Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-15 / 133. szám

e tu Dunäntaii napló 1990. augusztus 15., szerda őség postájából Segítsünk a mozgás­korlátozottnak! 1968 óta mozgássérült öz­vegyasszony kérését tolmácsol­juk, aki tud segítsen: Budapesten az ORFI kór­házban javasolták, hogy ve­gyen magának torna-kazettát, hogy helyesen végezze a gyógytorna feladatokat. Azon­ban a kazettát hiába veszi meg, mert magnóra azóta sincs pénze. Kéri, hogy akinek van használható, felesleges magnetofonja és 500-1000 forintért odaadná, az írjon névvel, címmel ellátott levelet az Új Dunántúli Napló szer­kesztőségébe. Egy 31 éves, szintén rok­kantnyugdíjas édesanya szin­tén segítséget kér: 21 hóna­pos kisfiát szerény jövedelmé­ből egyedül neveli, kevés pénze jut gyarapodásra. A szőnyegei tönkrementek, nem tud televíziót, netán egy kis háromkerekű biciklit, vagy ha­sonló játékot venni a kisfiá­nak. Várjuk azok jelentkezé­sét, akik netán nélkülözni tudnák az általa remélt dol­gokat. A professzor emlékére 1988. július 17-én szomorú hir jár­ta be a várost, örökre eltávozott az élők sorából dr. Grastyán End­re akadémikus, egyetemi tanár, vi­lághírű tudós. A pécsi Nyugdíjas Szabad Egye­tem hallgatói a mai napig is hű­séggel őrzik szeretett professzoruk emlékét, szavait, erőt, reményt su­gárzó egyéniségének tükröző voltát. Ezért most, az évforduló alkalmá­val felidézzük felejthetetlen sza­vait: „Küzdeni kell az örömért, nehézségeket legyőzni. A játék teszi az életet elviselhe­tővé — tulajdonképpen a játék örömforrás. Játék lehet az öröm­mel végzett hivatásos munka és minden alkotás. Játék a versforma, a versírás megírásakor a nehézség leküzdése. Értelmes játék kell az emberiségnek. (Feszültségoldás.) Le­het a játék veszélyes is. (Drogos veszély, szenvedélyes játék. Szabá­lyok kellenek itt.) Az idegrendszer szempontjából fontos a nehézség leküzdése, ne következhessen be az emberi lélek megnyomorodása." „Ugyanazt a dolgot leírhatom prózában is, de ezeket a gondo­latokat sorokba rögzítve, versritmus­ba, legyőztem a nehézséget, és va­rázslatos szépségben jelenik meg a mondanivaló verses formában” - mondotta még, s valóban, talán •gy szebb is emlékezni áldott, cso­dálatos egyéniségére. . . . Vándorlásunkban mégis oly fontos, percek varázsa: reményt adó, átsegít sokszor tengernyi gondon, igaz szívből jött, emberi szó. Erre tanított nagyszerű lényed, egyszerűséged ■ fénye nekünk, nemcsak tudósként, emberként voltál, Örömöt osztva, együtt velünk . . . Hálás megemlékezéssel a Nyug­díjas Szabad Egyetem hallgatói ne­vében : Magyarné L. Gyöngyi Ügyintézés DÉDÁSZ-módra Kálváriánk még az év ele­jén kezdődött, amikor január végén az OTP-egyszámlánk ki­vonatának mellékleteként meg­küldött DÉDÁSZ-áram szám Ián a fogyasztásmérő állása az előzőhöz viszonyítva nem vál­tozott, a fizetendő összeg rub­rikája nulla forintot regisztrált. Azonnal jeleztem a DÉ- DÁSZ-nak, megnyugtattak, majd utánanéznek. Ebbe én noivul belenyugodtam, negyed éven keresztül semmi sem tör­tént, mígnem megérkezett az áprilisi számlakivonat: ugyan­úgy nulla összeget -jelzett. No­sza, telefon ismét a vállalat­nak, óm a válasz -is hasonló volt, majd utánanézünk. Ekkor már kezdtem türelmetlenked­ni, hiszen előbb-utább kijön a számla, és akkor sokszoros díjat követelnek majd tőlem. Újabb negyedév telt el anél­kül, hogy érdemben történt volna valami. Egyszer csak be­kopogott az óraleolvasó, s kiszámította, hogy közel 3500 forintnyi tartozásunk van, amit be kell ífizetnünk záros határ­időn belül, de — tette hozzá részletfizetést kérhetünk. Fogtam a leolvasótól kapott jegyzéket, mentem a DÉDÁSZ ügyfélszolgálati irodájába, a Rákóczi útra. Igen ám, de ott közölték, hogy a 'Malomvölgyi úton, a DÉDÁSZ-központban keressem Varga Margitot, mert ő az áraleolyasók 'főnöke, és esek ő adhat részletfizetési kedvezményt. Megkerestem, nagyon kész­séges volt, ismeri a témát, sajnos, egy megbízhatatlan dolgozójuk volt az Éva utcá­ban az óraleolvasó, elismerik a hibájukat. Mondom, átla­gosan 800-900 forintot szok­tunk fizetni kéthavonta, hogy ne legyen túl nagy teher az esedékes mostani díjfizetés mellett, hát szíveskedjen leg­alább -négy havi kedvezményt adni. Ö erre azt válaszolja, hogy maximum három hóna­pot áll módjában engedélyez­ni, mert én január óta hasz­nálom a DÉDÁSZ pénzét - holott OTP-egyszámláról egyen­lítem, nem én használtam, legfeljebb az OTP —, sőt in­gyen használtam az áramot - én nem kifogásoltam volna, ha az OTP-egyszámlán mind­két alkalommal megjelenik az áramszámla is —, egyszóval, majdhogynem ón vagyok a hi­bás — bár ők elismerik hibá­jukat. Szó szót követett, végül be­lenyugodtam, hogy három ha­vi részletben kiegyenlítem tar­tozásunkat. Hozzátéve, mindez engem ér hátrányosan, hiszen két alkalommal duplán fogok DÉDÁSZ-számlát fizetni: az OTP átutalási egyszámlán jön a következő kéthavi számla, és postautalványon fizethetem az elmaradást. Ezek után felajánlotta, hogy döntsék a három részlet nagy­ságáról, ami felettébb kedve­ző számomra. Elővett három zöld színű postautalványt, ki­töltött egy csekket, amit most kellene befizetni. Kértem, tölt­se ki mindjárt a másik kettőt is. És erre kaptam az újabb mellbevágó szólamot: a má­sik két csekket csak akkor ka­pom kézhez, ha az elsőt be­fizettem, a feladóvevényt visz- szavíve bemutatom I Nos, ez már sok volt, hi­szen ezek szerint bűnözőnek nézik az állampolgárt, nem hisznek neki, hogy saját érde­kében befizeti a nem is az ő hibájából eredő, egyszerre je­lentkező áramdíjat! Ennyire bürokratikus még mindig az ügyintézés, ennyire tartják megbízhatónak jogállamunk­ban, demokráciában az egy­szerű állampolgárt! Az a szegény kis nyugdíjas jutott az eszembe, aki hason­ló kálvárián megy át: a Ma­lomvölgyi út 2-ből még el­megy a közeli postahivatalba - a helyszínen nem lehet be­fizetni - egy újabb autábusz- szal, aztán vissza. Remélve, a DÉDÁSZ tud alkalmazni egy megbízhatóbb óraleolvasót, hogy ne tegyék ki az embert ilyen tortúrának, mert ha mindezt nem gépkocsival te­szi meg az ember, bizony, ki­vehet egy nap szabadságot. Mindez 1990. júliusában tör­tént Magyarországon, itt, Pé­csett. Bosznay Pál, Pécs, Éva u. 7. Ilyen vendéglátást még sehol sem kaptam Az elmúlt napokban a pé­csi Rózsadombon volt dolgom. Most jártam ott először, gon­doltam szétnézek egy kicsit. Sétám közben egy vendéglátó üzletbe tértem egy kávéra. Kérésemre, a rendkívül ked­ves szolgáló hölgy hellyel kí­nált mondván, hogy rögtön készíti a kávét. Már ez a fo­gadtatás is meglepő volt, de igazán akkor ért a megle­petés, amikor a finom kávét inni kezdtem. Ehhez nem va­gyok hozzászokva. Azt kell mondanom, hogy ilyen finom kávét, kedves mosoly és pár kedves szó kíséretében még sehol sem kaptam. Bár ennek kellene termé­szetesnek lennie, de még min­dig azon lepődünk meg, ha ilyen kiszolgálásban részesü­lünk. A „KITTI" büfében dolgozó felszolgáló hölgy kedvességét, a minőségi kávét a figyelmé­be ajánlom minden, a ven­déglátásban, kereskedelemben dolgozónak, hogy így is lehet — a vendég megelégedésére — kiszolgálni. dr. Sipos Tibor Városvédő őrjárat Van hol vásárolni az időseknek Megfelel a valóságnak a hír, hogy a pécsi Tettye utcai élelmiszerbolt működésének egyik akadálya a WC hiánya is. A bolt bezárására azonban közvetlenül nem ez a körül­mény adott okot. Az ingatlan magánszemélyek tulajdonában áll, akik közül Novák József Pécs, Virág u. 3. alatti lakos­sal részvénytársaságunk meg­állapodást kötött a bolt for­góeszközeinek átvételével kap­csolatosan azzal a céllal, hogy a bolt bezárását köve­tően ott magánkereskedést nyithasson. Úgy véljük, hogy a jövőben a helyi lakosság vásárlási le­hetőségének megteremtése a tulajdonosok kezében van. ÉLKER. Rt. Igazgatósága Vállalatunk Pécsett, a Virág u. 21. alatt üzemeltet egy ve­gyes élelmiszer üzletet. Ezt az egységet pár éve alakítottuk át, illetve bővítettük a lakos­sági igényeknek megfelelően. Néhány hete, a Tettye utcai bolt bezárása miatt, szünnap nélkül — tehát hétfőn is - üzemel egységünk az idősebb vásárlóink érdekében, hogy friss kenyérhez és tejhez jut­hassanak. A híresztelések ellenére nincs szándékunkban az egy­ségünk megszüntetése, illetve bezárása. Takó Ferenc kereskedelmi főosztvez. Baranya Megyei ZÖLDÉRT Sokszor valaminek a hiánya is sokat mond, rávilágít nyeg­leségünkre, nemtörődömsé­günkre. Pedig csak egy kis jó­akarat kell hozzá, egy kis odafigyelés, egy kis munka, és máris megszüntethetnénk ezt a néhány kis, de kellemet­len hiányosságot. A Várady Antal utcában cserkészvén akadt meg a sze­münk ezen az alább közöU, két bosszantó jelenségen. Az elsőnél - közel a szállodaköz­höz - az utcanévtábla hiány­zik, és így a falon ennek a helye éktelenkedik, a másiknál pedig lejjebb a vendéglő ki­írása a hibás. Ez utóbbira rátérve sajnál­kozva állapíthatjuk meg, hogy a mai korban sajnos nem ke­nyere a vendéglőtulajdono­soknak a reklám. A „régi szép időkben" minden tulajdonos adott magára, érthetően kö­zölte a vendéglő nevét, nem téve ki az arra járót „bar- kochbázásnak”. S hogy ne es­sünk a „reklámozás bűnébe", nem közöljük a „helyes meg­fejtést", inkább a tulajdonos törje a fejét . . . Az utcanévtáblára vissza­térve pedig sajnálattal álla­pítjuk meg, a városnak nem mindig érdeke, hogy az erre- járók el is Igazodjanak az ut­cákon. Saináljuk . . . Csernus Ferencné, Vaigert György, dr. Vargha Dezső Packázik a híivatal?! A PIK kezelésében levő ga­rázsok körül - úgy tűnik — nem akarnak elsimulni a hul­lámok. A meszesi Fekete gyé­mánt és Szeptember 6. téri garázsok bérlői februárban, sok aláírással ellátott bead­ványban kérték a bérlemény tulajdonosától, a Pécsi Váro­si Tanácstól a PIK által elha­nyagolt, romos állapotban le­vő garázsok bérleti díjának, az 1985-ben kelt MT és ÉVM számú rendeletben „ .. . külö­nösen kedvezőtlen műszaki ál­A szerzői jogokat védik Rab Ferenc ugyancsak rosszkedvűen ülhetett le a rádió mellé azon a pénte­ken, amikor a vendéglős­sel együtt hüledezett, hogy a Szerzői Jogvédő Hivatal a vendéglőben rádióhaszná- 'Icrtért jogdíjat számít fel, ami naponta 35-től 45 fp- rintig terjedhet. Magam is hüledeztem, amikor a nyári hőségben, Siófokon, állva fogyasztott ásványvízért 17 forintot kért tőlem a kiszolgáló. Bizo­nyára nehéz hozzászoknunk, hogy a piacgazdaság ki­alakulásával mindennek az árát meg kell fizetnünk. így van eZ a szerzői mű­vek felhasználása esetén is. Nem tudom, miért feltéte­lezte, hogy csak az élőze­ne után illeti meg díjazás a szerzőket. Miért ne illet­né meg, ha a rádiómű so­rokban használják fel mű­veiket? Különösen Igaz ez az olyan rádióműsorok esetén, amelyek elsősorban zenei programokra épül­nek, mint a Rádió Danu­bius, vagy a Calypso Rá­dió. Jól gondolta, a Rádió fizet sugárzási díjat a szer­zőknek. Ez azonban nem jogosít fel senkit nyilvános zenehasználásra, vagyis olyan helyen történő zenci- tetésre, amely a családi­asság körét meghaladja. A vendéglőkben elhelye­zett készülékek esetében éppen arról van szó, és ezt a szükségletét a vendéglős csak a nyilvános előadási jog megszerzésével elégít­heti ki. A rádió, vagy a televízió egyrészt informá­cióval 'lát el, de köz zen szórakoztat is. A jogdíjac mértékét egy tarifatáblázat tartalmazza, ennek ismere­tében az üzletvezető eldör- ti, megéri-e neki, hogy az üzletben bármilyen módon - rádión, televízión keresz­tül - zenét használjon fel, aimely bizonyos formában üzleti tevékenységét is se­gíti. A tarifatáblázat sok szempontból differenciál, de a ma gombamód szaporo­dó üzletek sokaságában így is van olyan eset, ami :or nem alkalmazzuk a díjtéte­leket mereven, és bizony, engedményeket adunk, mű­vel nem a zenéltetések be­szüntetése, hanem a szer­zői alkotások jogszerű (el­használása a célunk. Szerzői alkotásokat vé­dünk. Munkánkhoz tartozik az is, hogy a zenefelhasz­nálást ellenőrizzük. Ez nini szégyelmivaló munka, ame­lyet leselkedve kellene vé­geznünk. Mint ahogy nem azonos a gátlástalanul üzérkedő kalmórkodás és a tisztességes üzletkötés sem. A szerzői alkotásokkal még ha nem is nagy mű­ről van szó - lehet gátlás­talanul üzérkedni. Azért gondoltam, hogy rosszkedvűen ült a rádió mellé, mert cikkével sike­rült jó néhány zenét fel­használó üzletvezető jogta­lan felháborodását a Hiva­talunk iránt felkelteni .. ■ Pyka Józsefné Szerzői Jogvédő Hivatal lapot" kitételnek megfelelő 50 százalékos mérséklését. A tanács arra hivatkozva, hogy a kejZelői jog mellett a tulajdonosi jog gyakorlását is átengedte a PIK-nek, a bead­ványt szinte kommentár nél­kül az ingatlankezelőhöz to­vábbította. A PIK, nem tudni, mi okból, ad acta helyezte. Áprilisban a tanács végre­hajtó bizottsága, élve a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek bérleti díjának akár 100 százalékos emelésére is lehe­tőséget adó rendeletben leír­takra, a tulajdonosi jogot visszavonva, és a jólelkűségét bizonyítandó, e területre csak 25 százalékos emelést rendelt el. Májusban megelégelve, hogy a mérséklésre beadott kérel- mürfkkel érdemiben senki nem foglalkozik, felkerestük dr. Ku­tas Éva - akkor PIK igazgató- helyettest. Elmondtuk indoka­inkat, amelyeket figyelembe véve ígéretet tett az 50 szá­zalékos mérséklés megadásá­ra. A megbeszélésen részt vett a PIK üzemeltetési osztá­lyának vezetőié is, aki ezt kö­vetően a helyszínen győződött meg a garázsok állapotáról és több személy jelenlétében ki­jelentette: a kérésünk jogos, de ezt a főnökeivel meg kell beszélnie. Másnap (és ez csak később derült ki, hogy a dol­got senkivel nem beszélte meg) közölte, csak a 25 szá­zalékos mérsékléshez járulhat hozzá, vagyis az eredeti álla­potot állítják vissza, mert a pénzügyi helyzetüket rendítené meg az 50 százalékos mérsék­lés. Természetes, ez számunk­ra nem volt elfogadható, de átmenetileg tudomásul vettük. Arra is tettem javaslatot (bár ne tettem volna, akkor most nem kellene a bérlőtár­saim előtt blamálni magam), hogy a postaköltségek mér­séklésére nem kell minden bérlőt külön levélben erről ér­tesíteni, elég, ha a befizető­helyeket és az átutalási be­téttel rendelkezőknél az OTP tudomására hozzák, illetve vállaltam, akivel találkozom, annak szóban elmondom ezt a tényt. Arra nem számítottam, hogy ennél a vállalatnál, képlete­sen mondva, „A farok csóvál­ja a kutyát”. Mert az üzemel­tetési osztályvezető utasítását is felülbírálva, a megyei ház- kezelőség vezetője június vé­gén írásban közölte velem — a beadványon az én nevem szerepel, mint a kétszáz bér­lőtárs közös képviselője —, hoqy ,,. . . szíveskedjék a bér­lőkkel közölni, hogy szemé­lyesen, egyénenkénti kérelem alapján kerül elbírálásra a 25 százalékos bércsökkentés megadása, abban az esetben, ha a bérelt aarázsra bérleti díi, illetve áfa-hátralék nem áll fenn. A csökkentést a ké­relem benyújtásától tudjuk fi­gyelembe venni." Azt hiszem, nem kell kom­mentár. Azt azonban ió lenne tudni, hoav az áorilistól befi­zetett többlet bérleti díi visz- szafizetésére, vagy bérbeszá­mításra ki adhat utasítást, és ki fogja azt végrehajtani? Traj Ferenc, Pécs, Tolbuhin út 57.

Next

/
Thumbnails
Contents