Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-09 / 127. szám

1990. augusitus 9., csütörtök uj Dunántúlt napló 5 A szövetkezés jövője, állásfoglalás a földről Mi az a „nyugati” gondolkodásmód? Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter (jobbról) a szünetben is tájékoztatta vendég­látóit Fotó: Läufer László Átalakult a tsz-szövetség (Folytatás az 1. oldalról.) múltban napvilágot látott földtörvénytervezetet vélemé­nyezte, s mely a megyei TE- SZÖV álláspontjával egyező. Az abban foglaltak a tegna­pi küldöttközgyűlésen is több­ször hangot kaptak. Így például visszautasítják a földtörvénytervezetnek azt a megállapítását, amely a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek gazdálkodásának romlá­sát a tulajdoni állapottal hoz­za egyenes összefüggésbe. Ez­zel ugyanis mind a közvéle­mény, mind a leendő magán­gazdák figyelmét elterelik a közgazdasági környezetről, amely éppen a megalapozót-- lan kormányzati intézkedések hatására tovább romlik. „Az agrárgazdaság helyzete egyre markánsabban jelzi, hogy a termőföldtulajdon ren­dezésére csak a kormány ha­tározott agrárkoncepciójának elfogadása után kerülhet sor, a földművelőknek - akár ma­gángazdaként, akár szövetke­zőként — ismerniük kell azo­kat az adó-, hitel-, kamat-, ártámogatási kondíciókat, ame­lyek között a földdel gazdál­kodniuk kell, illetve vállalkoz­niuk lehet" - írja az állás- foglalás. A panaszok zömét nyilván a földművelésügyi miniszternek címezték a Granárium étte­remben tegnap .felszólalók. Ki­fejtették többek között, hogy az 1,5 hektár szövetkezeti tu­lajdonú termőföld előírt áron való megvásárlásának enge­délyezése nem elégíti ki a földtulajdonnal nem rendelke­ző szövetkezeti tagok földmű­velési szükségletét. "Hangsú­lyozták, hogy a tagok és al­kalmazottak földhöz jutási fel­tételei nem lehetnek hátrányo­sabbak, mint a volt tulajdo­nosok örököseié. A tsz-tagsóg érdekképvisele­(Folytatás az 1. oldalról) reménykednek, hogy - mivel a munkák többnyire az alko­tótelepen és a villányi szobor­parkban zajlanak - talán es­tére nyugalom száll a vidékre. Szerveztek fakultatív progra­mokat is. Akinek a munkája engedi, ellátogathat Pécsre, a Modern Magyar Képtárba, egy másik alkalommal pedig meg­hallgathatja Harm Ferenc művészettörténész előadását a szentendrei festőkről.- Nagy lehetőség ez azok­nak az amatőr művészeknek, akik esetleg nem tagjai szak­körnek, otthon nincsenek meg­ti vezetőinek meggyőződése, hogy a társadalom számára legelfogadhatóbb tulajdonren­dezés — valamennyi tulajdon­tárgy tekintetében - az álla­mi értékpapírral (kincstórjegy- gyel) történő kártalanítás le­het. Annak semmi akadályát nem látják - sőt kívánatos­nak tartják, és elő is segítik. —, hogy a kincstárjegy-tulaj­donosok értékpapírjaikat ter­mőföldre cseréljék át. A felsorolt kívánalmakból mi talál meghallgatásra? Egyelő­re kérdéses. Mindenesetre Nagy Ferenc József minisztert meglepte, hogy a vártnál sok­kal „csendesebben" fogalmaz­ták meg felé kérdéseiket a küldöttek. Ennek több oka is lehet. Egyrészt, hogy az ag­rárértelmiség már hónapok óta hallatja hangját, és ennek sok esetben alig volt hatása. (Változatlanul benne maradta földtörvénytervezetben azon örökösök földhöz való joga is, akik annak nem vállalják közvetlen művelését, hanem bérbe adásával kívánnak a földből hasznot húzni.) A visz- szafogottabb hangnem oka le­het talán az, hogy a minisz­ter őszinte együttműködésre kérte fel a termelőszövetkeze­A TESZÖV-lküldöttközgyűlés végén nehéz volt Nagy Ferenc József közelébe férkőzni.- Miniszter úr! Mivel tudná megnyugtatni azokat a még aktívan dolgozó termelőszövet­kezeti tagokat és alkalmazot­takat, akik löldtulajdonnal nem rendelkeznek és aggód­nak szövetkezetük, jövőbeni munkalehetőségük miatt?- Az új agrártervezet lehe­felelő technikai feltételeik. Mi tudunk modellt, aktot is bizto­sítani nekik - mondja a tábor vezetője. - Sajnos, idén fes­tékre már nem telik a pén­zünkből, de a papírt és egyéb alapanyagokat, eszközöket még tudjuk biztosítani. A részvételi díj így is 2400 Ft, omi a szállást és az ét­kezést fedezi csupán. Hogy jö­vőre ki támogat minket? Rej­tély. Idén az Országos Közmű­velődési Központtól, a Bara- nyo megyei és a siklósi mű­velődési központoktól kaptuk a pénzt. Jövőre meg igyekszünk szponzorokat keresni. Zábrádi Mariann tekben dolgozó agrárszakem­bereket. (Kifejtve, hogy a me­zőgazdasági kormányzat nem nagyüzemellenes, és ugyanúgy építeni kíván a jól működő termelőszövetkezetekre, mint a magángazdák tevékenységére.) Mindenesetre elgondolkod­tató, amit Harmatos József, a küldöttközgyűlésen újraválasz­tott TESZÖV-elnök, mohácsi tsz-elnök mondott:- A tűrőképességünk nagy. Természetesen szántani, vetni és aratni fogunk holnap is. De azért azt tudni kell a kor­mányzatnak, hogy a paraszt- emberek, a falun élők hallga­tása nem mindig jelent egyet­értést . . . A küldöttközgyűlésen újravá­lasztották a megyei TESZÖV titkárát, Margittai Miklóst is, valamint az eddigi aielnökö- ket, dr. Túrós Sándort, a be- remendi, valamint dr. Vass Jánost, az egyházaskozárl ter­melőszövetkezet elnökét. Az új­raválasztásokban megnyilvánu­ló bizalom oka: a megyei TE- SZÖV-ben a múlt év novem­berében történt a legutóbbi tisztújítás, a vezetők akkor ke­rültek jelenlegi funkciójukba. Balog Nándor tőséget biztosít számukra ah­hoz, hogy minimum 1,5 hek­tár földhöz hozzájuthassanak. Olcsón, mintegy 10 000-15 000 forintért juthatnak ezekhez a földekhez. Ez egy gesztus azok felé, akiknek a földhöz való ikötődése egyértelmű.- A másfél hektár vélhető­en igen kevés ahhoz, hogy egy családot eltartson . . .- Arra törekszünk, hogy aki ennél több földön kíván gaz­dálkodni, annak meg legyen a lehetősége további terüle­tek megvásárlására.- Lesz ehhez elég löld? Lesz miből?- Én biztos vagyok benne, hogy lesz annyi plusz terület, mint amennyi igény. Az 1,5 hektárt egyébként nem is ab­ból a célból kívánjuk biztosí­tani, hogy a családnak abbói kelljen megélnie. Inkább csak valami háztájinak szánjuk, ami segíti a család ellátását, és valamennyi terményt eset­leg a piacra is biztosít.- Véleménye szerint a föld­igénylés csak olyan mértékű lesz, hogy az a termelőszövet­kezetek gazdálkodását nem renditi meg?- Mivel a vállalkozóknak jelenleg még a nagyüzemeké­nél is nehezebb körülmények elé kell nézniük, én biztos va­gyok abban, hogy nem lesz tömeges földvisszaigénylés. A tsz-eknek legalább megvan a struktúrájuk, a gépparkjuk, a technológiájuk a termelés to­vábbviteléhez. ■ * --------------------------------­N yilatkozik a miniszter Amatőr képzőművészek a harkányi alkotótáborban Egyhetes ingyenes menedzser képzés baranyai vezetőknek Egyhetes ingyenes mene­dzserképző tanfolyamon vehet részt harminc Baranya megyei felső- és középszintű vezető. Az ingyenes képzés a bajor gazdasági minisztérium és az augsburgi Kolping Egyesület tá­mogatásával történik, a tan­folyamot pedig a pécsi Kol­ping Egyesület szervezte meg. Ez már a harmadik mene­dzserképző kurzus Baranyában, amit az augsburgi és a pécsi kolpingosok bonyolítanak le. Az elsőt februárban tartották fiatal vállalkozók részére, a második közgazdász hallgatók menedzser előképzését - tette lehetővé. Ez utóbbi az előadó­stáb munkahelyének, az augs­burgi Schmiedbauer Mene­dzserképző Intézet vezetőjé­nek, Helmut Schmiedbauernek - aki az ottani Kolping Egye­sület elnökhelyettese - az anyagi segítségével jött létre. A bajor gazdasági miniszté­rium immáron másodszor ad támogatást Baranyának mene­dzser-, illetve vezetőképző tanfolyam lebonyolítására. Er­ről kérdeztük Klaus Borchert, az egyik menedzserképző szakembert, aki szintén tagja a Kolping mozgalomnak.- A bajor kormány gazda­sági programot dolgozott ki Magyarország megsegítésére. Ennek a programnak az egyik lényeges része, hogy képzésre, átképzésre, iskolázásra egy bi­zonyos alapból pénzt bocsáta­nak Magyarország rendelke­zésére. A mostani tanfolyam költségeit a bajor gazdasági minisztérium — 80 százalék­ban —, és az augsburgi Kol­ping fedezte. Németország el­kötelezettnek érzi magát az önök irányában, mert Magyar- ország volt az az ország, amely először megnyitotta a kapuit, s ezzel elindította azt a lavinát, amely a közép- és kelet-európai országokban be­következett. Ezt ugyan anya­giakkal nem lehet igazán vi­szonozni, de azért kifejező eszköz lehet. összetett közgazdasági pszi­chológiai ismereteket nyújt ez a menedzsment szeminárium a jelenlegi és a majdani veze­tők számára. Az előadásokban szó van a piacgazdasági rend­szer elemeiről: gazdasági alanyokról, gazdasági körfo­lyamatokról, a vállalkozás szerepéről, különösen a piaci és a piacbefolyásolási lehető­ségekről. Kiértékelik a ma­gyar gazdaság problematikus területeit, az elégtelen telje­sítmény-motiváció okait. A problémamegoldás és döntés kérdéskörében elemzik a problémamegoldás folyamatát, a kreativitást, és e témában gyakorlatokat is végeznek a résztvevők. Az üzemgazdasági problémamegoldás során a cé­lok, célrendszerek, helyzetfel­ismerés, egyesülés, beruházá­sok, invesztíció stb. nyugati fogalmaival is megismerked­nek a tanfolyam hallgatói. A Mi az a nyugati gondol­kodásmód? című előadássoro­zatban a szociális piacgaz­dálkodás ismertetésekor az egyik, de nagyon fontos meg­közelítési pont: Az ember a középpontban I Sz. J. Kielégítő Tőkés László állapota Várhatóan csütörtökön dél­előtt kerül sor Tőkés László medencecsont egyesítő műtét­jére a miskolci megyei kór­ház baleseti sebészetén - kö­zölte dr. Bárány István főor­vos szerdán délután az MTI munkatársával. Mint ismeretes, a nagyvára­di püspök kedden délután Szerencs belterületén Sáros­patakról Budapestre tartott, amikor gépkocsi-baleset érte. Súlyosan megsérült, meden­cetörést, mellkasi és fejsérülé­seket szenvedett. Ugyancsak megsérült a gépkocsi vezetője és Tőkés Lászió kiséröje, a Kormányörség tagjai. Sérülé­sük könnyebb, a gépkocsive­zetőnek bokazúzódása, a kí­sérőnek pedig bordatöréses mellkassérülései vannak. A balesetet okozó - és könnyű sérüléssel átvészelő - kerék­páros már nem szorul kórházi kezelésre. (A szakértők foly­tatják a baleset részleteinek alapos vizsgálatát.) Tőkés László igen fegyelme­zetten, pihenéssel, alvással töltötte a keddről szerdára virradó éjszakát, szerdán már készült a csütörtöki műtétre. A püspök igen fáradt, s mint elmondta, az elmúlt hetek igen zsúfolt programjai miatt keveset aludt, s hozzá jött a nem várt, súlyos baleset, ami ezt a fáradtságot még fokoz­ta. A püspök nagy örömére szerdán megérkezett a mis­kolci kórházba felesége és fi­vére, akik segítenek neki el­viselni a súlyos megrázkódta­tást. Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban kívánt mi­előbbi jobbulást és teljes gyó­gyulást Tőkés Lászlónak. Az elnök személyesen is érdek­lődött a kezelőorvosnál, és közölte, hogy amikor a püs­pök állapota már lehetővé te­szi, szeretné meglátogatni betegágyánál. Igazságtalan, méltánytalan intézkedések MOSZ-levél a miniszterelnöknek Emlékkereszt­szentelés a mohácsi csatatéren A sátorhelyi emlékpark esz­tétikai minősége, kegyeletre ih­lető légköre aligha vitatható. Am van egy súlyos, a lényeget eltorzító, eredendő szépséghi­bája. Kopjafáinak erdeje mind­máig gondosan elfedi azt a tényt, hogy itt valójában túl­nyomórészt keresztény hitük vé­delmében elesett hősök pihen­nek. Az itt megforduló turista- csoportok kezdettől fogva mél­tatlankodva hiányolják egy fa­kereszt felkiáltójelét. Mohács lakossága számos al­kalommal tette emlékezetessé a gyásznap évfordulóját, au­gusztus 29-ét, amikor a szok­ványostól eltérő módon idézte fel a mártirhösök szellemét. Nyolcvan évvel ezelőtt első íz­ben tartottak megemlékezést a Kiss György domborművével ékesített Csele-patak menti II. Lajos-oszlopnál. Ezt az ünnep­séget a Pécsi Dalárda közremű­ködése az egész megye esemé­nyévé emelte. Ötvenöt évvel ezelőtt került sor az impozáns hősi emlékmű fölavatására. Fél évszázada ezen a napon szen­telte föl a fogadalmi emlék- i templomot Virág Ferenc pécsi = püspök. Az idén augusztus 26-án, va­sárnap délelőtt tíz órakor Ma­yer Mihály pécsi püspök mond az emlékhelyen főpapi szentmi­sét, s ennek keretében fölszen­teli a tíz méter magas fake- reszt-mementót. Szeretnők, ha ez az ünnepség nem csupán a környékbeli lakosságot mozgó­sítaná, hanem egész Baranyá­ból, sőt a távolabbi vidékek­ről városunkba zarándoklók de­monstrációjának is bizonyulna. Bojtár László, a Mohácsi Városszépitö és Városvédő Egyesület alelnöke Vidéket sújtó intézkedésként érté­keli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) elnöksége a kormány­nak és más főhatóságoknak dön­téseit, intézkedéseit; ezek — állít­ja az elnökség - egyértelműen hátrányosak a mezőgazdasági ter­melésre. A MOSZ elnöksége állás­foglalásban követeli a sérelmek or­voslását. Határozatát levélben el­küldte a miniszterelnöknek, azzal: sürgős döntésre van szükség az ágazat leépülésének megakadályo­zására. A MOSZ illetékese az MTI-nek elmondotta: a termelők erőteljesen sérelmezik, hogy több mint 50 szá­zalékkal csökkentették a kedvezőt­len termőhelyi adottságú területe­ken gazdálkodók árkiegészítését, to­vábbá visszafogták a mezőgazda­sági és élelmiszeripari termékek nem rubelelszámolású kivitelének támogatását. Nehezményezi az ér­dekvédelmi szervezet, hogy meg­szüntették a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken működő me­zőgazdasági üzemek részére a ki­egészítő tevékenység után eddig adott adókedvezményt, és lefölözik a gabona- és a sertésexportból származó bevételeket. Az elnökség azt állítja, hogy ép­pen a legtöbb terhet viselő és ed­dig mostoha körülmények között, az átlag alatti színvonalon élő 100 ezrek szempontjából születtek az igazságtalan, méltánytalan intézke­dések. Olyan jövedelemátcsoporto­sításra kerül sor ennek révén, ami tovább rontja a létfeltételeket egyes tájakon, és bizonytalanná, ki­látástalanná teszi a mezőgazdasá­gi termelés jövőjét. Nem keveseb­bet állít a MOSZ, minthogy az in­tézkedéssorozat közel 400, egyéb­ként is nehéz helyzetben lévő falut sodor végveszélybe, igy a döntések hordereje felér a 70-es évek ele­jén jóváhagyott, több száz falu el­néptelenedését, lerongyolódását okozó településfejlesztési koncepció­val. Nagy térséget és legalább 700-800 ezer embert érintenek a döntések, amelyek föltétlenül kiiga­zításra szorulnak, hiszen később már visszafordíthatatlanul kibontakozná­nak azok a kedvezőtlen folyama­tok, amelyeket a kormányzat is el­kerülendőnek vél. A MOSZ szerint átfogó kormány­zati intézkedésekre és a kialakult krízis kezelésére van szükség. A kormánynak föl kell vázolnia, hogy mezőgazdasági vagy ipari megél­hetési lehetőséget kíván biztosítani az e területeken élőknek. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a műtrágya-felhasználás egy­két év alatt mintegy harmadával csökkent, ily módon a talajerő-után­pótlás már elmarad a követelmé­nyektől. Az állatállomány is csök­ken, és legalább 400 gazdaságban hiányoznak a folyamatos működés anyagi feltételei, ami azt is jelenti, hogy ősszel esetleg már el sem tudják vetni a gabonát. Nemcsak a jövő termésének elhelyezése okoz­hat gondot, jelenleg 4000 tonna gyapjú eladatlan, a termelők nya­kán van. Érthetetlennek és más ágazatokban példa nélkülinek tart­ja a MOSZ, hogy a búza és az élő sertés dollárelszámolású export­ját adóval (befizetési kötelezettség­gel) ,,büntetik".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents