Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-04 / 122. szám

2 ül Dunántúli napló 1990. augusztus 4., szombat Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A hivatali eskütételt köve­tően a miniszterek, a pártok frakcióvezetői sorra gratulál tok a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő Göncz Ár­pádnak, majd Szabad György köszöntötte az Országgyűlés nevében az újonnan megvá­lasztott köztársasági elnököt. Szabad György köszöntő szavaira Göncz Árpád vála­szolt,- Életem ugyancsak kacs- karingós pályáján az a sze rencse jutott osztályrészemül, hogy megélhettem a munkás sorsot, a paraszti sorsot, a szabad értelmiségi sorsot. Nem vagyok hát alkalmas ró, hogy szűk osztályérdekek ko­vácsa legyek. Ha szolgálni kí­vánok valakit, azokat szolgá­lom, akiknek szolgálójuk nin­csen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyen­lőbbek világában nem jutott szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei. Akiknek nincs eszközük megvédeni ön­magukat. S akik épp ezért leginkább szorulrfak védelem­re.- Végezetül hadd mondjam meg önöknek, hogy nem fé lek a vitáktól, nem rejtettem eddig sem és nem rejtem ez­után sem soha véka alá a véleményem: mert vitában érik az igazság. Mindig is biztam és bizom az igazság erejében. Mint ahogy bízom abban is, hogy a magyar nép tökéletesen érett a demokrá­ciára: felismeri és képes meg védeni az érdekét, igazát, s mint ahogy a közelmúltban többször is bebizonyosodott, ítélete biztos, és azt szóval tettel ki is nyilvánítja. Joggal hiszem hát, hogy fényes jövő vár rá. Ebben a hitben me­rem vállalni megtisztelő meg­bízatásukat, hogy Önökkel együtt e jövő szolgálója le gyek - mondotta Göncz Ár pád. Göncz Árpádot elnökké vá lasztása alkalmából — ez a megbízatása négy évre szól — katonai tiszteletadással kö szöntötték az Országház előtt, a Kossuth téren. Az épület fő bejáratán kilépő államfőt több ezres, főként szabad de­mokrata zászlót lengető tö meg ovációja fogadta. A diszszemle után Göncz Árpádnak az állampolgárok is gratulálhattak. A kora délutáni órákban folytatódott az Országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall JÓ2sel miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék csütörtökön felszó- litotta a kormánykoalíciót: nyi­latkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. A miniszterelnök csaknem félórás történeti fejtegetését zárva rámutatott arra: a magyar honvédség tisztikara már-már skizofrén állapotot jelentő nagy dilemmaként él­te meg, hogy a Szovjetunió egyszerre volt a Hitler elleni szövetség egyik tagja és a sztálini rendszer képviselője. Antall József szavait köve­tően a frakcióvezetők ismétel­ten szót kértek. Fodor Gábor megismételte a FIDESZ-frakció tagjai ál­tal már többször kifejtett ál láspontot, miszerint a Paria mentben elhangzott kijelenté seknek óriási súlyuk van, s ebből adódóan minden szóért a megnyilatkozónak kell vi­selnie a felelősséget. Végeze tül Kéri Kálmánnak a Ma­gyar Nemzetben napvilágot látott nyilatkozatára hivatkoz­va megállapította: az interjú tanúsága szerint az egykori vezérkari tiszt megerősítette, hogy Magyarország annak idején .helyesen cselekedett, amikor megtámadta a Szov jetuniót. Ez utóbbi hivatkozást cáfol ta az ismét szót kérő Antall József, rámutatva, hogy az inkriminált szövegrészben Kéri Kálmán csupán arra utalt: a magyar katonai vezetés szór galmazta a Szovjetunió elleni hadbalépést. A miniszterelnök egyértelmű vé tette: az MDF nem híve az ilyen jellegű elhatároló nyilatkozatoknak. A tervezett napirendtől messzire kanyarodó vita még ekkor sem zárult le, s az új­bóli felszólalásra jelentkezők láttán egymás után hagyták el az üléstermet - elsősorban a kormánypártokhoz tartozó — képviselők. Solt Ottilia, az SZDSZ-frak- ció képviseletében kért szót, és közölte: nem kívánják, hogy az MDF személyektől ha­tárolja el magát, csupán né­zetektől. Horn Gyula mór élesebben fogalmazott, ami­kor - a miniszterelnök nyilat­kozatára reagálva — leszö­gezte: nem lehet egyidejűleg nemet mondani a hitleri fa­sizmusra és helyeselni a Szovjetunió elleni fegyveres agressziót. Ezen a ponton az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vi­tát, és a képviselők rátértek az eredetileg tervezett témá­ra. azaz a helyi önkormányza­tokról szóló törvényjavaslat részletes vitájára. A plénum — áttérve a helyi önkormányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő testü­letek és a polgármesterek vá­lasztásáról szóló törvényjavas­latokra - elsőként az illeté­kes bizottságok jelentéseit hallgatta meg. Az Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint az ön- kormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság együttes jelentést készített munkájáról. A tes­tület pénteken még a hajnali órákban is ülésezett. A helyi önkormányzatokról szóló tör­vényjavaslathoz annyi módo­sító indítvány érkezett, hogy a két bizottság összefoglaló je­lentése 44 oldalt tett ki. Volt olyan vélekedés: a módosító indítványokat beterjesztő és azokat fenntartó képviselők csak nagyon indokolt esetben kérjenek szót, mert a szavazás Így is eltarthat az éiszakai órákig. Az elnöklő Szabad György ezért négy percben szabta meg a felszólalások ideiét. A költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója részletesen foglalkozott az egyes módosító javaslatokkal, hozzáfűzve a testület véle­ményét, szám szerint is ismer­tetve a bizottsági szavazások eredményeit. Mint mondta: ezen indítványok azt a célt szolgáliák, hogy valamiféle qaranciát építsenek a törvény­be az önkormányzatok tulaj­donának, vagyonának megte­remtése érdekében. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat feletti mintegy két órán ót tartó rész­letes vitában huszonhármán kértek szót. Több olyan ész­revételt tettek, amelyek nyo­mán bizonyos javaslatokat más jogszabályba kell a jövőben beépíteni. Az MDF képviselői egyebek közt azt szorgalmaz­ták, hogy a régiók székhelyé­nek kiválasztásakor a legnyo­mósabb érveket vegyék figye­lembe; a vadászati jogból származó bevétel az önkor­mányzatokat illesse; a telepü­lési önkormányzat első rangú feladata a táj fejlesztése, fenntartása legyen. Fodor And­rás Attila (MDF) a köztársa­sági biztos elnevezés elveté­sét javasolta, szerinte a tör­vényességi, illetve önkormány­zati biztos megfelelőbb lenne. Az ellenzék soraiból felszóla­ló Kóródi Mária (SZDSZ) a törvény elfogadásának jelen­tőségét abban látta, hogy az csökkenti az átalakulás körüli bizonytalanságot. Fontosnak tartotta, hogy az önkormány­zatok létrehozásával minél ke­vesebb gondja legyen a kor­mánynak. Hack Péter (SZDSZ) elfogadhatatlannak ítélte, hogy az önkormányzatoknak a rend­őrséggel szemben semmiféle jogosítványa ne legyen. A he­lyi rendőrség vezetőjének ki­nevezési joga és beszámolta­tása mindenképpen a helyi önkormányzatokat kell megil­lesse. A Fidesz eredetileg 30 módosító javaslatot nyújtott be, és a bizottsági viták so­rán közülük kilencet vont visz- sza. Fodor Gábor továbbra is ragaszkodott a nemzeti és et­nikai kisebbségek szószólója, az ombudsman intézményének bevezetéséhez. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügy­miniszter annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozá­sához, amely minden bizony­nyal működőképes önkor­mányzatot teremt. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját követően - a határo­zathozatal előtt — a képvise­lők rátértek az önkormányzati képviselőtestületek és a pol­gármesterek választásáról szóló törvénytervezet részletes vitájára. Az illetékes bizottsá­gok külön előadót nem állí­tottak. A vitában elsőként felszóla­ló Mészáros István (SZDSZ) arra kérte képviselőtársait: ne kényszerítsék a kisebbségeket minél több lista állítására an­nak érdekében, hogy érvénye­sülhessen a kisebbségeken belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista össze­fogja a kisebbségi szavazato­kat, s mégis megjelenhet ezen belül a politikai tagoltság. Utalt arra, hogy ugyanakkor a képviselőválasztás önmagá­ban nem oldja meg a kisebb­ségi érdekérvényesítés problé­máját, csupán „begörditi" a képviselő testületbe, mivel a kisebbségi képviselők a szá­mok törvénye szerint leszavaz­hatok. Bratinka József (MDF) a csatolt községek helyzetére hívta fel képviselőtársai fi­gyelmét. Mint rámutatott: e településeket egy 1972-es el­nöki tanácsi rendeletel erősza­kolt és elhamarkodott módon csatolták az egyes nagyváro­sokhoz. Az itt élőkben hatá­rozott igényként formálódik meg, hogy az úi választóiogi törvényben önálló teleoülés- ként kivánnak választani. Er­re viszont nem ad lehetőséget az önkormányzati törvényja­vaslat. Ismét Horváth Balázs kapott szót. Hangsúlyozta: a kormány minden, a számára szakmai szempontból tolerálható indít­ványt 'elfogadott, s politikai érdek nem vezérelte a jogsza­bály összeállításánál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több felszólalás olyan benyomást kelthet a közvéle­ményben, mintha a Házban néhány képviselő, párt lenne a nemzetiségi jogok szószóló­ja, s ők azok, akik kiyont karddal harcolnak a kormány­nyal szemben a nemzetiségi jogokért. Ezt a kormány ne­vében nem fogadta el, a publikumnak szóló csúsztatás­ként értékelte. Végül bejelen­tette: a kormány a bizottság által támogatott módosító ja­vaslatokat elfogadja. Az Országgyűlés pénteken nem sokkal 11 óra előtt elfo­gadó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásról szóló törvényja­vaslatot. A képviselők - mig az önkormányzati törvényja­vaslat sorsáról több mint négy­órás szavazási procedúrával döntöttek - ezúttal nem eqé- szen egy óra alatt határoztak: a javaslatot 292 igen szava­zattal, egy tartózkodás mellett iktatták törvénybe. A késő esti időpont ellené­re sem függesztették fel a plenáris ülést: a képviselők várhatóan még éjszaka meg­választják az Országgyűlés elnökét és egyik alelnökét. A két poszt jelöltje Szabad György, az Országgyűlés je­lenlegi megbízott elnöke, il­letve Dörnbach Alajos, az SZDSZ képviselője. (A tanácskozás lapzártakor még tartott).-r Göncz Árpád életrajza Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 68 esztendős. Közép­iskolai tanulmányainak befejezése után doktori diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd tisztviselőként dol­gozott a Földhitelintézetnél. Volt időszak azonban, amikor az állás­talanok, illetve a segédmunkások sorsában osztozott. Politikai pályafutása a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött: a párt főtitkárának munkáját segítette, eközben tevékenykedett a Független Ifjúság budapesti szervezetének vezetője­ként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék cimü hetilapnak. Foly­tatta tanulmányait is: négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. Két évvel később, a Bibó-per másod­rendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetéséből hat esztendő után, 1963-ban, amnesztiával szabadult. Ettől kezdve szakíróként, műfordítóként és szabadfoglalkozású író­ként folytatta munkásságát. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjban részesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-dijjal ismerték el tevékenységét. Göncz Árpád 1989. december 20-tól az írószövetség elnöki tisztét töltötte be. Az idén tavasszal, az országgyűlési képviselők választásán az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként le’tt a képviselő­ház tagja, s az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. E tisztségében - az alkotmánynak megfelelően — augusztus 3-ig el­látta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. A kormánykoalíció nyilatkozata Kéri Kálmán telszólalása ügyében A kora délutáni órákban foly­tatódott az országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall Jó­zsef miniszterelnök kért szót an­nak kapcsán, hogy az ellenzék csütörtökön felszólította a kor­mánykoalíciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart fel­szólalása ügyében. Antall József kifejezte meggyő­ződését, hogy az Országgyűlés­nek nem feladata tudományos, történettudományi kérdésekben ál­lást foglalni. Minden képviselő­nek szive-joga bizonyos kérdések­ben különböző nézetet vallani. Véleménye szerint a második vi­lágháború megitélésével össze­függésben, abban Magyarország szerepével kapcsolatban a sajtó­ban már régen nem Kéri Kálmán mondatait idézik. A miniszterel­nök a Ház korelnökét védelmé­be véve utalt a 90. esztendejébe lépett katona második világhábo­rús szerepére, helytállására. Élet­útját ismerni kell ahhoz - mond­ta —, hogy a gyanú árnyéka se merülhessen fel, melyik oldalon állt, kikkel rokonszenvezett Kéri Kálmán — mondta. A sokat idézett mondat, amely szerint a „Horthy-hadsereg" har­ca igazságos volt, ha a kommu­nizmus ellen harcolt — valóban nem volt szerencsés megfogalma­zás, mert ezt nem kifejtve, átfogó elemzés nélkül belemagyarázások- ra adott alkalmat. A tábornok nyilvánvalóan arra kívánt utalni, hogy új honvédség született, amely hazaszeretettel kívánta szol­gálni az országot. Kéri Kálmán a honvédség integritását, becsü­letét kívánta hangsúlyozni, tisz­tességét helyezte előtérbe akkor is, ha rossz oldalon, és nem jó célért vetették be, ami Magyar- ország számára csak katasztrófát hozhatott. A hitleri Németország­gal pedig nyilvánvalóan nem kí­vánta azonosítani magát, miként az egyetlen felelős magyar poli­tikai pártnak sem állhat érdeké­ben. Antall József szavait követően a frakcióvezetők ismételten szót kértek, jóllehet a csütörtöki ülés­napon az e kérdés feletti vita le­zárásáról határoztak. A Fidesz képviseletében Fodor Gábor hang­súlyozta: a fiatal demokraták fe­jet hajtanak Kéri Kálmán életútja előtt, ugyanakkor a második vi­lágháború minden áldozata előtt is, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt. Kéri Kálmán óriási élettapasztalata ellenére követhet el hibákat, s a mostani felszóla­lása ennek tekinthető. Tudomásul kell végre venni, hogy a képvise­lők nemcsak egymásnak, hanem a nagyvilágnak is beszélnek, sza­vaiknak súlya van. Központban az önkormányzatok (Folytatás az I. oldalról) vol. Láthatóan ai országgyű­lés döntése mellett is olyan kérdések ezek, amelyek a jövőben is Átszövik a hazai közigazgatást, és hosszú időre adnak vitatémát a szakembe­reknek. Érdekesnek ígérkezik Tho­mas Pliilippovichnak, az Euró­pa Tanács párizsi székhelyű Helyhatóságok és Régiók Ta­nácsa főtitkárának - aki hor- vát származása mellett kiváló­an beszéli a magyar nyelvet - szombati előadása, amelyben a hazai önkormányzati kon­cepciót hasonlítja össze az európai önkormányzati rend­szerekkel. Százharminc fiatal közigaz­gatási szakember vesz részt idén a nyári egyetemen — köztük heten Baranyából —, a nagy érdeklődést mutatja, hoqy sajnos sok jelentkezőt kellett visszautasítani. Ami dr. Kovács János igazgató kedvező tapasztalata, hogy a városok és megyék küldöttein kívül egyre több község kép­viselője jutott el a továbbkép­zés jellegű tapasztalatcserére. Viszont az idei szerényebb külföldi érdeklődést az igaz­gató önkritikusan az előkészí­tés hiányosságaival magyaráz­za. Talán érthetővé teszi ezt bizonyos mértékig, az intéz­mény jövőjének bizonytalan­sága is, mert a veszprémi vár­ban lévő csodálatos épületek egyikét visszakéri az egyház — szintén szemináriumi célok­ra -, és ezzel kétségessé vá­lik az iskola léte, amely ép­pen a nyári egyetemeivel szer­zett nemzetközi hírnevet is. Ez a nyári, egyetem azonban nemcsak az államigazgatási iskola, hanem a magyar tár­sadalom életében is a kor­szakváltás mérföldköve. Gáldonyi Magdolna Veszélyes ózonkoncentráció (Folytatás az 1. oldalról) rás szerinti irányban haladnak, az erős napfény hatására ózon keletkezik. A határértékeket többszörösen meghaladó kon­centrációk a modellszámítások szerint Budapesttől 50—100 ki­lométerre alakulhatnak ki. A reggeli és a délutáni csúcs- forgalomból származó ózon több órás késéssel érkezik na­ponta kétszer ebbe a térség­be. Svájcban fáradtságot, fej­fájást okozott a magas ózon­koncentráció, de megfigyelték már, hogy ez a nagy heves­séggel oxidáló anyag kedve­zőtlen hatással van a szántó­földi növényekre és az erdők­re is. Az Amerikai Egyesült Államokban például évenkénti több milliárd dollárra becsü­lik az alacsony légköri magas ózonszint miatti mezőgazdasá­gi veszteséget. A jelenség tanulmányozásá­ra különleges amerikai mű­szert vásárolt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A berendezéssel egy Kecskemét közelében lévő mérőállomáson elemzik majd az ózonkoncent­ráció alakulását. Feltehetően itt magasabb értékeket mér­nek majd a budapesti 60-70 ptb-s szintnél. A fővárosban inkább a magas nitrogén- oxid, szánhidrogén és szénmo- noxid értékek a jellemzőek. Kuvait iraki megszállás alatt (Folytatás az I. oldalról) (eddig valamennyien vezető tisztséget töltötek be) minden ingó és ingatlan vagyonát. Az INA iraki hírügynökség által közzétett nyilatkozatban ,,a kuvaiti nép nevében" felszó­lítják azokat a külföldi banko­kat, amelyeknél az érintettek elhelyezték pénzüket, hogy akadályozzák meg a betétek felvételét. Baker-Sevardnadze-sajtóértekezlet Az Egyesült Államok és a Szovjetunió pénteken arra szólította fel a világ összes országát, hogy — követve Moszkva és Washington példáját - állítsanak le minden fegyverszállítást Iraknak. Ez derült ki a James Baker és Eduard Sevardnadze pénteki tárgyalásairól adott tájékoztatás­ból, és a két miniszter közös sajtótájékoztatójából. Baker és Sevardnadze a moszkvai kormány repülőterén találkozott egy­mással, majd a sajtóértekezleten ismertették egyeztetett álláspontjukat Irak Kuvait elleni inváziójával kapcsolatban a szovjet és a nemzetközi sajtó néhány képviselőjének. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Kuvait elleni iraki támadás szemben áll az Egyesült Nemzetek alapokmányával és o nemzetközi joggal. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézete szerint Irak magatartását nem csupán határozottan el kell ítélni, de meg kell tenni a vele szemben szükséges válaszlépéseket is. SZENZÁCIÓS Baranyatrade ajánlat: előlegfizetés nélküli vásár! augusztus 6-tól 18-ig! a siklósi Takarékszövetkezet pécsi kirendeltségében (csak pécsi vásárlók részére) Pécs-Kertváros, Kodolányi u. 35-37. Telefon: 72/41-611. * Gold Star Video recorder _JJ3«80tT- 26.900 Ft. * CTV5102 (51 cm képátmérőjű, távirányítós) _^d»90üC- 31.900 Ft. * SAT 300 parabola antenna ^Jj4c90ü7- 44.900 Ft. (16 programos, stereo, távirányítós) ENNYIÉRT - CSAK NÁLUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents