től kérünk területet, ahová lerakhatjuk a mészisza­pot. Hogy mi lesz vele, nem tudjuk.- Mikor kezdődik a répa- leidolgozási kampány?- Szeptember 29-én. Remé­lem, a kedvezőtlen körülmé­nyeken a közelmúltban végre­hajtott jelentős korszerűsítés sokat segít majd. Az már a jövőt szolgálja, hogy október végéig szeretnénk a termelő­ket megkeresni és a jövő évi termelésről tárgyalni. Tervez­zük a támogatások további kiszélesítését, a termelési költségek előfinanszírozását, további alapáremelést. Ezen­kívül vetőgépek, betakarítógé­pek vásárlásán is gondolko­dunk.- Ha ennyire kell ösztö­nözni, akkor félő, hogy csök­ken a cukorrépa termelés.- Erről szó sincs. De mi előre gondolkodunk. Kapaci­tásunkat folyamatosan bővít­jük, és ezért fontos, hogy a termelők olyan jövedelemhez jussanak, hogy megérje nekik a cukorrépa termelése. Bár az igazi ösztönzést a tulajdonvi­szonyok megváltoztatása jelen­tené.- ön hogy látja a megye, az ország cukor ellátását?- Október elejétől várható­an megszűnik a cukorhiány. Azt még nem lehet tudni, hogy az idei cukortermelés ho­gyan alakul. Ebből adódóan a jövő év hasonló időszakában esetleg ismét számolhatunk hi­ánnyal. A kormánynak ezzel most kellene foglalkozni, an­nál is inkább, mert a cukor világpiaci ára most alacso­nyabb, mint a belföldi. Ha az állami tartalék feltöltése el­marad, a későbbi jelentős költségnövekedést a fogyasztó­nak kell majd megintcsak le­nyelnie.- Várható-e cukoráremelés?- A cukorgyárak döntő többsége bejelentette a 8-10 százalékos emelési szándékát. Mi nem terveztünk árváltozást, mert úgy gondoltuk, hogy a korszerűsítéssel és az alacso­nyabb árral, illetve a többlet­értékesítéssel olyarv verseny­helyzetbe kerülhetünk, amivel kompenzálni tudjuk az árbe­vétel kiesést. De sajnos, be kellett látnunk, hogy a keres­kedelem ezt nem veszi figye­lembe. Mi április 11. óta nem emeltünk árat, a 37 forintos cukrunkat mégis 40-42 forin­tért adják a boltokban. A ke­reskedő a legmagasabb ár­hoz mér, nem differenciál. A megoldást egy szélesebb piaci hálózat kialakításában látom, ahol a cukor fogyasztói árát valóban nem emelnék az in­dokolt fölé. Hunyadkürti Ilona tel.: 26-036^ Építőanyag Fűrészáru KERESKEDÉS a budai vámnál Pécs Buzsáki u.22. Kapunyitás Taszaron A helikopter csöppnyi „vezetője” kérdi a szüleitől: „Na, milyen vagyok a pilótasisakban?” ’ , Nyílt repülőnap — Ideális repülőidőnk van - mondja a fáradhatatlan piló­ta főhadnagy, miközben a MÍG 21-es vadászgépnek támasztott létráról beemeli a pilótafülké­be a hét év körüli szöszi lány­kát és csitítgatja a létránál tolongó többi gyereket, akik ugyancsak alig várják már, hogy sorra kerülve néhány percig „vezethessék” a félel­metes gépet. A harci MÍG most bárányként tűri a hátán hintázó, a pilótafülkéjében mindent látni és megfogni akaró gyerkőcök rohamát. — Ideális a repülőidő, de a múltkori pápai repülőszeren­csétlenség miatt mégsem re­pülhetünk - ismétli kérdésem­re a főhadnagy. A tegnapi taszári repülőnap így lényegében csak felemásra sikerült, mivel a korábban be­ígért katonai repülőbemutató, ejtőernyős show, egyéni és kötelék műrepülés, na és a sétarepülés elmaradt. De az a tízezernél is több látogató így sem csalódott, mert meg­szállva a repteret, nézhették, tapogathatták a sugárhajtómű­ves MÍG 21 és 23-asokat, a Ml 24-es harci és a Ml 8-as szállító helikoptert, beülhettek a vezetőfülkébe és a helikop­terek rakterébe, kipróbálhat­ták, szemrevételezhették a kü­lönféle lokátorok és repülőté­ri kisegítő járművek — tűzoltó autók, darus autók, hókotrók, seprőgépek stb. - vezető és kezelő üléseit. A taszári Kapos repülőosztály első ízben meg­rendezett —, remélhetőleg ha­gyományteremtő - kapunyitá­sa meggyőzhette a látogató­kat, s ezt Gőgös Ottó ezre­des, alakulatparancsnok külön is kihangsúlyozta: a köztársa­ság polgárai gazdaszemmel nézhetik a honvédséget, így a repülőosztály technikáját, fel­készültségét és felszereltsé­gét is. A nemrégiben bekövetkezett pápai légikatasztrófa is alá­támasztja: milyen nemes kez­deményezést takar a íaszáriak Corvin-alapítványa, mely a ka­tonai — és kibővülve —, a polgári légiszerencsétlenségek áldozatainak hozzátartozóit igyekszik legalább anyagiak terén kárpótolni. A szponzorok segítségével a Corvin-alapít- vány már legalább félmillió forint fölött rendelkezik. Eh­hez jön a tegnapi belépője­gyek árán felül még, a vár­ható további adományok sora, s a helyszínen is lehetett ada­kozni e célra. A hivatalos megnyitójában a díszvendég Király Béla nyugállományú vezérezredes, országgyűlési képviselő beje­lentette, hogy 50 ezer forint­tal járul hozzá a Corvin-ala- pítványhoz. Szólt a Kaposvá­ron, október 22-én megrende­zendő polgári és katonafiata­lok napjáról, mellyel szeretné* kihangsúlyozni a nemzet iránti hűséget, a kötelességteljesítést és a becsületet. Beszéde vé­gén átadta a Kapós repülő­osztály parancsnokának a még nyomdaszagú könyveket: '56 kronológiája és bibliográfiája, A forradalom hangja —, '56- os rádióadások — és Az igaz­ság a Nagy Imre-ügyben, amelyek még nem kaphatóak a könyvpiacon. Ugyan a tervezett két és fél órás katonai légiparádé elma­radt, de kárpótlásul a pécsi Ércbányász Modellező Klub és a kaposváriak több mint húsz repülőmodelljénék légibemu­tatóját élvezhették a taszári reptér tegnapi nyílt napjának kíváncsi látogatói. Kép és szöveg: Murányi László A majdnem semmiből élni? A pécsi egyetemisták várják Anrásfalvy Bertalant Nem több - kevesebb a pénz - A közgazdasági karon már nincs szociális segély - Akiknek ki kell maradniuk - anyagi okokból A rendszerváltás a jótéte­mények mellett rengeteg elő­re nem látható gondot hozott életünkbe. Minél mélyebbre nyúlnak a változtatást sürgető 'kezek, annál nagyobb problé­mákat húznak elő. így történt ez most az egyetemisták és főiskolásak esetében is, ahol úgy tűnik, kissé átgondolatla­nul akartak segíteni a dülede- ző magyar felsőoktatási rend­szeren az új vezetők. Sokak­nak persze, a sajtóból, tele­vízióból már ismert csatározás csupán ismét pénzkérdésnek, a fiatalok követelőzésének tűnhet. Számukra íme egy példa: Képzeljünk el egy pécsi fia­talt, aki az általa keresett szakpár híján más városban kénytelen főiskolai tanulmá­nyait megkezdeni. Kollégiumot nem kap, mert nincs hely. Al­bérletben, szülői támogatás­sal él, mígnem egyszeresek férjhez megy főiskolás évei kö­zepén egy szintén kereset nél­küli hallgatótársához. A gyak­ran előforduló esethez még egy születendő gyermek is tár­sul. Ekkor jön a már ismert rendelet, amely egyéb elvo­nások mellett, a kereset nél­küli házasok támogatását is megszünteti. A házasság eleje rögtön a pénzen és az azon folytatandó veszekedésen kez­dődik: melyikük hagyja ott a főiskolát, melyikük törje de­rékba további életét?- A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium rendeletét, miszerint az eddigi juttatások úgy módosulnak, hogy a hall­gatók nagy része az eddigi­nél sokkal rosszabb anyagi helyzetbe jut, felsőoktatás-el­lenesnek, nem pedig támoga­tónak minősítjük - mondta a pécsi JPTE Tanárképző Kar diákönkormányzatának egyik tagja, Derényi András. - Fel­háborító, hogy a minisztérium úgy állította be saját rende­letét, mintha több pénzt kap­nánk ezentúl, miközben ez a valóságban jóval kevesebb lesz. A tények szerint a JPTE TK-n az 1989/90-es tanév má­sodik félévében az egy főre jutó átlagos állami támogatás szociális támogatásból, ösz­töndíjakból, bérkiegészítésből, étkezési hozzájárulásból, szak­mai gyakorlat pénzéből és a kulturális támogatásból (ami egy évre egy főnek 70 forint!) áll, átlagosan 3500 forintot tesz ki. Ugyanezen célokra idén 3150 forintot kellene ne­künk, diákoknak elosztani. Mindezt anélkül, hogy előze­tesen a véleményünket kikér­ték volna, a tárgyalásokon részt vehettünk volna. Pénz helyett a felelősséget adták át nekünk. — A legfőbb problémánk mégsem a pénz -, veszi át a szót Balassa Gabi, szintén a pécsi TK-ról. - Ez a rendelet arra jó volt, hogy kibuktak a sokkal mélyebb problémák. Nem szeretnénk úgy beállíta­ni az ügyet, mintha mi csak pénzt követelnénk. Alapvető­en az elosztási rendszernek kell változnia a kormányban, hiszen eddig mindig a kul­turális tárca volt az utolsó. Szeptember 19-i ülésünkön felvetődött az a gondolat is, hogy hozzanak létre hitel- bankhálózatot a hallgatók ré­szére, hiszen hosszú távon számunkra sem elképzelhető, hogy az állam tartsa el a fel­sőoktatást. A hitelbankhálózattal a JPTE Közgazdaságtudományi Karának hallgatói is egyetér­tenek. Szerintük, bár a diák­ságban van türelem és meg­értés a mai magyar válság- helyzet iránt, a minisztérium az év végénél —, az újabb költségvetési tárgyalásnál — tovább nem halogathatja az ügyet. Hosszú távon ők is úgy képzelik el a felsőoktatás jö­vőjét, hogy az intézmények fenntartását és az oktatók fi­zetését az állam, a létfenntar­tást a diákság finanszírozza maga számára. Ennek azon- iban alapvető leltételei van­nak: a teljesítményarányos bé­rezés, lehetőség a pályakezdő diplomások tehetségének ki­bontakoztatására, valamint elegendő kollégium és diák­étkezde. Feltétlenül szükséges­nek tartanak valamilyen, a családi pótlékot helyettesitő juttatást és a tanulmányi ösz­töndíj radikális - legalább négyes átlagtól kezdődő — változtatását.- Természetesen nem vá­runk azonnal végleges változ­tatásokat, de az utánunk jö­vő generációra is gondolnun* kell - magyarázza Varga Lász­ló a pécsi Közgázról. - Mi­vel a pénzek elosztását úgy tűnik, végleg a nyakunkba sózták, mi elkészítettük a 3150 forint elosztási tervét. E sze­rint a pécsi Közgazdaságtudo­mányi Karon szociális támoga­tást négy hónapig egyáltalán nem fizetünk, mert nincs mi­ből. (A nagyon rászorulóknak saját pénzünkből összeadjuk.) A tanulmányi ösztöndíjat át­menetileg 100-200 forinttal emeltük, az 1300 forintos fej- pénzt 2080-ra, vidékieknek 2690-re emeltük. A kollégium­ból elutasítottaknak pedig 1000 forint albérleti segélyt juttatunk. Ezek természetesen minimális változások, amit az is mutat, hogy már többen jelezték: kénytelenek lesznek otthagyni az egyetemet. És nem is a rosszabb tanulók közül valók. A pécsi egyetemisták, az ország többi felsőoktatási in­tézményéhez hasonlóan szep­tember 26-án, délelőtt 10 órára tiltakozó demonstrációt szerveznek a Széchenyi térre. Az eseményre hazavárják And- ráslalvy Bertalant is, akinek 15 kérdést készülnek feltenni ez ügyben. Ha ezután sem történik változás, a sztrájk Pécsett is tovább folytatódik. Pataki Veronika Keresztény kerékasztal Pécsett Az Ökumenikus Keresztény Iskola Társaság kerekasztal-beszélgetésre hívta az elmúlt héten Pécs keresz­tény szellemű oktatásáért tenni aka­ró szervezeteit. A találkozón meg­jelent katolikus, református, evangé­likus, baptista egyház, a ciszterci rend, a Miasszonyunk rend, az énekiskola, a katolikus egyetemi kol­légium, a Kolping szervezet, a Ke­resztény Értelmiségi Műhely és a cserkészek eddigi — keresztény szel­lemű oktatással kapcsolatos tevé­kenységük ismertetése után további céljaikról, lehetőségeikről beszéltek. Közös gondjaikról, kérdéseikről ,,A keresztény szellemű oktatás-nevelés lehetőségei, távlatai Pécs iskola- rendszerében" cimmel szeptember 26-án 17 órai kezdettel nyitott fó­rumot rendeznek a Nevelők Házá­ban. A tanácskozáson az önkor­mányzati képviselőjelöltek és a pár­tok e témával foglalkozó szakembe­rei elé tárják gondjaikat. A társaság magát a Keresztény Kerekasztal részvevőjének tekintve a továbbiakban is alkalmankénti ösz- szejöveteleket szervez. A kör nyitott minden hasonló célkitűzésű és szel­lemiségű szervezet számára.

Next

/
Thumbnails
Contents