Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-12 / 160. szám
1990. szeptember 12., szerda aj Dunántúli napió 3 Interpellációk, kivonulás a teremből ' Baranyában kritikus a helyzet ________________________________________________________________ Hz Országgyűlés keddi munkanapja A Parlament hétfőn folytatja munkáját (Folytatás az 1. oldalról) Kedden délután a képviselők a korábban beterjesztett i nterpe Náci óklka I fogla likozta k. Danis György (SZDSZ) a kormány mezőgazdasági politikája tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez, érdeklődve a kormány földprogramja felöl. Nagy Ferenc válasza Nagy Ferenc Józsel földművelésügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány hároméves programja részeként első olvasatban elfogadta a minisztérium új agrárpolitikai koncepcióját. A tárca arra törekszik, hogy a. kiegyensúlyozott, választékában bővülő ellátás, az agrártermékek exportképessége megmaradjon. A miniszter szerint a társadalmi közmegegyezéshez az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepe nélkülözhetetlen. A kormány megkülönböztetett szerepet szán a földtulajdon- reform végrehajtásának, a tulajdonrendezést célzó javaslatát azortban csak alapos gazdasági, pénzügyi és jogi előkészítés után kívánja benyújtani. A legfontosabb elv: azok tulajdonába kerüljön a termőföld, akik azt az adott feltételek között, a leghatékonyabban tudják megművelni, s okik hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában, javításában. Szelényi Zsuzsa (FIDESZ) a külföldi állampolgárságú magyar fiatalok magyarországi egyetemi felvétele tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. A plénum egy rendhagyó esetnek is tanúja lehetett: a kereszténydemokrata Tóth Sándor és a szocialista párti Vitányi Iván közös interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez a művelődési otthonok hálózata ügyében. Bossányi Katalin interpellációja Bossányi Katalin (MSZP) interpellációja, amelyet a Magyar Nemzet 1990. augusztus 27-i számában megjelent nyílt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett, kifogásolva az Írás politikai minősítéseit. A képviselő arra kérte a külügyminisztert, hogy érvekkel, tényekkel igazolja: minek alapján jelentette ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a szociális érzékenységet, a szabadelvű demokratizmust, a kereszt által képviselt emberközpontú moralitást összességében kizárólag csak a jelenleg kormányzó pártok tagsága és szavazótábora vállalja. A miniszter válasza Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a levelet nem külügyminiszteri minőségében, hanem magánemberként irta abban a reményben, hogy megőrizhető lesz a Magyar Nemzet minden szép hagyománya és függetlensége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra terelte mondandóját. A lap 1938-as alapító vezércikkére utalva kijelentette: a Magyar Nemzet akkori programja nem az. amit a mai MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irányzat magáénak vallhat. Pontosabban: vallhatja magát a Szocialista Párt vagy más ellenzéki párt a magyar hivatás-gondolat, vagy a keresztény eszmeiség követőjének, ám ha valaki tényleg ezen a talajon áll, az vajon mit keres az ateisták és marxisták, illetve a közelmúltban még ezen eszmékre esküdök, és ezelket a társadalomra rákény- sze rítok soraiban? Jeszensrky Géza lehetségesnek tartotta ugyan a pálfordülást, „a damaszkuszi csúcsforgalomban". Am szerinte a kormánykoalíció pártjai jóval hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a nemrég még lekicsinylőén polgárinak nevezett demokrácia, a mind a maradi- sággal, mind a radikalizmussal, mind a szocializmussal szemben álló, szabadelvűnek nevezett politikai eszmék, s nem utolsó sorban a magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget, mint az eljenzék sok tagja. A külügyminiszter ezen megnyilatkozása az ellenzéket csaknem egységes fellépésre késztette: az SZDSZ és a FIDESZ parlamenti csoportjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s képviselő is elhagyta az üléstermet a kormánypárti képviselők ütemes tapsa közepette. Jeszenszky Gézát ez különösebben nem zavarta, és „fél ház” előtt fejezte be válaszát. Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon lévők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az Országgyűlés elnöke ezt az álláspontot finomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelősségteljes időszakban, mint a mostoni, alkotóképtelenné váljék a parlament. Szünetet javasolt, amelyet az elnöklő Vörös Vince azonmód el is rendelt. Elnapolták a tanácskozást A szünetben az ellenzéki pártok képviselői — Tölgyessy Péter (SZDSZ), Vitányi Iván (MSZP) és Orbán Viktor (FIDESZ) - sajtóértekezletet hívtak össze. És bár még 10 interpelláció és kérdés várt válaszra a keddi ülésnapon, az elnöklő Dörnbach Alajos Palotás János (MDF) interpellációja után az ülést 18 óra 45 perckor elnapolta. A kialakult munkarendnek megfelelően szerdán és csütörtökön a bizottságok tanácskoznak, a plénum szeptember 17-én, hétfőn folytatja munkáját. Először tartott a nemrég alakult Baranya Megyei Választmány Mária-napi találkozót Pécs nyugdíjasainak azzal a céllal, hogy a különféle szakszervezetek idős tagjait összehozza a rendezvényen. Színhely a Fúzió Kulturális Központ volt. A találkozókat szeretnék rendszeresen megtartani és hagyománnyá tenni a több szervezethez tartozó nyugdíjas összejövetelét. Fotó': Läufer László Bűn és aszály Kinek a fejét vegyük? De kérem, hol élünk? Itt nem fejvadászatról és qz ehhez szükséges paragrafusok koholásóról van szó. Volt miniszterek, állambiztosok is legfeljebb egy-egy banackotkap- nak majd a fejükre és kész. Az Országos Vízügyi Hivatal vizeltéritésben jártas szakemberei pedig áthelyezik üdülőiket büntetésből a már letarolt, kibetonozott bősi partszakaszra. Az eszdéeszes Hack Péter úr sem gondolhatja komolyan — berzenkedik a kormánypárt egynémely képviselője —, hogy most vissza akarunk menni a bicskei hőerőműig, Kisköréig, Ózdig, sőt Dunapenteléig, hogy balsorsunk felelőseit megtaláljuk! Hanem akkor hova, meddig -kellene visszahátrálni a politikai felelősségre vonáshoz, amikor már Trianonnál • tartunk? A cél egyébként sem tetemrehivás lenne, hanem csak egy szelíd feddés - rémlik fel bennem emdéef-frakció jogász-képviselőjének, Kónya Imrének magyarázata vasárnap este a képernyő előtt. Ajánlatos lenne hát pályázatot hirdetni a visszarendeződéstől leghevesebben ódzkodó jogászok számára. Ez a forma kezd beválni nálunk. Pályázni ugyan a szovjet típusú gyár- telepitések, az eocénprogram, a téeszesítés kategóriájában, a kelet-európai állampárt típusú lobbyzás kategóriájában, az ostoba és kierőszakolt beruházások vagy a bürokrácia görcseit kényszeresen oldó korrupció kategóriájában lehetne —, de ezek csak fedőnevei lennének mindazoknak a bűnöknek, amit egymás ellen követünk el. Van ám belőle elég, sőt szaporítható, ha marad az aszály, több jut belőle az elkövetkező évekre is. A pályázatot az nyerné, aki a lelkiismeret megváltásához, a felelősség egyéni és össz- nemzeti meggyónásához a legbarátságosabb pellengért ácsolná. Ez a pellengér szelíd lenne, hívogató és purgáló erejű; a csecsemőket, a makulátlanakat, a szenteket és a hősöket kivéve fölférnénk rá valamennyien. Lehet, hogy aztán, megelégelve ennyi bűntudatot, odafönn ismét kitörne a balhé gazdagok és szegények, szerencsések és szerencsétlenek, szolgák és parancsnoklók, polgármesterjelöltek és ellenjelöltek, hithű- ek és hitehagyottak között. Először, lehet, azok között, akik azt remélték, hogy a hatalmat békés úton átvenni már önmagában is valami nem kis győzelem a győzelemben S ha ez Így nálunk úgysem teljesülhet, akkor polgármesterek helyett érdemesebb egy Messiásra szavazni, aki a bűneinket is átvenné végre. Mert hát mit nézzen-hall- gasson vasárnap főműsorban a megbolydult lelkű néző az egyes műsorban? Azt, hogy most éppen nem vagyunk olyan szépek a külföld szemében, de azért itt-ott nagyon is szépek vagyunk? Hogy viszonyaink romlanak, mindamellett javulnak? Hogy a Justícia-terven, majd utána egy másnak beharangozott vitában a titkos ügynöki hálózat volt embereinek lehetséges leleplezésén rágódnak országunk vezetői? Hogy a Jus- tioia-tervet a szabad demokraták támadták, az utóbbit pedig — a dokumentumok hiányára joggal hivatkozva - maga a belügyminiszter? Erre a becsvágyra, ahogy a mindegyre csak rovott múltján kesergő nemzet makulátlan vezetőkről álmodik, az Isten- asszony is megvonná a vállát. De mérlegét a bankok fölé emelné, és még a kendőt is leoldaná a szeméről egy pillanatra, hogy jusson néhány könnycsepp az aszályos földekre is. Hátha az igazság pillanata is beteljesedik. Bóka Róbert Délelőtti csúcsforgalom a pécsi munkaközvetitö irodában a Széchenyi téren Fotó: Läufer László Állástalan pályakezdők, kallódó emberek r Átképzés, közhasznú foglalkoztatás, gyakornoki rendszer Pécsett a Munkaügyi Szolgáltató Iroda folyosóján nagy tömeg és füst fogad. Az emberek, többségükben fiatalok, hallgatagon állnak. Maguk elé bámulnak, vagy a falra kifüggesztett álláshirdetéseket böngészik. Hátha. . . Lassan halad a sor. Van, aki izgul, toporog, van, aki közönyös. Bizonyára nem először jár itt. Ebben az évben ugrásszerűen megszaporodott az elhe- lyezikedni nem tudó pályakezdők száma. Már nemcsak azok vannak gondban, akik a nyolc általános elvégzése után sem iskolát, sem szakmát nem választottak maguknak. Sokaknak zsákutcát jelent a puszta gimnáziumi érettségi, de a főiskolai, egyetemi diplomával sem lehet ugrálni. Oelbi Tamás is a sorban áll. — Gimnáziumi érettségim van. Történelem-földrajzra jelentkeztem, de nem sikerült bejutnom az egyetemre. Jövőre is megpróbálom, de addig munkahelyet kell találnom, el vagyok adósodva. Mit tehet,* ha ma nincs ál- !ása? - harsogja a plakát a falon. Átképzésre jelentkezhet, ha pályakezdő létére igazolni tudja, hogy nem tud elhelyezkedni, és megvan a szükséges iskolafokozata. A képzés ideje munkaviszonynak számít és ingyenes: A szeptember végén - október elején induló tanfolyam közül ízelítőnek néhány (középfokú végzettség után): számitógép-szoftver-üze- meltető, gyors- és gépíró, (8 osztályos végzettség után): bútorasztalos, női/féríi ruhakészítő, általános ápoló, ív- és lánghegesztő stb. Célunk — mondta Takács Géza, a Munkaügyi Szolgáltató Iroda főelőadója —, hogy a továbbtanulni nem tudó vagy munkanélkülivé vált fia - taiokat olyan szakmához juttassuk, amivel aztán el tudnak helyezkedni. Egy másik megoldás lehet a gyakornoki foglalkoztatás. Aki felsőfokú óktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél nem régebben szerzett oklevelet, és nem talál munkát, gyakornokiként alkalmazható a Foglalkoztatási Alap terhére. Ez hat hónap munkaviszonyt jelent, ami még kétszer meghosszabbítható. Közhasznú foglalkoztatás címén is dolgozhat az, aki •örthi báján kívül harminc napon belül nem tud elhelyezkedni. Ide ilyen munkák tartoznak, mint úttisztítás, park- gondozás, múzeumi szolgáltatás stb. Sajnos az ápolónő nincs benne, pedig sokat lendíthetne az egészségügy helyzetén. Gyakorlatilag ezekből a lehetőségekből választhatunk. Miről nem esett még szó? A külföldi munkavállalásról. Veress Ildikó, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett, magasépitész szakon. — Mindenképpen Pécsett szeretnék maradni, de eddig nem találtam munkát. Valami átmeneti megoldást keresek, míg nem tudok a szakmámban elhelyezkedni. — Vállalna-e külföldi munkát, például gyermekfelügyeletet? — faggatom. Nevet. - Ezt idén próbáltam. Nem jött össze. Vagy dolgozni megy valaki,- pénzt keresni, vagy nyelvet tanulni, tehát iskolába is járhat. Ennek fejében dolgozik annál a családnál, ahol lakik. Az utóbbit szerettem volna, de nem jött össze. Baranya megyében a pályakezdők munkaerőhelyzete kritikus — mondja Gyöngyösi Petemé, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályának főelőadója. — Kevesebb az álláshely, és arra is inkább tapasztaltabb embereket vesznek fel, mint pályakezdőt. 1990. július elsején megalakult a Baranya Megyei Foglalkoztatási Központ, többek között azzal a céllal, hogy enyhítse — és lehetőleg megoldja — az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők gondjait. Azt hiszem, azonban, az igazi megoldást még nem találták meg. Gyakornoki foglalkoztatás - mi lesz másfél év múlva? Átképzés — pillanatnyilag erre van szükség. Érdemes ezért főiskolákon, egyetemeken tanulni? Vagy alkalmazkodjunk a körülményekhez? Esetleg menjen mindenki külföldre? Sz. Lelovics Ilona Megszépült egy romos templom Óidon a második világháborúban megrongálódott templomot hazai, helyi és nemzetközi adakozásból felújította a helyi református közösség Tóth Árpádné lelkésznő kezdeményezésére. A francia szakemberek magyar közreműködők, így Vata Emil és Szakácsné Kozári Piroska segítségével festett kazettákat alakítottak ki. A most 200 éves létesítmény felújításában svájci, jugoszláviai és németországi hívők is segítettek. A szeptember 15- én 11 órakor kezdődő istentiszteleten igét hirdet dr. Tóth Károly püspök.
