Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-07 / 125. szám
1990. augusztus 7., kedd aj Dunántúli napló 5 Szeressíik a kamaszokat Ügy érzem, kötelességem védelmembe venni azokat az alkalmi zenész gyerekeket, akikről az Üj DN július 5-i számában jelent meg egy Írás, amely szerint a Melinda utcai garázssoron garázdálkodnak. Én, mint az egyik szülő és a szomszéd ház lakója, nagyon jól ismerem a gyerekeket és a körülményeket is. Ezeknek a gyerekeknek ez a legolcsóbb hely, ahol együtt lehetnek, és itt zavarnak a legkevésbé, hiszen a szomszédban kiskertek vannak, autójavító részleg, meg a szabadidőpark. Bizton állíthatom, hogy ezek a gyerekek nem szipóznak, nem garázdálkodnak, verekedésről soha nem hallottam, és a garázs tetején való ugrálást sem tapasztaltam soha. Olyan esetről viszont tudok, amikor részeg banda támadt ’ a garázsban békésen zenélő gyerekekre, és csak azért nem lett verekedés belőle, mert az itteniek úgy vélték, ezzel nem lehet megoldani a dolgokat. Ezek a fiúk semmi rosszat nem követtek el, miért kell rendőröket rájuk uszítani, megalázni és meghurcolni őket? Nem értem, mit akarnak, ki ellen megvédeni a cikkben említett asszonyok? Lehet, hogy ez a zene nem mindenkinek zene, időnként hangosabban szól, mint kellene, de ezeknek a gyerekeknek ez a mindenük. Úgy vélem, inkább a garázsban töltsék el szabadidejüket, mint a kocsmában, vagy autók feltörésével, boltok kifosztásával mulassanak. Én addig vagyok nyugodt, amig a gyerekem a garázsban tam-tamozik. A mi szüléink sem voltak elájulva a Beatlestől meg a Rolling Stonestól, mi mégis megőrültünk érte. Engedjük, hogy kiéljék magukból ezt a zenét a mi gyerekeink is, szeressük őket, mert a kamasznak a szeretetre van a legnagyobb szüksége és a megértésre. Ne bánjunk úgy velük, mint a gazemberekkel, mert nem érdemlik meg. Keglovics Éva szülő Szeptembertől tizenkét lány otthona A szeptemberi beköltözésig még bőven akad tennivaló a házon Fotó: Szundi György Biikkösdi családi ház - intézeti gyerekeknek Szeptember közepén tizenkét lány elmegy a biikkösdi nevelőotthonból. Mindössze párszáz méterrel arrébb, a község egyik legmutatósabb családi háza lesz az új otthonuk. A beköltözés napjától elkezdődik egy olyan kísérlet, amely Baranyában az első, amelyből az országban sincs sok, de amely külföldön - elsősorban Nyugat-Európában - jól bevált gyakorlat. Néhány hónappal ezelőtt még több, erőteljes kérdőjel kísérte ennek az ötletnek a megvalósíthatóságát. Nem lehetett tudni, hogy lesz-e elég pénze a nevelőotthonnak a családi ház megvételére, hogy akad-e pedagógus, aki vállalja az együttlakást a fiatalokkal, és nem utolsósorban azt sem, hogy mit szól ehhez a falu. A lényegi kérdések közül kettő azóta eldőlt. Az övék lett a ház, és őzt is tudják, hogy ki lakik majd itt o lányokkal. A családi házat 1 600 000 forintért vette meg a nevelő- otthon. A vásárláshoz egymillió forint támogatást kapott a megyei tanácstól. A kisebb átalakítást, javítást és a berendezést pedig abból az 500 000 forintból akarják megoldani, amit - pályázattal - a Népjóléti Minisztériumtól kaptak. A négyszobás házban már elkezdték az ajtók, ablakok cseréjét, a festést, mázolást. A 180 négyzetméter alapterületből 40 négyzetméternyit pedagógus szolgálati lakásnak alakítanak ki. Itt lakik majd Diósi Rezsőné, aki két éve dolgozik a nevelőotthonban, és aki megkísérli családiassá szervezni a lányok életét, megtanítani nekik mindazt, ami az önálló életvitelhez szükséges. — Az ide költöző 12 lány közül hétnek van munkahelye, ötnek még keresünk — mondja. - Ezekben a hetekben igyekszünk megtervezni a közös teendőinket és kiszámítani a költségeket. Keresetük függvényében — változó mértékben - mindannyian hozzájárulnak majd az otthon fenntartásához. A munkaidejükhöz igazodóan együtt főzünk, takarítunk, illetve varrni tanulunk és gazdálkodni is akarunk. A házhoz gazdasági udvar tartozik, ahol kisállatokat szeretnénk tartani, a 300 négyszögölnyi kertben pedig elsősorban azt termelnénk, ami a konyhára kell. Bár minden feladat új és nyilván lesznek gondjaink, a legfontosabb az, hogy úgy éljünk itt, hogy a szomszédoknak, a falu lakosságának ne legyen oka panaszra. T. É. Á kisiparosok nem érzik a változást A vállalkozásbarát-politika csak hangoztatott szólam, a kisiparosok nem érzik a változást, sőt egyes intézkedések kifejezetten nehezítik tevékenységüket - mondotta az MTI munkatársának Kurucz Zsigmond, a KIOSZ elnöke azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének vezetői igyekeztek meggyőzn a kormányt követeléseik jogosságáról. Ennek érdekében felkeresték hivatalában a pénzügyminisztert és tárgyaltak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkáraival is. A kisiparosok „legfrissebb" gondja, hogy bevezették a nyugtaadási kötelezettséget. Főként a kistelepüléseken, a munkaviszonyuk, nyugdíjuk mellett dolgozó mesterek tevékenységét visszaveti a számukra bonyolult adminisztráció, sokan éppen emiatt szüntették meg iparukat. Követelik azt is, vezessék be ismét a korábban jól bevált adóátalány intézményét, ez ugyancsak a bürokráciát csökkentené, és nem terhelné a kisiparosokat fölösleges pluszmunkával. Ezt elsősorban az egyedül dolgozó iparosok sürgetik Számuk meglehetősen nagy: a 170 ezer kisiparos, mintegy 65—70 százaléka működik alkalmazottak nélkül. Számos problémával küzdenek azok is, akik viszont több alkalmazottat foglalkoztatnak. Ök azt szeretnék, ha vállalkozásuk bővítése érdekében adómentesen tartalékolhatná’: beruházási célú jövedelmüket. Ez biztosíthatná, hogy a korszerűtlen kisüzemekből rövid időn belül modern kis- és középméretű magáncégek fejlődhessenek ki. A kisiparosok javaslataikat - vállalkozásélénkítő csomag- tervként - eljuttaták a kormányzatnak, és azt remélik, hogy rövidesen kézzelfogható. a kisiparosok helyzetét javító és a vállalkozásokat valóban fellendítő intézkedések születnek. Közszolgálati televízió — hajnalban és éjjel Ha lesz rá pénzük- Kezdjük mindjárt kényes kérdéssel a beszélgetést! - fordultam Kővári Péterhez, a Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztőségének vezetőjéhez, aki egyben a Napraforgó című műsor főszerkesztője is.- Nem érzi kínosnak, hogy önök, a nem állami televíziót követve, néhány nappal később indították útjára a Napraforgó szombat reggeli műsorát?- Egyáltalán nem kényes a kérdés! Mi már 1989-ben elhatároztuk, hogy elindítjuk a reggeli adásokat. Akkor még úgy terveztük, hogy minden reggel még a Híradó is jelentkezik, de hát, mint eddig oly sokszor, ezúttal is közbeszóltak az anyagiak. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen jellegű műsor előkészítése gondos munkát igényel, mert bizony reggelre egészen más műsort kell készítenünk, mint ami eddig megszokott volt.- Tudjuk, hogy minden műsornak sajátos gondjai vannak, akkor is, ha réteghez, akkor is, ha általánosan, mindenkihez szólnak.- Arra kell gondolnunk, hogy reggel is ugyanaz a közönség nézi a műsort, mint este, csak nem ugyanúgy! Délután és este fotelben, karosszékben ülve, reggel pedig öltözködés, jórkálás, reggelizés, borotválkozás közben nézik a műsort, egyszóval ilyenkor mozog a család! Ezért rövi- debb, gyorsabb, szinte másodperces információkat kell adnunk, és azokat is többször megismételni, hogy a más-más időben kelő nézőkhöz minden információ eljusson.- A Napraforgó szombat reggeli műsor. Ez a reggel többnyire nyugodtabb a csalódok körében.- Azért is választottuk indulásként a nyugodtabb szombatot. De azért ez a műsor is lényegesen különbözik az estére szerkesztet- tektől. Mint az eddigiekből látszik, politikamentes, jókedvű, vidám műsort kívánunk a képernyőre vinni, amelyben hasznos tanácsok mellett a szabadidő, a hét vége programjaihoz kívánunk ötleteket adni.- Az azért tagadhatatlan, hogy csak hasznára lehet egy műsornak, ha van konkurenciája.- Természetesen. Én azt se bánnám, ha több versenytársunk volna. Sok terhet venne le a váltunkról. Mi közszolgálati televízió vagyunk, nekünk 19 megye, tehát az egész ország hallgatóit kell „ellátnunk" műsorral, a Nap Tévé csak a fővárost, és jó esetben egy megyényi területet szór be adásával.- A főszerkesztők szeretnének minél kevesebb reklámot látni a képernyőn, pedig tudjuk, ez bevételt jelent, ez tartja el az intézményt.- Éppen erről van szó. Mi közszolgálati televízió vagyunk, nem kereskedelmi adó. A világon sehol sem képzelhető el operaház, nemzeti színház vagy köz- szolgálati televízió állami támogatás nélkül. Nálunk sem lehet ezt a kérdést megkerülni, és akkor mindjárt tisztább lesz az állami és a nem állami televízió profilja, és nem utolsósorban ellen tudunk állni a reklámnagyhatalmak és a lobbyk nyomásának!- Újabb jelenség az éjszakai televíziózás. Mit tervez e téren a Művelődési Főszerkesztőség?- Régi dédelgetett vágyunk, tervünk, hogy éjjel is legyen adásidőnk. Kizárólag rétegmüsorra gondolunk, amelynek során egy bizonyos témát járnánk körül a stúdióban ülő meghívott vendégekkel és a telefonon jelentkező nézőkkel. Bécs- ben ez a módszer már jól bevált. Az egy témáról vitázó műsornak nem volna műsorideje. Tart, ameddig tart, ameddig akad telefonáló, és ameddig akad újabb és újabb, a stúdióba befáradó érdeklődő vagy szakember. Mindenesetre érdekes, szikrázó, nézetkülönbségeket felszínre hozó műsornak ígérkezne ez a vállalkozás. Természetesen ezúttal is hozzá kell tennem, ha lesz rá pénzünk. k. t. Konferencia Pécsett Holocaust és művészet A Janus Pannonius Tudományegyetem művészettudományi intézete augusztus 26— 31-ig tudományos konferenciát rendez, melynek témája a holocaust a művészetekben. A program előadásokat és vitákat foglal magába a holocaust emlékének jelentéséről a művészetben, azzal a céllal, hogy a témát dokumentációs, muzeológiai, oktatási és az áldozatok előtti tisztelgő megemlékezéssel elkezdjék tudományosan feldolgozni. Az előadások szünetében és a kirándulásokon egyéni tudományos megbeszélésekre is alkalom nyílik. A konferencia témái: Emlékezés és számvetés; A holocaust ábrázolása drámában és Hímen; A holocaust témája a lírában és epikában; A holocaust témája a képzőművészetben; Történelmi forrósok. A népes, Egyesült Államok ból és Izraelből is érkező előadók mellett a magyar szellemi élet olyan jeles személyiségei is felszólalnak, mint Raj Tamás, Kőbányai János, Ember Mária, Mezei András és Kabdebó Lóránt. A Művészetek Házában rendezendő fogadáson András- falvy Bertalan művelődési miniszter köszönti majd a résztvevőket. A konferencia létre jöttét az MTA-Soros alapít vány, illetőleg Csengeri Imre a Magyar Zsidók Világszövet sége díszelnökének anyagi tó mogatása tette lehetővé. A Parasztszövetség felkarolja a gyöngyösorosziak fölvetését A gyöngyösoroszi parasztszövetség képviselői felkeresték Gerbovits Jenő tárca nélküli minisztert, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkárát. Azt kérték tőle, hogy a szövetség és személyesen maga a főtitkár is támogassa ügyüket: az ottani növényku - túrák, a gyógyturizmus védelmét a környezetet szerintük veszélyeztető helyi beruházással szemben. Ezzel kapcsolatban Gerbovits Jenő az MTI-nek elmondta: az országgyűlés elé - interpelláció formájában is — került ügyben a gyöngyösoroszi parasztság képviselői nem fogadják el a Parlamentben elhangzott államtitkári választ, és további lépéseket sürgetnek azért, hogy az akkumuló- torüzem építését véglegesen állítsák le, és egyszer s mindenkorra vegyék elejét a környezet szennyezésének. Érvelésüket arra alapozzák, hog/ a környéken nagyértékű bogyós gyümölcskultúrák vannak, a gyöngyösoroszi térség jelentős szőlőtermő helyekkel is rendelkezik és híres borászata van; mindezek a telepítések, illetve feldolgozók veszélybe kerülnének egy ilyen jellegű üzem révén. Sem a hazai, sem a külföldi fogyasztók nem vennék ugyanis jó néven, ha innen jutnának akár gyümölcshöz, vagy feldolgozott élelmiszeripari készítményekhez. A helyi gazdák sokat akarnak tenni a vidéki turizmus föllendítéséért, egyebek között a gyógyidegenforgo- lomba akarnak bekapcsolódni, és attól tartanak, hoqy egy ilyen létesítmény eleve megkérdőjelezné törekvéseik sikerét. A Parasztszövetség - mint Gerbovits Jenő elmondotta - napirenden akarja tartani a kérdést és nemcsak itt, hanem más területeken is igyekszik föltárni azokat a környezetszennyezési folyamatokat, amelyek joggal aggasztják a helyi mezőgazdasági termelő két. A szövetség újabb vizsgálatot kezdeményez és arra törekszik, hogy az ügyben érdekeltek ‘ ismét egyeztessék immár az összes szempontot, figyelembe véve a mezőgazdák érveit. Amennyiben nem sikerülne az érdekegyeztetés, úgy a szövetség a kormány elé fogja terjeszteni a kérdést, mivel joggal lehet tar- 'tani attól: a környékbeli mezőgazdasági fejlesztések megtorpannak abban az esetben, ha a létesítmény munkába állna. A Parasztszövetség szakértőket küld a térségbe és javaslatokat is ad a kérdés végleges megoldására. Jönnek az új rendszámtáblák? 11,1 lizi fű—r A Magyar Közlöny szerint hétfőtől, a Merkur szerint azonban csak augusztus közepétől jelennek meg az autókon az új rendszámtáblák. Hosszas huzavona után a hétfői Magyar Közlönyben megjelent - és ezzel hatályba lépett — a Belügyminisztériumnak az a rendelet“, amely többek között az új rendszámtáblák kiadását szabályozza. A rendelet kimondja: a hatályba lépését követően forgalomba helyezett új gépjárművekre már csak az új táblákat lehet felszerelni. Az MTI-nek a Merkúrtól szerzett értesülései alapján azonban úgy látszik, erre mégsem kerül sor. A vállalat illetékese ugyanis elmondta: felkészületlenül érte őket >i rendelet közzététele, hiszen a néhány nappal ezelőtti nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy csak a hónap végén várható a döntés. Az új táblákat egyébként az eredeti tervek szerint már ez év január 1-jén be kellett volna vezetni, ám ez a határidő azóta folyamatosan módosult. A Merkúr mindezek ellenére ígéri, hogy szerdán már a raktáraiban lesznek az új rendszámok, és előreláthatólag augusztus 15-től már ezeket szerelik fel a gépkocsikra. Vízkorlátozások a Duna-kanyarban A kánikula miatt csaknem megkétszereződött a vízfogyasztás a Duna-kanyarban és Gödöllő környékén, emiatt 24 településen rendelt el a Duna- menti Regionális Vízművek vizkorlátozást. A helyzet Dobogókőn és a solymári üdülőövezetben a legkritikusabb, ahol már akadozik az ellátás, a nap egyes szakaiban szárazok maradnak a csapok, a csökkent nyomás miatt a magasabb pontokra nem jut fel a víz. Itt és a többi érintett településen, egyebek mellett Vácon, Dunakeszin, Verőcén, Foton, Gödöllőn locsolási és autómosási tilalmat rendeltek el a hatóságok. A tanácsok és a vízügyi szakemberek járják az utcákat, s a tilalom megszegőit 2-3 ezer forintos bírsággal sújthatják. A tapasztalat szerint azonban a hely- hatósági választások előtt a tanácsi tisztviselők nem szívesen vállalkoznak e népszerűtlen feladatra, ezért sok helyen úgy oldják meg a kérdést, hogy a kölcsönös megegyezés alapján a szomszédos településeken végzik az ellenőrzést.
