Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-16 / 134. szám

1990. augusztus 16., csütörtök ül Dunántúli napló 3 A KSH az első f«éltről Újabb mélyponton a termelés A komlói Carbonban megtalálták a gazdasági nehézségekből kivezető utat. A Lowa és a Gábor márkájú cipők NSZK-bérmunkában készülnek. Fotó: Szundi György Iskolát csak önállót! (3.) Diákok és tanárok önkormányzata (Folytatás az 1. oldalról) A megyében települt meg­figyelt - 50 fő feletti létszá­mot foglalkoztató - iparválla­latok és szövetkezetek terme­lése 15 százalékkal maradt el az előző évitől. A termelés apadásával együtt a foglal­koztatottak száma és a fizi­kai foglalkozásúak teljesített ■munkaórái is jelentősen (12- 12 százalékkal) csökkentek. A megyei székhelyű iparvál­lalatok és szövetkezeték érté­kesítési árbevétele az első hat hónapban folyóáron számítva kis mértékben (7 százalékkal) nőtt, összehasonlítható áron ugyanakkor 10 százalékkal ke­vesebb volt, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés csökkené­se országosan és a megyében is a belföldi kereslet mérsék­lődésével, valamint a rubelel­számolású export visszaesésé­vel függ össze. Jól tükrözik ezt az ipar főbb értékesítési irányok szerinti adatai. A bel­földi célú értékesítés a me­gyében összességében 3, a külkereskedelmi 32 százalék­kal haladta meg — folyóáron számítva - az elmúlt év el­ső hat havit. A külpiaci érté­kesítésen belül a rubelelszá­molású bevételek jelentősen (22 százalékkal) csökkentek, míg a nem rubelelszámolá- súak dinamikusan (86 száza­lékkal) növekedtek. (A megfi­gyelt 68 megyei székhelyű gaz­dálkodó közül ez évben 44 értékesített a külkeresked lemben. Közülük 22 mintkét irányban, 3 csak rubelelszó- molásban és 19 csak nem ru­belelszámolásban adott el árut. Az exporttevékenység koncentráltságára jellemző, hogy rúbelelszámolásban 7, nem rúbelelszámolásban 10 gazdálkodónál realizálódott az árbevétel 80 százaléka.) A mezőgazdaságban kedve­ző időjárás kísérte a kalászo­sok fejlődését egészen az ara­tásig. A betakarítás jó előké­szítéssel, megfelelő ütemben zajlott le, s az előzetes ada­tok szerint mind őszi árpából, mind búzából, sőt borsából is rekordtermésről beszélhetünk. (Búzából 6,1, őszi árpából 5,4, borsóból 3,4 tonna körüli c termésátlag a megye gazda­ságaiban.) A kapások is szé­pen indultak, de a tartóssá vált szárazság szertefoszlottá a jó terméshez fűzött remé­nyeket. A nagyüzemi szarvasmarha- állomány (60 ezer darab) ta­valy június óta 7 százalékkal fogyott, a sertések száma (314 ezer darab) 6 százalék­kal több, mint az egy évvel korábbi igen alacsony állo­mány volt. A megfigyelt ágazatokban 1990 első félévében átlagosan 108 ezer főt foglalkoztattak, 10 százalékkal kevesebbet, mint Onhausz Péter szövetkezeti lakásban lakik a pécsi kertvá­rosban, a lakóközösség képvi­selője. Megragadta a figyel­mét egy kaposvári cég tevé­kenysége: megveszi a lapos­tetős épületek tetőjét, nyereg­szerkezetet emel rá, és a te­tőtérben értékesíthető lakáso­kat épít. A szövetkezeti lakás tulaj­donosa elkezdett számolni: a ház lapostetejét rendszeresen karban kell tartani, egy új szabvány szerint minimum öt évenként, ^és ismerve e tető­fedő megoldás állandó gond^ ját, a beázást, ez 'rendszere­sen szép summát jelent. Meny­nyivel jobb,, ha az eladásból bevétele lesz a lakóközösség­nek, amiből futja más fel­újításra, hőszigetelésre és még - a kaposvári cég ígére­te szerint - viszonylag olcsó lakást is ajánlhatnak a fé­szekrakó fiataloknak. Megismerve Onhausz Pé­tert, nemigen mond le egy hasznosítható ötletről, -és egy évvel azelőtt. Legnagyobb ütemben az építőiparban és az iparban foglalkoztatottak száma fogyott (18, illetve 11 százalékkal). (A létszámcsök­kenés hátterében a vállalko­zások élénkülésére, a szét­hulló nagyszervezetek követ­keztében a statisztikailag meg­figyelt kör apadására, vala­mint a munkanélkülivé válás­ra kell tekintettel lenni.) A Baranya Megyei Foglal­koztatási Központtól származó információk szerint június 30-án 4469 munkaviszonnycl nem rendelkező álláskeresőt vettek nyilvántartásba. Szá­muk több, mint két és félsze­rese az egy évvel korábbinak, miközben elhelyezkedési esé­lyeik fokozatosan romlottak. (Tavaly az első félévben még 1,8, idén már csak 0,4 beje­lentett álláshely jutott egy ál­láskeresőre, nem említve a szakképzettség és terület sze­rinti igényeknek való megfe­lelést.) A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére közel 10 900, átlagkeresete 11 900 forint volt, 23, illetve 28 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Tekintettel a fogyasztói árak 25,7 százalékos emelkedésére, a bérek reálértéke kismérték­ben csökkent, a kereseteké valamelyest emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható órakon szá­mítva az országos 10 száza­lékos csökkenéssel szemben a ■megyében megközelítette az egy évvel korábbit. Ezen be­lül a bolti élelmiszerekből, va­lamint a vegyes iparcikkekből 3—3 százalékkal, a vendéglá­tásiban 16 százalékkal csök­kent, míg a ruházati cikkek­ből 36 százalékkal emelkedett nem sajánljo a fáradságot, hogy keresse a megoldást. A lakásszövetkezet műszaki ügyekkel foglalkozó képvise­lőjével természetesen eluta­zott Kaposvárra, ám az üzlet nem jött össze a céggel, de körvonalazódott egy másik megoldás: vállalhatná, me­nedzselhetné ezt a munkát maga a lakásszövetkezet, az­tán továbbvihetné a Kertváros­ban szép számmal meglévő lapostetős épületekre, .meg­szabadítva a lakókat a gond­tól és új otthonokat teremtve. Természetesen elindult ezen az úton. A városi tanács épí­tési osztályának munkatársai és a Pécsiterv tervezői is ked­vezően fogadták az ötletet, de javasolták, hogy az enge­délyhez szerezzen be olyan dokumentumokat, amelyek szerint a műszaki és parkolá­a forgalom volumene. A me­gyei forgalom országosnál kedvezőbb alakulásában főleg a szinte minden cikkcsoportra kiterjedő bevásárlóturizmus játszott közre. Az első hat hónap során összesen 549 lakás készült el a megyében, közülük mindös'- sze 33 létesült állami meg­rendelésre. Az általános iskolákban 6422 diák végzett. Döntő többsé­si lehetőségek megfelelőek. Például, amennyiben az ille­tékes minisztérium felmentést ad a rendelkezés alól, és megengedi, hogy az épület­hez szükséges parkolókat há­romszáz méteres távolságban építsék meg, akkor nincs akadálya a tetőbeépitésnek. A minisztériumban kiderült, amire Pécsett hivatkoznak, az a rendelet már megszűnt. Vi­szont annak idején nem az építési szabványoknak megfe­lelően tervezték és építették meg többek között a lépcső­házakat, amelyekből elmaradt a pihenő, így például egy esetleges tűznél, nem bizton­ságos a lakók gyors távozása. Ha a tetőtér is beépül, nyil­vánvalóan több lokóval, ez nagyobb gánd. Állítólag ez a megoldás jellemzi a kertvárosi négyemeleteseket. g ük továbbtanulásra jelentke­zett az iskolatípusok közötti hasonló megoszlásban, mint a korábbi években. Az előzetes adatok szerint gimnáziumokba 1464, szakközépiskolákba 1403, szaikmunkásképzőkbe 3120, egészségügyi szakiskolába 96, gép- és gyorsíró iskolába 127 főt vettek fel. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága Ha ettől eltekintenek, még mindig gond, hogy a házhoz megfelelő számú parkolót kell építeni. Ám parkolni csak oz épület telkén lehet. Csakhogy - ez szintén az egész lakó,- terület sajátja -, az épületek úgynevezett úszótelkeken van­nak, a házhoz tartozó telek­rész mindössze egy szűk jár­dasáv. Megvennék a házhoz a telket, ha lenne, aki elad­ja, de ma mindenki - lega­lábbis Onhausz .Péter igen alapos tapasztalata ez - vá- 'rakózó álláspontra ■ helyezke­dik ezekben a kérdésekben. Ezzel pedig egy olyan vállal­kozást raknak most félre, amely nemcsak a szövetkezet­nek, az egész városnak- ha­szon. Minden ilyen- épület lépcső- házában három lakás épülhet­ne, és megszabadulnánk. a beázó lapostetőktől. ( Gáldonyi M. összeomlott az a társadal­mi környezet, mely az iskolát körülvette. Következik-e, s va­jon mit Ígér a várva várt ön­állóság? Háromrészes sorozatunkban figyelemreméltó nézeteket is­mertetünk társadalomtudá­soktól, az ön'kormányzat-lsko- la pécsi tanácskozótáborban tartott előadásaik alapján. Miközben az iskola egy új­jászerveződő viszonyrendszer­ben találja magát, demokrati­zálódnak-e az intézményen be­lüli akaratképzési, döntésho­zatali folyamatok? Más szó­val, lesz-e az iskolában ön- kormányzat — pedagógus- és diákönkormányzat, avagy a kettő együtt? Nyilvánvaló, hogy nélkülük nehezen képzelhető el egy kollektíva tisztázott, eredmé­nyes működése, s mégis, ke­vés szó esik róla pedagógu­sok fórumain, az oktatáskuta­tók vitáiban - talán mert lét­rehozása és működtetése könnyűnek tűnik. A felvetett gondolatok hiányában a kér­dés tárgyalását sajnos el kei! ha la sztanunk . . . Jóval többet olvashatunk a diákönkormányzatokról, s amit erről az alábbiakban ismerte­tünk, az nem csak a tanár­diák viszonyt modellezi. Trencsényi László iskolaku­tató szerint a tanulók önkor­mányzatáról - újjítása szerint: közöskormányzásról - akkor beszélhetünk, amikor a diákck jogaikat önszerveződő, forma­lizált szervezetben érvényesí­tik. Ennek érdekében a diá­koknak - akár általános- vagy középiskolában .- társulniuk kell jogaik, érvényesítésére, s a tantestületnek ezt tudomá­sul kell venni. Ma csak formálisan — né-' hol az iskolavezetés utasítá­saira.— működő, esetleg sza­badidős szolgáltatósokat szer­vező „diákönkormányzatok" vannak, és csak az intézmé­nyek kis hányadában. A hely­zet tipikus: a tanárok, távol­tartják a diákokat az iskola láiolyamataitól, s így nem kell válaszolniuk érdekvédelmi fel­vetésekre, nehezebb problé­mákra. Pedig Domschitz Mátyás hu­mán technológus szerinte gye­rekek rendre létrehoznak in­formális és demokratikusan működő közösségeket, melye­ket — mivel nem illeszthető be az iskola merev, formalizált szerkezetébe — rendre felszá- mólnak, vagy formalizálnak, azaz taszítóvá tesznek. És itt már javában a fia­talok politikai szocializációjó­nál tartunk. Minthogy ennek gyakorlóterepei az iskolák, nem csoda - véli Kozma Ta­más könyvében -, ha a fia­talok ismereteiből éppúgy hiányoznak a demokratikus já­tékszabályok, mint tanáraiké­ból. A diákok viselkedésmintá't és beállítódásait egyfelől az eltúlzott tekintélytisztelettel le­het jellemezni, másfelől - en­Csütörtökig országszerte ki­alakítják a helyi tanácsok az egyéni választókerületeket a szeptember 30-i önkormányza­ti yálasztásokra. Ezzel kapcso­latban az MTI kérdésére Tóth Zoltán, a BM Választási Iro­dájának vezetője elmondta, hogy a törvény értelmében 10 ezer lakosnál nagyobb tele­püléseken kell kialakítani az egyéni választókerületeket. Eb­be a munkába a tanácsok bevonták a pártok és társay. dalmi szervezetek helyi képvi­selőit is. A 163 ilyen telepü­lésen összesen . 2128 választó- kerületet hoznak létre, ezek közül 414-et Budapest kerüle­nek ellentételezéseképpen - a váratlanul kirobbanó szélsősé­ges tekintélytagadással. Nor­ma- és szankciórendszerükben egyfelől a paternalizmus és az ezzel járó jogfoszotttság érze­te dominál, gyakori bűntudat­tal, kisebbrendűségi érzéssel, és az ezt kompenzáló agresz- szivitással. Az idézett szerző szerint, a frusztráció, a konfrontálódás jeleként az osztályokban el­szaporodtak az atrocitások, és eldurvult a tanár-diák viszonv, elterjedt a rejtett tanulói tel- jesítményVisszatartás. Ez a lap­pangó ellenállás a társadal­mi környezet formálásából va­ló kivetettségnek is szól. De vannak nyilvánvaló jegyek is. magánéleti válság felerősödé­se, depresszió, kábítószerezés, öngyilkosságok. Pál Tamás szociológus-ifjú- ságkutató is úgy gondolja, az iskola felelős abban, hogy oz autonóm és szuverén lét megtapasztalásához minimá­lisan szükséges mintákat, de még az öntanulás lehetőségét sem kínálja fel. A pedagógu­sok hatalma e tekintetben passzív hatalom, képesek meg­akadályozni, hogy a diákok aktív és felelős módon intéz­zék ügyeit. Pedig miközben a diákok részt vesznek saját életük ala­kításában, nemcsak önmagu­kat valósítják meg, hanem jö­vőbeni kiszolgáltatottságuk fe­nyegetését is nagymértékben csökkenteni képesek: birtoká­ba jutnak annak, mely a leg­inkább „értékesíthető" — az érdekfelismerés és oz ered­ményes érdekképviselet ké­pességének. S most zökkenjünk vissza zavaros, felszínes mindennap­jainkba, hol az iskola már rendkívül fontos politikai üggyé emelkedett — süllyedt. Horn György pedagógus szerint az iskolarendszer már reformál'hatatlan, s a válto­zást csak a szakma közössé­geinek önálló gondolkodása, öndeliniálása, a közösségek­ben meginduló építkezés hoz­hat. A helyzet roppant ne­héz: a pedagógustársadalom­nak mai, szétvert állapotában kell megküzdenie az autonó­miáért, amikor pártszempon­tok és pártérdekek drasztiku­san jelennek meg, nyílt, erő­teljes beavatkozások következ­hetnek, személyiségi jogokat horzsol miniszteri rendelet. Igen, tegnap kellett volna már a pedagógusoknak ki egyezni, stratégiát alkotni, erős jog- és érdekvédelmet kiépíteni, ma kell olyan poh- ti'kai erőikkel szövetséget Ke­resni, melyek a helyi társa­dalom intézményeinek önálló­ságát komolyan gondolják, s holnap kell az önkormányzat' képviselőtestületeket ráké iy- szeríteni a helyi konszenzusra. Mert a szakmaiság, az is­kola érdekei nem csorbul­hatnak. Mindnyájunk érdekében. teiben. A 10 ezer lakosnál na­gyobb településeken ezen kí­vül mintegy 2000 önkormány­zati képviselőt listán válasz­tanak meg. Mint ismeretes, a 10 ezer lakosnál kisebb településeken - »ezek száma 2926 - kislis- tás választás lesz, ami azt je*- lenti, hogy az egész' település egy választókerületet alkot. Végezetül arról szólt, hogy a Pénzügyminisztérium 200 mil­lió forint előleget nyújt a választások előkészítéséhez, mert a parlamentnek még nem volt alkalma megszavazni a költségvetéstől igényelt • 560 millió'forintot. A gazdasági helyzet főbb adatai a megyében 1990. 1. félév az 1989. 1. félév %-ában IPARI SZERVEZETEK a) A termelés volumene 85,5 A foglalkozattak száma 88,5 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR b) A saját építési-szerelési tevékenység értéke (összehasonlítható áron) 60,4 A foglalkoztatottak száma 82,0 MEZŐGAZDASÁG A szarvasmarha I állomány, db (az időszak vé- 93,0 A sertés | gén a nagyüzemi gazdaságokban) 105,7 A vágómarha, t 91,9 A vágósertés, t 89,4 A vágóbaromfi, t értékesítés 97,6 A tehéntej, 1000 I 95,5 KERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható áron) 99,5 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 97,3 vendéglátás 83,9 ruházati cikkek 136,1 vegyes iparcikkek 97,1 a) Az 50 főnél nagyobb létszámú ipari gazdálkodók adatai. b) A 20 főnél nagyobb létszámú építőipari szervezetek adatai. Lesznek-e új otthonok a lapostetők helyén? Hasznos ötlet, de nehéz megvalósítani Bozsó B. Kialakítják az egyéni választókerületeket

Next

/
Thumbnails
Contents