Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-22 / 139. szám
IO ti] DunűntüM napló 1990. augusztus 22., szerdn „Mókus-vándorok" a mandulásban Mandulafák a Havi-hegyen Pécsett, a Havihegyen található a legöregebb és még mindig termő mandulafák. Néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik. Nemcsak a templom mellett élnek qetik el a hívatlan erdei vendéqeket. Györkiék telkén például két lyukat fúrtak n mókusok és nem a mandula- fákban, hanem a szilvafák- ban. Az odú-, vagyis a téli raktárkészítést eddig még nem tapasztalták a Havihegyen lakó emberek, csupán a mókusok nyár végi, ősz eleji beKörnyezetvédő biokertészet Áttörést hoz-e az ezreiMló? A csongrádi Szabó László hadat üzent a műtrágyáknak és a vegyszereknek Egyrészt másról se hallunk, mint az élő környezetünk egyre tragikusabb szennyezéséről és pusztításáról, másrészt viszont egyre erősödik a felismerés: védeni, óvni kell(ene) a környezetünket. De vajon mi ma a helyzet? Elég, ha csak a több mint kétmillió magyar kistermelőt vesszük alapul, s máris lehangoló a kép: megszámlálhatatlan mennyiségben használnak műtrágyákat és különféle, erősebbnél erősebb mérgeket tartalmazó növényvédőszereket. A Csongrádon élő 66 éves Szabó László (nyugdíjas főkönyvelő. feltaláló és immár ként egy jó ügy mellett zászlót bontó férfi. Biokertészet. Ez valami új divat, valami mindent megoldó csodaszer avagy eljárás? Nem. Csak visszanyúlás a múltba, a józan paraszti észhez. Nyílt titok, hogy a nyugati háziasz- szonyok egyre szívesebben veszik a különféle vegyszerekkel kezelt zöldség és gyümölcs helyett a biokertészeti termékeket, még ha azokért borsosabb árat is fizetnek. Ök már tudnak valamit, igaz, meg is engedhetik maguknak ezt a luxust. Szabó László a csodaszép — és permetmentes — lugasa gazdag fürtjeire — ezt csak metszenem és szüretelnem kell... Ha oz ezredfordulóra elérnénk, hogy legalább minden második kistermelő biokertész legyen! Ehhez az kellene, hogy mór az általános iskolában oktassák ezt a hozzáértők, kellenének bioklubok, kutatók ... ö már hadat üzent a sokféle szernek. Jó néhány éve egy pályázaton első díjat nyert a komposztáló kézigépével, melyet azóta is gyártat és forgalmaz és jelenleg már a nyolcadik típusát dolgozza ki. Ennek az egyszerű szerkezetnek az a lényege, hogy a kertben felgyülemlő venyigéket, szárakat apróra vagdossa, a vagdalékot keretbe gyűjti. Megmutatja. A rakat egy év után szervestrágyává, rá fél Szabó László biokertész matuzsálem'korú fák, de a szomszédos kiskertekben, portákon is, és nem egy helyre most beköltöztek a mókusok. Nemcsak bejárnak a Tettye erdeiből, de tanyát vernek, amit igazol az, hogy megfúrják odúikot és ezekben szorgalmasan gyűjtik a mandulát. Bespájzolnak télire. Mindezt tűrik a gazdák, nem kervonulását. A békesség meg azért van, mert gazdag a mondulatermés, az utóbbi évtizedek rekordja ígérkezik. Tehát mókus és telekgazda tud osztozkodni a termésen, nincs háborúság. Sőt mi több, amíg a mókusok nem gyűjtenek, addig harkályok, cinkék bú j- nok meg az odúkban, húst keresve a kánikulában. magánkereskedő) szive szerint megálljt parancsolna ennek az esztelen folyamatnak. Véleményét levélbe foglalva megküldte még július elején Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszternek, óm még nem kapott választ. „A lényeg amúgy sem o miniszteri válaszban rejlik, hanem a biokertészetben" — mondja a megszállottárnyékában eleveníti fel a gyerekkorát, apja 14 holdját, s mindazt, amire nosztalgiával gondol vissza. Apja a kerítés sarkába mindig ültetett 10—15 tő dohányt, annak besárgult levele vízben áztatva a leghatásosabb ellenszere volt a levéltetveknek. A peronoszpóra ellen megtette a kékkő (rézgá- lic), abból készült a bordói lé, de ugyancsak a levéltetvek ellen nyújtott biztos védelmet a vízben áztatott csalán leve. . . Tavaszonként el kellett égetniük a szárat, hogy a molybábukat elpusztítsák . . . Tartottak minden portán számosállatot, a szalmából almot csináltak, s a szervestrágya volt a legjobb a földnek . . . Legyint. — Ma meg annyi a műtrágya, meg az újobb és újabb méreg, hogy ki tudja, mikor pusztítjuk el végső soron önmagunkat is? A kutatóknak nem az lenne ma már a feladatuk, hogy különféle mérgeket kísérletezzenek ki, hanem mondjuk olyan rezisztens (ellenálló) szőlő, gyümölcs és egyéb növényfgjtákat, melyek nem igényelnek semmiféle kemikáliát a kártevők ellen. Nézze meg a francia kék Seibel szőlőfajtámat - mutat a lugas évre komposzttá válik, s mivel alul hagyott egy 30 centis légrést, két év után gilisztahumuszként rendkívül hatásos és abszolút vegyszermentes biomasszát nyer. A csongrádi, Tavasz utca 15. alatti háza körüli 250 négyszögöles kertben már visszaállt a „békebeli" talajélet: nincs méreg, s a békák, vakondok, sünök is maholnap kiveszik részüket a biovédelemben. Sokat vár a badacsonyi Agro Gén Kft. Biomossa ,L (alfa) mikrobiológiai oltóanyagától, mely- lyel már 3—4 hónap alatt le- bomlik az általa összevagdosott szervesanyag. A csongrádi ÁG 14 milliós beruházással novembertől már általa is forgalmazza az 5-10-20 literes tartósított mészkénlét, mely a gombabetegségek és a különféle rovarkártevők ellenanyagaként igencsak hatásos biokertészeti anyag. Engem meggyőzött. S szerencsére mind több hazánkban is a követője. Egyelőre csak a vágót, a komposztáló kézigépét forgalmazza, s mind többen kérnek tőle Baranyából és Dél-Dunántúlról is. Murányi L. Jobb uborkamagvak kellenek Mester Gyula somogyapáti Hústermelő az uborkatermeléssel kapcsolatban a következőkre hivja fel a figyelmet: Már két cíkik jelent meg az Új DN-ben az ufborka- termelésről: mindkettő megkülönböztet virágzás előtti és Virágzás utáni állapotot. Az uborkánál ez folyamatos, ha nincs virág, akkor termés sincs. Bizonygatják, hogy permetezéssel meg lehet védeni az uborkát, egészségügyi várakozás betartása mellett. Valóiban meglehet, csak ebben az esetben salátának való uborkát lehet szedni — tudvalevő, hogy gyorsan fejlődő növény az uborka, az igazi csemegének valót naponta kell szedni. Ezek a vetőmagok csak Hollandiában teremnek jól. Több az eső, több a szél, így nem szárad ki a növény és nem fesz beteg. Miért nem olyan magot hoznak 'forgalomba, ami a mi éghajlatunk alatt is jól terem. Körülbelül tíz éve olyan sok uborka termett Szigetvár környékén, hogy a konzvergyár tudott átadni a feleslegéből c Zöldértnek is. Ilyen erős gyökerű, nagy lombozotú ifajták kellenek. A kistermelők a következőkben biztosan nem fogják megvenni ezeket a magokat, amivel sorozatosan kudarcot vallanak. Belefektetik a pénzüket, erejüket — termés mégsincs, elvesztik a termelői kedvet. Jó lenne, ha az új földművelésügyi miniszter vizsgálatot indítana ebben az ügyben. Tavaly is, az idén is nyersonyagbiány miatt áll a konzervgyár. Kinek az érdeke ez? Milyen volt Szent István királyunk? Pécsi utcák - híres emberek Ahány szobor, festmény (Kir- faludi-Strobl, Schulek, Sennyei, Benczúr stb.), annyiféle elgondolás. Még az egykori pécs- váradi apátság szentélye előtt 1969-ben felállított Borsos Miklós-alkotás sem élethű, mert első királyunkat hosszú szaikállal ábrázolja. Milyen volt vagy inkább lehetett Szent István királyunk? Van-e valamiféle hiteles kapaszkodó alakjára vonatkozólag? A baranyai származású Las- kai Osvát, veresmarti református prédikátor az 1500-as évek vége tóján e szavakkal jellemezte István . rályt: „Ist ván fejedelem alacsony tér metű, de nagy lelkű, bátor, harcias, okos es Krisztus-tisztelő volt." Ha figyelembe vesszük az első királyunk halálozásától eltelt évszázadokat és azt a körülményt, hogy Las- kai nem nevezi meg forrásúi, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a jellemzés saját kora sablonalakjaitól miben sem tér el. A „kistermetű" a „nagy lelkű"-nek szokott ellentétpárja írói fordulatként e korban gyakran szolgált jellemzésül. Ha teljes hitelességű leírást nem is találunk Szent István alakjáról, maradt reánk olyan nagy értékű, egykorú (!) ábrázolás, amelyből következtethetünk alakjára is: ez az 1031- ben hímzett ún. koronázási palást, amely eredetileg misemondó ruha volt, és csak késeibb vált koronázáskor használt palásttá. Erre hímezték rá a királyné és udvarhölgyei a STEPHANUS REX és a GISLA REGINA szöveg közé a király mellképét, amely 15 centiméteres átmérőjű, 3 centiméteres fejhosszú munka. Milyen ezen a képen Szent István? Az Árpádokra (különösen Szent Lászlóra) jellemző tág- ranyílt szemek, felettük Íves szemöldök és a szokottnál nagyobb fülkagylók. Orra alatt kétoldalt lelógó bajusz, amely rövidre nyírt körszakállba megy át. Szent István nem viselt hosszú szakállt, miként öt oly sokan ábrázolták. Termetére csak alakjából következtethetünk: középtermetű, 160-170 cm közötti lehetett. Ez a palástról vett mellkép nagyszerű kivehetőséggel szerepelt egy ötven lírás vatikáni bélyegen. Megközelíti ezt az István király születésének ezredik évfordulójára kiadott százforintos pénzérmének ikirályképe is. Szent István testi adottságainál többre kell értékelnünk je.lemének szilárdságát, szigorúságát és főleg a gonoszok iránti keménységét. Éppen ezért nem tűnik lehetetlennek az általunk már idézett Las- kai Osvát közlése: István k- rály egyik udvari bíróját hamis ítéletnjondás miatt meg- ryúzatta. E korban azonban ez a szigorúság nem volt kegyetlenség, intkóbb a jog és az igazság védelme. Jellemvonásai közül meg kell említeni tudományszeretetéí. Jól beszélt és írt lalinu1, a középkori világ nyelvén. Idegenekkel, de még hazai emberekkel is, gondolunk tt Szent Güntherre és Gelléiire, sem beszélhetett volna, ha nem bírja tökéletesen a latin nyelvet. Fiát, Szent Imrét is arra buzdította, hogy mindennap olvasson valamit. Erkölcsi Tanításaiban élet;rányt adó és szabó utasításokkal látta el fiát. Ebben a keresztény egyház védelmén és terjesztésén kívül meghagyta, hogy a jövevényeket szívesen fogadja, azokat táplálja, hogy szívesebben lakjanak nálunk, mint másutj. Híressé vált mondása: „Az egynyelvű és szokásé ország gyönge és törékeny." Tóth István dr. Növényvédelmi tanácsadó ÉLELMEZÉSEGÉSZSÉGUGYI VÁRAKOZÁSI IDŰ: Azt az időszakot jelzi napokban kifejezve, amelynek az utolsó kezelés és szüret, betakarítás, vagy szedés között el kell telnie. A permetezés napja nem számít bele a várakozási időbe. Permetezési napló folyamatos, rendszeres, pontos vezetése segítséget nyújthat a szüret időpontjának meghatározásában. Az ősz közeledtével mind többen érdeklődnek, hogy az élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt felhasz- nálható-e a megtermelt gyümölcs befőtt készítésére. Minden esetben egyértelmű NEM- mel kell válaszolni. A szőlő utolsó kezelése és a befőtt készítésre alkalmas gyümölcsök érése gyakran egybeesik. Elterjedt a közhiedelemben, hogy „alaposan megmosom, akkor ehetem", vagy majd az ..üvegben lebomlik. úgysem most fogyasztom el", ez csak a kontakt hatású szerekre igaz. A házikertekben használható növényvédő szerek nagyrésze szisztemikus (felszívódó). Ezek a növényvédő szerek (Ridomil Plus. Sandofan, Rubi- aan, Tilt, Mikál) bejutnak a növénybe és ott feitik ki hatásukat. Felületi mosással nem távolíthatók el. összefoglalva azt tudom javasolni, hogy a növényvédő szerek csomagolásán elhelyezett útmutató szerint tartsuk be a várakozási időket. Szőlő esetében külön szerepel a bor- és csemegeszőlő. Borkészítésnél tartsuk be a borszőlőre vonatkozó hosszú várakozási időket (21-28 nap), ha nem akarjuk, hogy a bor erjedése vontatott legyen. Ennek ellenére számíthatunk arra is, hogy a várakozási idő betartása ellenére sem indul meg az erjedés, ennek egyik oka lehet az is, hogy o növényvédő szert nagyobb dózisban juttatunk ki. BABZSIZSIK ELLENI VÉDEKEZÉS Veszélyes károsító: lárvái a babszemeket károsítják, a mag belsejét rágják ki. Az érett magon több, 2 mm-nél kisebb átmérőjű, szabályos, kerek, zsírszerű folt, majd lyuk keletkezik. Egy magot akár 30 lárva is károsíthat. A babszemek csíraképességét már egyetlenegy lárva is tönkreteheti. Raktározás alatt (melegebb raktárakban) folyamatos a fejlődése. Míg szabadföldön egy nemzedéke sem fejlődik ki, addig meleg raktárakban akár 3-5 nemzedék is kifejlődik, teljesen használhatatlanná téve a szárazbabot. Betárolás előtt megfelelő eredményt érhetünk el a bab hőkezelésével, megakadályozva a tárolás alatti szaporodást. Hideg kezelés: 4-5 napig — 10 C fok alatt kell tartani a mélyhűtő szekrényben. A teljesen érett magvaknál ez a hőmérséklet csirapusztulást nem okoz. Meleg kezelés: a babot 60 C fokos hőmérsékletre kell fel - melegíteni. Hántolt babot a zsizsik nem támadja meg. Az időszerű növényvédelmi munkák csökkenése miatt a táblázatot nem állítottuk ösz- sze. A felmerülő kérdésekre felvilágosítást a 25-299-es telefonon adunk. Czigány Csaba
