Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-04 / 122. szám
2 ül Dunántúli napló 1990. augusztus 4., szombat Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A hivatali eskütételt követően a miniszterek, a pártok frakcióvezetői sorra gratulál tok a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő Göncz Árpádnak, majd Szabad György köszöntötte az Országgyűlés nevében az újonnan megválasztott köztársasági elnököt. Szabad György köszöntő szavaira Göncz Árpád válaszolt,- Életem ugyancsak kacs- karingós pályáján az a sze rencse jutott osztályrészemül, hogy megélhettem a munkás sorsot, a paraszti sorsot, a szabad értelmiségi sorsot. Nem vagyok hát alkalmas ró, hogy szűk osztályérdekek kovácsa legyek. Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei. Akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat. S akik épp ezért leginkább szorulrfak védelemre.- Végezetül hadd mondjam meg önöknek, hogy nem fé lek a vitáktól, nem rejtettem eddig sem és nem rejtem ezután sem soha véka alá a véleményem: mert vitában érik az igazság. Mindig is biztam és bizom az igazság erejében. Mint ahogy bízom abban is, hogy a magyar nép tökéletesen érett a demokráciára: felismeri és képes meg védeni az érdekét, igazát, s mint ahogy a közelmúltban többször is bebizonyosodott, ítélete biztos, és azt szóval tettel ki is nyilvánítja. Joggal hiszem hát, hogy fényes jövő vár rá. Ebben a hitben merem vállalni megtisztelő megbízatásukat, hogy Önökkel együtt e jövő szolgálója le gyek - mondotta Göncz Ár pád. Göncz Árpádot elnökké vá lasztása alkalmából — ez a megbízatása négy évre szól — katonai tiszteletadással kö szöntötték az Országház előtt, a Kossuth téren. Az épület fő bejáratán kilépő államfőt több ezres, főként szabad demokrata zászlót lengető tö meg ovációja fogadta. A diszszemle után Göncz Árpádnak az állampolgárok is gratulálhattak. A kora délutáni órákban folytatódott az Országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall JÓ2sel miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék csütörtökön felszó- litotta a kormánykoalíciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. A miniszterelnök csaknem félórás történeti fejtegetését zárva rámutatott arra: a magyar honvédség tisztikara már-már skizofrén állapotot jelentő nagy dilemmaként élte meg, hogy a Szovjetunió egyszerre volt a Hitler elleni szövetség egyik tagja és a sztálini rendszer képviselője. Antall József szavait követően a frakcióvezetők ismételten szót kértek. Fodor Gábor megismételte a FIDESZ-frakció tagjai által már többször kifejtett ál láspontot, miszerint a Paria mentben elhangzott kijelenté seknek óriási súlyuk van, s ebből adódóan minden szóért a megnyilatkozónak kell viselnie a felelősséget. Végeze tül Kéri Kálmánnak a Magyar Nemzetben napvilágot látott nyilatkozatára hivatkozva megállapította: az interjú tanúsága szerint az egykori vezérkari tiszt megerősítette, hogy Magyarország annak idején .helyesen cselekedett, amikor megtámadta a Szov jetuniót. Ez utóbbi hivatkozást cáfol ta az ismét szót kérő Antall József, rámutatva, hogy az inkriminált szövegrészben Kéri Kálmán csupán arra utalt: a magyar katonai vezetés szór galmazta a Szovjetunió elleni hadbalépést. A miniszterelnök egyértelmű vé tette: az MDF nem híve az ilyen jellegű elhatároló nyilatkozatoknak. A tervezett napirendtől messzire kanyarodó vita még ekkor sem zárult le, s az újbóli felszólalásra jelentkezők láttán egymás után hagyták el az üléstermet - elsősorban a kormánypártokhoz tartozó — képviselők. Solt Ottilia, az SZDSZ-frak- ció képviseletében kért szót, és közölte: nem kívánják, hogy az MDF személyektől határolja el magát, csupán nézetektől. Horn Gyula mór élesebben fogalmazott, amikor - a miniszterelnök nyilatkozatára reagálva — leszögezte: nem lehet egyidejűleg nemet mondani a hitleri fasizmusra és helyeselni a Szovjetunió elleni fegyveres agressziót. Ezen a ponton az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát, és a képviselők rátértek az eredetileg tervezett témára. azaz a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitájára. A plénum — áttérve a helyi önkormányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő testületek és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatokra - elsőként az illetékes bizottságok jelentéseit hallgatta meg. Az Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint az ön- kormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság együttes jelentést készített munkájáról. A testület pénteken még a hajnali órákban is ülésezett. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz annyi módosító indítvány érkezett, hogy a két bizottság összefoglaló jelentése 44 oldalt tett ki. Volt olyan vélekedés: a módosító indítványokat beterjesztő és azokat fenntartó képviselők csak nagyon indokolt esetben kérjenek szót, mert a szavazás Így is eltarthat az éiszakai órákig. Az elnöklő Szabad György ezért négy percben szabta meg a felszólalások ideiét. A költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója részletesen foglalkozott az egyes módosító javaslatokkal, hozzáfűzve a testület véleményét, szám szerint is ismertetve a bizottsági szavazások eredményeit. Mint mondta: ezen indítványok azt a célt szolgáliák, hogy valamiféle qaranciát építsenek a törvénybe az önkormányzatok tulajdonának, vagyonának megteremtése érdekében. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat feletti mintegy két órán ót tartó részletes vitában huszonhármán kértek szót. Több olyan észrevételt tettek, amelyek nyomán bizonyos javaslatokat más jogszabályba kell a jövőben beépíteni. Az MDF képviselői egyebek közt azt szorgalmazták, hogy a régiók székhelyének kiválasztásakor a legnyomósabb érveket vegyék figyelembe; a vadászati jogból származó bevétel az önkormányzatokat illesse; a települési önkormányzat első rangú feladata a táj fejlesztése, fenntartása legyen. Fodor András Attila (MDF) a köztársasági biztos elnevezés elvetését javasolta, szerinte a törvényességi, illetve önkormányzati biztos megfelelőbb lenne. Az ellenzék soraiból felszólaló Kóródi Mária (SZDSZ) a törvény elfogadásának jelentőségét abban látta, hogy az csökkenti az átalakulás körüli bizonytalanságot. Fontosnak tartotta, hogy az önkormányzatok létrehozásával minél kevesebb gondja legyen a kormánynak. Hack Péter (SZDSZ) elfogadhatatlannak ítélte, hogy az önkormányzatoknak a rendőrséggel szemben semmiféle jogosítványa ne legyen. A helyi rendőrség vezetőjének kinevezési joga és beszámoltatása mindenképpen a helyi önkormányzatokat kell megillesse. A Fidesz eredetileg 30 módosító javaslatot nyújtott be, és a bizottsági viták során közülük kilencet vont visz- sza. Fodor Gábor továbbra is ragaszkodott a nemzeti és etnikai kisebbségek szószólója, az ombudsman intézményének bevezetéséhez. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozásához, amely minden bizonynyal működőképes önkormányzatot teremt. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját követően - a határozathozatal előtt — a képviselők rátértek az önkormányzati képviselőtestületek és a polgármesterek választásáról szóló törvénytervezet részletes vitájára. Az illetékes bizottságok külön előadót nem állítottak. A vitában elsőként felszólaló Mészáros István (SZDSZ) arra kérte képviselőtársait: ne kényszerítsék a kisebbségeket minél több lista állítására annak érdekében, hogy érvényesülhessen a kisebbségeken belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista összefogja a kisebbségi szavazatokat, s mégis megjelenhet ezen belül a politikai tagoltság. Utalt arra, hogy ugyanakkor a képviselőválasztás önmagában nem oldja meg a kisebbségi érdekérvényesítés problémáját, csupán „begörditi" a képviselő testületbe, mivel a kisebbségi képviselők a számok törvénye szerint leszavazhatok. Bratinka József (MDF) a csatolt községek helyzetére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint rámutatott: e településeket egy 1972-es elnöki tanácsi rendeletel erőszakolt és elhamarkodott módon csatolták az egyes nagyvárosokhoz. Az itt élőkben határozott igényként formálódik meg, hogy az úi választóiogi törvényben önálló teleoülés- ként kivánnak választani. Erre viszont nem ad lehetőséget az önkormányzati törvényjavaslat. Ismét Horváth Balázs kapott szót. Hangsúlyozta: a kormány minden, a számára szakmai szempontból tolerálható indítványt 'elfogadott, s politikai érdek nem vezérelte a jogszabály összeállításánál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több felszólalás olyan benyomást kelthet a közvéleményben, mintha a Házban néhány képviselő, párt lenne a nemzetiségi jogok szószólója, s ők azok, akik kiyont karddal harcolnak a kormánynyal szemben a nemzetiségi jogokért. Ezt a kormány nevében nem fogadta el, a publikumnak szóló csúsztatásként értékelte. Végül bejelentette: a kormány a bizottság által támogatott módosító javaslatokat elfogadja. Az Országgyűlés pénteken nem sokkal 11 óra előtt elfogadó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásról szóló törvényjavaslatot. A képviselők - mig az önkormányzati törvényjavaslat sorsáról több mint négyórás szavazási procedúrával döntöttek - ezúttal nem eqé- szen egy óra alatt határoztak: a javaslatot 292 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett iktatták törvénybe. A késő esti időpont ellenére sem függesztették fel a plenáris ülést: a képviselők várhatóan még éjszaka megválasztják az Országgyűlés elnökét és egyik alelnökét. A két poszt jelöltje Szabad György, az Országgyűlés jelenlegi megbízott elnöke, illetve Dörnbach Alajos, az SZDSZ képviselője. (A tanácskozás lapzártakor még tartott).-r Göncz Árpád életrajza Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 68 esztendős. Középiskolai tanulmányainak befejezése után doktori diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd tisztviselőként dolgozott a Földhitelintézetnél. Volt időszak azonban, amikor az állástalanok, illetve a segédmunkások sorsában osztozott. Politikai pályafutása a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött: a párt főtitkárának munkáját segítette, eközben tevékenykedett a Független Ifjúság budapesti szervezetének vezetőjeként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék cimü hetilapnak. Folytatta tanulmányait is: négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. Két évvel később, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetéséből hat esztendő után, 1963-ban, amnesztiával szabadult. Ettől kezdve szakíróként, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként folytatta munkásságát. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjban részesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-dijjal ismerték el tevékenységét. Göncz Árpád 1989. december 20-tól az írószövetség elnöki tisztét töltötte be. Az idén tavasszal, az országgyűlési képviselők választásán az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként le’tt a képviselőház tagja, s az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. E tisztségében - az alkotmánynak megfelelően — augusztus 3-ig ellátta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. A kormánykoalíció nyilatkozata Kéri Kálmán telszólalása ügyében A kora délutáni órákban folytatódott az országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall József miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék csütörtökön felszólította a kormánykoalíciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. Antall József kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlésnek nem feladata tudományos, történettudományi kérdésekben állást foglalni. Minden képviselőnek szive-joga bizonyos kérdésekben különböző nézetet vallani. Véleménye szerint a második világháború megitélésével összefüggésben, abban Magyarország szerepével kapcsolatban a sajtóban már régen nem Kéri Kálmán mondatait idézik. A miniszterelnök a Ház korelnökét védelmébe véve utalt a 90. esztendejébe lépett katona második világháborús szerepére, helytállására. Életútját ismerni kell ahhoz - mondta —, hogy a gyanú árnyéka se merülhessen fel, melyik oldalon állt, kikkel rokonszenvezett Kéri Kálmán — mondta. A sokat idézett mondat, amely szerint a „Horthy-hadsereg" harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt — valóban nem volt szerencsés megfogalmazás, mert ezt nem kifejtve, átfogó elemzés nélkül belemagyarázások- ra adott alkalmat. A tábornok nyilvánvalóan arra kívánt utalni, hogy új honvédség született, amely hazaszeretettel kívánta szolgálni az országot. Kéri Kálmán a honvédség integritását, becsületét kívánta hangsúlyozni, tisztességét helyezte előtérbe akkor is, ha rossz oldalon, és nem jó célért vetették be, ami Magyar- ország számára csak katasztrófát hozhatott. A hitleri Németországgal pedig nyilvánvalóan nem kívánta azonosítani magát, miként az egyetlen felelős magyar politikai pártnak sem állhat érdekében. Antall József szavait követően a frakcióvezetők ismételten szót kértek, jóllehet a csütörtöki ülésnapon az e kérdés feletti vita lezárásáról határoztak. A Fidesz képviseletében Fodor Gábor hangsúlyozta: a fiatal demokraták fejet hajtanak Kéri Kálmán életútja előtt, ugyanakkor a második világháború minden áldozata előtt is, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt. Kéri Kálmán óriási élettapasztalata ellenére követhet el hibákat, s a mostani felszólalása ennek tekinthető. Tudomásul kell végre venni, hogy a képviselők nemcsak egymásnak, hanem a nagyvilágnak is beszélnek, szavaiknak súlya van. Központban az önkormányzatok (Folytatás az I. oldalról) vol. Láthatóan ai országgyűlés döntése mellett is olyan kérdések ezek, amelyek a jövőben is Átszövik a hazai közigazgatást, és hosszú időre adnak vitatémát a szakembereknek. Érdekesnek ígérkezik Thomas Pliilippovichnak, az Európa Tanács párizsi székhelyű Helyhatóságok és Régiók Tanácsa főtitkárának - aki hor- vát származása mellett kiválóan beszéli a magyar nyelvet - szombati előadása, amelyben a hazai önkormányzati koncepciót hasonlítja össze az európai önkormányzati rendszerekkel. Százharminc fiatal közigazgatási szakember vesz részt idén a nyári egyetemen — köztük heten Baranyából —, a nagy érdeklődést mutatja, hoqy sajnos sok jelentkezőt kellett visszautasítani. Ami dr. Kovács János igazgató kedvező tapasztalata, hogy a városok és megyék küldöttein kívül egyre több község képviselője jutott el a továbbképzés jellegű tapasztalatcserére. Viszont az idei szerényebb külföldi érdeklődést az igazgató önkritikusan az előkészítés hiányosságaival magyarázza. Talán érthetővé teszi ezt bizonyos mértékig, az intézmény jövőjének bizonytalansága is, mert a veszprémi várban lévő csodálatos épületek egyikét visszakéri az egyház — szintén szemináriumi célokra -, és ezzel kétségessé válik az iskola léte, amely éppen a nyári egyetemeivel szerzett nemzetközi hírnevet is. Ez a nyári, egyetem azonban nemcsak az államigazgatási iskola, hanem a magyar társadalom életében is a korszakváltás mérföldköve. Gáldonyi Magdolna Veszélyes ózonkoncentráció (Folytatás az 1. oldalról) rás szerinti irányban haladnak, az erős napfény hatására ózon keletkezik. A határértékeket többszörösen meghaladó koncentrációk a modellszámítások szerint Budapesttől 50—100 kilométerre alakulhatnak ki. A reggeli és a délutáni csúcs- forgalomból származó ózon több órás késéssel érkezik naponta kétszer ebbe a térségbe. Svájcban fáradtságot, fejfájást okozott a magas ózonkoncentráció, de megfigyelték már, hogy ez a nagy hevességgel oxidáló anyag kedvezőtlen hatással van a szántóföldi növényekre és az erdőkre is. Az Amerikai Egyesült Államokban például évenkénti több milliárd dollárra becsülik az alacsony légköri magas ózonszint miatti mezőgazdasági veszteséget. A jelenség tanulmányozására különleges amerikai műszert vásárolt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A berendezéssel egy Kecskemét közelében lévő mérőállomáson elemzik majd az ózonkoncentráció alakulását. Feltehetően itt magasabb értékeket mérnek majd a budapesti 60-70 ptb-s szintnél. A fővárosban inkább a magas nitrogén- oxid, szánhidrogén és szénmo- noxid értékek a jellemzőek. Kuvait iraki megszállás alatt (Folytatás az I. oldalról) (eddig valamennyien vezető tisztséget töltötek be) minden ingó és ingatlan vagyonát. Az INA iraki hírügynökség által közzétett nyilatkozatban ,,a kuvaiti nép nevében" felszólítják azokat a külföldi bankokat, amelyeknél az érintettek elhelyezték pénzüket, hogy akadályozzák meg a betétek felvételét. Baker-Sevardnadze-sajtóértekezlet Az Egyesült Államok és a Szovjetunió pénteken arra szólította fel a világ összes országát, hogy — követve Moszkva és Washington példáját - állítsanak le minden fegyverszállítást Iraknak. Ez derült ki a James Baker és Eduard Sevardnadze pénteki tárgyalásairól adott tájékoztatásból, és a két miniszter közös sajtótájékoztatójából. Baker és Sevardnadze a moszkvai kormány repülőterén találkozott egymással, majd a sajtóértekezleten ismertették egyeztetett álláspontjukat Irak Kuvait elleni inváziójával kapcsolatban a szovjet és a nemzetközi sajtó néhány képviselőjének. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Kuvait elleni iraki támadás szemben áll az Egyesült Nemzetek alapokmányával és o nemzetközi joggal. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézete szerint Irak magatartását nem csupán határozottan el kell ítélni, de meg kell tenni a vele szemben szükséges válaszlépéseket is. SZENZÁCIÓS Baranyatrade ajánlat: előlegfizetés nélküli vásár! augusztus 6-tól 18-ig! a siklósi Takarékszövetkezet pécsi kirendeltségében (csak pécsi vásárlók részére) Pécs-Kertváros, Kodolányi u. 35-37. Telefon: 72/41-611. * Gold Star Video recorder _JJ3«80tT- 26.900 Ft. * CTV5102 (51 cm képátmérőjű, távirányítós) _^d»90üC- 31.900 Ft. * SAT 300 parabola antenna ^Jj4c90ü7- 44.900 Ft. (16 programos, stereo, távirányítós) ENNYIÉRT - CSAK NÁLUNK!