Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-22 / 170. szám
1990. szeptember 22., szombat aj Dunántúli napló 3 Nem kísérlet, hanem kutató-fejlesztő munka Megbukik-e a leendő, új érettségi vizsgarendszer? Mekkora fába vágták a fejszét a pécsi pedagógusok? Amiről 30-án döntünk (I.) Az önkormányzat lényege Az önkormányzat létrehozása ALAPVETŐ EMBERI JOG. Alkotmányunk szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg közvetlenül, helyi népszavazással gyakorolják. Vajon «mekkora fába vágták a fejszéjüket a pécsi pedagógusok? Tavasszal Budapesten, a Kossuth Klubban rendezett vitán a pécsiek az elsők között ajánlkoztak, hogy az egységes, az iskolaéveket végigki- sérő vizsgarendszer kidolgozásában részt vesznek. Rövidesen pályáztak is, hogy néhány gimnáziumi osztály - mindenekelőtt az Apáczai Nevelési Központ gimnáziumának két harmadikos k’éttannyeivű osztályának pedagógusai —az érettségi vizsgarend megújítására kapjanak az új művelődési tárcától megbízást, és éhhez 500 ezer forintos támogatást. Ma már eléggé köztudott, hogy a korábbi, kevéssé egységes, így kevésbé megbízható érettségi szisztémát egy úi. nemzetközileg is „csere- szabatos” formának kell felváltani. Ebben a szakemberek •közt nincs vita. Beszélgetésünk résztvevői - Bernáth József , a megyei pedagógiai intézet igazgatója. Kozma László egyetemi tanár, a Jamus Pannonius Tudományegyetem fizika tanszékének vezetője, Valentint Bertalan János, a pécsi Apáczai Nevelési Központ gimnáziumának igazgatója - korántsem jutottak közös nevezőre a részletekben.- Mi az, ami már most, a kísérlet indulásakor összegezhető?- A pályázat címe és tartalma szerint „Általános műveltségi és standarizált érettségi vizsgarend kidolgozása és kipróbálása”, ami nem kísérlet, hanem ■ 'kutató-fejlesztő munka - mondja Bernáth József. - A pedagógiai intézet szervezésében a helyi oktatási intézmények együttműködését is igényli, a vállalkozó egy-két gimnáziumi osztály mellett elsősorban az egyetem tanszékeit kerestük fel. 'Egyelőre még néhány tanszék - így a művészettudomónyi, ahol az irodalmat is oktatják és az ének-zenei - valamint az orvostudományi egyetem vonakodik, nem bízik abban, hogy oz érettségivel a felvételi vizsga megspórolható lenne. Pedig egyre több a példa az érettségi és a felvételi vizsga közeledésére, amit egy-egy tantárgy közös írásbeli vizsgája is tanúsít. Készülőben a genfi nemzetközi érettségi alapszabályzat fordítása is.- Milyen konkrét lépéséket tehetett eddig a gimnázium?- Vizsgakövetelményeket elvben a felsőoktatás igényei határozzák meg - «mondja Bertalan János -, amely az érintett két osztályunkban óraszámemelkedést, bizonyos módszertani változásokat, vizsga- központúbb felkészülést jelent. És mert nem akarunk a gyerekek bőrére kísérletezgetni, a mi gondunk most elsősoriban az, hogy a felsőoktatás váljon elfogadja-e majd ezt az érettségit olyannak, ami az egyetemekre automatikus 'belépőt jelent! Erre még semmi garancia nincs, megkontrázhatja az egyetemek erősödő autonómiája, az új metódusra való teljes átállás rendkívül költséges, és azt sem tudni pontosan, hogy mi lesz és mennyire lesz egységes a kérdésben a minisztérium, majd a kormányzat állásfoglalása. Egyelőre igen nagy a bizonytalanság a megvalósulása körül. Gondoija meg. mit jelenthet majd ez a bizonytalanság a gyerekek számára, akiknek 1992-ben kellene érettségizni ezen a módon!- Úgy érzem, hogy a jelenlegi, felvételi vizsgára épülő rendszert - amit az új érettségi szisztéma kiiktatna - részben a felsőoktatás szegénysége kényszeritette ki és konzerválta. Ma sincs igazán felkészülve arra, hogy minden jelentkezőt a falai közé engedjen, és maga vállalja a szelekciót. — Amit mond, abban van igazság — mondja Kozma László. - Bár, ha még teljesen ki is nyitnánk az egyetemek kapuit, az is csak a divatosabb szakokon járna mértéken felüli létszámnövekedéssel! A vártnál sokkal kisebb, becslésem szerint mindössze 10-30 százalékos emelkedést jelent átlagosan ... A Budapesti 'Műszaki Egyetem az idén például már nem is tartott szóbeli felvételi vizsgát, és a mi tanszékünk is tudotosan törekszik arra, hogy majd minden jelentkezőt felvegyen. Az érettségi nem mindig ad megbízható képet, és vannak kiváló képességű gyerekek, akik éppen a középiskolás éveket csavarogják el! Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy az egyenlőtlenségek ellenére az elmúlt évtizedekben a középiskola lépett talán a legnagyobbat előre, követve a változó világ ritmusát. Vannak elsőéves diákjaink, akik számítástechnikából többet tudnak, mint a végzős hallgatók! Az egyetem konzervatív intézmény maradt - a hallgatók joggal elégedetlenek! Mindenesetre én szeretnék partner lenni ebben a munkában. — Tehát az óhajtott egységes, színvonalában nagyigényű érettségi követelményét egy színvonalában, követelményeiben nem egységes felsőoktatásnak kellene meghatároznia? — Az egymásra mutogatástól ma is nehezen szabadulunk — veszi át a szót Bernáth József. — Az elemi iskola az óvodát, a középiskola az általánost okolja a diákok elégtelen felkészültségéért — «és így tovább. Mindenesetre szükség van arra, hogy a különböző gimnáziumokban tanuló diákok tudását azonos elvek szerint, azonos követelményszinten mérhessük. Ehhez az iskolaéveket végigkísérő vizsgaszisztémára, majd az érettséginél pártatlan vizsga- bizottságra van szükség. Ez garantálhat egységesebb, az egyetem számára is objekti- ve'bb képet.- Sokan szélsőségesnek ítélik a véleményemet — válaszol mindjárt Kozma László -, de ez az objektivitás az, amiben én kevéssé hiszek. A diák valós tudásáról, képességeiről számot adni a tanára tud igazán, aki ismeri a személyiségét, aki tudja, hogy milyen munkát végzett az évek során. Vannak sajátos képességek is, és az arra érdemeset igenis protezsálni kell! Sajnos, mi a protekció ■ fogalmát lejárattuk. 'Pedig az elfogultságban, szubjektivizmusban, ha becsületesen gondolkodunk, ráció van: nemegyszer kérnek véleményt tanítványaimról külföldi egyetemek, és nem engedhetem meg magamnak, hogy többször vagy nagyot tévedjek! Mert a másik véglet: nálunk gyakorlat lőhetett, hogy a szülök a tehetségtelen gyereküket is 'beerőszakolták mondjuk az orvosegyetemre, míg Nyugaton a liberálisabb felvételi rendszer mellett is fékező erő a szülők zsebe! Megtanulták, hogy szitába nem érdemes vizet méregetni . . . Summázat helyett maradtak a kényszerűen egymásra következő kérdések: kiépül-e az egymást kölcsönösen informáló kapcsolat a különböző egyetemekkel és tanszékekkel, hogy igényeik érzékelhetők legyenek? (Bertalan János) Taníthat-e csak nyelvtudományt az egyetem a .középfokú’ nyelvtudásra építve? Mennyi és milyen diplomásra lesz szüksége az országnak? (Kozma László) Sikerül-e olyan egymáshoz csatlakozó szinteket találni, amely a különböző képességű gyerekek számára választékot, az iskolák közt „átjárhatóságot" biztosit? (Bernáth József) Egyáltalán, el tudja-e fogadni, meg tudja-e szokni a társadalom, hogy élet — elsősorban az átalakulás előtt to- porgó gazdaság — egyik parancsa a gyakori pályamódosítás, a bukás és felemelkedés kockázata lesz? Bóka Róbert A tényleges önkormányzatiság léte a hatalomgyakorlás demokratizmusának fokmérője. Az önkormányzat ALKOT- MÁNYBIZTOSITÉK, afféle „negyedik hatalmi ág", általa hatékonyabb és egyensúlyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot nehéz elképzelni SZERVEZETI, HATÁSKÖRI ÉS GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG NÉLKÜL. A helyi önkormányzatokról szóló törvény — szakítva a tanács- rendszer szervezeti önállóságot kizáró vagy korlátozó megoldásaivá! (pl. a végrehajtó bizottságok léte és kettős alárendeltsége, a tisztségviselők központi munkáltatói jogai stb.) — garantálja az önkormányzatok teljes szervezeti önállóságát az államszervezet egészében. Az önkormányzati rendszeren belül NINCSENEK ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI KAPCSOLATOK, a fennmaradó megyei és a települési önkormányzatok között sincs függőségi viszony. A helyi önkormányzat döntését csak az alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A központi állami-kormányzati szervek CSAK NORMATIV ALAPON IRÁNYÍTHATJÁK AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT. Ez alól két kivétel em- lithető: az egyik az önkormányzat országgyűlés általi FELOSZLATÁSA, a másik A KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT ÁLTALI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS az önkormányzatok felett. Az országgyűlés akkor oszlathatja fel - a kormánynak az alkotmánybíróság véleménye ismeretében előterjesztett javaslata után — a képviselő- testületet, ha annak működése az alkotmánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését az államfő által NYOLC RÉGIÓBAN KINEVEZETT KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT látja el. A köztársasági megbízott a törvényességi ellenőrzés körében korlátozott, csak a jogszerűség biztosítására hivatott jogokkal (pl. felhívás, bírósághoz fordulás) rendelkezik. A HATÁSKÖRI ÖNÁLLÓSÁGOT az önkormányzati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkormányzat a helyi közügyekben önállóan jár el. A helyi önkormányzatok önként vállalt és kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles, mondhatni, teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szervezet — pl. centrálisán szervezett állami szerv —, feladat- és hatáskörébe utalni, csak kivételesen és törvény által lehet. A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGRÓL, az önkormányzat gazdasági alapjairól az ön- kormányzati törvény IX. fejezete szól, megteremtve az ön- kormányzati tulajdont és a bevételi források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasági önállóság az alapja az alkotmányjogi (szervezeti-hatásköri) értelemben vett önkormányzatiságnak. Történetileg a jogállamokra is jellemző, hogy a központosítás inkább gazdasági, pénzügyi, mint adminisztratív-igazgatási eszközökkel megy végbe. A törvény szabályrendszere nem zárja ki ennek gyakorlati lehetőségét. A történetileg karakterisztikusnak tekintett önkormányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormányzati törvény többet kiemel. Ilyennék tekinthető az ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONHOZ, a saját bevételhez, a helyi adók kivetéséhez való jog. Nagyon lényeges önkormányzati alapjog A STATU- TU'MALKOTÁS, tehát AZ ÖN- KORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS JOGA. A képviselő- testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat eredeti módon szabályozhatja, önkormányzati rendeletében ÖNÁLLÓAN ALAKÍTHATJA KI SAJÁT SZERVEZETÉT és működési rendjét, s a helyi szuverenitás kifejezéseként önkormányzati jelképeiket, helyi kitüntetéseket, címeket alapíthat. Az önkormányzatokat megilleti a SZABAD TÁRSULÁS JOGA, az önkormányzatok ' érdekképviseleteket hozhatnak létre. AZ EMLÍTETT ÖNKORMÁNYZATI JOGOK minden helyi ön- kormányzat tekintetében EGYENLÖEK. Az önkormányzati jogok BÍRÓSÁGI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLNEK, jogai védelmében az önkormányzat az alkotmánybírósághoz fordulhat. A helyi önkormányzatokat övező közjogi szabályrendszer —, amely felhasználta a haladó magyar önkormányzati hagyományokat és követi az Európai önkormányzati Karta alapkövetelményeit —, tartalmazza a legfontosabb önkormányzati biztosítékokat. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a világon nem működik hatékonyan az önkormányzati rendszer: az egyik A CIVIL TÁRSADALOM, A HELYI TÁRSADALOM LÉTE, A MÁSIK A „TELI ZSEB" BIZTONSÁGA. Ha üres a zseb és nincs megszerveződött helyi társadalom - az önkormányzat léte legalábbis megkérdőjelezhető. Kukorelli István A pécsi Nevelési Központ Gimnáziumának kéttannyelvű kísérleti osztályának diákjai Fotó: Proksza László össze! is telt ház van a harkányi termálfürdő meleg vizes medencéiben. Fotó: Proksza László Minden eddigi rekordját megdönti Harkány ez évi látogatottsága. Az év végéig várhatóan a kétmilliót is meghaladó vendégforgalmat könyvelhetnek el. E forgalomnövekedés főként a nyári szezonnak köszönhető, hiszen ez egészen egyedülálló volt. Fóris Sándor, o fürdő műszaki vezetője mérgelődik:- Épp a legnagyobb csúcsforgalom idején járt itt a Kurír újságírója. A medencék zsúfoltak voltak, s megkérdezte, én ilyenkor szoktam-e fürdeni? Mondtam neki, dehogyis. De én arra értettem, hogy munkaidő alatt nem. Erre úgy fogalmazta meg a válaszom a riportjában, amiből azt lehetett kiérteni, hogy én bele nem mennék ebbe a vízbe. Harkány minden eddigit felülmúló forgalma annak ellenére jött létre, hogy a szezon elején 15 forinttal emelték a belépőjegyek árát. Ez sajnálatosan olyképpen módosította a vendégösszetételt, hogy kevesebb lett a hazai gyógyfürdő- ző, s több a jugoszláv és német.- Én tudom, hogy sokan, különösen, ha rendszeresen szeretnék a fürdőt igénybe venni, nem tudják ezt az árat megfizetni. Azt is tudom, hogy a nyugdíjasokat sújtja ez legjobban, akiknek pedig különösen szükségük lenne a gyógyító vízre. Nekik azt tudom tanácsolni, hogy kezelőorvosukkal írassák fel, s akkor térítésmentesen, vagy kedvezménnyel igénybe vehetik. Az áremelésre rákényszerültünk, mert a költségeink jelentősen megnövekedtek. Ezt is fedezni kell, plusz biztosítani a folyamatos felújítást. Nemrég külföldi vendégeimet kalauzoltam Harkányba, s a kellemes fürdőzés után az első medence melletti pihenőben levő büféből vendégeltem meg őket. Amikor leültünk a székekre, megláttam, hogy a büfépult alatt vastagon áll a ■kosz. A büfés helyett én szégyelltem magam. Nos, azóta alaposan megváltozott ennek a pihenőhelynek a képe — előnyére. A régi büfé eltűnt, a helyén a masszírozok számára — akik eddig meglehetősen áldatlan körülmények között fogadták a betegeket - alakítottak ki tiszta, korszerű, szép és az eddiginél sokkal több helyiséget. A büfé pedig a pihenőhely végébe került, mutatós térelválasztóval különítve el a pihenőrészt a vendéglátó résztől. — Ezek már a tervezett, színvonalat emelő fejlesztéseinknek az első lépései — folytatta Fóris Sándor. - Mindenképp szeretnénk a gyógyászati részt teljesen szeparálni a strandtól. És természetesen ezzel együtt ennek színvonalát is emelni, hogy a magasabb igényeknek is megfeleljünk. Azt tervezzük, hogy a nyugati gyógyfürdők mintájára a különböző gyógykezeléseket igénybe vevők számára mégneskártyót adunk ki — a befizetett szolgáltatásra és időre kódolnak. így a zsúfoltságot s a gyógyrészleg átjáróház jelleaét szüntetnénk meg. Továbbá mindenképp végre kell hajtanunk olyan beruházást, ami a termálvízbázis védelmét szolgálja. Mindezek megvalósítása 100 milliós nagyságrendű költséget jelent. Többek között ezért is kényszerültünk — illetve a jövőben egyes szolgáltatásoknál kényszerülünk — áremelésre. S. Zs.
