Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-25 / 142. szám
1990. augusztus 25., szombat aj Dunántúli napló 3 Hogyan kormányoz az önkormányzat? A szeptember 30-i választások nyomán megkezdődik a helyi önkormányzati rendszer hatalomgyakorlása. Az önszerveződő, demokratikus közakaratból • létrejövő testületek olyan új minőséget jelentenek, amit joggal nevez a nemrég elfogadott önkormányzatokról szóló törvény a jogállamiság egyik tartópillérének. A ; túlközpontositott tanács- j rendszernek az önkormány- ? zati modellel történő fel• váltása technikailag is, sze- ; mélyi feltételeit tekintve is hatalmas feladat. A magyar állam- és közigazgatás szervezetét alapvetően érintő ' változásokról a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályán kértünk tájékoztatást. Dr. Szabó Lajos főosztályvezető a feladatok felsorolását még kiegészíti: Felettes szerv nélkül — Az önkormányzatok belépésével a közigazgatási és államigazgatási hatáskörök egészét újra át kell tekintenünk, s ki kell dolgoznunk e hatáskörök felosztásának célszerű és a demokratikus alapelveknek megfelelő rendjét. A helyi ‘ önkormányzatok természetesen önállóak, s nem lesz semmiféle politikai, vagy jogi értelemben vett felettes irányitó szervük. Vállalt feladataik és hatáskörük azonban a település nagyságától, típusától függően eltérő lehet, egyes területeket például szakbizottságokra bizhatnak. Meglévő hatásköröket azonban csak az Országgyűlés, vagy jogszabályok, törvények korlátozhatják. Olyan törvények, amelyeknek egy részét még csak most fogják meghozni. Ebből adódik, hogy tennivalóink a törvényelőkészítő munkába való bekapcsoló- I dóssal is bővülnek. I — A majdani önkormányzatok tisztségviselőit azonban nyilván már előre fel kell készíteniük. Arról már hallottunk, hogy a pártok saját polgármester-jelöltjeiknek tanfolyamokat szerveznek . . . — Ez utóbbi hírnek szívből örülünk, hiszen csak helyeselni lehet, hogy a pártok saját jelöltjeiket idejében kiképezik feladataik ellátására. A BM szívesen együttműködik, s van i is igény erre. De természetesen ez csak egy ága a felkészítés folyamatának, amelybe a népfőiskolák, közéleti táborok törvényértelmező tanfolyamai éppúgy beletartoznak, mint a pol- i gármesterek és a szakappa- ráus látókörét szélesítő, külföldi alapítványok által szervezett turnusok. — Hallhatnánk erről töb- ' bet is? — Nyugatnémet, svájci és francia alapítványok vállal- | ták, hogy több —, 20—30 | személyt magába foglaló — I csoporttal megismertetik ha- ■ zajuk önkormányzatának 1 jellemzőit: a rendszer mű- j ködésétől kezdve egészen I addig, hogyan lehet növelni o helyi bevételeket, vagy j élénkíteni a vállalkozásokat. Az -előadók mind gyakorla- J ti emberek lesznek. Úgy j gondoljuk, hogy a majdani polgármesterek . legalább l egytizede eljut ezekre az ' előadásokra, s a hallottakat továbbadva másokat is meg- : ismertet a leghasznosabb tapasztalatokkal.- Bizonyos tisztségekhez viszont ez a képzés nem ; lehet elegendő . . .- Nem bizonyt A jegyzők például felsőfokú képesítéssel nyerhetik el megbízatásukat, döntő többségük az Államigazgatási Főiskola diplomájával a kezében, i így az ő posztjukra nem jelölhető más, csak aki hasonló képesítéssel bír. Ez a kis települések esetében gondot jelenthet, ami úgy hidalható át, hogy körjegyzőséget alapítanak. Ami a szakapparátust illeti: eddig is volt vizsgakötelezettségük működésük első évének végén az általános államigazgatási ismeretekből és szer- ! veztek részükre szaktanfolyamokat is. De talán nem ártana visszanyúlni akár a ! régi jegyzőképző-tanfolya- mok módszeréhez, s gondolni kell egyes speciális köz- I igazgatási ágazatok valamiféle „szaktechnikusi'’ képes!- > tést adó oktatási rendszerének kidolgozására is. Mindezek a szeptember elejéig parlamenti plénum elé ke- | rülő közigazgatási, közszol- ) gálati törvényjavaslatban j pontosan szerepelnek majd.- Nem lesz tanács, csak polgármesteri hivatal, élén a voltaképpeni elnökkel, a helyi közösség által választott polgármesterrel. A helyi hatalom a választott képviselőtestületben összpontosul, s természetesen a polgármester és a jegyző kezében. A szintén megalakítandó intézmények: a megyei közgyűlés és a köztársasági megbízott nem csorbíthatja a demokráciát? A megyei közgyűlés- Semmi esetre sem, hiszen a meavei közgyűlés sem pénzt nem oszthat, sem utasítást nem adhat. Egyedül azért szükséges, hogy bizonyos -, mások által el nem látható - funkcionális . feladatokat átvállaljon, például a megye egészére, vagy legalábbis nagy részére kiterjedő intézmények üzemeltetését. A megyei közgyűlés egyébként elek- tori módszerrel épül fel: j minden település önkor- s mányzata ad egy küldöttet, | ők minimum 50 tagból álló f megyei önkormányzatot vá- lasztanak. A félmilliónál f nagyobb lélekszámú me- j gyékben 10 ezer lakoson- I ként kerül egy tag a köz- I gyűlésbe. A köztársasági megbízott- jj nak pedig nincs más jog- I köre, minthogy az önkor- | mányzatok működésének tör- j! vényességét vizsgálja. Ha § törvénysértést észlel, azt jel- J zi az illetékes bíróságnak, j Tehát a köztársasági meg- I bízott léte csak abban kelt- I hét félelmet, aki sorozató- , san átenged törvénysértő ha- s tározótokat saját munkakö- | rében.- Milyen segítséget ad a S minisztérium ahhoz, hogy a j tapasztalatlanul tisztségbe ^ kerülők ne jussanak ilyen | helyzetbe?- Módszertani segítő le- f veteket küldünk ki —, már- : is a megyék kikapcsolásé- J val -, a leendő önkormány- • zatokhoz. Kizárólag szak- 5 mai érvekkel és útmutató- | sokkal kívánunk segíteni, I például abban, hogy mi- i ként kell körjegyzőséget olapítani, melyek a társulás ( létrehozásához szükséges ; feltételek, hogyan oszthatók j fel az eddigi közös taná- i csők eszközei a társközségek s között, mit kell tartalmaznia j. a községi önkormányzatok szervezeti és működési sza- | bályzatának, hogyan kell vagyonleltárt készíteni és hasonló kérdésekben. Persze, csodát hiába vár bár- j ki —, a legjobban startoló önkormányzati rendszer is csak két—három év múlva működhet úgy, ahogy már s most szeretnénk, s még bi- i zonyára törvények, jogszabályok gyakori módosítására lesz szükség ahhoz, hogy a zökkenők okait minimálisra csökkenthessük. Schöffer Jenő Nincs könnyű dolga annak, aki ma szeretne tisztán látni a gazdaságot hosszú ideje bénító és egyre inkább szétziláló vállalati sorban állások ügyében. Még azt sem lehet pontosan tudni, mekkora ősz- szegről vah szó; a szakértők 150—300 milliárd forintra becsülik azt a summát, amely- lyel a vállalatok, intézmények tartoznak egymásnak. Mindenki egyetért abban, hogy gyorsan és radikálisan intézkedni kell, ám egyelőre mindenki feszülten vár. Mégpedig a kormány döntésére. A döntést előkészítő munkaanyagot a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkársága két változatban elkészítette (ismerteti a Figyelő július 19-i száma), augusztus végén pedig - értesüléseink szerint - a Gazdasági Kabinet elé kerül az a 4—5 pontból álló intézkedési csomag- terv-javaslat, amelyet azután a kormánynak kell megtárgyalnia és elfogadnia. „Fekete lyukak" a gazdaságban A kérdés tehát -, ahogyan mondani szokták -, bonyolult és szerteágazó. Megoldást nem ígérhetünk, de álljon itt a leginkább érintett felek véleménye. Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara, dr. Siklói Tamás ügyvezető titkár: A Magyar Gazdasági Kamara fő vonalaiban egyetért a sorban állások megszüntetése érdekében kialakított kormányzati elképzelésekkel. Az a véleményünk azonban, hogy addig nem lehet sikeres a tervbe vett eszközök alkalmazása, amíg nem ismerjük pontosan azt a vállalati kört, amelynek tagjai tartósan nettó adósnak számítanak (tehát tartozásaik rendre meghaladják követeléseiket). 10—15 vállalat —, az ún. „fekete lyukak" - neve már ismert, de ez szerintünk nem a teljes kör. Még ma is kérdés, hogy ki indítsa meg a csődeljárást, milyen legyen a tehermegosztás -, ezt szerintünk az állam- nak kell koordinálnia. Azt is javasoljuk, hogy a korábbi — helytelennek bizonyult -, központi döntések miatt nehéz helyzetbe került vállalatok (például a szénbányák) hitel- tartozásait írják le. Végül: a sorban állás ügyének sikeres és tartós megoldása a Kamara szerint csak átfogó tőke- és hitelrendezés keretében képzelhető el. Jelenség és lényeg Budapest Bank, Balázs Dezső pécsi igazgató: Hét vállalat ellen indul csődeljárás, de egyiket sem kereskedelmi bank kezdeményezte. A kereskedelmi bankok igyekeztek kivonulni; a szállítók állnak sorban, gyakorlatilag ők finanszírozzák egymást. Baranyában a mi üzletfeleink közül főleg a nagyok állnak sorban, köztük a Mecseki Szénbányák, de a bányák helyzetét külön tárgyalja majd a kormány a közeljövőben. A többiek között nem egy olyan van, amely nem előidézője, hanem szenvedő alanya a sorban állásnak, például a nagy közszolgáltatók. Komoly gondot okoz, hogy a szabad bankválasztás következtében egy-egy vállalat több banknál is vezethet számlát, (a főszámla jelentősége ezzel elvész), és könnyen megteheti, hogy bevételeit más számlára utaltatva „elrejti”, s ezzel lehetetlenné válik a tisztánlátás. Nincs közös adatbank, ezért az adósságok kölcsönös beszámítása és egyszeri rendezése után hamar Sorban állás 300(?| milliárdért Ki lehet-e törni a bűvös korból? bekövetkezhet a visszarendeződés. Még ma is az a helyzet, hogy nem a piacon dől el, mely vállalat kerül csődbe, és még mindig fennáll az állami támogatások kusza rendszere. Nincs igazi verseny, az évtizedes kereskedelmi kapcsolaaz árut (szolgáltatást)? Nos, ennek fő oka a sajátos hazai szabályozásban rejlik: a vállalati mérlegben értékesítésnek lehet feltüntetni mindazt, amit kiszállítottak (Nyugaton csak akkor, ha már az ellenértéke is beérkezett), míg a készáru készletezése rontja a vállalati A Beremendi Cement- és Mészművek termékeit minden esetben igyekszik készpénzért értékesíteni Fotó: Eaufer László tok alapján a vállalatok akkor is szállítanak egymásnak, ha a másik nem képes fizetni, kölcsönösen ki vannak szolgáltatva egymásnak. Ezért nekem az a véleményem, hogy a sorban állás megoldása nem banktechnikai kérdés. Olyan jelenséggel állunk szembe, amely mögött lényeges belső gazdasági összefüggések rejlenek, így például a piac gyengesége, az adópolitika hibái, a tőkehiány, a vállalati szféra csekély mozgástere. Mindez a pénzügyi folyamatokban csapódik le, és azt a látszatot kelti, mintha ez lenne a lényeg, és ezért a megoldás is a pénzügytechnikában lelhető fel. II II In szállítok, te nem fizetsz... Aligha kerülhető meg a kérdés: ha úgyis tudják a szállítók, hogy partnerük nem fizet, miért adják oda mégis eredményt, főleg, ha a termék nehezen eladható. S hogy miért vásárol, aki nem tud fizetni? Egyebek mellett ebben az is közrejátszik, hogy a büntetőkamat mértéke 20%, lényegesen alatta marad tehát a piaci kamatok szintjének. Értesüléseink szerint e kérdésben is hamarosan változás várható, és a vállalatok elszántsága is nő a tekintetben, hogy nem szállítanak a notórius nemfizetőnek. íme, egy rövid vállalati körkép. Beremendi Cement- és Mész- mű Rt., Révbiró Géza gazdasági igazgató: A BCM nem tartozik senkinek. Nekünk tartoznak, de ez főleg az exportelszámolásokkal függ össze. Egyébként úgy döntöttünk, hogy aki 30 napon túl nem fizet, annak nem szállítunk, vagy ha igen, csak készpénzért. Igyekszünk új hazai és külföldi vevőket keresni, bár ez nem könnyű, mert az önállósult cementipari vállalatok most versenytársai lettek egymásnak, és a piac is igen rapszodikus. Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat, dr. Csaba Tamás gazdasági igazgatóhelyettes: Kinnlévőségünk 30 és 120 millió forint között ingadozik, a késedelem 30-60-120 nap. Partnereinknek csak a 20— 30%-a fizet rendesen, további 30% „ingadozik”, 30—40%- uk pedig tartósan romlik. Lehetőségünk van ró, hogy kizárjuk őket a szolgáltatásból, de ez nem érdekünk. Inkább pszichikai fenyegetés ez, mert a vevő bízik benne, hogy mégsem zárjuk ki, mi pedig abban, hogy mégis fizet. Az utolsó percben meg is teszi, de ez veszélyes „játék". Valódi piac és verseny kellene, és gyors pénzügyi megoldás, mert ma a reménybeli pénzüket is forgatják a vállalatok - csakhogy ez nem igazi pénz, és csak az inflációt fokozza. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, dr. Petre András qazdasági vezérigazgató-helyettes: Eddig nem zártunk ki senkit, de aki 30 napon túl nem fizet, azzal tárgyalást' kezdeményezünk, és megállapodunk a fizetés módjában és feltételeiben. Ha a tárgyalás eredménytelen lenne, akkor kénytelenek lennénk eljá- jást kezdeményezni, de ez nekünk sem érdekünk, és eddig nem is került rá sor. A fizetési elmaradás egyébként 100 millió forint körül mozog, lényegében változatlan. Reméljük, nem ront a helyzeten a mostani 9%-os díjtételemelés sem. Nem szívesen élnénk a kizárás vagy a korlátozás le- hetőséaével, mert ez vagyonvédelmi és biztonsági szempontból is súlyos következményekkel járna. Megemelik a büntetőkamatot ? Legfrissebb értesüléseink szerint illetékes kormánykörökben foglalkoznak azzah hogy a piaci kamatláb föle emeljék a büntetőkamatot, és arra is sor kerülhet, hogy ideiglenesen korlátozzák a vállalatok szabad bankválasztásának jogát. Folyamatban .van egy pénzhelyettesítő adósságjegy kibocsátási feltételeinek, intézményi hátterének kidolgozása is —, a részletek megismerésével viszont várnunk kell a Gazdasági Kabinet, illetve a kormány döntéséig. Sóvári Gizella A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Az idényáras cikkek áralakulása Jóllehet, a lakosság összes nettó kiadásának csak alig több, mint 2%-át teszi ki az ún. idényáras cikkek vásárlása, áraik alakulása mindennapos beszédtéma. A háziasz- szonyok gyakran emlegetik azokat a szép időket, amikor a mainak feléért, harmadáért tudták beszerezni az asztalra valót. Idén, a korábbi éveknél mostohább időjárással összefüggő, szerényebb felhozatal, valamint a termelési költségek nagy mértékű növekedésének következményeként, az idényáras cikkek árai az első félévben -, minden korábbit meghaladóan -, átlagosan 35%-kal emelkedtek a megyében. Ezen belül átlagosan a gyümölcsfélékért 51, a zöldségfélékért 32, az élő baromfiért 40, a tojásért és a burgonyáért 30-30%-kal kellett többet fizetni a piacokon és a szövetkezeti boltokban, mint egy évvel korábban. Júliusban az árak kisebb ütemben, de tovább nőttek. Az alábbiakban bemutatjuk a megye városainak piacain júliusban mért elrettentő árakat. A fontosabb cikkek átlagára 1990. július, Ft/kg Komló Mohács Pécs Siklós Sz.vár Tojás, Ft/db 4,00 3,30 3,90 3,60 4,10 Burgonya 17,30 14,40 15,10 14,10 16,70 Sárgarépa 42,50 30,00 45,20 25,10 37,80 Petrezselyem 50,00 30,00 57,80 30,30 64,10 Vöröshagyma 24,80 24,80 33,50 22,10 18,50 Fejeskáposzta 20,00 15,00 13,90 11,00 15,50 Kelkáposzta 22,50 25,00 27,30 17,20 24,70 Karfiol 30,00 30,00 31,50 26,60 29,30 Paradicsom 40,00 41,90 48,80 31,00 43,50 Zöldpaprika 43,00 42,70 56,80 38,80 55,30 Főzőtök 14,90 8,90 14,50 9,30 11,40 Uborka 32,10 34,90 38,00 31,20 29,00 Gomba 122,50 120,00 150,50 121,00 114,50 Őszibarack 37,50 31,30 42,40 37,00 44,50 Görögdinnye 34,30 21,90 20,40 26,20 24,10 Sárgadinnye 46,70 33,10 46,80 35,70 42,50
