Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-29 / 146. szám
1990. augusztus 29., szerda 11 rmei elfehéredtek, kiverte a víz’ A beérkezett telefonokat, és rádióhivásokat három ügyeletes fogadja Hétköznapi tragédia A Baranya Megyei Adófelügyelőség tájékoztatója Külföldről származó jövedelmek Önvédelem és köz- biztonság Az egyre szaporodó hírek, amelyek a bűnesetek növekvő arányát jelzik, nemcsak az emberek félelmét és aggodalmait fokozzák, hanem, és szerencsére, védekező reflexeit is. Nyilvánvalóan ez a szándék munkálta ki azon egyesületi formában működő közösségeket,- amelyek célja a bűnözés visszaszorítása. Ilyen egyesület Pécsett a „Vagyonvédelmi és bűnmegelőzési egyesület". Tagjai olyan áldozatkész polgárokból verbuválódtak össze, akik szívügyüknek tekintik a nyugalom és a biztonság védelmét és ennek érdekében készek áldozatot is vállalni. Az egyesületnek bárki tagja lehet, ameny- nyiben vállalja az egyesületi alapszabályok kötelmeit. Az egyesületről tudni kell: tagjai nem önkéntes rendőrök és semmiféle előnyt, kiváltságot nem élveznek, nem rendelkeznek hatósági jogkörrel sem. A rendőrséggel szemben sem állnak alárendeltségi viszonyban, ám élvezik a rendőrség megfelelő szakembereinek elméleti és gyakorlati segítségét. 8ár az egyesület négy területi tagozódással {Urán-, Kert-, Belváros, valamint Meszes) meglehetősen szép számú tagsággal működik, újabb tagok jelentkezését örömmel veszik. A dolgok természete szerint egyetlen egyesület sem -képes pótolni a hivatástudattól vezérelt, szakmailag jól felkészült rendőrök és rendőrtisztek munkáját. Az olyan rendőrök tevékenységét, akik nemcsak barátai, segítői tisztességes embereknek, de elrettentő ellenfelei is a bűnözőknek. Ennek eleget tenni a személyi kívánalmakon túlmenően igen komoly tárgyi, techikai követelményei is vannak. Mindez sok pénzbe kerül és közismert gazdasági nehézségeink aligha ígérnek ilyen vonatkozásban gyors haladást. Ezért érdemes lenne megfontolni egy oiyan csekkszámla nyitását, amelyen a tehetősebb polgárok anyagi támogatással járulhatnának a közbiztonság technikai hátterének fejlesztéséhez. Vagyonuk védelmében tán ez nem is ienne rossz befektetés és mindenképpen kényelmesebb áldozatvállalás, mint például az említett egyesületi tagok éjszakai járőrözése. Búsbarna László Az eset akár hétköznapinak is mondható. Mi több, talán /az is. A mentő már későn érkezett, s egy addig makk- egészségesnek hitt, 55 éves ember nem kelt fel az ágyról többé. A hozzátartozók szerint, ha gyorsabban ér ki az autó, Lesnik Gyula még ma is él. Két férfi és egy gyászruhás fiatalasszony ül a szerkesztőségi szobában. Az elhunyt lánya, Peregi Gáborné könnyeivel küszködve mondja, Írjuk meg: apjának a nemtörődömség miatt kellett meghalnia.- Múlt pénteken reggel apám rosszul lett, negyed kilenckor kihívtam a mentőt. Az ügyeletes annyi mellékes dolgot kérdezett — például, hogy apám mikor ment nyugdíjba —, hogy már azt hittem, ki se akarnak jönni. Apám közben feküdt az ágyon, a körmei elfehéredtek, kiverte a víz, a pulzusa alig volt már tapintható . . . Negyed óra múlva újra telefonáltam, jöjjenek, mert mindjárt meghal szegény . .. Közben az utcában egy orvosnő meghallotta, hogy apám halálán van és bejött, hogy újraélessze, hiszen addigra már a pulzusát sem éreztük. Sajnos, minden hiábavaló volt — kilenc órakor meghalt. A mentősök fél tízkor állítottak be, s amikor elkeseredésemben felelősségre vontam őket, csak annyit mondtak: „Mit akar, két kocsi van csak az egész városban!" Amikor felhívom, dr. Farba- ky Ivánt, a mentőállomás főorvosa arra kér, menjek ki hozzájuk, addig előkeresi a dokumentumokat. Irodájában Németh Tamással, a pénteki irányító szolgálatvezetővel fogad. Az eset jegyzőkönyve szerint P. G.-né először 8.48- kor, másodszor 8.50-kor hívta az állomást, s a mentő 9.05- kor a helyszínre érkezett. (Persze, az olvasóban felmerül a kérdés: a jegyzőkönyv mit bizonyít? Utólag állították ki, s talán nem is pontosan . . .) A mentőállomáson viszont automata rögzíti a beérkező telefonokat. Tudom, a hozzátartozókat nem vigasztalja a tény, de a szalagot meghallgatva egyértelműen kiderül, hogy nem negyed kilenckor, hanem kilenc óra előtt néhány perccel történt a bejelentés, s az adatfelvétel sem tartott tovább két és háromnegyed percnél. Németh Tamás, irányító szolgálatvezető:- Az sajnos valóban igaz, hogy a hívás időpontjában valamennyi autónk úton volt, így csak 10 perc múlva tudtunk értesíteni egy kocsit. Nem mentegetőzni akarok — hiszen nekünk sem mindegy, ha meghal valaki —, de amint lehetett, ott voltunk a helyszínen. Kilenc után öt perccel értek ki kollégáink, sajnos addigra már beállt a halál . . . Dr. Farbaky Iván főorvos szintén nem mentegetőzésképpen mondja, de megjegyzi, maga is került mór olyan helyzetbe, amikor óráknak érezte a percek múlását. — Felzaklatott idegállapotban nem ritka az ilyen ... Az esetről kár lenne kívülállóként többet mondani, hiszen a hozzátartozóknak van enélkül is éppen elég gondjuk, azt hiszem. Persze, jogos o kérdés, miként történhetett meg, hogy a hívás pillanatában egyetlen autó sem volt az udvaron? Sorolhatnám az adatokat, de most legyen elég annyi, a szükségesnél kevesebb ápolónk, tisztünk és orvosunk van, így hiába is lenne készenlétben kocsink, ha nem tudjuk kikkel kiküldeni . . Talán szeptembertől változik a helyzet, az egyetemre sikertelenül felvételizők közül ugyanis néhányon be szoktak állni hozzánk minden évben. Visszatérve a történtekhez: azt hiszem, ha az én apám holt volna meg pénteken, most valószínűleg magam is vélt vagy valós igazam útján járnék. Egy ember sajnos meghalt — mondhatják: hétköznapi tragédia. De, ha a mentősök munkakörülményei nem javulnak, attól tartok, egyre több hasonló tragédia történik meg velünk. Pauska Zs. Magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi XLV. tv. rendelkezései értelmében külföldről származónak kell tekinteni a jövedelmet, ha azt a magánszemély külföldi munkavállalásból, külföldi munkavállalás keretében folytatott szellemi tevékenységből, illetve Így létrehozott találmányból, külföldön végzett vállalkozói tevékenységből, vagy bármely más külföldi forrásból szerezte meg. E jövedelmek adózásával kapcsolatosan fontos közös szabály, hogy ha van kettős adóztatást kizáró nemzetközi szerződés - vagy azonossági gyakorlat - azzal az országgal, amelyből a jövedelem származik, akkor az adót annak megfelelően kell megfizetni. Amennyiben nincs az adott országgal ilyen megállapodás, vagy abból magyarországi adókötelezettség következik, akkor a személyi jövedelem- adóról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. E törvény értelmében a külföldről származó jövedelemre is kiterjed a bejelentési, nyilvántartási, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőlegfizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési, valamint vagyonnyilatkozat kötelezettség, ha a magánszemély magyarországi illetőségű, azaz lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a fenti kötelezettségeket magában foglaló adókötelezettségnek nem feltétele a külföldön szerzett jövedelem belföldre történő átutalása, vagy az, hogy az ellenértéket belföldre behozzák - a külföldről származó jövedelem akkor is adóköteles, ha külföldön elköltik, felélik, vagy bármilyen módon a magán- személy birtokából kikerül. Ugyancsak általános, közös szabály, hogy az év végéig forintra ót nem váltott bevételt az év utolsó napján az MNB által jegyzett deviza, illetőleg valutavételi árfolyamon kell a fizetés módjától függően forintra átszámítani, míg az év közben átváltott külföldi pénznemben szerzett bevételt az átváltás napján érvényes árfolyam szerint kell figyelembe venni. Mezőgazdasági Szaktanácsadó irodát nyit az FKgP Mohácson a Szabadság u. 4—6. szám alatti pártok házában. Ünnepélyes megnyitó szeptember 7-én, pénteken lesz. Következő tanácsadásokkal állunk rendelkezésére minden érdeklődőnek. Növényvédelmi, vegyszere- zési, talajvédelmi tanácsadás; állattenyésztési, állategészségügyi, állatorvosi tanácsadás; pénzügyi, piacgazdasági, értékesítési és biztosítási tanácsadás; termesztési, gépbeszerzéAz egyes bevételtípusok - munkavállalásból, szellemi tevékenységből, találmányból, vállalkozói tevékenységből származó bevételek — esetében a jövedelemmeghatározás speciális szabályai a következők : 1. Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magán- személy külföldi munkavállalása esetén az ebből származó bevétel 55%-át kell jövedelemnek tekinteni. A bevételnek ebben az esetben része a természetben kapott lakás bére, illetve a lakbér címén kapott juttatás is. A külföldi munkáltató által elrendelt kiküldetés költségének megtérítése sem minősül bevételnek. 2. Ha a külföldi munkavállalásból származó jövedelem egyébként a találmányból, illetve az egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok alá is tartozik, akkor a magánszemély választhat, hogy jövedelmét a találmányra, az egyes szellemi tevékenységekre, vagy a külföldi munkavállalásra vonatkozó - fentiekben ismertetett - szabály szeszint állapítja meg. 3. Annak az egyéni vállalkozónak, aki tevékenységét vagy annak egy részét külföldön végzi az ebből származó jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a vállalkozásból származó jövedelmének akkora hányada tekintendő külföldről származónak, amilyen 'hányadot a külföldről származó bevétel az összes bevételen belül képvisel. Fel kell hívni a figyelmet azonban orra, hogy a belföldön végzett tevékenység eredményének külföldi értékesítésére (export) esetén a jövedelem nem minősül külföldről származónak. Az adóalap megállapítás fenti speciális szabályai mellett további általános 'szabály, hogy a külföldről származó jövedelmet a belföldi jövedelemmel nem kell összevonni. E jövedelmek vonatkozásában tehát nem a progresszivitás érvényesül - az adó mértéke egységesen 20% és forintban fizetendő. Dr. Hódosi László si, földművelési tanácsadás; földigénylési és ezzel kapcsolatos tanácsadás. Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig mindennap 8-12 óráig. A tanácsadás díjtalan. Az ünnepélyes megnyitóra meghívtuk Nagy Ferenc Józsefet az FKgP országos elnökét, földművelésügyi minisztert. A megnyitó pontos időpontjáról később tájékoztatjuk az érdeklődőket. Az FKgP mohácsi vezetősége Bevetésre váró mentőautók az állomás udvarában Rendkívüli szolgáltatás Mohácson! Pécsi utcák - híres emberek Milyen volt János Pannonins? Augusztus 29-én egy Eszékhez közeli kis faluban, Kesin- cén született a magyarországi reneszánsz legnagyobb latin nyelvű költője, Janus Pannonius. A történetírók ek'kor 1434-et írtak. A ferrarai alaptanulmányok, majd a páduai egyetemi évek után a nagyváradi Ikanonok- ság, ezt követően pedig a pécsi püspökség várt a Vitéz család révén is mind maga- sabbra törő ifjúra, aki 'költészetével a gondolkodás, a szenvedély, a 'jellem, a tudás sokoldalúságát öntötte halhatatlan értékű versekbe. Méltán merülhet fel azonban a kérdés: aki ennyi szellemi adottsággal rendelkezett, milyen volt, milyen lehetett, mint ember? A kortársak és saját vallomásai szerint költőnk gyenge testalkatú volt, idehaza megtörte őt a gyakori hadbaszál- lás, és korai tüdöbaja juttatta 38 éves korában a sírba. Mikor a táborban megbetegedett című versében így ír önmagáról: Kórság, sápadt félelem és düh, rút nyomor, ádáz Arcú vérontás táborozik ma velem. És e nehéz életmódhoz túl gyenge tüdőmnek Hőség, por, zivatar s éji hideg sokat árt. (Kálnoky László fordítása) 1460 márciusában lehan- gólban panaszkodik betegsége miatt: Már ezután így lesz: titkos tűz égeti bensőm, Csak betegeskedem, ép nem leszek én sohasem? (Áprily Lajos ford.) Halálfélelem gyötri, fél a szenvedéstől, mert: „legfőbb rossz: a kín!" A két évvel később az 1468- ban' irt Az árvíz című nagy gondolati költeményében mégis ez a költő, aki e versében magát hunnak nevezi, a világ pusztulása esetén egy új Deucalion akar lenni, aki az újvilág kialakulásának egyik forrása lesz. Nem sokkal később pedig ez a betegeskedő püspökköltö összeesküvést képes szőni a hatalmas Mátyás ellen, télviz idején lovasaival védi Nyitro várát, majd Pécsre visszatérve megerősíti a várost a király esetleges ostsoma ellen. Kétségtelen tehát, hogy Janus Pannonius többféle testi elernyedése ellenére is szívós, szilárd egyéniség volt. Ezt a kemény elszántságot, határozottságot tükrözi Andrea Moh- tegna páduai festőnek az 1470-es évekből származó, sajátkezűig jegyzett 24x19-es méretű temperavászon festménye, amely egy balra néző, töprengő tudós férfifejet ábrázol. A képen a költő nem látszik betegnek. E Montegna-festmény 1929- ig Balatonbogláron volt, később Kelemen Lajos budapesti lakos tulajdonába került. Rejtélyes módon a kép a washingtoni Nemzeti Képtár Kress-gyűjteményében foglal helyet, és jelenleg is ott található. Ma már nemcsak az amerikai műtörténészek, de hazai körökben is sokan hiteles Janus-portrénak tartják e festményt. Rövid ismertetésünket nem zárhatjuk le anélkül, hogy ne szóljunk Janus püspöki működéséről. Igaz, az egykori jóbarát, Battista Guarino, ferrarai mesterének fia szól hozzánk, de miért ne fogadjuk el vallomását: „A lesújtottak érezték emberiességét és könyörületessé- gét, a szegények segítségét, az árvák és özvegyek gyámo- lítását, a tudósok és tudományra vágyók támogatását, végül az összes jók és erényesek jószívűségét és bőkezűségét. Nem zárta be kapuit c vendégek előtt, fülét a könyörgők előtt, senkit sem gyalázattal, sem kárral nem illetett, senkit el nem nyomott, senkire nem irigykedett, mindenkivel szemben jóindulatú, kegyes, jótékony, szelídlelkű volt . . ." Tóth István dr.
