Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-30 / 147. szám

1990. augusztus 30., csütörtök aj Dunántúlt napló 5 IMS, munkanélküliség, aszálykár (Folytatói az 1. oldalról) a megye országgyűlési képvi­selőinek. Varga Mihály, a MÉV vezérigazgatója beszámolt a FA és más, korábbi támoga­tási formák zárolásával, illetve megvonásával kapcsolatos elle­hetetlenülésről. Miben reménykedhetünk? Dr. Kamarás Károly, a me­gyei foglalkoztatási központ igazgatója szerint a kritikus helyzetben lévő nagyvállalatok (szénbánya, ércbánya, Bázis) és a kis cégek létszámleépíté­sével megszűnik 9—10 ezer munkahely, de már 2200 a munkanélküli segélyt Igénybe­vevő és 5—6 ezer ember hosz- szabb ideje nem tud elhelyez­kedni . . . Tehát közel húszezer ember lesz munka nélkül, a pályakezdőkről nem is beszél­ve .. . Az IMS koordinációs bi­zottság vezetője Kovács Lajos, az IMS-rendszergazda Bázis Dél-dunántúli Építőipari Válla­lattól Major Béla műszaki igaz­gató és a szaktárca (KÖHÉM) képviseletében Cálostalvi Jenő miniszteri tanácsos vázolták a ma még kilátástalannak tűnő helyzetet. . . . Pénzhiány . . . Tö­meges lakásigény . . . Intézmé­nyek kitelepítése . . . (De ho­vá?) Kriminyelven: a tettes is­meretlen. (A PU paszta lenne az?) Micsoda problémahalmazzal kell szembenéznie a majdani önkormányzatnak! Ami reménytkeltő volt a teg­napi sajtótájékoztatón: a kor­mány ma tárgyalja a hazai szénbányászat helyzetét, s ki tudja, mi az esélye a mecseki szénmedencének? Az minden­képpen jó hír, amit dr. Cseh Sándor mezőgazdasági és élel­mezési osztályvezető mondott: kalászos gabonákból rekord- termést takarítottak be a ba­ranyai mezőgazdasági nagy­üzemek. M. L. Befejeződött a holocaust konferencia A tanácskozás elnöke: Csengeri Imre Valósággal izgalomban tartottak az előadások, any- nyira színvonalasak és újsze- rűek voltak. Rengeteg mű­vészeti alkotás témája a ho­locaust különböző megköze­lítésekből történő ábrázolá­sa. összevetésük, elemzé­sük fontos megállapításokat eredményezett — jelentette ki ,,A holocaust témája a művészetekben" című Pécsen megtartott nemzetközi tudo­mányos konferencia elnöke, a New Yorkban élő Csenge­ri Imre a többnapos ren­dezvény tegnapi, befejező munkanapján. Csengeri Imre nemcsak a konferencia elnöke volt, ha­nem az MTA-Soros Alapít­vány segítsége mellett az ő és felesége anyagi támoga­tásával tudta a JPTE Művé­szettudományi Intézete meg­rendezni a tudományos esz­mecserét. Csengeri úr szeré­nyen elmosolyodik. Talán nem a legideillőbb kifejezés az anyagi támogatás, mond­ja. Ügy érzi ugyanis, nem mehet el közömbösen az olyan közügyek mellett, me­lyeknek fontosságáról meg van győződve. A Magyaror­szágon első alkalommal lét­rehívott holocaust konferen­cia pedig ezen ügyek közé tartozik. S hogy mennyire aktuális kérdéskört ölel fel, azt mutatja az az érdeklő­dés is, melyet itthon és kül­földön keltett. Csengeri Imre segítségével jelenhetett meg egyébként több értékes könyv, kiadvány is. New Yorkban építkezési vállalata van, de ő alapította a New Yorki Városi Egyetemen belül mű­ködő Holocaust Kutatóinté­zetet, s ő a Magyar Zsidók Világszövetségének diszelnö- ke. Erdélyi születésű, aki de­portálásáig szülőhelyén élt, s oda tért vissza meghurcol­tatása után. Erdélyből vágott neki a nagyvilágnak is, s több ország után választot­ta lakhelyéül Amerikát, azt az országot, amely az ő sza­vaival élve, szinte nemzeti alapok nélküli országnak te­kinthető, ahol hatvan-hetven vagy még több etnikai cso­port kultúrájából tevődik össze az ország hagyomá­nya, kultúrája.- Még egyszer szeretném kijelenteni, nagyon örülök, hogy Magyarországon meg lehetett rendezni ezt a kon­ferenciát, melynek egyik fő célja, hogy évtizedes görcsö­ket oldjon föl, jóindulatúon, félelem nélkül nézzen szem­be a problémákkal, s ismé­telten levonja a tanulságot, amely az itt-ott fellángoló rosszízű nézetek ellen is se­gítséget nyújthat - jelentet­te ki Csengeri Imre. B. A. Megemlékezések Mohácson Hyelvtanfolyamok a JPTE-n A gyászos mohácsi vérfürdő­re, 1526. augusztus 29-re utal­va a város Szepesy parkjában álló emlékmű 1931 óta hirdeti a harc mezején is megbontha- tatlannak bizonyult lengyel­magyar barátság eszméjét. A Kismorty-Lechner Lóránd épí­tész által tervezett oszlop te­tején távolba tekintő koronás sas Martinelli Jenő szobrász alkotása. A Gnoinski Livhard kapitány vezetésével harcoló és hősi halált halt 1500 lengyel vitéz emlékművénél a csata 464. évfordulóján tegnap ün­nepséget rendeztek, melynek keretében imát mondott és az emlékművet megáldotta dr. Taksonyi József apátplébános. Bojtár László megemlékező szavait követően dr. Németh Elemér, a városi tanács, Kuti István a városvédő és város­szépítő egyesület, valamint a katolikus egyház nevében Csősz István plébános helyezett el koszorút. A Csele-patak mellett álló II. Lajos emlékműnél idén is­mét szép szómmal gyűltek ösz- sze a mohácsiak, ahol ugyan­csak tegnap délután tartották a hagyományos megemléke­zést. Bauholler lózsel beszéde után a városvédő és városszé- pitő egyesület helyezte el a koszorút, a II. Lajos halálát ábrázoló Kiss György szobrász alkotta reliefet magábafoglaló mű talapzatán. Mindkét ese­ményen közreműködött a Pa- lotabozsok—Mohács ifjúsági fú­vószenekar. B. M. Nyelvtanfolyamok. A JPTE Idegen Nyelvi Titkársága szep­tember 17-től indítja őszi nyelvtanfolyamait. Németből, angolból, oroszból, franciából, olaszból, spanyolból és hor­vátszerbből várják a jelentke­zőket a kezdő, a középhaladó, a haladó, valamint a közép- és felsőfokú állami nyelvvizs­gára felkészítő csoportokba. Továbbfejlesztett programmal angolból, németből és orosz­ból relaxációs kezdő nyelv­kurzusokat szerveznek. A köz- gazdasági szaknyelvet elsajá­títani szándékozóknak szak­nyelvi tanfolyamot kínálnak németből, angolból és orosz­ból. Az egyetemi angol, orosz és német nyelvszakra készülő III—IV. osztályos gimnazisták számára felvételi előkészítő tanfolyamok indítása is szere­pel a most kezdődő tanfolya­mi ciklus programjában. A magasabb óraszámú tanfolya­mok esetén részletfizetési Te­hetőséget biztosítunk. A szep­tember közepén induló nyelv- tanfolyamokra a JPTE Idegen Nyelvi Titkárságán (Pécs, Ifjú­ság útja 6., magasföldszint 216.) szeptember 13-ig fogad­nak el jelentkezéseket. To­vábbi részletek iránt a 14-714- es telefonon lehet érdeklődni. Rendszeres ellenőrzés a piacokon liilfolii nem árusíthat élelmiszert A kapott segélyt árulták a románok Engedély nélkül a sonka-, tészta- és szörpárusitás is tilos. Horváth Barna felvételei Előtérben a lefoglalt áru, hát­térben a felháborodott litvá­nok. A nyitott határokot minden ország lakossága másként ér­telmezte. Vannak, akik utazni akarnak, meglátogatják eddig csak levélből ismert rokonai­kat, mások körülnéznek a nagy­világban. A lengyelek, litvá­nok, oroszok, románok nagy- része azonban inkább meg­gazdagodni próbál -> minél gyorsabban. Úgy tűnik, meg is éri nekik megtenni az utat, hiszen egyre többen vannak, és bármennyire silány az áiti- jU'k, sokan veszik. Eddig csak a KGST-piacok gyors szapo­rodásával és kissé kultúrálat­lan viselkedésükkel okoztak gondot a magyar hatóságok­nak, nemrég azonban az élel­miszerpiacokon is megjelentek. Hogy ez miért baj, az a na­pokban közöttük szétosztott röpcédulákból kiderül: „Tisz­telt Turista! Közöljük önnel, hogy a nyers állati eredetű élelmiszert turistaforgalom során Magyarország területére behozni tilos! Ezeket az élel­miszereket a magyar vámha­tóság kártérítés nélkül elko­bozza a vámvizsgálatkor. Fel­dolgozott élelmiszereket (hőke­zelt hústermék, konzerv, sajt. stb.) saját használatra korlát­lan behozatalt engedélyeznek az ellenőrző szervek. Ezeknek a termékeknek az eladása bármilyen formában tilos!" A röpcédulák kiosztása azon­ban természetesen nem lehet elegendő, ezért a Népjóléti Minisztérium felhívására ellen­őrző kőrútokat kell szervez­niük az illetékes hatóságok­nak minden megyében. Az el­ső ellenőrző körútra - melyen az Állategészségügyi és Élel­miszerellenőrző Állomás, a Köjál, a Közterület Felügye­let, a Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőség, valamint a rend­őrség vett részt - tegnap ke­rült sor Pécsett. A cél, a meg­előzés és az engedély nélkül árusított élelmiszerek által terjeszthető betegségekre való figyelemfelhívás. Elsőként a vásárcsarnokban néztünk körül. Reggel fél ki­lenckor a szokásos nyüzsgés fogadott bennünket. A sokféle áru között volt csirke, szalon­na, sonka is, de mind lepe­csételve, engedélyezve. Romá­nok, lengyelek sehol. A fő be- cserkésznivaló azonban csak ezután következik: a vásártér. Itt ilyentájt mór rengetegen vannak, a színes kavalkádbc|i alig hallani magyar szót. Ró­juk a sorokat, még mindig rácsodálkozva a rengeteg ka- catra, de élelmiszert senkinél sem látunk. Későn jöttünk. Kis csoportunk elsősorban szalon- nárö, szalámikra, sajtra, füs­tölt árura vadászik, amelyeket külföldiek" egyáltalán nem áru­síthatnak, és a magyarok is csak a Köjál szigorú feltételeit betartva. Mint piacfelügye­lőnktől megtudtuk, a románok néhány hónappal ezelőtt még a magyar és nyugati segélyből kapott szalámikat és sajtot árulták itt. A náluk terjedő kolerajárvány azonban már nem jelenthet veszélyt Ma­gyarországra, mert kifogytak a segélyekből, és most már csak műszaki cikkekkel keresked­nek. Most a litvánok és az oroszok árulják az élelmisze­reket, ahogy ezt első „áldo­zatunk" is tette. Autója nyitott csomagtartójában ott sora­koznak a kolbászok, s ez bi­zony nem kerülte el az ellen­őrző csoport figyelmét. Az élénk tiltakozásra nagy tömeg verődött össze körülöttünk, de némi vita után mégis elko­bozták a litvánok áruját. Utunkon bőven találkoztunk hiányos engedéllyel rendelke­ző magyar gyorsbüfésekkel, akik szintén csak o gyors pénz- kereseti lehetőséggel foglal­koztak, a minőségre nem na­gyon adtak. Nekik rossz nap volt a tegnapi, mert 1000, 2000 Ft-os helyszíni bírsággal sújtotta őket a Köjál képvise­lője. A vásártér után a Diana téri és az uránvárosi piac na­gyon üresnek tűnt. Itt már csak magyar árusokkal talál­kozhattunk, akik közül sokan bizony nagyon tájékozatlanok. Az öreg nénik nem is tudják, hogy házilag készített tésztá­kat, szörpöket, lekvárokat csak engedéllyel árulhatnak. De nem tudják ezt a Felsőmalom utcai piacon sem, ahol még a romlott sonkát Is frissnek mondják. Litvánokkal, lengye­lekkel mindenesetre többet nem találkoztunk, ami vég­eredményben sikernek is el­könyvelhető. A biztonság ér­dekében azért a tegnapi kör­úton részt vevő szervek ebben az évben meglepetésszerűen még többször meglátogatják a piacokat, remélve, hogy egyre kevesebbszer találnak sza­bálysértőket. Pataki V. Az aszálykárok miatt kevesebb termés várható Szója? Szója Szója fajtabemutató Sátorhelyen A hazai szójafajták időszerű kérdéseiről és az 1990. évi szójatermesztés eddigi tapasz­talatairól tartottak tegnap be­mutatóval egybekötött előadást a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát sátorhelyi gazdaságában. Kiss József vezérigazgató megnyitójában kifejetette, hogy az Ázsiában őshonos szója lét- jogosultsága már régóta nem kérdéses nálunk. A tavalyi 23 mázsa Tiektáronkénti terméshez képest az idén azonban — az aszály, az augusztusi 16 hőség­nap és nem utolsósorban a leveleken megtelepedő takács­atka miatt - csak mintegy 16- 17 mázsa hektáronkénti termés várható. A szárazság és a hő­ség miatt az érés meggyor­sult, idén jóval előbb lehet aratni. Az idei év eddigi tapaszta­latairól beszélt Nyíló Péter osztályvezető főmérnök. Felhív­ta a figyelmet a takácsatka elleni védekezésre. A korábbi években o földi gépek ellen az volt a kifogás, hogy nagy •taposási kárt okoztak, a légi védelem ellen pedig az, hogy a permetszer elsősorban a fel­ső levelekre jut el, míg az at­ka az alsó leveleken telepszik meg szívesebben. Az idei év­ben ózonban — a szója „ter­mete miatt" - mindkét mód­szert hatékonyan alkalmazhat­ták volna. Öntözéssel javíthat­tak volna a terméshozamon, de az amúgyis szűkös vízkész­leteket felélték a csapadékigé- nyesebb növények. Dienes Mihályné főmunka­társ röviden felsorolta a szója előnyeit — miszerint nemcsak állati takarmány, hanem hu­mán fogyasztásra is alkalmas, magas a fehérje és az olajtar­talma, zsírmentes, ennélfogva kalóriaszegény, gazdag rost­ban, mi több — növényi ere­detű „hús"! A hazai szójatermesztés 1988-ban volt a csúcson. Ekkor azonban megvonták mind o termelői, mind a feldolgozói állami támogatást, így jelen­tősen megcsappant a vállalko­zókedv, Napjainkban központi kérdés újabb és újabb, minél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező szójafajta nemesí­tése. A bólyiak 12 általuk ne­mesített fajtával dicsekedhet­nek, ami az országos adatok 55 százaléka. Az előadás után az érdeklődők '‘saját szemükkel is meggyőződhettek az elhang­zottakról. S hogy teljes legyen a szójakörkép, a vendégeket a tanulmányi kirándulás után - stílusosan - szójás debrece­ni várta szójás kenyérrel és sörrel. Sz. Lelovics Ilona Börtönbüntetést kaptak a templomfosztogatók Templomfosztogatók ügyében hirdetett ítéletet szerdán a Szekszárdi Városi Bíróság. A bűnözők tavaly nyáron Bács- Kiskun, Baranya és Tolna me­gyében 12 templomból, illetve kápolnából nagy értékű kegy­tárgyakat loptak el. Az első­rendű vádlott Sárközi József aparhanti lakos és tíz társa ellen lopás és más bűncselek­mények miatt indult eljárás. Többségük már korábban is volt büntetve, ennek ellenére most hárman mégis mentesül­tek a büntetés végrehajtása alól, mert a közkegyelem mi­att azt kellett figyelembe ven­nie a bíróságnak, hogy egye­dül nevelik kiskorú gyermekei­ket. Sárközi Józsefet négy év szcbadságvesztésre ítélték, ami halmazati büntetésként enyhé­nek számít azonban a bíróság a javára írta, hogy a bűncse­lekmény-sorozat feltárásában kezdettől fogva segítette az igazságszolgáltatás munkáját. Megkerült a szobrok, gyertya- tartók, kelyhek többsége is, s hamarosan visszakapják jogos tulajdonosaik, az egyházak. A bíróság az ítélet kihirde­tésekor felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy a faluszéli, vagy falvakon kívül álló kápolnák kincseinek, javarészben pótol­hatatlan, egyedi készítésű kegy­tárgyainak őrzése megoldatlan, s ez ügyben sürgős tennivaló­juk van a települések lakossá­gának, illetve önkormányzati testületéinek. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents