Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-25 / 142. szám

1990. augusztus 25., szombat aj Dunántúli napló 3 Hogyan kormányoz az önkormányzat? A szeptember 30-i vá­lasztások nyomán megkez­dődik a helyi önkormány­zati rendszer hatalomgya­korlása. Az önszerveződő, demokratikus közakaratból • létrejövő testületek olyan új minőséget jelentenek, amit joggal nevez a nemrég el­fogadott önkormányzatokról szóló törvény a jogállami­ság egyik tartópillérének. A ; túlközpontositott tanács- j rendszernek az önkormány- ? zati modellel történő fel­• váltása technikailag is, sze- ; mélyi feltételeit tekintve is hatalmas feladat. A magyar állam- és közigazgatás szer­vezetét alapvetően érintő ' változásokról a Belügymi­nisztérium önkormányzati fő­osztályán kértünk tájékoz­tatást. Dr. Szabó Lajos fő­osztályvezető a feladatok felsorolását még kiegészíti: Felettes szerv nélkül — Az önkormányzatok be­lépésével a közigazgatási és államigazgatási hatás­körök egészét újra át kell tekintenünk, s ki kell dol­goznunk e hatáskörök fel­osztásának célszerű és a demokratikus alapelveknek megfelelő rendjét. A helyi ‘ önkormányzatok természete­sen önállóak, s nem lesz semmiféle politikai, vagy jogi értelemben vett felet­tes irányitó szervük. Vállalt feladataik és hatáskörük azonban a település nagy­ságától, típusától függően eltérő lehet, egyes területe­ket például szakbizottsá­gokra bizhatnak. Meglévő hatásköröket azonban csak az Országgyűlés, vagy jog­szabályok, törvények korlá­tozhatják. Olyan törvények, amelyeknek egy részét még csak most fogják meghozni. Ebből adódik, hogy tenni­valóink a törvényelőkészítő munkába való bekapcsoló- I dóssal is bővülnek. I — A majdani önkormány­zatok tisztségviselőit azon­ban nyilván már előre fel kell készíteniük. Arról már hallottunk, hogy a pártok saját polgármester-jelöltje­iknek tanfolyamokat szer­veznek . . . — Ez utóbbi hírnek szív­ből örülünk, hiszen csak helyeselni lehet, hogy a pártok saját jelöltjeiket idejében kiképezik felada­taik ellátására. A BM szí­vesen együttműködik, s van i is igény erre. De természe­tesen ez csak egy ága a felkészítés folyamatának, amelybe a népfőiskolák, közéleti táborok törvényértel­mező tanfolyamai éppúgy beletartoznak, mint a pol- i gármesterek és a szakappa- ráus látókörét szélesítő, kül­földi alapítványok által szer­vezett turnusok. — Hallhatnánk erről töb- ' bet is? — Nyugatnémet, svájci és francia alapítványok vállal- | ták, hogy több —, 20—30 | személyt magába foglaló — I csoporttal megismertetik ha- ■ zajuk önkormányzatának 1 jellemzőit: a rendszer mű- j ködésétől kezdve egészen I addig, hogyan lehet növelni o helyi bevételeket, vagy j élénkíteni a vállalkozásokat. Az -előadók mind gyakorla- J ti emberek lesznek. Úgy j gondoljuk, hogy a majda­ni polgármesterek . legalább l egytizede eljut ezekre az ' előadásokra, s a hallottakat továbbadva másokat is meg- : ismertet a leghasznosabb tapasztalatokkal.- Bizonyos tisztségekhez viszont ez a képzés nem ; lehet elegendő . . .- Nem bizonyt A jegy­zők például felsőfokú képe­sítéssel nyerhetik el megbí­zatásukat, döntő többségük az Államigazgatási Főiskola diplomájával a kezében, i így az ő posztjukra nem je­lölhető más, csak aki ha­sonló képesítéssel bír. Ez a kis települések esetében gondot jelenthet, ami úgy hidalható át, hogy körjegy­zőséget alapítanak. Ami a szakapparátust illeti: eddig is volt vizsgakötelezettségük működésük első évének vé­gén az általános államigaz­gatási ismeretekből és szer- ! veztek részükre szaktanfo­lyamokat is. De talán nem ártana visszanyúlni akár a ! régi jegyzőképző-tanfolya- mok módszeréhez, s gondol­ni kell egyes speciális köz- I igazgatási ágazatok valami­féle „szaktechnikusi'’ képes!- > tést adó oktatási rendszeré­nek kidolgozására is. Mind­ezek a szeptember elejéig parlamenti plénum elé ke- | rülő közigazgatási, közszol- ) gálati törvényjavaslatban j pontosan szerepelnek majd.- Nem lesz tanács, csak polgármesteri hivatal, élén a voltaképpeni elnökkel, a helyi közösség által válasz­tott polgármesterrel. A he­lyi hatalom a választott kép­viselőtestületben összpon­tosul, s természetesen a polgármester és a jegyző kezében. A szintén megala­kítandó intézmények: a me­gyei közgyűlés és a köz­társasági megbízott nem csorbíthatja a demokráciát? A megyei közgyűlés- Semmi esetre sem, hi­szen a meavei közgyűlés sem pénzt nem oszthat, sem utasítást nem adhat. Egye­dül azért szükséges, hogy bizonyos -, mások által el nem látható - funkcionális . feladatokat átvállaljon, pél­dául a megye egészére, vagy legalábbis nagy részé­re kiterjedő intézmények üzemeltetését. A megyei közgyűlés egyébként elek- tori módszerrel épül fel: j minden település önkor- s mányzata ad egy küldöttet, | ők minimum 50 tagból álló f megyei önkormányzatot vá- lasztanak. A félmilliónál f nagyobb lélekszámú me- j gyékben 10 ezer lakoson- I ként kerül egy tag a köz- I gyűlésbe. A köztársasági megbízott- jj nak pedig nincs más jog- I köre, minthogy az önkor- | mányzatok működésének tör- j! vényességét vizsgálja. Ha § törvénysértést észlel, azt jel- J zi az illetékes bíróságnak, j Tehát a köztársasági meg- I bízott léte csak abban kelt- I hét félelmet, aki sorozató- , san átenged törvénysértő ha- s tározótokat saját munkakö- | rében.- Milyen segítséget ad a S minisztérium ahhoz, hogy a j tapasztalatlanul tisztségbe ^ kerülők ne jussanak ilyen | helyzetbe?- Módszertani segítő le- f veteket küldünk ki —, már- : is a megyék kikapcsolásé- J val -, a leendő önkormány- • zatokhoz. Kizárólag szak- 5 mai érvekkel és útmutató- | sokkal kívánunk segíteni, I például abban, hogy mi- i ként kell körjegyzőséget olapítani, melyek a társulás ( létrehozásához szükséges ; feltételek, hogyan oszthatók j fel az eddigi közös taná- i csők eszközei a társközségek s között, mit kell tartalmaznia j. a községi önkormányzatok szervezeti és működési sza- | bályzatának, hogyan kell vagyonleltárt készíteni és hasonló kérdésekben. Per­sze, csodát hiába vár bár- j ki —, a legjobban startoló önkormányzati rendszer is csak két—három év múlva működhet úgy, ahogy már s most szeretnénk, s még bi- i zonyára törvények, jogsza­bályok gyakori módosítására lesz szükség ahhoz, hogy a zökkenők okait minimálisra csökkenthessük. Schöffer Jenő Nincs könnyű dolga annak, aki ma szeretne tisztán látni a gazdaságot hosszú ideje bénító és egyre inkább szét­ziláló vállalati sorban állások ügyében. Még azt sem lehet pontosan tudni, mekkora ősz- szegről vah szó; a szakértők 150—300 milliárd forintra be­csülik azt a summát, amely- lyel a vállalatok, intézmények tartoznak egymásnak. Minden­ki egyetért abban, hogy gyor­san és radikálisan intézkedni kell, ám egyelőre mindenki feszülten vár. Mégpedig a kormány döntésére. A döntést előkészítő mun­kaanyagot a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Tit­kársága két változatban elké­szítette (ismerteti a Figyelő július 19-i száma), augusztus végén pedig - értesüléseink szerint - a Gazdasági Kabi­net elé kerül az a 4—5 pont­ból álló intézkedési csomag- terv-javaslat, amelyet azután a kormánynak kell megtár­gyalnia és elfogadnia. „Fekete lyukak" a gazdaságban A kérdés tehát -, ahogyan mondani szokták -, bonyolult és szerteágazó. Megoldást nem ígérhetünk, de álljon itt a leginkább érintett felek vé­leménye. Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara, dr. Sik­lói Tamás ügyvezető titkár: A Magyar Gazdasági Kamara fő vonalaiban egyetért a sorban állások megszüntetése érdeké­ben kialakított kormányzati elképzelésekkel. Az a véle­ményünk azonban, hogy addig nem lehet sikeres a tervbe vett eszközök alkalmazása, amíg nem ismerjük pontosan azt a vállalati kört, amelynek tagjai tartósan nettó adósnak számítanak (tehát tartozásaik rendre meghaladják követelé­seiket). 10—15 vállalat —, az ún. „fekete lyukak" - neve már ismert, de ez szerintünk nem a teljes kör. Még ma is kérdés, hogy ki indítsa meg a csődeljárást, milyen legyen a tehermegosz­tás -, ezt szerintünk az állam- nak kell koordinálnia. Azt is javasoljuk, hogy a korábbi — helytelennek bizonyult -, köz­ponti döntések miatt nehéz helyzetbe került vállalatok (például a szénbányák) hitel- tartozásait írják le. Végül: a sorban állás ügyének sikeres és tartós megoldása a Kamara szerint csak átfogó tőke- és hitelrendezés keretében kép­zelhető el. Jelenség és lényeg Budapest Bank, Balázs De­zső pécsi igazgató: Hét válla­lat ellen indul csődeljárás, de egyiket sem kereskedelmi bank kezdeményezte. A kereskedel­mi bankok igyekeztek kivonul­ni; a szállítók állnak sorban, gyakorlatilag ők finanszíroz­zák egymást. Baranyában a mi üzletfeleink közül főleg a nagyok állnak sorban, köztük a Mecseki Szénbányák, de a bányák helyzetét külön tár­gyalja majd a kormány a kö­zeljövőben. A többiek között nem egy olyan van, amely nem előidézője, hanem szen­vedő alanya a sorban állás­nak, például a nagy közszol­gáltatók. Komoly gondot okoz, hogy a szabad bankválasztás kö­vetkeztében egy-egy vállalat több banknál is vezethet szám­lát, (a főszámla jelentősége ezzel elvész), és könnyen meg­teheti, hogy bevételeit más számlára utaltatva „elrejti”, s ezzel lehetetlenné válik a tisztánlátás. Nincs közös adat­bank, ezért az adósságok köl­csönös beszámítása és egy­szeri rendezése után hamar Sorban állás 300(?| milliárdért Ki lehet-e törni a bűvös korból? bekövetkezhet a visszarende­ződés. Még ma is az a helyzet, hogy nem a piacon dől el, mely vállalat kerül csődbe, és még mindig fennáll az állami támogatások kusza rendszere. Nincs igazi verseny, az évti­zedes kereskedelmi kapcsola­az árut (szolgáltatást)? Nos, ennek fő oka a sajátos hazai szabályozásban rejlik: a vál­lalati mérlegben értékesítésnek lehet feltüntetni mindazt, amit kiszállítottak (Nyugaton csak akkor, ha már az ellenértéke is beérkezett), míg a készáru készletezése rontja a vállalati A Beremendi Cement- és Mészművek termékeit minden eset­ben igyekszik készpénzért értékesíteni Fotó: Eaufer László tok alapján a vállalatok akkor is szállítanak egymásnak, ha a másik nem képes fizetni, kölcsönösen ki vannak szol­gáltatva egymásnak. Ezért ne­kem az a véleményem, hogy a sorban állás megoldása nem banktechnikai kérdés. Olyan jelenséggel állunk szembe, amely mögött lényeges belső gazdasági összefüggések rej­lenek, így például a piac gyengesége, az adópolitika hi­bái, a tőkehiány, a vállalati szféra csekély mozgástere. Mindez a pénzügyi folyamatok­ban csapódik le, és azt a lát­szatot kelti, mintha ez lenne a lényeg, és ezért a megol­dás is a pénzügytechnikában lelhető fel. II II In szállítok, te nem fizetsz... Aligha kerülhető meg a kérdés: ha úgyis tudják a szállítók, hogy partnerük nem fizet, miért adják oda mégis eredményt, főleg, ha a ter­mék nehezen eladható. S hogy miért vásárol, aki nem tud fi­zetni? Egyebek mellett ebben az is közrejátszik, hogy a bün­tetőkamat mértéke 20%, lé­nyegesen alatta marad tehát a piaci kamatok szintjének. Értesüléseink szerint e kérdés­ben is hamarosan változás várható, és a vállalatok el­szántsága is nő a tekintet­ben, hogy nem szállítanak a notórius nemfizetőnek. íme, egy rövid vállalati körkép. Beremendi Cement- és Mész- mű Rt., Révbiró Géza gazda­sági igazgató: A BCM nem tartozik senkinek. Nekünk tar­toznak, de ez főleg az export­elszámolásokkal függ össze. Egyébként úgy döntöttünk, hogy aki 30 napon túl nem fizet, annak nem szállítunk, vagy ha igen, csak készpénz­ért. Igyekszünk új hazai és külföldi vevőket keresni, bár ez nem könnyű, mert az önál­lósult cementipari vállalatok most versenytársai lettek egy­másnak, és a piac is igen rapszodikus. Dél-dunántúli Gázszolgálta­tó Vállalat, dr. Csaba Tamás gazdasági igazgatóhelyettes: Kinnlévőségünk 30 és 120 mil­lió forint között ingadozik, a késedelem 30-60-120 nap. Partnereinknek csak a 20— 30%-a fizet rendesen, továb­bi 30% „ingadozik”, 30—40%- uk pedig tartósan romlik. Le­hetőségünk van ró, hogy ki­zárjuk őket a szolgáltatásból, de ez nem érdekünk. Inkább pszichikai fenyegetés ez, mert a vevő bízik benne, hogy mégsem zárjuk ki, mi pedig abban, hogy mégis fizet. Az utolsó percben meg is teszi, de ez veszélyes „játék". Va­lódi piac és verseny kellene, és gyors pénzügyi megoldás, mert ma a reménybeli pénzü­ket is forgatják a vállalatok - csakhogy ez nem igazi pénz, és csak az inflációt fokozza. Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat, dr. Petre András qazdasági vezérigazgató-he­lyettes: Eddig nem zártunk ki senkit, de aki 30 napon túl nem fizet, azzal tárgyalást' kezdeményezünk, és megálla­podunk a fizetés módjában és feltételeiben. Ha a tárgya­lás eredménytelen lenne, ak­kor kénytelenek lennénk eljá- jást kezdeményezni, de ez ne­künk sem érdekünk, és eddig nem is került rá sor. A fize­tési elmaradás egyébként 100 millió forint körül mozog, lé­nyegében változatlan. Remél­jük, nem ront a helyzeten a mostani 9%-os díjtételemelés sem. Nem szívesen élnénk a kizárás vagy a korlátozás le- hetőséaével, mert ez vagyon­védelmi és biztonsági szem­pontból is súlyos következmé­nyekkel járna. Megemelik a büntetőkamatot ? Legfrissebb értesüléseink szerint illetékes kormány­körökben foglalkoznak azzah hogy a piaci kamatláb föle emeljék a büntetőkamatot, és arra is sor kerülhet, hogy ide­iglenesen korlátozzák a válla­latok szabad bankválasztásá­nak jogát. Folyamatban .van egy pénzhelyettesítő adósság­jegy kibocsátási feltételeinek, intézményi hátterének kidol­gozása is —, a részletek meg­ismerésével viszont várnunk kell a Gazdasági Kabinet, il­letve a kormány döntéséig. Sóvári Gizella A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Az idényáras cikkek áralakulása Jóllehet, a lakosság összes nettó kiadásának csak alig több, mint 2%-át teszi ki az ún. idényáras cikkek vásárlá­sa, áraik alakulása mindenna­pos beszédtéma. A háziasz- szonyok gyakran emlegetik azokat a szép időket, amikor a mainak feléért, harmadáért tudták beszerezni az asztalra valót. Idén, a korábbi éveknél mostohább időjárással össze­függő, szerényebb felhozatal, valamint a termelési költsé­gek nagy mértékű növekedé­sének következményeként, az idényáras cikkek árai az első félévben -, minden korábbit meghaladóan -, átlagosan 35%-kal emelkedtek a me­gyében. Ezen belül átlagosan a gyümölcsfélékért 51, a zöld­ségfélékért 32, az élő ba­romfiért 40, a tojásért és a burgonyáért 30-30%-kal kel­lett többet fizetni a piacokon és a szövetkezeti boltokban, mint egy évvel korábban. Jú­liusban az árak kisebb ütem­ben, de tovább nőttek. Az alábbiakban bemutatjuk a megye városainak piacain júliusban mért elrettentő árakat. A fontosabb cikkek átlagára 1990. július, Ft/kg Komló Mohács Pécs Siklós Sz.vár Tojás, Ft/db 4,00 3,30 3,90 3,60 4,10 Burgonya 17,30 14,40 15,10 14,10 16,70 Sárgarépa 42,50 30,00 45,20 25,10 37,80 Petrezselyem 50,00 30,00 57,80 30,30 64,10 Vöröshagyma 24,80 24,80 33,50 22,10 18,50 Fejeskáposzta 20,00 15,00 13,90 11,00 15,50 Kelkáposzta 22,50 25,00 27,30 17,20 24,70 Karfiol 30,00 30,00 31,50 26,60 29,30 Paradicsom 40,00 41,90 48,80 31,00 43,50 Zöldpaprika 43,00 42,70 56,80 38,80 55,30 Főzőtök 14,90 8,90 14,50 9,30 11,40 Uborka 32,10 34,90 38,00 31,20 29,00 Gomba 122,50 120,00 150,50 121,00 114,50 Őszibarack 37,50 31,30 42,40 37,00 44,50 Görögdinnye 34,30 21,90 20,40 26,20 24,10 Sárgadinnye 46,70 33,10 46,80 35,70 42,50

Next

/
Thumbnails
Contents