Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-19 / 167. szám

IO aj Dunántúli napló 1990. szeptember 19., szerda Növényvédelmi tanácsadó __| Gy ümölcstermő növények talajigénye A kertjeinkben minél több gyümölcsfát szeretnénk tele­píteni, ennek egyik akadálya a növények talajigénye, me­lyet szerves és műtrágyázással csak kismértékben tudunk be­folyásolni. A gyümölcsfák vá­sárlása, telepítése előtt aján­latos figyelembe venni a ren­delkezésünkre álló területünk talaját, hogy a későbbiekben ne érjen kellemetlen megle­petés a termőreforduló növé­nyeknél. AZ ALMA Legeredményesebben évről évre tápanyaggal jól ellátott, homokos vályogtalajon ter­melhető. A nehéz, kötött, hi­deg agyagtalajok termesztésre nem javasoltak. A kissé sa­vanyú, illetve kissé lúgos ta­lajokon egyaránt jól fejlődik (5,7—7,6 pH). Szereti a hűvös, nyirkos, de levegős talajt. Az almafa - az alacsony gyöke- resedési tulajdonságától füg- qően - sekélyebb (M 26, M 106 alanyon) és mélyebb (M 4-es, és vadalma alanyon) termőrétegű talajra is tele­píthető. Kiskertekben a hely­hiány és fajtaválaszték miatt az M 26-os és az M 106-os alanyú gyümölcsfákat javas­lom telepíteni. A KÖRTE Az almánál igényesebb ta­lajjal szemben. Vad alanyon gyökérzete mélyre hatol, nagy lombkoronát nevel. Birsala- nyon a sekélyebb termőrétegű talajokat is elviseli. A közép­kötött mély rétegű. meleg, nyirkos, tápanyagokban gaz­dag, jó vízáteresztő-képességű talajon díszük legjobban. Erő­sen kötött, sovány, humusz­szegény talajokon még a vad­körte alanyon sem fejlődik megfelelően. Száraz, törmelé­kes, mészben gazdag talajon gyümölcse a magház körül kövecses lesz, idő előtti lomb­hullás is előfordul. Magas ta­lajvízállású talajokra csak birsalanyú körtefát telepítsünk, mivel a vadkörte alany eseté­ben időszakos magasabb víz­állás is részleges ágszáradá­sokat idéz elő. A BIRS A jó vízqazdál'kodású, me­leg, levegős talajt kedveli. Legjobban a középkötött, kis­sé savanyú kémhatású talaj­ban fejlődik. Száraz, homok vagy erősen kötött talajban gyümölcse apró, kősejtes lesz. AZ ŐSZIBARACK Legkülönbözőbb talajokon termeszthető. A mély rétegű, nem túlsáqosan meszes, jó víz- és tápanyaggal ellátott és humuszban gazdag talajo­kat kedveli. Laza, mély rétegű talajokon az őszibarack- magonc, meszes, erősen kö­tött talajokon a keserűman­dula alany használata aján­lott. A KAJSZI Meleg, levegős, jó vízgaz­dálkodású talajokat kedveli. Elsősorban vályogtalajok fe­lelnek meg a kajszitermesz­tésre. Nem tűri a magas víz- állású területeket. Ahol a ta­lajvízszint 1,5 méter felett van, nagymértékű a fák pusz­tulása. A semleges vagy kissé lúgos talajokat kedveli. A CSERESZNYE A talajjal szemben igényes, termesztésére középkötött, vá­lyog jellegű, vagy homokos vályogtalajok felelnek meg legjobban. A cseresznye mély gyökeresedését figyelembe vé­ve azokat a 2 méternél maga­sabb talajvízszintű területekre nem ajánlatos telepíteni. Az enyhén savanyú, semleges, vagy gyengén lúgos talajokon egyaránt díszük. Levegőtlen, savanyú talajokon az érés időszakában klorotikus tünetek jelentkeznek, mely korai lomb­hullást is okozhat. A MEGGY Talajra kevésbé igényes. A nehéz, kötött agyagtalajok, a futóhomok, valamint a szikes területek kivételével bárhol termeszthető. Czigány Csaba Gépjárművek üzemeltetési költségelszámolása önmagunkat kell legyőzni, nem a másikat! Aikido-klub Pécsett A tornateremben mély csönd van, levegő se rezdül. Kezdő­dik az edzés, ülnek, koncent­rálnak. Meghajlással köszöntik az alapító mester képét a falon, aztán egymást, és kez­detét veszi a bemelegítés. Sok légzőgyakorlat, izomlazítás. A gyakorlatokat Monzák Gábor edzésvezető irányítja, aki 1987- ben a pécsi AIKIDO klubot alapította. Vele beszélgetünk.- Harmadikos gimnazista koromban Góllá Michaelnél kezdtem el aikidozni. Mikor Pécsre kerültem, itt még nem volt Aikido-klub, ezért az ak­kori edzőm úgy bocsátott utamra, hogy szervezzek. Má­sodik kyu-s voltam ekkor. Az aikido a japán harcmű­vészetek fájának egyik legfia­talabb hajtása. Az 1920-as években alapította Uyeshiba. Az alapítónk apja egy falu­ban volt elöljáró. Politikai el­lenfelei megverték. Vézna fia ekkor határozta el, hogy min­denkinél nagyobb harcművész lesz. Maga az elnevezés három szóból áll. Az AI — jelenti a szeretetet, harmóniát, lágysá­got, a KI — az erőt, a ke­ménységet, a DO — pedig az utat. összefoglalva — a har­monikus erő útja. De ez nem pontos fordítás. Az aikido szamuráj harcművészet. Ez a ruházatunkból is kiderül. A ha- kamát a szamurájok hordták, hogy ne lássák a lábukat. Az alapállás ugyanis sok min­dent elárul. Nemzetközi edző­táborban a hakamát az hord­hatja, aki megszerezte a két kyu-t. A klubban pedig az ed­ző saját belátására van bízva. Az én véleményem szerint az húzza fel, aki nem esik ben­ne hasra. Egész más ebben dolgozni. Viszont ha valaki ezt megkapja, köteles hordani a legnagyobb melegben is. Az aikidoban három alap­fegyver van: a kés, a bot és a kard. Ez mind egységes rendszert alkot a puszta kéz­zel. Az aikidoban nem a KI számít, az erő, mert az úgyis jön magától, hanem az AI — a szeretet. A KI - a külső és a belső erő harmóniája, egyensúlya. Ha valaki meg­szerzi ezt, ura lesz önmagá­nak. Erről beszélni ahhoz ha­sonlít, mint mikor egy szín­vak embernek magyarázzák, hogy milyen a piros szín. A japán hit szerint a köldök alatt 5 cm-rel van a lélek központja, innen ered, innen áramlik oda, ahova akarod. Ezt érezni lehet, elmondani nem. Amikor elkezdtem ide Pécs­re a Pollackra járni, több fó­rumot is megkerestem. Eluta­sítottak. Végül az MHSZ se­gített. Béreltek termet, vettek tatamit (szőnyeget). 1987 no­vemberében kezdtük. A sok induló közül csak a fanatiku­sok maradtak. Kialakult egy törzsgárda. Kiss Miklóssal ré­gebbről ismerjük egymást, edzőtáborokból. Pécsett ha­mar ránk talált. Naqy segít­ségemre volt. Most, hogy vé­geztem a főiskolán és elme­gyek, ő lép a helyembe.- Fanatizmusról beszélsz. Az aikido egyfajta hit?- Úgy érdemes valamit csi­nálni, ha komolyan vesszük. Annak nem sok értelme van, hogy - hát, most vasárnap van, akkor strandolok, hétfőn megyek edzésre, kedden - kedden is van edzés, de most meleg van, inkább megint strandolni megyek. így nem lehet, nemcsak aikidozni, mást sem.- Ha most megyek be kez­dőként a tornaterembe, mi vár ott rám?- Először is nem kell meg­ijedni. Az a cél, hogy meg­ismerjük önmagunkat. Szeret­ni kell, amit csinálunk. A kezdőnek megmutatjuk az alapvető lépéseket, megismer­tetjük a klub-légkörrel, az alap­vető DOZSO-szabályokkal. Ha ezeket megtanulta, akkor szép lassan belejön. Ha csak végiggondolja minden nap. amit az edzésen csinált, az már sokat jelent. Az aikidot főleg szellemileg kell megér­teni. Aki csak a fizikai részét sajátítja el, abból sportoló lesz. Aki a szellemit is, ab­ból harcművész. Az aikidoból sose lesz sport, mert nincs benne verseny. Itt önmagun­kat kell legyőzni, és nem a másikat. Többfajta ember jár ide. Van aki azért akar aikidozni, mert ő lesz az utcán a „ja­ni". ő hamar el is megy. Rá­döbben, hogy ez önvédelem, és nem lehet rossz célokra használni. Van, aki azt mond­ja, van két óra szabadidőm hetente kétszer, lejövök, ad­dig se hízom el. Van, aki azért, mert szép a mozgás. A negyedik fajta — akiből lesz valaki — az, aki azért jön, mert tetszik neki a filozófiája. Sokan azért jönnek, mert lelki támaszra van szükségük. Erős tapadókorong, ami tartást ad az embernek, mindenfajta ér­telemben. Nagyon sok ember­nek nincs sikerélménye. Belül­ről szorong, és ezt nem tud­ja levezetni. Itt az edzésen ez sikerül. Aki végigdolgozza itt a két órát, annak semmiféle olyan szándéka nincs, hogy villogjon a tudásával. Este azt mondia, kellemesen elfáradt, hú. de jó napom volt. A barátommal sétáltam, és elhúzott mellettünk egy bicik­lis, túl közel. A barátom: Ha ezt utolérem, lerántom a bi­cikliről. Nekem semmi meg sem fordult a fejemben. Iste­nem, legközelebb jobban vi­gyáz. Kiöli az emberből az ag­resszivitást. Harmóniába ke­rülsz önmagaddal. Ezt adja oz aikido. Sz. Lelovics Ilona Egyéni vállalkozók számára 1990. január 1-jétől a gépjár­müvek költségelszámolási sza­bályai megváltoztak. Az el­múlt év során alkalmazott költségátalány helyett (amely­nél a raksúly alapján már az egy kilométerre eső elszámol­ható forintösszeg meghatároz­ható volt) a jelenlegi költség- elszámoláshoz már több adat és számítás szükséges. Ez in­dokolja a vonatkozó adózási és egyéb rendelkezések át­tekintését. A járművek költségeinek el­számolását a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. számú törvény 1. számú mellékletének III. 5. pontja szabályozza. E szerint a járművek üze­melési költségeit háromféle ■módszer körül választva lehet meghatározni, egyrészt attól függően, hogy személy- vagy tehergépkocsiról van szó, más­részt, hogy adott gépjármű ki­nek a tulajdonában van. Adott gépjárműre a költség­elszámolási forma adóéven belül nem változtatható meg. A választható módszerek a következők: 1. KÖLTSÉGÁTALÁNY: A 16/1987. (XII. 27.) KM. rendelet melléklete (a 17/1990. (V. 14.) KÖHÉM-rendelet), mely az 1990. évi 45. Magyar Közlönyben található 1990. jón. 16-tól az üzemanyag Ft/km ér­téke a 4/1990., (IX. 5.) KHM rend. alapján - melyet a Magyar Közlöny 87. száma tartalmaz - szorzó tényezővel vehető figyelembe. A költséq- átalány mellett az értékcsök­kenési leírás külön költség­ként elszámotható. Alkalmazhatósága: kizárólag saját tulajdonú gépjármű ese­tén. 2. TÉTELES KÖLTSÉG­ELSZÁMOLÁS (NORMA SZERINTI ÜZEMANYAGKÖLTSÉG): 1990. június 30-ig: a több­szörösen módosított 17/1975. (XII. 29.) KPM. rendelet mel­léklete alapján, mely az 1981. évi Közlekedési Értesítő 14. ■számában található, melyet módosított a 9001/1983. KPM­közlemény, mely az 1983. évi Közlekedési Értesítő 1. szá­mában van közzétéve. 1990. július 1-jétől: a 11/ 1990. (IV. 30.) KÖHÉM-rende­let alapján, mely az 1990. évi 39. sz. Magyar Közlönyben ta­lálható, a rendelet mellékletét pedig a Közlekedési és Hír­közlési és Építésügyi Értesítő 1990. évi 17. száma tartalmaz­za. A norma szerinti üzem­anyagon kívül elszámotható még a gépkocsi számlával igazolt fenntartási, javítási, felújítási költsége, valamintaz amortizáció. Alkalmazhatósága: saját, há­zastárs, alkalmazott esetén, de a nem saját tulajdonú jármű esetén is alkalmazható, pl. lí­zingelés. 3. GÉPJÁRMÜVEK HIVATALOS CÉLÚ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK SZERINTI DÍJ: 1990. iúlius 15-ig: a 2/1990. (II.7.) KÖHÉM-rendelet alap­ián, mely az 1990. évi 11. Magyar Közlönyben van ki­hirdetve. 1990. július 16-tól: az 1/1990. (Vili. 5.) KÖHÉM-ren­delet alapján, mely meqjelent a Magyar Közlöny 1990. évi 77. számában. Az elszámolt díj tartalmazza az amortizá­ciót is. A'kalmazhatósága: saját, há- zostárs vagy alkalmazott tulaj­donában lévő személygépkocsi esetén. A költségelszámolási módok a külföldön történő jármű­használat esetén a következő speciális szabállyal egészülnek ki. Az egyéni vállalkozó költ­ségként külön elszámolhatja a tevékenységével kapcsolatban szükséges, külföldön vásárolt üzemanyag a Magyar Nem­zeti Bank által jegyzett devi­za, illetőleg valutavételi ár­folyamon forintra átszámított - számlával igazolt - árának a belföldi beszerzési árat meghaladó különbözetét. (A cikk folytatása az Új Du­nántúli Napló jövő szerdai számában jelenik meg, mely­ben részletezem az egyes költségelszámolási módok sza­bályait.) Dr. Iván László Még egyszer a „Vadkender”-ről örömmel olvastam az Új DN augusztus 22-i számában erről a kérdésről kis ismerte­tőt, gondolván, végre tisztába teszik a sokat emlegetett, vi­rágporával allergiás tüneteket okozó gyomnövény nevét. Saj­nos, most sem sikerült. A la­tin névelhallás, vagy helyte­len olvasat következtében nem helyes. A név tehát: Ambro­sia elatior L. Érvényes ma­gyar neve pedig: Parlagfű. - A „vodkender" elnevezés, ami a határozókönyvben zárójelben szerepel, mint helytelen, de többfelé használt kifejezés, el­vetendő, mert megtévesztő. Ez a parlagfű is Amerikából ke­rült hozzánk, és az 1960-as években igen nagymértékben elterjedt, főleg hazánk déli részein. Az ilyen gyors és erő­teljes elterjedést az új kör­nyezet teszi lehetővé, mert nincsenek gátló, mérséklő té­nyezők, nincs állati fogyasz­tója, növényi betegségokozó­ja. De a nagyarányú szaporo­dásban is beáll egy bizonyos egyensúlyi állapot. Ezután kö­vetkezhet természetes úton a visszaszorulás. Úgy látszik, ez már megkezdődött. Azt kellene tanulmányozni a helybeli ku­tatóknak, hogy ezt mi váltot­ta ki. Lehet, hogy a föld meg­munkálásának különbözősége, a trágyázás minősége és mennyisége, a vetésforgó tag­jainak egymásutánja, vagy még más is. A parlagfű sza­porodása gátlásának az okát megtalálni bizonyára hatható­sabb eredmény lenne, mint a lekaszálás iránti kérelmek. Egyébként kisebb területeken, házak környékén a fiatal nö­vények kihúzkodása nem túl fáradságos és feltétlen ered­ményes. Dr. Vöröss László Zsigmond Pécsi utcák — híres emberek U Milyen volt Mátyás király? Ha az 500 évvel ezelőtt meghalt nagy királyról nem maradt volna ránk írásos Mátyás bautzeni képmása anyag, akkor is fogalmat al­kothatnánk róla. Portréját tük­rözi a bautzeni márványszobor, a bécsi Nemzeti Könyvtárnak egy szép reliefje; fellelhető arcképe több korvina miniatú- rájóban, a brüsszeli Missalé- ban és győzelmi bronzérmén is. A kolozsvári Fadrusz-lovas- szobor (1902), s a másutt föl­lelhető későbbi emlékek már a fentebb említettek figye­lembevételével készültek. De milyen volt Mátyás ki­rály emberi mivoltában az egykorú források szerint? Ud­vari történetírója, Antonio Bonfini leírja, hogy alakja a közepesnél valamivel maga­sabb termetű volt, nemes te­kintettel és lelki nagyságra való arckifejezéssel. Arca pi­ros volt, a haja szögszínű, szemöldöke iveit, szeme élénk sötétbarna. Közismerten nagy orrát Bonfini ekként szépíti: „Hibátlan orra szintén nagy díszére volt.” Tekintete szabad és egyenes, nézés közben majdnem sohasem pislogott. Széles álla kissé elöre’hajlott. „Hatalmas testrészei arányo­sak voltak, a karja izmos, a kezefeje hosszúkás, a válla széles, a melle domború volt." Megtudjuk még Bonfinitől, hogy Mátyás előtt követendő mintaképként Nagy Sándor alakja lebegett, akihez ha­sonlóan igen könnyen tűrte a hideget, a meleget, az étlen- séget. Semmit sem gyűlölt annyira, mint a tétlenséget. Szerette az emberi élvezete­ket. „Gyakran játszott a leá­nyok szerelmével, de a férjes asszonyokat nem bántotta.” (?) Mielőtt e megállapítást két­ségbe vonnánk, hadd említsük meg, hogy Mátyás őszintén szerette szépasszony feleségét, Beatrixot, akinek minden asz- szonyi kívánságát - a politi­kait kivéve — teljesítette, ék­szereket, drága szöveteket ho­zatott részére Itáliából, ün­nepségeket rendezett tisztele­tére, többször magával vitte ausztriai várostromaihoz. Beat­rix azonban meddő volt, és ezért állandó szorongásban élt ■Mátyás törvénytelen fiával, Já­nos herceggel szemben. Ma mór tudjuk, hogy Corvin Já­nos anyját Borbálának hívták, boroszlói polgárleány volt, aki Mátyás udvarában élt, még második házassága idején is. Fiát a szép arcvonású, de ■sánta herceget nagyanyja, Szi­lágyi Erzsébet nevelte, a ki­rály pedig többek között neki adományozta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval. Töredékes, de színes képet nyújt Mátyás egyéniségéről Goleotto Marzio, Janus Pan­nonius barátja, aki egy idő­ben Mátyás udvarában élt, s ekként volt alkalma meg­figyelni a királyt. Mátyásról szóló munkájában leírja, hogy a király minden neki szóló le­velet átolvasott. Kéziratai gyö­nyörű átmenetet jelentettek a latin ábécé javára a gát be­tűk használatával szemben. Kitűnően tudott latinul, és Galeotto szerint tolmács nél­kül el tudott beszélgetni a cseh, lengyel, német, rutén, dalmata, bolgár, krétai, szerb és sok másféle származású emberrel. Mátyás király étkezés köz­ben sosem volt maszatos, bár ő is kézzel fogott meg min­dent. Asztalánál hol komoly, hol tréfás beszélgetés járta. Ott voltak a zenészek és a hárfások, akik Galeotto sze­rint: „a hősök tetteit anya­nyelven, lant kíséretével ének­lik a lakomák alatt. A ma­gyar nyelven írt költeményt paraszt és polgár, közép- és főrendű egyaránt megérti". Bárcsak ma is így volna! Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents