Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-16 / 164. szám

Kommentár nélkül Megszíínik-e a bányász- múzeum? A kérdést mór-mór el­intéznénk egy vállrándí­tással, kit érdekel, amikor a megyei munkanélküliségnek a Mecseki Szénbányák és a MÉV a legfőbb forró­sai? Amikor a bányász­múzeum igazgatója éppen- úgymond - csomagol? Majd az állásváltozással járó teendőkre hivatkozva tér ki a sajtó kegyes és ezúttal bizonyára ártatlan ostroma elől? Dr. Kékes Ferenc, a Mecseki Szénbányák mun­kaügyi osztályának vezető­je mindenesetre megerő­síti a hírt, a bányaválla­latok és a megyei tanács vezetői valóban a közel­múltban tárgyaltak a mú­zeum sorsáról. Abban ter­mészetesen valamennyien egyetértettek, hogy a mú­zeum értékeinek csorbulá­sával, gazdátlanságával pótolhatatlan értékek, egy szakma önbecsülése, tör­téneti múltja és tovább­írandó jövője sérül — nem szólva arról az áldozat- készségről, amit a szénbá­nyák a múzeum megala­pításánál tanúsított. Most az intézmény az újmódi nadrágszijhúzás áldozata lehet; a megállapodás szerint fenntartásának költségeit még egy évig a Mecseki Szénbányák, illetve a MÉV vállalja. Ez utóbbi részben abból a pénzből költekezik, amit segítségül a kormánytól kapott. A múzeum gazdá­ja a tervek szerint a Ja­nus Pannonius Múzeum, illetve a megválasztott ön- kormányzat lesz. Az igazgató, Huszár Zoltán pedig - aki a je­lenlegi körülményei miatt sem nyilatkozhat szívesen — a Janus Pannonius Mú­zeum tudományos-kutatója lesz, mivel munkáltatója december 31 -i hatállyal felmondott neki. Valószí­nű az is, hogy a szénbá­nyák tulajdonában lévő Déryné utcai épületből a múzeumi anyagnak el kell költöznie, természetesen a Káptalan utcai, ritkaságo­kat kínáló tárnamúzeum a helyén marad . . . Kom­mentárt fűzni mindehhez nehéz, talán felesleges is. B. R. Százmilliók fájdalmának vége: itt a visszérkrém (Folytatás az 1. oldalról) — Egy hivatalos orvosi je­lentés szerint - az NSZK-ban a lakosság fele visszérbeteg­ségtől szenved - mondta dr. Hankó László. - Ausztriában kiszámolták, hogy évente több mint egymilliárd schillingbe kerül a visszérrel kapcsolatos műtét, táppénz, gyógyszer. Dr. Partsch, az osztrák érgyó- gyásztársaság elnöke az egyik bécsi klinikán végez kiterjedt vizsgálatot, ez a Varikopax ausztriai engedélyezését szol­gálja. De hasonló kísérletek folynak Frankfurtban, Párizs­ban. összesen harminc or­szágban szabadalmaztattam a visszérkrémemet. Kanadában pár hónap alatt megkaptam a forgalmazási engedélyt, még­pedig a Varikopax C-re, a B- nél hatásosabb szerre. Nálunx egyelőre csak a B kapható, már ahol. Most például Haj- dú-Bihar megyéből jelezték, hogy eltűnt a Varikopax, ugyanakkor pillanatnyilag százezer tégellyel van raktá­ron. Aki rendel, annak külde­nek utánvéttel az Azur Rt.-től. Varikopax, a csoda A feltaláló Pécsei- szemelta ki a gyártalepítasre- önnek mibe került eddig a Varikopax?- Sok évbe és rengeteg pénzbe. Csak a szabadalmi bejelentések elvittek több mint kétmillió forintot. Mivel csak a szivemben vagyok gazdag, sok a kölcsönöm.- A krém tavasszal került Magyarországon lorgalomba. Azelőtt' nem adott el belőle?- Kérésre adtam mindenki­nek, de nem pénzért. Várom az APEH embereit, hogy szá- monkérjék rajtam, hova tűnt több ezer krém.- Mikor lesz a gyógyszer- tárakban, gyógynövényüzletek­ben a Varikopax C-ből?- A nyilvántartásba vételi díjat már befizettem. Ahogy kijön az engedély, egy hóna­pon belül szállítunk. A gyár­tó a szegedi Florin Vegyipari Szövetkezet. Ha beindulnak a külföldi megrendelések," akkor ez az egy cég már nem bírja termeléssel. Körülnéztem az országban: Pécsett szemeltem ki gyártelepítésre, ott van sza­bad munkaerő és szabad gyárépület.- Hogyan találta meg a visszérgyulladás gjjenszerét?- Végül is saját magamon segítettem először. 1955-től szenvedek aranyértől. Ráment harminc évem, míg megtalál­tam az ellenszert. Nem túlzás: a szerem egyik napról a má­sikra elmulasztja az aranyeret! De engedélyeztetési eljárásra inkább a Varikopaxszal jelent­keztem, mert a visszérbeteg­ség gyakoribb a világban: százmilliók kínlódnak emiatt, közéjük tartozott a feleségem is. Elsőként természetesen ő gyógyult meg Varikopaxtól. A klinikai tapasztalatok szerint: az első nap után megszűnik a viszketés és a lobosodás, három-húsz nap után vége a fájdalomnak, eltűnik a kék, li­la, barna elszíneződés, fél-egy év alatt a visszér eredeti he­lyére visszahúzódik. Megjegy­zem, hogy rossz felirattal ke­rült forgalomba a Varikopax B. Tiltakozásom ellenére a használati leírásból kimaradt az, hogy tejszerű folyadékot kell képezni a bőrfelületen a krém és víz segítségével, és ezt kell a bőrbe masszírozni.- A szanatóriumi kezelés meddig tart?- Nem tudom. Az biztos, hogy októberben már Olasz­országban kell lennem, az olasz tv-ben szerepelek. Két professzor felkérésére megyek, tv-nézők előtti nyilvános Vaá- kopax-bemutatóra. Meghirdeti az olasz tv, hogy jelentkezze­nek azok, akik krónikus vissz- érbetegek. Kisorsolnak 15-20 egyént, őket tíz napon át ke­zelik a Varikopaxszal. A ha­tást a tv-nézők maguk mérik majd le! Az olaszoktól tanulhatnánk! 1988 óta készen van, mégsem tud igazán betörni a Variko­pax. Az OGYI kifogásolta az eltarthatóságot, ezért lett előbb egy B változat, háttérbe szorítva a Varikopax Szupert, aminek meg a nevét nem en­gedélyezték, mondván, hogy nem indokolt szupernek titu­lálni. így lett Varikopax C. És a hetek-hónapok mennek . . . Ugyanakkor már megvan az újabb készítmény: sömör el-- len. (A feltaláló várja a kí­sérletben részt venni hajlandó klinikák jelentkezését!) Hankó László postai tacmé- se: napi kétszáz telefonhívás, ötven-száz levél. Ezek jóvoltá­ból életében a leggyakoribb két szó: csoda, köszönöm. L. Cs. K. Ifjúsági Centrumot avattak Szigetváron A szigetvári ifjúsági centrum megnyitóján a szentlörinci citerások adtak műsort Fotó: Proksza László Szigetváron, a volt Munkás- őrszékház épületében szep­tember 15-től Ifjúsági Centrum — a Csillagos - működik. A megnyitó napján reggeltől ké­ső estig tartó színes program várja a szigetvári fiatalokat és persze az idősebbeket is. Hi­szen — mint megtudtuk - a szépen átalakított épületbe szeretnék beköltöztetni többek közt a nyugdíjasok és magá­nyosok klubját is. Az első nap programjainak megfelelően hasonló sokolda­lúsággal szeretnék folytatni te­vékenységüket: a Tinódi Váro­si Művelődési Központ és Ki­rály László, az a vállalkozó fiatalember, aki a felújítás anyagi költségeit egyedül fe­dezte. Az épületet tulajdon­képpen kétszintesre alakítot­ták át, hiszen a teljesen le­pusztult állapotban levő pin­céből is klubhelyiséget alakí­tottak ki; itt bár és disco fog működni hétvégeken. A hét három napja c Mű­velődési Központté. Ezeken a napokon tartják a tanfolya­mokat, klubrendezvényeket. Van azonban a szórakoztatá­son és a foglalkoztatáson kí­vül még egy feladata a ház­nak: kényelmes otthonként szolgáljon a bejáró középis­kolásoknak, hogy üres óráikat itt kulturált módon tölthessék el. Működik a házban büfé is, és szeretnék rendszeres prog­rammá tenni az ún. Csillag­pódiumot, ahol költészetről, zenéről, művészetről lenne szó. A jövő nyár terve egy sza­badtéri mozi kialakítása az udvaron, de a távlati tervek között szerepel a ház bővíté­se, ezzel együtt új szolgálta­tások beindítása. Zábrádi Marianna Felavatták a második magyar SOS-gyermekfalut Kecskeméten A második magyarországi SOS-gyermekfolu az alapkő­letételétől számított 103 hét alatt, határidőre elkészült Kecskeméten. A nemzetközi gyermekfalu-hálózat legújabb létesítményét szombaton avat­ták fel ünnepélyes külsőségek között. Az avatóünnepségen mindazon szervezetek, intézmé­nyek képviselői is részt vettek, amelyek munkájukkal, anyagi támogatásukkal nagymérték­ben hozzájárultak ,az újabb SOS-gyermekfalu megvalósulá­sához. Jelen voltak Kecskemét város országgyűlési képviselői, a hazai és nemzetközi diplo­mácia számos ismert szemé­lyisége, így Hans Klein, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának szóvivője. Az avatóünnepségen beje­lentették, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Antall Józsel miniszterelnök - akik külföldi tárgyalásaik miatt nem lehettek jelen az eseményen — üdvözlő levél­ben köszöntötték a gyermek­falu lakóit, és mindazokat, akik segítették annak felépü­lését. Lezárt templomi kriptába hatoltak be Óriási botránnyá dagadt egy pap esete Simontornyán, aki takarítás, rendcsinálás ürügyén halottak csontjait do­bálta o' szemétbe, illetve éget­te el azokat. A helybéli fiatal katolikus pap a templom alat­ti régi kriptát nyitotta ki, hogy rendet tegyen ott. A jó szán­dék vezette társával együtt, amikor behatoltak a rég be­falazott kriptába, ahol az egy­kori ferences rend főnökeinek, és a rendet támogató ado­mányozók földi maradványai nyugosznak. (Több mint hat­van halott.) Halottak csontjait égették el Minderre nem derült volna fény, ha egy a közelben lakó idős hölgy nem figyelmezteti a hatóságokat. Azóta a rend­őrség szabálysértést állapított meg, eszerint jogtalanul ha­tolt be a pap és társa egy műemlék-létesítménybe, KÖJAL- előírást szegtek, meg, hisz miután csontokhoz nyúltak, fertőzésve­szély állt fenn. A tamási vá­rosi rendőrség az ügyet a hét végén átadta a simontornyai tanácsnak. Cserháti Péter ta­nácselnöktől megtudtuk, hogy még most a választások ideje alatt döntenek az ügyben, de csak pénzbírságot szabnak ki, az erkölcsi Ítélkezés nem az ő dolguk. Döntés két héten be­lül várható. A kriptát még a múlt szá­zad végén befalazták és ak­kor biztos, hogy senki sem bolygatta a koporsókat. Lejá­rat vezet az oltár alatt talál­ható létesítménybe az udvar, de az oltár felől is. Nagyot valószínű, hogy a háború alatt az átvonuló seregek katonái rongálhatták meg a koporsó­kat, dúlhatták fel a csontvá­zakat. Cs. J. Baranya Kupa - negyedszer Országos tűzoltó­verseny Komlón A tűzoltószakma és -sport legnagyobb rendezvényei közé tartozik az a két verseny, amelyet most már hagyomá­nyos jelleggel minden évben megrendeznek, részben az Al­földön, részben pedig Dunán­túlon. Ez utóbbi életre hívója a Baranya Megyei Tűzoltópa­rancsnokság volt, s idén - pénteken és szombaton — ne­gyedik alkalommal rendezték meg Komlón. Ugyancsak ha­gyományos már, hogy külföldi vendégeket, csapatokat is meghívnak, most Felső-Auszt- riából, illetve Baden-Württen- bergből érkeztek szakmabeliek. A verseny színvonalának jellemzésére: indult a magyar válogatott is. összetett fel­adatról van szó, a különféle versenyszámok a gyakorlatban „élesben" is előfordulnak. Ahogy a vetélkedő során, úgy a tűzoltásnál is egyformán fontos a gyorsaság, a ráter­mettség, az ügyesség, az erőn­lét. Tizenkét csapat versengett egymással a két nap során a komlói sportpályán, egyéni, csapat és összetett-kategóri­ákban, s külön-külön hirdettek nyerteseket a különböző ver­senyszámokban. Úgy tűnik az eredmények alapján, hogy a fővárosi tűzoltóparancsnoksá­gon csupa profi sportoló dol­gozik, mert taroltak a mezőny­ben. Az összetett csapatver­senyben úgy lettek elsők, hogy végleg elnyerték o Baranya Kupa fődíját, egy Zsolnay-vá- zát, illetve elnyerték a megyei tanács elnökének különdíját is: 40 000 forint értékű sport­szerre szóló utalványt. Győr— Sopron, illetve Komárom—Esz­tergom megyék végeztek a második és a harmadik he­lyen. Az egyéni összetett ver­seny első két helyezettje a győztes csapat taaia: Nagy Attila és Harcza Dezső, a harmadik helyen a Komárom megyei Lidi János véazett. M. A Székhelyük Szekszárd, működési területük egész Európa Pro Vita Egyesület Szekszárdon megalakult a Pro Vita Egyesület, ami tagjai sorába hivott mindenkit, aki természetgyógyászattal foglal­kozik, vagy érdeklődik e téma iránt. Szabópál Bálint pécsi építészmérnök is tagja az egyesületnek.- Régóta ismerem az ala­pító dr. Sarkadi Ádámot, aki a nyugatnémet Vita Natura, a természetes gyógymódok ma­gánklinika igazgató-főorvosa, ezért kapcsolódtam be a munkájukba - mondja Szabó­pál Bálint. — A másik nagyon fontos ok, hogy mint építészt, mindig is érdekelt az ember és környezetének viszonya. A természetgyógyászat ehhez szo­rosan kapcsolódik, meggyőző­désem szerint, ameddig csak külön működik, és nem páro­sul az egyént és a közösséget állandóan érő egésszégkárosí- tó hatások megszüntetéséhez, addig csak átmeneti sikereket érhetnek el. A Pro Vita Egye­sület éppen ezért szélesebb körben kíván tevékenykedni. Dr. Sarkadi Adóm, az egyesü­let elnöke szeretné Magyaror­szágon is meghonosítani a természetgyógyászképzést az orvostudományi egyetemeken, elsősorban Pécsett. Ehhez Baranya megye szék­helye és az egész Dél-Dunán- túl kedvező adottságokkal ren­delkezik, bővelkedik termé­szetvédelmi területekben, gyógyvizekben, tudományos központ, egyetem, mind-mind egy helyen található. A tudo­mányos intézeteknél folyó ku­tatások eredményei jelentősen segíthetik a környezeti ártal­mak megszüntetését, hogy visz- szatérjenek a természetes anyagok a mesterségesekkel szemben. A szaklapok szerint a nyu­gatnémet lakosság ötven szá­zaléka elsősorban a termé­szetgyógyászokat keresi -fel. Tőlük remélnek választ a kör­nyezeti ártalmak miatt szerve­zetükben végbement vátlozá- sokra, arra, hogyan lehet azok hatását semlegesíteni, méreg- teleníteni a szervezetüket. A természetgyógyászat elsődle­ges célja a betegség meg­előzése, a megfelelő életmód, étrenrd kialakítása, a termé­szetes anyagok propagálása. A Pro Vita országos egyesü­let elnöke dr. Sarkadi Adóm október első két hetében Ma­gyarországra látogat. Ennek keretében előadásokat tart or­vosok részére a természetgyó­gyászatban elért eredményei­ről. Sz. K. vasamapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents