Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-14 / 162. szám

Nyolcoldalas mellékletünk Minden pénteken Göncz Árpád az Egyesült Államokba utazott Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke csütörtö­kön az Egyesült Államokba utazott. A Magyar Köztársa­ság elnöke a Központ a De­mokráciáért elnevezésű intézet meghívásának tesz eleget, s díszelőadóként részt vesz az amerikai alkotmány 200. év­fordulója alkalmából tartandó ünnepségeken. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Jeszenszky Géza külügy­miniszter és Charles Thomas, az Egyesült Államok budapes­ti nagykövete. Kedvezményes burgonya- és almaakcié A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Baranya Megyei Szervezete által szervezett ju­tányos árú burgonya-akció­jának első száz mázsája meg­érkezett, a József A. u. 10. szám alatt átvehetők. Továb­bi kedvezményes árú burgo­nyát és Jonathán almát is le­het előjegyezni, 11,50 forintos áron. Vetőburgonya is kapha­tó kilónként 17 forintért, o 6000 forint alatti nyugdíjasok­nak és a többgyermekesek­nek. ENSZ-konlerencia magyar elnökkel Magyar elnöklettel tartot­ták meg a polgári és politi­kai jogok nemzetközi egyez­ségokmányának részes államai ülésüket New Yorkban. Budai Iván, ENSZ-képviseletünk he­lyettes vezetője elnökölt a csütörtöki tanácskozáson, ame­lyen megválasztották az egyezségokmány végrehajtá­sát ellenőrző emberi jogi bi­zottság tagjait. Rézkábel-tolvajok A hét végén Sárbogárd és Nagylók között, valamint Kis- csér-puszta és Lepsény-puszta közelében 165 méter hosszú rézkábelt vittek el az eddig ismeretlen tettesek, s emiatt veszélybe került a pécs-buda- pesti vasútvonalon a közleke­dés. Nem működött néhány sorompó. Balatonszentgyörgyön egy vasútállomási műhelyből emeltek el 100 méter rézká­belt. A zúgpiacon a réz ki­lójáért 100-110 forintot fizet­nek a kereskedők. Málták a szovjet— NSZK szerződést Moszkvában csütörtökön pa- irafálták a Szovjetunió és az NSZK között a jószomszédi, partneri viszonyról és együtt­működésről megkötött szerző­dést. A dokumentumot Edu­ard Sevardnadze szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter látta el kézjegyével. Iskolakezdés füzetek nélkül (Tudósítás az 5. oldalon) KÖZÉLETI NAPILAP to Dunántúli napló I. évfolyam, 162. szám 1990. szeptember 14., péntek Ara: 4,30 Ft egy veit evet élt... A napirendi pontokat szavazzák meg a tanácsülés résztvevői Fotó: Läufer László Az utolsó pécsi tanácsülésen Szeptember 23-án végleg lejár a tanácstagok meghosz- szabbitott mandátuma -, s ha­marosan megszűnik a Magyar- országon negyven éve létre­hozott tanácsrendszer. Pécs város történetében tegnap dél­előtt ült össze utoljára a vá­rosi tanács testületé. Fentiekre tekintettel az ülés ügyrendje már nem tartalma­zott a város élete szempont­jából jelentős eldöntenivalót, és a tanácstestület több na­pirend tárgyalása közben is már a leendő önkormányzati testület és apparátusa számá­ra tett ajánlásokat. A lejárt határidejű napi­rendek áttekintése közben el­hangzott tájékoztató szerint a városi tanács szakemberei már fél éve végzik a város vagyo­nának felmérését, ami hatal­mas feladat, hiszen például a teljes állami (belterületi) föld­terület, a tanácsi vállalatok, intézmények kezelésében lévő vagyon, a közműállomány is hozzá tartozik, s a felmérés után még mindent fel is kell értékelni. A húsz évvel ezelőtt készített vagyonértékelés eh­hez már semmilyen segítséget nem nyújt - használhatatlan. Második napirendként Sza­bó Nándor tanácselnök javas­latára a testület tudomásul vette - azaz nem ellenezte - Aczél Györgynek, a város dísz­polgári címéről való lemondá­sát. Aczél György levelében kifejti, nem tudja tovább vál­lalni a címmel járó társa­dalmi feladatok és kötelezett­ségek teljesítését, és - bár kötődése változatlanul erős - nem akar a város terhére len­ni a továbbiakban. Az ötéves tanácsi ciklus eredményeit és az utódokra maradt problémákat terjedel­mes dokumentumban terjesz­tették a testület elé, melynek bevezető gondolataiból érde­mes néhányat idézni: A kez­deti időszakban elsősorban gazdasági problémák vetőd­tek fel, azonban később már egyértelműen lehetett látni, hogy az egyre nagyobb bel­politikai feszültség mellett a testületi munka is felelősség­teljesebbé, nehezebbé fog vál­ni. Ma úgy tűnik, hogy a ta­nács működőképességének fenntartása, a város minden­napi életében jelentkező prob­lémák több-kevesebb sikerrel történő rendezése is ered­ménynek tekinthető, hiszen ko­molyabb gond nélkül sikerült biztosítani a város életének viszonylagos nyugalmát. Szóbeli kiegészítésében Sza­bó Nándor adatokkal bizonyí­totta, hogy a városi tanács nem küzd pénzügyi gondak­(Folytatás a 2. oldalon) Megérkezett a pécsi vásártérre a Zoo Cirkusz, melynek igazgatója a kedvenc him- oroszlánja mellett fogadta lapunk munkatársait. (írásunk a 2. oldalon) Fotó: Läufer László Vásári Nagydijat kapott az Országos Mezőgazdasági- és Élel­miszeripari Kiállításon a Baranya Megyei Tejipari Vállalat új­donsága, a Lapka nevű sajt, amiből már hetente 15 tonna készül és szinte valamennyi megyébe eljut. A későbbiekben hetente 20-25 tonnát akarnak előállítani Fotó: Läufer László Tisztelt Olvasóink! Október 1-jén kénytelenek vagyunk felemelni az Új Du­nántúli Napló árát! Csak ke­vés kellemetlenebb feladat van, mint rossz hírt útjára bo­csátani, erős szálakkal egy­máshoz kapcsolódó partnerek között. Több mint negyedmil­liónyi olvasónk között bizonyá­ra sokan lesznek, akik meg nem értéssel fogadják kényte­len döntésünket, és minden bizonnyal többen elfordulnak tőlünk rövidebb-hosszabb idő­re. Az 1989-es esztendő első napján drasztikus áremelésre kényszerültünk, akkor gondol­ni sem mertünk arra, hogy költségeink olyan rohamosan emelkednek, amelyeket nem tudunk példányszámúnk eme­lésével, hirdetési árbevétele­ink növelésével, legalább más­fél esztendeig elviselni. Mégis így történt. Szerencsére 1990. április 2-án az Üi Dunántúli Napló megjelenésekor ki­adónk, az Axel Springer Bu­dapest elfogadta elképzelése­inket, miszerint addig semmi­képpen sem emeljük lapunk árát, amíg olvasóink számára többlet szolgáltatást nem tu­dunk nyújtani. Nos hót május elejétől pénteki számunkban olyan heti rádió- és tv-műsort közlünk, amely olvasóinkat megkíméli a költséges műsor­füzetek költségeitől. Vala­mennyi szerdai és csütörtöki számunk oldalterjedelmét 8 oldalról 16-ra növeltük. Ezzel egyrészt a hirdetések megje­lenésének várakozási ideiét három hétről harmadára sike­rült csökkenteni, másrészt 4—5 oldalnyi többlet információt biztosítottunk olvasóink szá­mára. Olvasóink persze joggal gondolhatnak arra, hogy a hirdetési többletbevételeinkkel kellene vállalnunk az elmúlt időkben 40%-kal növekedő papir-, a több mint más- félszeresére emelkedő nyom­dai-, a szerkesztőség és ki­adó iroda szerény mértékben, de mégis csak növekedő költ­ségeit. Megkíséreltük . . . Az új ár egységesen 5 fo­rint 80 fillér lesz hétfőtől szombatig, tehát a szombati 16 oldalas újságunk is azo­nos áron lesz kapható, mint a hétköznapi példányok. A Va­sárnapi Dunántúli Napló az eddigi 5 forint 20 fillérről 6 forint 20 fillérre emelkedik. Az Új Dunántúli Napló ha­vi előfizetési dija 105 forint­ról 145-re, az Új VDN-é 20 ról 25 forintra emelkedik. Tud­juk, hogy a havonta 2 kiló- nyi kenyér, másfél liternyi tej értékű áremelés is a nyugdí­jas olvasóink számára óriási gondot jelent. Érezzük, hogy az eddiginél is több informá­ciót, szolgáltatást, olvasmányt kell nyújtanunk. A mindenna­pi életünk elemzését, a tár­sadalmi gondok megoldásának lehetőségeit kell, hogy keres­sük írásainkban. Tudjuk, Így sem vigasztalhatjuk azzal ol­vasóinkat, hogy az Úi Dunán­túli Napló ezután is a leg­olcsóbb Magyarországon meg­jelenő napilap lesz, arról nem is szólva, hogy vannak ha­sonló terjedelmű újságok, amelyek ára két-hóromszorosa az Úi Dunántúli Naplónak. Nemrégiben egyik országos újságban rólunk szólva egy szerkesztő azt nyilatkozta, hogy nehéz a hatalmi szóval kinevezett újsággal versenyez­ni! Nos, a kényszeri áreme­lés arra kötelez bennünket, hogy az eddigieknél is iob- ban szolgáliuk azt a hatalmat, ami hitvallásunk szerint kine­vezett bennünket. - Hitünk szerint- ugyanis ez a hatalom nem más, mint Tisztelt Olva­sóink bizalma. Lombosi Jenő Robbanás egy nukleáris üzemben Tűz ütött ki szerdán egy nukleáris üzemanyagot előállí­tó uszty-kamenogorszki gyár fémüzemében. A négy órán át tomboló tűz nem követelt emberéletet, de nagyobb mennyiségű veszélyes anyag került a levegőbe. Feltételezik, hogy hidrogénrobbanás okoz­ta a tüzet. Egyelőre nincse­nek adatok arról, hogy mek­kora szennyezés érte a várost. A baleset híre riadalmat kel­tett. Sokan csak gázálarcban merészkednek ki az utcára. Az ablakokat, ajtókat zárva tart­ják. A szennyező anyagok tá­vozását akadályozza a teljes szélcsend. Az Izvesztyija tudó­sítása szerint a városkép fan­tasztikus filmekbe illik: a gép­kocsik volánja mögött gázálar­cos sofőrök ülnek. A város Igkosai előtt ko­rábban sem volt titok, hogy a „fémkombinát" valójában az atomenergetikai miniszté­rium egyik olyan szupertitkos üzeme, amelyben nukleáris üzemanyagot állítanak elő. A tudósítás emlékeztet ar­ra, hogy az Egyesült Államok­ban a hasonló üzemeket a la­kott területektől legalább száz kilométernyire telepítik.

Next

/
Thumbnails
Contents