Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-12 / 160. szám

1990. szeptember 12., szerda üj Dunántúli napló 5 Ülésezett a Baranyai Orvosi Kamara vezetősége FONTOS SZEREPKÖR A KÓRHÁZIGAZGATÓK MEGVÁLASZTÁSÁNÁL ölésezett a Baranyai Orvosi Kamara vezetősége dr. Péley Iván elnökletével. A szakbi­zottságok és terület vezetői a Kamara személyi és anyagi vonatkozású kérdéseiről nyer­tek tájékoztatást dr. Nagy Je­nő alelnök és dr. Marton Ilona titkár tájékoztatása nyomán. A tárgysorozat legfontosabb kér­dése az 1/1990. (Vili. 21.) ren­delet megtárgyalása volt. Ez a rendelet foglalkozik a kór­házi főigazgatók, igazgatók újraválasztásával, kinevezé­sével, amelyhez az Orvosi Ka­mara előzetes szakmai véle­ménye szükséges. Dr. Péley Iván ismertette a Magyar Orvosi Kamara ez ügyben kiadott tájékoztatóját, mely pontosan, részleteiben meghatározza a teendőket. Létre kell hozni megyénként egy Minősitő Bizottságot. Ba­ranyában ennek létszáma 16 fő, a megyei elnök vezetésé­vel. Tagjai között a szakmai és etikai bizottság, valamint a területek vezetői is képvi­seltetik magukat. Az orvos- vezetői állásra benyújtott pá­lyázatokat a rendelet hatály­ba lépését követő 45 napon belül kell véleményezni titkos szavazással, egyszerű szó­többséggel. A bizottság véle­ményének kialakításához a leg­szélesebb körökben tájékozó­dik a pályázó szakmai és eti­kai alkalmasságát illetően. Több pályázó esetén elő­fordulhat, hogy a Bizottság több személyt tart az állásra alkalmasnak. Értelemszerű, hogy ekkor a kinevező szerv oz intézet szakorvosaival kibő- vitett főorvosi tanácsával egyetértésben dönt, hogy ki­nek a pályázatát fogadja el. Ha a bizottság alkalmat­lannak tartja valamelyik pá­lyázót -, azt az illető 5 napon belül megfellebbezheti a MOK elnökségénél. A bizottság vé­leményezése utón kerül sor az orvos-vezető megválasztásá­ra. Erre össze kell hívni a szak­orvosokkal kibővített főorvosi értekezletet. Az értekezlet szer­vezését és levezetését az Or­vosi Kamara területi elnöke végzi. Ha ő is a pályázók kö­zött szerepel, helyébe a titkár vagy elnökségi tag lép. A sza­vazás titkos. A leadott szavazatokat az alábbiak szerint kell értékelni: a) A pályázók közül - ab) és c) alpontokba foglaltak ki­vételével - az nyeri el az ér­tekezlet egyetértését, aki az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát (50% ! 1) kapta. b) Abban az esetben, ha az orvos-igazgatói munkakörre vezetői megbízást több mint 4 éve teljesitő (fő)igazgato nyújtott be pályázatot, az egyetértés elnyeréséhez az ér­tekezleten szavazati joggal megjelenők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. c) Ha az orvos-igazgatói munkakörre vezetői megbízást több mint 8 éve teljesítő (fő)igazgató nyújt be pályá­zatot az egyetértés elnyerésé­hez az adott intézet főorvosai és szakorvosai kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Ha senki sem nyeri el o szavazatok kötelező hányadát, okkor második fordulót kell tartani. Itt csak annak a két pályá­zónak a neve szerepelhet, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Kivétel, ha o (fő)igazgató a legtöbb sza­vazatot elért három pályázó fközött van. Ekkor indokolt há- -rom fő továbbjutását biztosí­tani a második fordulóba. Dr. Szalai István Ugyancsak meglepődött tegnap Pécsett egy román személyautó vezetője, amikor több hordó vörös festék borult jármüvére, amikor szabálytalanul elébe vágott egy folyékony festékrako­mánnyal teli teherautónak. A Shell-kút közelében történt eset nem járt karambollal. A Nyer­gesújfaluba Barcsról festéket szállító sofőrnek komoly kára keletkezett, mig az autós órákon át moshatta kocsiját. Fotó: Läufer László Tájékoztató az iskolákról Az oktatásügy érdekeit a pedagógusoknak kell képviselniük Érthető az a rendhagyóén nagy várakozás, amely Speng- l&r Cyörgyné, minisztériumi közoktatási főosztályvezető tegnapi tájékoztatóját előzte meg tegnap délután Pécsett, a Baranya Megyei Pedagó­giai Intézetben. Az oktatási intézmények vezetőinek ez évi első továbbképző tanfolyama nyílt meg a korábban álta­lános iskolai igazgatóként dol­gozó szakember előadásával. Az iskola nyitottabbá vált — kezdte gondolatmenetét -, életképességét már most az igényekhez való alkalmazko­dás, szakmai kompetenciájá­nak megőrzése méri az elsők között. A kérdőjeles tanköny­vek, tantárgyi struktúra és fő­ként az 1978-as tanterv fölött eljárt az idő, a székesfehér­vári tantervi vita pedig ismét csak azt a gyakorlatban irt­ott már visszaigazolódó ten­denciát erősítette meg, hogy egy teljesítményt mérő köve­telményrendszerre és az erre épülő nemzetközileg „csere- szabatos” vizsgarendszer ki­dolgozására és fokozatos - 1992—93-tól tervezett - beve­zetésére feltétlenül szükség lenne. A tárca arra törekszik, hogy a kormányzat egyértel­műen támogassa ezt az indu­lásában igen drága tervet, hogy ne jusson a korábbi fél­bemaradt törekvések sorsára. Eddig az országban 11 kö­zépiskola kapott zöld utat a 8 osztályos gimnázium be­vezetésére, de a miniszté­rium asztalán lévő 240 (!) hasonló kezdeményezés, köz­tük több kiforratlan kísérlet gyakran jószándékú dilletan- tizmust sejtet. Főként azért ­véleményezte Spengler György- né -, mert néha türelem, máskor a realitásérzék hiány­zik a szerves fejlődés kivárá­sához. Mégis, o kísérletező kedv garanciája a jövőnek is, ha nem minden áron — és tegyük hozzá -, ha nem kény­szerből, a pályázatokkal járó pénzekért történik. Mindamel­lett megnő az iskolák sza­badsága az idegen nyelvek oktatásában, valamint az is­kolai osztályok közti „átjárha­tóság" növelése, a képesség alapján engedélyezett, kor­kedvezményes vizsgáztatás le­hetősége mór az „otput", a kimenet alján értékelő, egy­séges vizsgarendszer lépcsőfo­kait is jelenthetik. Viszont a szakmák képzése, ahol a leg­nagyobb változások várhatók, egyelőre tervezhetetlen. A szegénység mellé most csak szabadságot tud kínálni a minisztérium — vonhattuk le a következtetést -, de ezért a szabadságért is keményen meg kell küzdeni majd a pe­dagógusoknak. Az önkormány­zatok számára ugyan a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium határozza meg az oktatási feladatot, ám az még csak elképzelés, hogy az is­kolák alanyi jogon, diákjaik száma szerint kopjanak nor­matív támogatást, és az isko­latanácsok (iskolaszékek) jo­gainak „puhasága" és fele­részben a helyi képviseletből választandó testületé is előre­vetíti, hogy érdekeikért, létük­höz szükséges piacért és tá­mogatásért harcolni csak a legerősebb iskolák lesznek ké­pesek. Bóka Róbert Antall József fogadta a GATT vezér- igazgatóját Antall József miniszter- elnök kedden hivatalában fogadta Arthur Dunkelt, a GATT vezérigazgatóját. A megbeszélésen áttekintet­ték Magyarországnak a GATT-hoz fűződő kapcso­latait, különös tekintettel hazánknak a világgazda­sági és ezen belül az eu­rópai integrációs folyama­tokba való bekapcsoló­dására. Jókai Anna a Magyar írószövetség elnöke A Magyar írószövetség kedden tartott választmá­nyi ülésén egyhangúlag Jókai Annát választották meg a szövetség elnöké­nek. Göncz Árpád állam­fői megbízatása miatt mondott le eddig viselt írószövetségi tisztéről, de hozzájárult, hogy a vá­lasztmány tiszteletbeli el­nökének tekintse. Egyidejűleg a Magyar írószövetség elnökségi tagjainak választották meg Csoóri Sándort és Mé­szöly Miklóst. Az elnökség teljes névsora: Annus József, Cseres Tibor, Csí­ki László, Csoóri Sándor, Fodor András, Lengyel Balázs, Mezey Katalin, Mészöly Miklós, Nagy Gáspár, Sándor Iván, Ta­kács Zsuzsa, Tornai Jó­zsef. Sztrájkot ígérnek a hírlapterjesztők? A sajtószabadság komplex jog, a szabad véleménynyilvá­nítás jogán és a sajtókiadás szabadságán túl, a sajtóter­jesztés szabadsága is beletar­tozik! A közgondolkodás és az engedélyező hatóságok ezirá- nyú pluralizmusát és annak megnyilvánulásait — várakozás­teli — figyelemmel kisérték a hírlapterjesztők. A joggal élés lehetőségétől, az alternatív terjesztés megteremtésétől azt várta a szakma, hogy teher­mentesíti, tehát lényegesen megváltoztatja a terjesztési végpontok, az árusítás hely­zetét. A remélt változások el­maradtak, és mindössze annyi történt, hogy az általános terjesztői szabadság megvaló­sulása közben a szabadosság kóros megnyilvánulásai is a felszínre kerültek. Az árusítósos terjesztés le­hetséges piactereit, városaink tömegközlekedési csomópont­jait lassan a maffiák, a dzsungel törvényei uralják. Az árusítási tevékenység korláto­zások nélküli engedélyezése az erőszak tovább burjázásához vezet, ez pedig egyetlen irá­nyító vagy gazdálkodó ható ságnak, szervezetnek, kiadó­nak, szerkesztőségnek sem le­het igazán érdeke. A terjesztendő kiadványok jobb sorsáért - objektíve - legtöbbet tevő postai hírlap- terjesztők erkölcsi, anyagi és szakmai tekintetben is kárval­lottjai ennek az aggasztó és tarthatatlan helyzetnek. A probléma megoldása érdeké­ben azt javasolják az érintet­teknek, hogy kössenek elvi meg­állapodásokat, esetleg kezde­ményezzék jogszabályok meg­alkotását a szabad piac tisz­tességes használatának felté­telrendszeréről. Feltétlenül rög­zíteni. kodifikálni kell a ki­adás, terjesztés, árusítás kö­rülményeinek, módjainak a kialakuló piacon belül is sza­bályozható paramétereit. A szabályok ellen vétők jogo­sultságuk vagy árusítási enge­délyük végleges megvonásával legyenek szankcionálva. A hírlapterjesztők komolyan vett törekvése a kaotikus álla­potok hatékony és gyors fel­számolása, rendezett mederbe terelése! 1990. októberét olyan időpontnak tartják, amelyre technikailag is biztosítható törvény és jog szerinti elvá­rásaik teljesítése. Kérésük fi­gyelmen kívül hagyása esetén kénytelenek lesznek fontolóra venni azon elhatározásuk meg­valósítását, hogy a legtöbb nézeteltérésre okot adó kiad­ványok árusítását felfüggesztik. A kilátásba helyezett demonst­rációt csak a legvégső eszköz­nek tartják, de amennyiben a hírlapterjesztők alapvető érde­keinek védelmében mégis szükség lesz rá, élni fognak vele, szögezte le a Hírlapter­jesztők Egyeztető Bizottsága. Kéziszerszámoktól a számítógépekig újdonságukról, a környezetba­rát elektronikus sarokcsiszoló­ról és a Car-Ker Kft. által is­mertetett felsőpályás és jár- műves anyagmozgató gépek ről. Mindezt azért írtam le — a teljesség igénye nélkül mert a kiállítás ma 10-16 és csütörtökön 10—14 óra között még megtekinthető. 5, hogy ne legyünk telhetetlenek: vá­sárolni ugyan nem lehet a helyszínen, de megállapodni igen, és szaktanácsot, ötletet is szívesen adnak az érdeklő­dőknek a kiállítók. Megéri-e kiállítani? Erre Hodósz Ferenc, az osztrák Büll&Strunz cég területi képviselője tömören Így válaszolt: „Kell, hogy meg­ismerjenek minket, s ha meg­indul önöknél a gazdasági fellendülés, tudni fogják, hogy vagyunk, és, hogy mit kíná­lunk.” Igaza van. Legyen is igaza! M. L. (Folytatás az I oldalról) cég kínálata igen sokrétű az osztrák EMCO Unimat PC számítógéppel is vezérelhető kis esztergapadjától az Ipari Szerelvény és Gépgyár porko­hászati termékeiig, a Tornádó Kisszövetkezet frekvenciavál­tós hajtásszabályozójától a Kaposgép PATKÓ univerzális sajtolószerszám rendszeréig, a fővárosi Bázis Kft. standján kiállított ATRO dobtáras szög­belövő „géppisztolytól", a szárazon hűtő berendezéstől a váltólapkás szerszámok komp­lett felújításának technológiá­jáig (elvük: féláron - újat). S akkor még nem szóltam a METABO kéziszerszámgépei­ről, a Mannesmann DÉMAG préslégszerszámairól, a FOR- CON megmunkáló központok modul szerszámrendszeréről (mely Varitool néyen most áll kifejlesztés alatt), a FESTŐ pneumatikus automatikáiról és Nagy sikert aratott a FESTO-cég miniatürizált, működő gépe két bemutató kiállítása. Fotá: Läufer László Torgyán József a „beígért” sajtóperekről A Független Kisgazdapárt egyik alelnöke a minap kije­lentette: pártja sajtópereket fog indítani. Kik ellen és mi­ért? - kérdezte az MTI mun­katársa Torgyón Józsefet, a párt egyik vezető tisztségvise­lőjét és egyben parlamenti frakcióvezetőjét a plénum tanácskozásának szünetében. Torgyón József annak a vé­leményének adott hangot, hogy perekkel semmit nem lehet elintézni. De a párt tel­jes vezetése és tagsága is egyre inkább követeli sajtópe­rek indítását. Egy - a Magyar Hirlap munkatársa, Szép Zsu­zsa ellen — már meg is kez­dődött, és továbbiak is vár­hatók. A Kisgazdapárt politi­kusa leszögezte: nem híve a sajtópereknek. Szerinte elő­ször a pártnak rendeznie kel­lene viszonyát a sajtóval, en­nek formája a többszöri meg­beszélés, háttérbeszélgetés le­het. Hangsúlyozta azt is: a párttagság követelése végül is érthető, hiszen a sajtó elfo­gadhatatlan valótlanságokat állít pártjáról és személy sze­rint róla is. Személyes sze­repléseiről a legelképesztöbh rágalmak tömkelegét terjesz­ti, legutóbb például azt, hogy antiszemita. Ha tehát a sajtó tárgyilagosan Írna, a valóságnak megfelelő tényeket közölne, akkor nem alakult volna ki ilyen feszültség a saj­tó és a Független Kisgazda- párt között. Torgyán József alig egy he­te egy csepeli gyűlésen éppen a sajtóval kapcsolatban jelen­tette ki: ha a sajtó nem vál­tozik, a „legkeményebb esz­közökhöz fognak nyúlni". A frakcióvezetőtől azonban nem sikerült választ kapni arra, pontosan mit értett ezen, mint ahogy orra sem: milyen to­vábbi sajtóperek várhatóak? M & M Olaszország 9 nap, 14.000 Ft Fakultatív program: RÓMA, FIRENZE: 3.700 Ft Indulási időpont: szeptember 21 OLASZORSZÁGI KISKÖRÚT 5 nap: 5.500 Ft Fakultatív program: FIRENZE: 10.000 Ft (Autóbusszal, félpanziós ellátással) M & M Kft. UTAZÁSI IRODA 7624 Pécs, Sállal u. 32. Telefon: 72/27-080

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents