Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-13 / 161. szám

1990. September 13., csütörtök üj Dunántúli fíopio 3 Tiszta kép csak a betakarítás után Az aszály és a tennivalók Amennyiben továbbra is a politika kerül előtérbe a mező­gazdasággal kapcsolatban - aminek manapság számos jele mutatkozik akkor a szakmai eredményesség szenved hát­rányt; holott éppen ezt kellene erősíteni ahhoz, hogy a ma­gyar agrártermelés felszálló ágba kerüljön - ezt a meggyőző­dését fejezte ki Sárossy László politikai államtitkár a Földmű­velésügyi Minisztériumban szerdán megtartott sajtótájékozta­tón, amelyen alapvetően az aszállyal kapcsolatos kérdéseket elemezték, ám végül is a beszélgetés sokkal szélesebb téma­kört ölelt fel. Gondot okoz a kifizetés A Hunor Kesztyű- és Börruházati Vállalat bőrruházati üzemében Fotó: Proksza László Minimálbér a fiák sarkából Az államtitkár szakmai sa­rokpontokról szólt, amelyek a minisztérium agrárpolitikai el­veit testesítik meg. Ezek - mint mondotta — gyökeres fordula­tot jelentenek, amennyiben más tulajdonviszonyok lesznek a jellemzőek ebben az ága­zatban. Az agrárjövőt megha­tározza, hogy feltétlenül meg akarják őrizni a hazai lakos­sági ellátás színvonalát, és fenntartani az exportorientá­ciót, ezek az agrárpolitika lé­nyeges elemei. Sárossy László elhatárolta magát az ágazat visszafejlesztésének lehetősé­gétől, mivel, mint erősítette, nem lehet megoldás, hogy az ágázat csakis a hazai ellá­tással törődjön, ez feltétlenül a versenyképesség csökkené­sét jelentené nemcsak hosszú, hanem már rövid távon is. Racionális program Nincs olyan szándék, hogy a jelenlegi mezőgazdasági struktúrát szétverve, nulláról indítanák az agrártermelést a következőkben. Már csak azért sem elképzelhető ez, mert az FM nagyon is határozott szak­mai elképzelésekkel rendelke­zik a máris adott értékek fel- használásáról, és szakmai mű­helyeiben nem pártprogramok kifejlesztésén munkálkodnak. Az agrárágazat programjának alakítását a gazdasági racio­nalitás szempontjai vezetik, és ezek megvalósításában fel­tétlenül tekintetbe veszik: az elmúlt évtizedekben éppen az agrárágazatban sikerült töb- bé-kevésbé ,,átjátszani" azt a gazdaságpolitikát, amelyet ép­pen a nagyüzemi termelők je­lentős része elfogadhatatlan­nak Ítélt, és megvalósításánál nem volt hajlandó sorba állni. Az viszont biztos, hogy a pri­vatizáció egyes területeken, egyes ágazatokban erőteljes lesz, de gyökeresen nem érin­ti például a nagyüzemi nö­vénytermesztés struktúráját. Nem látszik megengedhetőnek ugyanis, hogy a legfontosabb növények kisparcellákba szo­ruljanak vissza, ez az extenzív gyakorlat ellenkezne a világ­piaci érvényesülés szempont­jaival. Sárossy László bejelentette, hogy komolyan fontolóra vet­ték — esetleg világbanki tá­mogatóssal - egy agrárfej­lesztési pénzintézet létrehozá­sát, mivel a jelenlegi hitele­zési gyakorlat nem megfelelő, és ezen feltétlenül változtatni akarnak. Ami az aszályt illeti: több év óta kisért. Minisztériumi szakértők elmondották, hogy a végső káradatok birtokában még nincsenek, tiszta kép csakis a betakarítás után lesz. Egy korábbi elemzésükben 30—35 milliárd forintos hozam­kiesést tartottak valószínűnek, ami a növénytermesztésben kereken 25 százalékos veszte­séget jelent, és ez kimeríti a természeti csapás fogalmát. A szakértők vitába szálltak egy, a korábbi időszakban fórumo­kon, sajtóban is hangoztatott nézettel, miszerint az FM nem tette meg a szükséges lépése­ket a termelők érdekében. Az újságírókkal ismertetett adatok szerint a minisztérium számos kezdeményezést mutatott fel a kialakult helyzet ismeretében, majd augusztus 10. után konk­rét intézkedési tervet készített. Ezt folyamatosan egyeztette tárcaközi szinten, majd a gaz­dasági kabinet foglalkozott a kérdéssel, míg végül kormány- döntés született az aszályká­rok áthidalásáról, a következ­mények enyhítéséről. Elismer­ték viszont, hogy az ügyben a döntés mégiscsak elodázó- dott, ám ez nem amiatt tör­tént, hogy hiányzott a szük­séges szakmai felismerés; az ország nehéz gazdasági hely­zetében a kormány kénytelen volt alapos elemzést, mérlege­lést folytatni a költségvetést is nagyban érintő döntés meg­hozatala előtt. Kedvezmények a termelőknek Az aszály kihatásait min­denképpen korlátok között akarják tartani, nehogy bekö­vetkezzék amitől sokan tarta­nak, hogy tudniillik a terme­lők egyszerűen vetni sem tud­nak az idei őszön. Kormány- intézkedéssel pénzügyi kedvez­mények teszik elviselhetővé a kis- és nagytermelők számára az aszály következményeit. Egyebek között a földhaszná­lat utáni adókötelezettségnél lesznek előnyök, a társada­lombiztosítási járulék késedel­mes befizetését nem sújtják majd büntetőkamattal, s a ke­reseti adózás is méltányosabb lesz. Ami a közvetlen üzemi likviditást illeti, az MNB mintegy 10 milliárd forintos célhitelkeretet ad a kereske­delmi bankoknak, amiből a gazdaságok meghatározott köre a jelenlegihez képest va­lamivel kevesebb, mint fele kamattal kap hitelt. Egyéb banki akciók is számításba jönnek, ám a minisztérium il­letékesei azt is hangsúlyozták, hogy a termelőknek maguknak is maximális erőfeszítéseket kell tenniök a talpon mara­dásért. Az állatállománycsök­kenését megelőzendő, máris 400 ezer tonna kukorica im­portjáról intézkedett a kor­mány, és várhatóan összesen 600. ezer tonna szolgálja majd a gabonamérleg egyensúlyá­nak biztosítósát. Agrárprivatizáció Szóba került az agrárpriva­tizáció kérdése is. A minisz­térium vezető beosztású tiszt­viselői szerint ehhez rövid időn belül azért is meg kell adni a feltételrendszert, hogy a ter­melés hatékonysága már a kezdetben is javuljon, nem­hogy csökkenjen. Az FM filo­zófiája szerint a termőföldnek oda kell kerülnie tulajdonilag is. ahol azt képesek megmű­velni és termőképességét hosz- szú távon megőrizni, mi több, javítani. Mindenképpen a ver­senyhelyzet feltételeinek elfo­gadására biztatják a termelő­ket, ám nem felső szintű be­avatkozással, hanem a felté­telek olyan irányú — ösztönző jellegű - kiépítésével, hogy a versenyszféra tagjai valóban életképes vállalkozók, szövet­kezetek, állami vállalatok le­hessenek. Nem akarnak mes­terséges módszerekkel fenn­tartani versenyképtelen üze­meket, és nincs lehetőség a továbbiakban úgynevezett egyedi támogatásokra sem, ám a termelők teljes körét mentesítik az úgynevezett el­látási felelősség alól, ami nem egyeztethető össze az önálló gazdálkodós és a piaci érvé­nyesülés szempontjaival. A tsz-eket arra próbálják buz­dítani, hogy önállóan döntse­nek vezetőikről, vegyék figye­lembe a tagi érdekeket a ve­zetők személyére szóló javas­latoknál, hiszen ha nem sike­rül valóban menedzserszemlé­letű szövetkezeti — és tették hozzá: vállalati — irányítást megvalósítani, akkor a piac fogja elintézni a dolgot, lehe­tetlen helyzetbe hozza a kel­lően fel nem készült gazdál­kodókat. A kormány szeptember 1-jé- töl 5600 forintban állapította meg a minimális béreket. Az emelkedő mértékű inflációt te­kintve a lépés roppant idő­szerű volt, hiszen meglehető­sen elkeserítő dolog, hogy mai világunkban aktív munkát vég­ző, bérből élő polgároknak megélhetési gondjai vannak. Ennél is elgondolkodtatóbb. hogy a szűkös anyagiak ma már nem csak az életszínvo­nalat, de egyre gyakrabban az emberek családtervezését is befolyásolják. A baranyai gazdaság szerkezetéből faka­dóan megyénkben több ezer ember dolgozik, akiknek a helyzetén - ha minimálisan is - enyhített a kormány intéz­kedése. Az 5600 forintnál jo;bb kereset reményében számukra más megoldás nem maradt, mint a többletmunka vál­lalása. A minimálbér emelése ugyan­akkor számos vállalatnak, szö­vetkezetnek, költségvetési üzemnek okozott és okoz gon­dot. A szükséges összeget ugyanis az utolsó fillérig az érintett cégeknek kell kigaz­dálkodniuk, előteremteniük. Ágazati sajátosságok nélkül a bányaiparban ugyanúgy, mint az idegenforgalomban. Vajon ki és milyen módon látott hozzá a kényszerű feladat megoldásához? * A pécsi Fodrász Kisvállalat bércsoportja egyelőre várako­zó álláspontra helyezkedik, ugyanis munkatársaik szerint még mindig nem tisztázott, hogy az alap emeléséről van-e szó, vagy az új összegben benne vannak a pótlékok és egyéb kifizetések is. Mivel a fodrászok teljesítménybérben dolgoznak, így az új alapnak a norma megállapításánál lesz jelentősége. A Baranya Megyei Vendég­látó Vállalatnál mintegy 300 dolgozót — többségében szer­ződéses alkalmazottat — érint kedvezően a minimálbér emel­kedése. Dr. Farkas Zoltán igazgató szerint az emelés kö­rülbelül 1 millió forint plusz terhet jelent az év visszajövő részében a vállalatnak. Az összeg kigazdálkodása ugyan nem jelent gondot, azonban kifizetésének további hátrá­nyos következményei lehetnek. A kényszerű túlfizetés ugyanis adóalapot emelhet, ami to­vábbi terheket róhat a válla­latra. Hogy a jövőre időará­nyosan háromszorosára növek­vő bérterheket hogyan viseli majd a vendéglátó cég, azt ma még senki nem tudja. A kérdést mindenesetre nagyban befolyásolhatja az, hogy a privatizáció milyen minőség­ben és mennyiségben érinti a vállalatot. A Hunor Kesztyű- és Bör­ruházati Vállalat még az év­ből visszalévő néhány hóna­pos haladékot sem kapja meg. Itt ugyanis a besorolási bérek esetében 1443 dolgozót érint az emelés, ami ebben az év­ben 3,8 millióval apasztja a vállalat kasszáját. Az SZTK- járulékkal együtt ez az ösz- szeg 5,5 millió forintra nő, ám ha a minimálbérek emelésé­vel eltolódott térarányokat is ki akarják egyenlíteni, a ter­vek már idén meghaladják a 8,5 millió forintot. A vállalat gazdasági vezetése az egyet­len lehetséges megoldást, a költségtakarékosságban látja. A 90 százalékban tőkés ex­portra termelő cég ennek ér­dekében kéri meg az önálló külkereskedelmi jogosítványt, és belső átszervezéseket hajt végre. Az ilyen módon ki nem gazdálkodható költségeket a vállalat kénytelen lesz a ve­vőire áthárítani. Más okból ugyan, de ha­sonlóan nehéz helyzetben van a pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet is. A 170—180 nőt foqlalkoztató szövetkezet a Hunorhoz hasonlóan 90 szá­zalékban tőkés bérmunkában dolgozik. Juhász István elnök elmondása szerint az egyenes darabbérben dolgozó szövet­kezeti tagok havi bére, 100 százalék teljesítése esetén meghaladja a minimálbért. Kérdés azonban, hogy a dol­gozók valóban el akarják-e érni a legmagasabb százalé­kot, vagy inkább 70-80 szá­zalék teljesítése mellett - fé- lig-meddig joggal - szidják a munkaadót. Hiába emelte ugyanis az elnök idén már kétszer is - összesen 35-40 százalékkal - a béreket, az infláció ismeretében a való­ban minőségi munka még mindig nincs kellőképpen el­ismerve. A morális gondok el­hárítása érdekében a szövet­kezeti vezető ebben az évben további 30 százalékos emelést szándékozik végrehajtani. Csak így biztosítható ugyanis a cég zavartalan működése. További és folyamatos nehézséget je­lent viszont az a tény, hogy a kedvező mutatókkal devizát termelő kis szövetkezet ugyan­olyan adómegítélés alá esik, mint a hasonló profilú, minő­ségben messze elmaradó bel­kereskedelemre gyártó válla­ló tok. Az összeállítás a teljesség igénye nélkül csak néhány ba­ranyai céget emelt ki a mini­málbérek emelése miatt gon­dokkal küzdők közül. A megye gazdaságát tekintve azonban valószínűleg azok a vállalatok, üzemek, szövetkezetek vannak kevesebben, amelyekben az átállás semmiféle nehézséget nem jelent. K. E. Ritkaságok és kasszasikerek a Ságuáriban Mozi — négy lábon Állítólag filmmel meg lehet bukni, mozival nem. Mint tud juk, vannak, akiknek ez mégis sikerült... A pécsi Ságvári End­re Művelődési Házban sem most, sem később nem szeret­nének ráfizetni arra az új vál­lalkozásra, melyet most ősztől indítottak be. Egyelőre két ré­sze van meg annak a négy területet átfogó tervnek, mely­ről az igazgatóval, Vincze Já­nossal beszélgetünk.- Négy lábon álló mozit szeretnénk, melyben a siker­filmek vetítése mellett helyet kapna egy filmmúzeum, egy filmklub és egy iskolamozi is. Nem minden előzmény nélkül fogtunk hozzá á tervezéshez, májusig nálunk a Moziüzemi Vállalat tartott vetítéseket, de régebben olyan filmklubunk volt. ahol minden más mozit megelőzve mutattuk be az új magyar filmeket. Az országos premierek előtti vetítéseinkre a filmek alkotóit, szereplőit is meghívtuk. Nem légből kapott ötlet hát a mostani elképze­lés, két terület már működik is. Szerdán, szombaton és vasárnap sikerfilmeket ját­szunk, sezrdánként van a film­múzeumi előadás. Októberben már beindul a filmklub és az iskolamozi, már bejelentették az igényüket, érdeklődésüket a környékbeli iskolák. — Régebben, ha jól emlék­szem, nem volt nagyon egy­szerű dolog egy mozit beindí­tani. Itt hogyan sikerült?- Nagy segítség volt, hogy a Moziüzemi Vállalat ingyen átadta a vetítőgépét és a vásznat, a mi nagytermünk pedig kiválóan alkalmas film­színháznak is. A filmek egy részét is a vállalattól kölcsö­nözzük, és felvettük a kapcso­latot a Filmtudományi Inté­zettel. Nem kellett valami nagy harcot vívnunk tehát, de ez nem jelenti azt, hogy nincs munka a filmek megrendelé­sével, szállításával, a reklám­mal . . .- Ha jól tudom, ez lesz a legolcsóbb mozi a városban, sőt kedvezményt kapnak a diákok és a nyugdíjasok. Meg éri majd? — Hát takarékoskodunk, ahogyan tudunk. A szórólap­jainkat a Pécsi Extra segítsé­gével egyelőre tizenegyezer példányban juttatjuk el a környékre, a hátlap hirdetései fedezik a nyomtatási költsé­geket. Olyan jegyeket is csi­náltatunk, amelyeket a ki­adáskor kell kitölteni, így nem marad felhasználatlan tömb. Ez is egy kis pénzt jelent. Új munkatársakat nem kellett felvennünk, és a júniusi pró­bavetítések tapasztalatai is kedvezőek. Ha legalább any- nyi előadásunk és látogatónk lesz, mint tavaly volt, már megéri. Ez több mint kétszáz előadást, és közel tizenötezer látogatót jelent.- Milyen elvek játszanak szerepet a Hímek válogatása­kor? — Szeretnénk értékeket fel­mutatni, becsempészni a prog­ramba a színvonalas alkotá­sokat. Az biztos, hogy a leg­nagyobb bevételt a sikerfilmek jelentik majd, de mi sokat re­mélünk a hiányt pótló iskola­mozitól is. A válogatás terv­szerű lesz. Ez a mozi nem premiermozi, de a filmmúze­umban szeretnénk olyan alko­tásokat is bemutatni, amely a fővároson kívül máshol nem látható, így hozzáférhet a pécsi néző is. Ebben a hó­napban például az egyik ilyen bemutató a Berlin fölött az ég című Wim Wenders-film lesz. Csalogató hát a Ságvári mozi műsora, várhatóan szé­les réteget lát majd el ezen a területen, ahol nem érik úgy egymást a filmszínházak, mint a belvárosban. A létre­hozók azt remélik, a haszon­ból arra is jut maid, hogy megnöveljék egy kissé a ház költségvetésének bevétel rova­tát ... A kezdeményezés tehát példa Is lehet, mert talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, más művelődési há­zakban is elkelne némi pénz. Hodnik I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents