Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-04 / 122. szám

1990. augusztus 4., szombat aj Dunántúli napló 7 Törvénytervezet s termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről b) az eredeti tulajdonos; c) az örökös; d) a mezőgazdasági alapte­vékenységben nem dolgozó igénylő; e) megszűnt szervezet. 0 Az (1) bekezdésben fog­lalt igények kielégítése után fennmaradó termőföldterület­ből az igénylő (1) bek. a) és d) pont a 3. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott mértéken felül is szerezhetnek tulajdont a 3. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott térítés ellenében. Q Az igények kielégítése után fennmaradó termőföldek közül 10. PARAGRAFUS A termőföld iránti kérelmet —„ a 2. paragrafusban előírt feltételek igazolására alkalmas okirat (okiratok) egyidejű csa­tolásával __ a termőföld fek­v ése szerint illetékes földhiva­talnál e törvény hatályba lé­pésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. 11. PARAGRAFUS A földhivatal a beérkezett kérelmeket a 10( paragrafus­ban megjelölt határidő lejár­tát követő 90 napon belül mű­velési ág és a jelenlegi tulaj­donosok (használók) szerint csoportosítva átadja az igé­nyelt termőföldek fekvése sze­rinti bizottságnak. A kérelmek átadásával egyidejűleg közli a termőföld helyrajzi számát, a Feltehetően sok munka vár a földhivatalokra. Felvételünk a pé­csi földhivatalban készült. Fotó: Horváth Norbert A termőföld o mezőgazda sági termelés alapvető ténye­zője, a falusi lakosság szá­mottevő hányadának megélhe­tési forrása. A jelenlegi me­zőgazdasági termelési viszo­nyok között a termelőszövet­kezeti mozgalom zsákutcába jutott. A mezőgazdaság to­vábbfejlesztését a földhöz kap­csolódó tulajdonjog visszaállí­tásán alapuló vállalkozó gaz­daságok kialakítása biztosítja. Ezt oly módon kell végrehaj­tani, hogy a föld tulajdona elsősorban azokhoz kerüljön, akik azt a jövőben megmű­velik. A törvény megalkotását az a körülmény is indokolja, hogy az elmúlt évtizedek eltorzult politikájának igazságtalan in tézkedései a parasztság töme­geit fosztották meg a föld tu­lajdonától. Módot kell nyújta­ni arra, hogy a termőföld tu­lajdonától jogtalanul megfosz­tottak - ha igénylik - ismét mint tulajdonosok vegyenek részt a mezőgazdasági terme­lésben. A tulajdoni állapot rendezését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdál­kodásának romlása is szük­ségszerűen megköveteli. A tu­lajdoni rendezéssel egyidőben gondoskodni kell arról, hogy olyan agrárpolitika kerüljön ki­alakításra, amely a szociális piacgazdaságnak megfelelően elsősorban a természetes sze­mélyek magántulajdonán ala­pul. A vázolt célok megvalósító - sa érdekében — ügyelve a termelés folyamatos biztosítá­sára, továbbá arra, hogy a törvény végrehajtása során visszaélések ne következzenek be - a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja. 1. PARAGRAFUS A törvény hatálya kiterjed arra a termőföldre, amely: a) állam1 és szövetkezeti tu­lajdonban van; b) 1978. március 1. napját követően mezőgazdasági nagy­üzem vagyoni hozzájárulása ként gazdasági társaság - ki­véve a külföldi részvétellel mű­ködő gazdasági társaságokat — tulajdonába került. 2. PARAGRAFUS O E törvény alapján kére­lemre termőföldtulajdont sze­rezhet az a belföldi természe tes személy, aki a) mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíja­sa (a továbbiakban együtt: igénylő); b) akinek termőföldtulajdo­nát 1947. december 31. nap­ját követően — földfelajánlás, vagy - földrendezés, vagy — földmegváltás címén, kivé­ve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területet, vagy — az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos elítélések or voslásáról szóló 1989, évi XXXVI. törvény, illetve az 1945 és 1963 közötti tör­vénysértő elítélések sem­missé nyilvánításáról szóló 1990, XXVI. törvény hatá­lya alá tartoznak, ameny- nyiben termőföldtulajdonu­kat a semmissé nyilvánított büntető Ítélettel, vagy — kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony el­lenérték fejében államigaz­gatási intézkedéssel — ide nem értve a kisajátítást és a közút céljára történő igénybevételt — vonták el. (A továbbiakban együtt: eredeti tulajdonos.) c) az eredeti tulajdonos örö­köse (a továbbiakban: örö­kös). 0 E törvény alapján termő­földtulajdont szerezhetnek azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy elősegítésé­re létrejött szervezetek (legel­tetési bizottságok, erdöbirto- kosságok, tejszövetkezetek stb.), amelyek termőföldtulajdonát 1947. december 31-ét köve­tően elvonták. (A továbbiak­ban együtt: megszűnt szerve­zetek.) 3. PARAGRAFUS O Az igénylő (2. paragra­fus (1) bek. a) pont) az aláb­bi feltételek megléte esetén — a (2) bekezdésben meghatá­rozott térítés ellenében — sze­rezhet egy hektár, ötezer négy­zetméter tulajdont: a) tagsági viszonya, illetőleg munkaviszonya 1987. december 21. napján már fennállt, vagy ezt követően létesítette első tagsági, vagy munkaviszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően sem állt munkaviszonyban, és b) termőföldtulajdonnal nem rendelkezik, illetőleg tulajdona az emlitett mértéket nem éri el, és c) munkáját túlnyomórészt a mezőgazdasági nagyüzem me­zőgazdasági alaptevékenysé­gében végzi, illetőleg nyugdi jósként végezte, vagy d) munkáját nem vagy túl­nyomórészt nem a mezőgaz­dasági nagyüzem alaptevé­kenységében végzi, illetőleg nyugdíjasként végezte, és la­kóhelye azon a településen van, ahol a mezőgazdasági nagyüzem termőföldje fekszik, és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelé­sére. 0 A térítés mértéke a ter­mőföld kataszteri tiszta jöve­delem (a továbbiakban: AK érték) 1000—2500 szorzatának megfelelő forint összege. 0 A (2) bekezdés szerinti térítést a Földművelésügyi Mi­nisztérium által kezelt Földvé­delmi Alapba kell befizetni 4. PARAGRAFUS O Az eredeti tulajdonos (2. paragrafus (1) bek. b) pont) tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig terí­tés-, illeték- és költségmente sen kell visszaállitani. 0 Az eredeti tulajdonostól igénybe vett erdők tulajdonjo­ga a zártkertben lévő, illető­leg hat hektárt meg nem ha ladó erdő kivételével csak er- dőbirtokosság keretében állít­ható vissza, egyéb esetben az igénybe vett erdő AK-értéke négyszeresének megfelelő szán­tó vagy gyep művelési ágú termőföldet kell az eredeti tu­lajdonosnak biztosítani. 5. PARAGRAFUS O Az örökös (2. paragrafus (1) bek. c) pont) örökrésze erejéig — legfeljebb 100 ha mértékig — akkor szerezhet termőföldtulajdont, ha vállalja az e törvény alapján tulajdo­nába kerülő termőföld haszno­sítását, valamint az öröklési illeték megfizetését. 0 Erdőre vonatkozó igény esetében a 4. paragrafus (2) bekezdését kell alkalmazni. 6. PARAGRAFUS Megszűnt szervezet (2. pa­ragrafus (2) bek.) csak akkor kérheti földtulajdona visszaál­lítását, ha a rá vonatkozó jogszabály szerint működik, vagy újjáalakult. 7. PARAGRAFUS O Az e törvény alapján be­nyújtott termőföld iránti igé­nyeket következő sorrend sze­rint kell kielégíteni: a) a mezőgazdasági alap- tevékenységben dolgozó igény­lő ; a) a mezőgazdasági szövet­kezet tulajdonában levők to­vábbra is szövetkezeti tulaj­donban maradnak; b) az állami tulajdonban le­vők pedig a termőföld fekvése szerint illetékes ónkormányzat tulojdonába kerülnek. 8. PARAGRAFUS „A”-változat: a (15 pa­ragrafus ,,A”-változatának el fogadósa esetén) földtulajdon rendezésére el­ső fokon eljáró hatóságként minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya aló tartozó termőföld található, földrende­ző bizottságot (a továbbiak­ban: bizottság) kell alakítani. „B"-változat: a (15. pa­ragrafus ,,B"-változatának elfo­gadása esetén) földtulajdon rendezésére min­den olyan önkormányzati egy­ségben, amelynek területén e törvény hatálya olá tartozó termőföld található, földrende­ző bizottságot (a továbbiak­ban: bizottság) kell alakítani. 9. PARAGRAFUS O A bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai kö­zül o helyi önkormányzat tes­tületé választja meg. A bizottság tagja ezen fe­lül a helyben legtöbb szava­zatot kapott három parlamen­ti párt által kijelölt egy-egy személy, továbbá a település területén működő legeltetési társulat elnöke, valamint a tu­lajdonrendezéssel érintett me­zőgazdasági nagyüzem képvi­selője. A bizottság tagját a válasz­tó, illetve kijelölő szerv vissza­hívhatja. 0 A bizottság titkári teen­dőit községekben az önkor­mányzat igazgatási szervének vezetője, városokban, fővárosi kerületekben az önkormányzat mezőgazdasági igazgatási fel­adatokat ellátó igazgatási szervének vezetője látja el. 0 A bizottság elnökét tag­jai közül választja meg. O A bizottság ülésén az érintett körzeti földhivatal kép­viselője tanácskozási joggal vesz részt. fekvésének beazonosítására al­kalmas egyéb adatot, a ..mű­velési ágát, a katasztert tiszta jövedelmét (a fovábbiakban: a termőföldre vonatkozó ada­tokat), valamint azt is, hogy o tulajdoni részként azt me­lyik gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, vagy tár­sadalmi szervezet területéhez csatolták, illetőleg o termőföl det jelenleg ténylegesen ki, milyen jogcímen használja. 12. PARAGRAFUS O A bizottság az üléséről jegyzőkönyvet vezet, és hatás­körébe tartozó ügyekben több­ségi szavazással dönt. 0 A bizottság akkor hatá­rozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada részt vesz. 0 Szavazategyenlőség ese­tén az elnök szavazata dönt. 0 A bizottság — az ingat­lan-nyilvántartásba való be­jegyzésre alkalmas módon — határozattal dönt a visszajut­tatott termőföldről, a kérelme­ző tulajdonhoz való jogosult­ságáról, a termőföld kiméré­séről és ennek költségviselésé­ről, az esetleges beruházások­ból és a kataszteri tiszta jö­vedelem változásából adódó értékkülönbség megállapításá­ról, illetőleg megtérítéséről, a használatba adás időpont­járól, valamint megállapítja a termőföldért fizetendő téritést, és dönt a kedvezményekről. 13. PARAGRAFUS O A beérkezett igényeket az állam, valamint a termelőszö­vetkezet tulajdonában lévő föl­dekből kell kielégíteni, oly módon, hogy az eredeti tulaj­donos lehetőleg eredeti tulaj­donát kapja vissza. 0 A tulajdonos részére ere­deti földtulajdona helyett e földterület kataszteri tiszta jö­vedelmének megfelelő értékű termőföldet (csereföldet) kell kiadni, ha a) az igényelt termőföld nem azonosítható; b) a termőföld rendeltetését időközben megváltoztatták; c) a tulajdonos eredeti tu­lajdona erdő volt, vagy ter­mőföldjét beerdősítették; d) ugyanezt a termőföldet 1947. december 31. napját kö­vetően több, egymást követő tulajdonostól jogtalan tulaj donelvo'nással vonták el, és ily módon ugyanarra a földte rületre többen tartanak igényt; e) a termőföldön harmadik személynek jóhiszeműen szer­zett tulajdonjoga áll fenn; f) ha az eredeti termőföld- tulajdon visszaállítása a föld­rajzi vagy terepviszonyok vál­tozása folytán a szomszédos földek megművelését jelentős mértékben megnehezíti vagy meg drágítja. 0 Az eredeti tulajdonos kérheti csereföld kijelölését, ha a) a termőtalaj jelentősen leromlott, vagy nagymértékben károsodott, és az eredeti álla­pot helyreállítása aránytalanul nagy költséggel járna; b) a termőföld művelési ágát megváltoztatták; c) a termőföldön olyan te­lepítést, meliorációt, vagy egyéb beruházást végeztek, melynek megtérítését az ere­deti tulajdonos nem tudja vál­lalni ; d) a termőföld fekvése sze­rinti település területén az igények nem elégíthetők ki. 14. PARAGRAFUS Ha eredeti tulajdonosnak minősülő örökösök együttesen igényelnek vissza termőföldet, vagy több szomszédos földtu­lajdonos együttesen kéri, ak­kor részükre a termőföldet egy tagban kell kijelölni. 15. PARAGRAFUS „A”-változat: A bizottság eljárására egye­bekben az államigazgatási el­járás általános szabályai vo­natkoznak, azzal, hogy a visz- szajuttatott termőföld kijelölé­se ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaál­lításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a bizottság ha­tározatától számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) föld­rendező bizottsághoz cimzett fellebbezéssel lehet élni. A megyei (fővárosi) földren­dező bizottság határozatától számitott 30 napon belül a termőföld fekvése szerint Ille­tékes bírósághoz keresettel le­het fordulni. „B"-változat: A bizottság eljárására egye­bekben az államigazgatási el­járás általános szabályai vo­natkoznak, azzal, hogy a visz- szajuttatott termőföld kijelölé­se ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításá­val kapcsolatos egyéb vitás ügyekben a termőföld fekvése szerint illetékes bírósághoz ke­resettel lehet fordulni. 16. PARAGRAFUS O Az e törvény alapján szerzett termőföld rendelteté­sét — a kisajátítás esetét ki­véve — a szerzés időpontjá­tól számitott öt évig tilos meg­változtatni. 0 Az e törvény alapján szerzett termőföldet a tulaj­donszerzéstől számitott öt évig a föld fekvése szerinti önkor­mányzat kártalanítás nélkül önkormányzati tulajdonba ve­heti, amennyiben a tulajdonos — tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos — művelési kötelezettségének felszólitás el­lenére sem tesz eleget. 17. PARAGRAFUS A bizottsági eljárások befe­jezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elide- genitési és terhelési tilalom terheli. 18. PARAGRAFUS O E törvény alapján hat­ezer négyzetméternél kisebb méretű földrészlet nem alakít­ható ki, kivéve, ha a vissza igényelt eredeti földrészlet nagysága ennél kisebb. © E törvény hatálya nem terjed ki a visszaigényelt ere­deti termőföldön fennálló, kö­zös tulajdon megszüntetésere. 19. PARIAGRAFUS O A visszajuttatott termő­földet tehermentesen kell az eredeti tulajdonosnak vissza­juttatni. A terhek rendezése az addigi tulajdonos vagy kezelő feladata. 0 Az eredeti tulajdonos a visszajuttatott termőföldre kö­tött haszonbérleti szerződést — a visszajuttatástól számitott egy éven belül — hathónapos felmondással a gazdasági év végére felmondhatja, ha a termőföld megművelésére ma­ga kíván vállalkozni. Egyéb­ként a haszonbérleti szerződés az eredeti megállapodásnak megfelelően érvé'nyben marad. 20. PARAGRAFUS O Felhatalmazást kap a bizottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a) nyugdíjas igénylő esetén az e törvényben írtaknál ked­vezőbb tulajdonszerzési felté­teleket állapítson meg; b) a 2. paragrafus hatálya alá nem tartozó személyek e törvény alapján történő tulaj­donszerzési jogosultságát is megállapítsa; c) legfeljebb ötéves időtar­tamra részletfizetést engedé­lyezzen. 0 A visszajuttatott termő­föld és az eredeti tulajdonos­tól elvont termőföld között je­lentkező értékkülönbözetet a bizottság — szakértők bevoná­sával — állapítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az ér­tékkülönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíróság dönt. 0 Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján ter­mőföldet juttattak vissza, amennyiben a jogtalan tulaj­donelvonás során kapta a cse­reföldet, azt az önkormányzat részére kell átadni, a pénzbe­li megváltást pedig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fizetni. 21. PARAGRAFUS Felhatalmazást kap a föld­művelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyet­értésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezet- védelmi, kutatási-fejlesztési, ok­tatási stb.) állami tulajdonú termőföldeknek és a hozzá tartozó vagyonnak a körét, amelyek tekintetében tovább­ra is indokolt az állami tu­lajdon fenntartása, és az érintett miniszterekkel egyetér­tésben kijelölje e termőföld és egyéb vagyon kezelőjét. 22. PARAGRAFUS O Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A tör­vénynek a földhivatalok közre­működésével és az ingatlan­nyilvántartás vezetésével kap­csolatos végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bizottságok (a me­gyei, fővárosi földrendező bi­zottságok) szervezésével és működésével összefüggő fel­adatok végrehajtásáról a föld­művelésügyi miniszter a bel­ügyminiszterrel együttesen gon­doskodik. 0 Az e törvény végrehajtá­sából adódó valamennyi költ­ségét a központi költségvetés­ből kell biztosítani. o Az e törvény alkalmazá­sában használt fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. tör­vényben foglaltaknak megfele­lően kell alkalmazni. Az alábbi törvénytervezet az alapja a héten megindult társadalmi vitának és a hivatalos tárcaközi egyeztetésnek. Az. 1990. július 30. előtti dátumozású terve­zetek nem tekinthetők a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos álláspontjának.

Next

/
Thumbnails
Contents