Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-21 / 138. szám

1990. augusztus 21., kedd űi Dunántúli napló 5 Hálaadó nagymise a Székesegyház előtt (Folytatás az I oldalról) zusnak a Máté lejegyezte He­gyi beszédéből emelte ki a tettek maradandósógáról, az erkölcsileg, azaz „sziklaszilár- dan" megalapozott cselekede­tek értelméről szóló példáza­tot, hogy azután minderre pél­daként említse Szent Istvánét is. A „népet nemzetté gyúró" államalapítóban, e keresztényi felfogás szerint a szent és az államférfi kiegészítette egy­mást. Ez az év ebben az ér­telemben nemcsak a felsza­badult öröm, a szabad tör­vénykezés ünnepe, hanem ezzel együtt az erkölcsi mér­legkészítésé is — hangsú­lyozta a katolikus egyház képviselője —, hiszen a sza­bad törvénykezés csak lehe­tőség a szabadságra, csak üres keret tartós erkölcsi ér­tékek nélkül, amelyet minde­nek elé helyezett. Gondolatait, amely a nép­re áldást kérő fohásszal zá­rult, hálaadó, közös ima, kö­zös énekszó, majd az áldozás és bűnbocsánat szertartása követte, majd dr. Hegyi Lász­ló megáldotta az új kenyeret. A Himnusz elhangzása után Galombosi László István ki­rályhoz írott versét olvasta fel, végül dr. Andráslalvy Bertalan művelődési és közok­tatási miniszter mondott be­szédet. Emlékeztetett az 1000 éves példakép, a Szent István-i államalapító magatartás időszerűségére, s e mellett ar­ra, hogy szavai szerint egy silány —, negyvenéves alkot­mányt toldozgatunk-foldozga­tunk. Hivatkozott a Szent 1st ván-i alkotmány nemzetteremtő erejére, az ünnepek lelki út- ravalójára, s az államalapító király fiához Írott intelmei kö­zül az alázatról, az egyenlő­ségről szólót emelte ki. Ez az intelem — „minden ember egyenlőnek, meztelenül szüle­tik" -, a saját, önös érde­keinken felülemelkedni képes alázat és áldozatvállalás ere­jéről szól, valamint a másság, a kisebbség elfogadásáról és kölcsönös megbecsüléséről. Et­nikai, vallási, szociológiai sok­féleségünkben is egyenlőnek születve, csak így, a sokféle érték, vélemény konszenzuste­remtő vitájában és az Így szü­lető békében tudjuk formálni közös jövőnket is. Bóka Róbert Ünnepeltek a pécsiek Szent István napi ünnep a Széchenyi téren Kalocsa díszpolgára Grősz József A város díszpolgárává avatták hétfőn Grősz ló- zsef volt kalocsai érseket, akinek személyes sorsa, példamutatása máig ele­venen él az egyházmegye ■: lakosságának körében. Az erről szóló okiratot a fő­székesegyházban tartott Szent István napi ünnepi misén vette át Dankó László kalocsai érsek Szalóki István polgármes­tertől. A szertartás végén a jelen lévők lerótták ke­gyeletüket a főszékesegy- házban nyugvó Grősz Jó­zsef sírjánál, s elhelyez­ték a díszpolgári szalagot. Jelen voltak a Burgen- landból származó Grösz József ausztriai rokonai is. Hitték volna kedves pécsi tükék, hogy a Megyei Műve­lődési Központ tegnapi mű­sorával —. melynek a gyere­keknek szóló rendezvényeivel a DO-ZSO is méltó partnere volt -, valami újat akar be­vezetni Szent István napján? A remélhetőleg hagyományossá váló Széchenyi téri minifeszti­vállal az a rendezők célja, hogy legyen augusztus 20. a pécsiek belvárosi ünnepe. A tegnapi hagyományterem­tő rendezvények kapcsán te­kintsünk egy kicsit a jövőbe. Remélhetően a pécsiek au­gusztus 20-i, belvárosi ünne­pe akár tízezreket is o térre csábító eseménysorozat lesz. Mint már említettem, a DO-ZSO három játszóháza (virágkötő, ujjbábukészitö és popirhajtogató) osztatlan, el­ismerést váltott ki a gyerekek­nél, az eseménynyitó palotás bemutatót, majd a Szélkiáltó együttes műsorát követően. A rendezők tehát igyekeztek minél színesebb programmal a Széchenyi térre csalogatni, délután a pécsi - és a vá­rosunkban tartózkodó szép számú külföldi — polgárt. A szénbányák koncert fúvószene­kara Gyurkó István vezetésé­vel, a Fúzió Jazz Trió és ismét a Szélkiáltó színvonalas mű­sora, a toronyzene, a város­háza tornyából, a Székesegy­ház Bárdos kórusa Pécsi Rita vezetésével, az esti szabadtéri filmvetités, melyen az István a királyt tűzték műsorra. S nem szóltam még az Elefán- tos Kávéházban tartott játé­kos zenei vetélkedőről —, melyről a Pécsi Rádió is su­gárzott —, a Pannonton ki­adványaiból megtartott ki nyer máról. Bizzunk benne, hogy a minden bizonnyal hagyomá­nyossá váló Szent Istvón-na- pi Széchenyi téri kulturális se­regszemlével valóban nyerni fog a pécsi polgár. M. L. Gazdagodó községek Baranyában Mecseknádasd új iskolát avatott Kilenc község faluháza Nagypeterden A nagypeterdi faluház több célra is hasznosítható (Folytatás az 1. oldalról.) Köszönet az építőknek is - mondta Wekler Ferenc —, el­sők között a helyi GAMESZ áldozatkész epítőbrigádjánok. Ezután dr. Manherz Károly üdvözölte az új iskolát a tár ca és a kormány nevében, em­lékezve a faluban végzett nyelvi és néprajzi kutatómun­kájára is. A testvérközség, Un­tersingen polgármestere. Walter Straub a két telepü lés erősödő kulturális és sport kapcsolatairól szólt, s meg­tudtuk, hogy Untersingen aján­déka egy 12 kötetes lexikon, amit a könyvtárnak ajánlanak fel. Ezt követően a bécsi ös terreichische Landsmannschatt képviseletében Gertrud Schul ler beszelt a szervezetnek ar­ról a kultúraközvetítő szere­péről. amelyet a szakemberek cseréjében, a nyelvismeret el­mélyítésében betöit. Végezetül Vörös Dezső iskolaigazgató mondott köszönetét, és fejez­te ki reményét, hogy kettan- nyelvu iskola falai kozott a pedagógiai munka tartalmá­ban is megújul. Házasságkötő terem a faluházban A nagypeterdiek is büszkék fehetnek arra az új épületre, amelyet ugyancsak vasárnap avattak föl a faluban. A ki­lenc község - Nagyváty, Kis- peterd. Nagypeterd, Botyka- peterd, Nyugotszenterzsébet, Rózsafa, Katádfa, Bánfa, Szentdenes - faluházát, „tér­ségi" házát Kulcsár István ter­vezte. Elsőként ő kapott tap sot a községbeliektól, dr. Tor­nai Zsoltné tanácselnök meg­nyitó szavai után. A kétszin­tes, romantikusan szép épü­letnek a földszintjén berende zett ifjúsági klub. kiszolgáló helyiségek, mosdók kaptak he­lyet, ez a traktus új öltözővel és tornateremmel csatlakozik az iskolaépülethez. Az emele­ten a falu- és környékbelie­ket nyugdijasklub várja, és a házasulandókat végre itt, hely­ben várja egy tágas, elegáns házasságkötő terem, amelyet itt fent, az ácsolt mennyezet­tel fedett térben alakítottak ki. A korábban féltékenységgel, vitákkal kísért épület végül is elkészült, 14 milliós költség­gel, és vezetőjének, Kap- ronczay Józsefnek az elhiva­tottságát, ügyszeretetét ismer­ve az is bizonyos, hogy a háznak méltó gazdája lesz. Bóka Róbert Tucatnyi helyen lángolt fel a tűz Harcban a tűzzel. Tűzoltók és katonák együtt oltják a lángokat Pécs-Vasas közelében. Ég a Mecsek Fél magyarországnyi területről érkeztek tűzoltók - Segít a honvédség és a határőrség - Akcióban a rendőrség Évtizedek óta példátlan gyújtogatási sorozat (legaláb­bis az eddigi feltételezések szerint szándékos gyújtogatás) kezdődött vasárnap késő dél­után a Mecsekben. Az első jelzés 17 óra 06 perckor ér­kezett a Baranya Megyei Tüz- oltóparancsnokságra. Két fecs­kendős autót indítottak az Árpád-tetőn terjedő tűz elol­tásához, ám látva annak ki­terjedését, további négy ko csit irányítottak a helyszínre. A pokoli sorozatnak azóta sincs vége, a hegygerinceken, a völgyekben - egymástól füg getlen, közvetlenül nem érint­kező területeken - csapnas fel a lángok. Mindebből egy­értelműen arra lehet követ­keztetni, hogy nem véletlen esetekről, hanem szándékos gyújtogatásról van szó. Hétfőn délután sajtótájé­koztatót hívtak össze a me­gyei tüzoltóparancsnokságon. Mint elmondták, az oltásba már az elején bekapcsolód­tak a komlói, a szigetvári és a mohácsi tűzoltók, majd újabb és újabb erősítés ér­kezett. Az Árpád-tetői tűztél légvo­nalban mintegy 3-4 kilomé­terre (a Rücker-akna közelé­ben lévő galambkilövő pályá­tól északra) 19.10 órakor fe deztek fel újabb tűzgócot, mely rövid időn belül nagy kiterjedésűvé vált. Ide újabb nyolc kocsit irányítottak, ek­kor már az egész megyei tűz­oltóság mozgásban volt. Az oltás irányítói segítséget kér­tek a honvédségtől, ahonnan (Pécsről és Bajáról) 27 ka­tona kapcsolódott be az ol­tásba. Ekkor már mintegy 14 gépjármű és hatvan személv vett részt a katasztrófa elhá­rításában, A terepviszonyok miatt saj­nos csak az Árpád-tetői tűz egy részénél tudtak fecsken­dőket is bevetni az oltásnál, a legtöbb helyen ásókkal, la­pátokkal, stílfűrészekkel törté­nő oltásra volt lehetőség. Az éjszakában komolyabb olto tevékenységet nem is lehetett végezni, a felvonultatott erők inkább csak a tüzek lokali­zálására törekedtek. A mór említett két területen mintegy 150—160 hektáron égett az er­dő aljnövényzete, ropogtak a tűzben a már kivágott, össze­rakott fahasábok. Helyenként a lábon álló fák törzse is iz- zott, itt-ott lángra kapott. — Mivel jó néhány területet csak hegymászó-felszerelessel lehetett volna megközelíteni, a nagyobb akciót hajnalra terveztük — mondta a sajtótá­jékoztatót követő beszélgeté­sünkkor Török Béla megyei tűzoltóparancsnok. - Reggelre 31 határőrt vezényeltek a tűz­zel sújtott területre, Így mind nagyobb eséllyel vettük fel a harcot a lángokkal. Délelőtt a Balatonról is erősítést kap­tunk. A vizirendészet helikop­terét küldte Pécsre, hogy fel­derítő repülést tudjunk vé­gezni. Sajnos, azonban ez a fel­derítő repülés nem hatott megnyugtatólag a légijármű­ben ülőkre. Újabb tüzgócokat fedeztek fel, mind egyértel­műbbnek látszott, hogy gyúj­togatásról lehet szó. Mint egy szélmalomharc: a tűzoltók, a katonák végzik az oltást, ám az őket körülvevő több kilo­méteres körzetben újabb és újabb tüzek gyúlnak. Éppen beszélgetésünk előtt háromne­gyed órával jelezték, hogy sű­rű füst gomolyog Béta-akna közelében. Hétfőn délután a Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon koordinációs megbeszélést tartottak, nagyszabású akciót kezdtek a tűzoltóság munká­jának megsegítésére. Közben Szegedről és Kiskunhalasról is érkeztek tűzoltóautók. A Tűz­oltóság Országos Parancsnok­sága operatív csoportjának BMW-jéve! Bleszity János tűz­oltó ezredes, az országos pa­rancsnok általános helyettese is Pécsre érkezett. Ekkor még valószínűnek látszott, hogy dél­után repülőgéppel is megkezd­hetik az oltást, vízbombákat dobva a tűzgócokra. Az Országos Tűzoltó Pa­rancsnokság BMW-jével Pécs- Vasason haladunk. Ez a tele­pülés tömény füstben volt az éjszaka. A távolban most há­rom helyen látjuk tűznek nyo­mát. Sötétebb és világosabb füstcsikok gomolyognak az er­dő hetek óta szárazságtól sínylődő fái között. A vasasi Szövetkezet utca végén „feneklünk" meg a nagytestű szolgálati autóval. Nem messze tőlünk a tűzoltó­autók „dekkolnak". Csak gya­logosan lehet megközelíteni a tűzesetek helyszínét. Valahogy most gyanúsnak tűnnek az er­re bóklászó polgárok. Hátha a gyújtogatóba botlunk . . . Két—háromszáz méteres gya­loglás után, egy meredek lejtő oldalában találkozunk a Nagyatádról érkezett tűzoltók­kal. — A szigetváriakkal és a katonákkal oltunk itt — mond­ja Kálmán Ferenc zászlós. Az ember azt gondolná, olyan hatékony az erdőtüzet ásóval és lapáttal oltani, mint­ha vízi pisztol lya I próbálkoz­nának a tűzoltók. Saját szem­mel győződhettem meg róla: ez nem így van. — A bólyiak felajánlották a repülőgépüket, ám az orszá­gos parancsnokságról ígérték, hogy jön a saját gép — mond­ja Bebesi Jenő, Pécs város tűzoltó parancsnoka. Eddig azonban nem érkezett meg. Visszafelé haladunk. Ä Pe­tőfi-aknánál egy hölgy (való­színűleg az üzem portása) ál­lít meg bennünket, és az ép­pen Szegedről befutó tűzoltó­autót : — Hosszúhetényre menjenek. Lángban az egész érdő, ég a hársastelep. A rendőrség és a tűzoltóság a lakosság segítségét várja, minden bejelentésük fontos le­het. Mindemellett komoly se­gítség lenne a tűzoltók szá­mára, hogy mindannyian ko­molyan vegyük a tűzgyújtási tilalmat. Talán akkor nem kell egy kocsinak egy időben há­rom helyre indulnia . . . Balog Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents