Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-12 / 130. szám

Egy zseni Kaposvárról Hogyan legyünk milliomosok? Szorgalom is kell Nevezhetjük-e zseninek azt, aki huszonhárom éves korá­ban kandidátusi fokozatot sze­rez o matematikai tudomá­nyokból? Talán igen. S ne­vezhetjük-e zseninek, aki hat­hét labdával zsonglőrködik, s világszámot produkál? Bizony­nyal igenlő erre is válaszunk. S végül nevezhetjük-e zseni­nek azt, aki tizenkét nyelvet beszél, köztük a japánt, kína­it, koreait? Gondolom, erre is igen a válaszunk. De minek nevezzük azt, aki mindezt egy- személyben megtestesíti, mi­ként a kaposvári születésű Franki Péter?- Kezdetben bizonyára van szerepe a tehetségnek, ám később már a szorgalom és az ambíció számít. Van egy folyamat az elsajátítás útján, melyen mindenkinek át kell vergődnie. Egy nyelv esetében például meg kell tanulni a szókészletet, a nyelvtani rend­szert - mondja erről Franki Péter.- ön az iskolában lehetsé­ges volt?- Azt hiszem, igen. Tizen­négy éves koromban a tévé matematikai versenyének győz­tese lettem. Akkor az ország legjobb gimnáziumába hivtak továbbtanulni - o fővárosi Fazekasba —, de szüleim azt akarták, hogy itthon marad­jak.- Utólag bánja?- Semmiképpen. Bizonyára jobb matematikus lettem vol­na, ám rosszabb zsonglőr. Nem szerencsés dolog az, hogyha az ember szakbarbár.- Ha már a zsonglőrködés- nél tartunk, árulja el, hogyan jutott ez a „szakma" eszébe?- Egyetemi éveim alatt al­bérletben laktam Budapesten. Egyszer valamilyen ok miatt lakótársammal - mert éppen nagyon sok almánk volt — zsonglőrködni kezdtünk. Aztán kiderült, hogy nem vagyok ügyetlen a dologhoz. Azóto természetesen sokat finomo­dott a stílusom, mert itt nem a labda mennyisége számít. hanem az: miképpen van föl­építve az előadás.- ön 1979-ben — huszon­hét évesen — elhagyta az or­szágot. Miért?- Akkor már egyre többet kellett külföldre utaznom, egyetemekre kaptam meghí­vást. Mindig hatalmas tortúra volt az útlevél megszerzése. Nem is beszélve arról, hogy mig társaim gondoltak egyet, s a hétvégét Párizs helyett mondjuk Brüsszelben töltötték, én — mivel magyar voltam, ví­zum nélkül - otthon kuksol­tam. Magyar állampolgársá­gomat azonban soha nem ad­tam föl, s másikat soha nem vettem föl.- Ügy tudom, most Japán­ban él.- Igen, kétéves meghívá­som van a tokiói Keió egye­temre. De állandó lakhelyem Franciaország. Nyaranta pe­dig az amerikai Bell Társa­ságnál dolgozom New York­ban. Természetesen Franki Péter nem engedheti meg magá­nak, hogy az interjú ideje „holt idő" legyen, míg be­szélgetünk is, labdákat forgat kezében. Igaz: egy pillanatig nem érezhettem, hogy a lab­dákra figyel, s nem rám. Eh­hez is bizonyára kell tehet­ség. Igaz, Franki Péter ennek bővében van. Varga István Pénzkeresés ágyból - Óriási üzlet szexparfümmel - Megvehető professzorság Kit ne érdekelne, hogyan tehet szert gyorsan, könnyen, kacagva több millióra? Ki ne szeretné, ha pénzt keres­ne még akkor is, ha alszik? Ha taxi hozná-vinné, ha csak a sarki boltig megy is? Ha két kanállal ehetné a tejszínt? Végre-végre sokak álma tel­jesülhet, hiszen vagy egy cég, mely ígéri, hogy mindazok, akik velük dolgoznak, játszva tartozhatnak a gondtalanul élők sorába, függetlenséghez, anyagi biztonsághoz juthatnak ravasz, de legális pénzügyi trükkökkel, százezres bevétele­ik lehetnek örvendetesen gyor­san. Az álmokkal azért csín­ján kell bánni, mert - mint a csábító ajánlatból kiderül —. a siker csak azokra talál, akik vállalkoznak, és elkerüli mindazokat, akik csak álmo­doznak . . . Az INFO-Service informáci­ós és reklámügynökség veze­tője és szellemi szülőatyja a 35 éves, Nyugat-Németország- ba házasodott üzemszervező agrármérnök, Horváth István. Csodás lehetőségeket sejtető hat tagú vállalkozása 1989. november 1-jétől dolgozik, el­sősorban a keleti országok, Csehszlovákia, Lengyelország, az arab országok, de főként Magyarország számára. Hirde­tései olvashatók a magyar la­pokban. Hazai vállalkozó szel­lemű érdeklődőknek harminc bombaötletet gyűjtött csokor­ba, s azoknak, akik elküldik a márkát vagy a forintot cí­mére, információs csomagokat szállít, melyből ki-ki megtud­hatja, hogyan szerezhet kettős állampolgárságot, hogyan tűn­het el nyomtalanul, vagyis: miként lehet az egyéni intim szférának olyan látszatot ad­ni, mintha feltűnés nélkül a levegőben felszívódtunk volna. De kaphatók itt tippek arra, is, hogyan lehet ágyból pénzt keresni (nem az ősi mester­ségre gondolnak, ahhoz kü­lönben is elég az önerő), és biztosan sokakat érdekelne az az az ellenállhatatlan vonzerőt adó szexparfűm, melynek for­galmazásával óriási üzlethez jut a kereskedő. (Hogy ez a készítmény voltaképp milyen, nem sikerült megtudnom, Hor­váth úr, mint mondja, nem használja, nem szorul rá . . .) Nem lehet mindent felsorolni, az azonban kiderült, hogy vannak slágertippek . . .- Külföldi munkavállalás, az olcsó külföldi bevásárlási for­rások, a maradékáru-beszerzé- si útmutató iránt nagy az érdeklődés, de sok vállalat kéri a milliókat hozó reklám­fogások, az 1300 ipari- és gazdasági reklámszöveg-gyűj­teményét is.- Honnan szerzi az ötlete­ket?- Sok külföldi reklámügy­nökség tagja vagyok, de ma­gunk is kidolgozunk témákat, összesen van vagy száz belő­lük, de mindig keresünk újab­bakat az igényekhez igazítva őket.- Én azért egy kissé gya­nakvó vagyok, bevallom őszin­tén, az a példa jut eszembe, amikor egy Irancia úr csal­hatatlan módszert ajánlott az idősebb hölgyek számára ar­ra nézvést, hogyan lehet mel­lük formásán előreálló. A höl­gyek fizettek, mint a katona­tiszt, s végül azt a gyógymó­dot kapták: álljanak négykéz- lábra . . . — Mi mindenkinek elküldjük az egyes témára készült infor­mációs csomagot, akár után­véttel is. Magyarországon fo­rintért lehet fizetni érte egye­lőre. Van, aki megrendelte mind a harminc tippet, van, aki másodszor-harmadszor is ír. — És legalább kedves han­gú köszönőlevelet? — Hát a sikert mi nem tudjuk garantálni, mindenkinek magának is tennie kell az ér­dekében. Itt nem egyik pil­lanatról a másikra lesz valaki gazdag, az ötlet csak a kiindulá­si pont lehet, az első lépés se­gítésére. Valaminek a fejben is kell lenni, no, és a sze­rencse sem mellékes. — Az a benyomásom, né­melyik bombaüzlet nagyon is határeset az ügyesség és a csalás között. . . — Nem, saját ügyvédem van, aki mindegyik ajánlatun­kat átnézte. Nincs ilyen ve­szély. Mindenki a saját fele­lősségére használja fel a ka­pott lehetőséget, ha például konzuli, szenátori, püspöki vagy professzori címet vesz, és azzal visszaél, neki, kell elszámolnia a büntetésvégre­hajtással. Vajon milliomos-e már Hor­váth István, aki másoknak könnnyed és elegáns módsze­reket javall a pénztárca sú­lyosbítására? — Hogy milliomos lennék, az erős túlzás, mindesetre megélek az üzletből. Bárcsak én is elmondhatnám ugyanezt. Lehet, hogy a vé­gén még Horváth úr lottó- trükkjéhez folyamodom, mely­ből talán megtudhatom, mi­képp lehet mindenféle befek­tetés nélkül játszani, mindig csak nyerni, sohasem veszíte­ni ! Hodnik 1. Balatonfenyvesen a Baranya megyei volt KISZ tábor területén modern üdülőtelep kezdte meg működését az idei szezonban Fotó: Läufer László Radio mellett, Szomorú vagyok, amiért a tévé hét eleji legjobb mű­sora nyári szünet miatt el­maradt, tekintettel arra, hogy a Tisztelt Ház képviselői jól megérdemelt szabadságukat töltik. Rájuk is fér a pihe­nés, még azon az áron is, hogy a honatyák-a nyák kö­zül legkedvencebb szemé­lyiségeit egy időre mellőzni vagyok kénytelen. Önök bizo­nyára csodálkoznak, hogy a rádiós jegyzetet a tévével kezdem, de nálam — már bevett szokás szerint — mind­két készülék bekapcsolva, „beüzemelve" kezdi a na­pot, miközben az újságokat olvasgatom, így aztán egy­szerre háromfelé figyelek — nem mondom, hogy fene- nagy sikerrel. így például fölöttébb elképedtem, ami­kor a tévériportban egy fia­tal férfi valamiféle új isko­láról beszélt, amely egy budai családi házban kezdi az idei oktatási évet szep­temberben. Maximum tizen­öt-húsz diákot fogadnak, ti­zenöt év körülieket. Az ok­tatási módszerek merőben újak, mondhatnám, kísérle­ti jellegűek. Annyi biztos, hogy nagyon okos gyerekek számíthatnak csak a felvé­telre, de főleg akkor, ha a papa és a mama bátran megnyitja pénztárcáját. Ugyanis a magas szintű ta­nítást meg kell fizetni. A tandíj — havonta! - 10 ezer forint. Ezen a riporternő is elcsodálkozott, meg is kér­dezte, nem sok-e ez egy kicsit, mire az iskolaigaz­gató elmondotta, van már ehhez hasonló, szintén ma­gániskola, ahol ugyan mind­össze háromezer forint a havi tandíj, ám 100, azaz százezer forintot évad- ekdéskor be kell fizetnie a szülőnek, hadd okosodjék a gyerek ... Egyébként - most kapaszkodjanak meg! - máris túljelentkezés van az említett iskolákba. Hát, hiá­ba, ugye, a szülő mindent megtesz a gyermekért. Gon­dolom, a legnagyobb tolon­gás a külvárosi melóscsaló- dok körében tapasztalha­tó .. . Ugye. A rádió hírt adott a volt háztulajdonosok szövetségé­nek megalakulásáról, amely­nek egyik alapító tagja nyi­latkozatot is adott a ripor­ternek. Eléggé emelt han­gon követelte, hogy ne csak a földet adják vissza haj­dani tulajdonosoknak, ha­nem a városokban, ezúttal a fővárosban az öreg bér­házakat is. A szocreál film­művészet jóvoltából az el­múlt évtizedekben megis­merhettük a budapesti szab­vány proli-'bérházakat, há­rom-négy emelettel, belső függőfolyosókkal, szobc- konyhás lakásokkal, sok eset­ben emeletenként közös vé­cével, fürdőszoba „óné”. De nemcsak filmen - ahol per­sze, a házmester és a ház- tulajdonos a lakók réme -, hanem ilyen épület még szép számmal akad Pesten, talán nagyobb vidéki váro­sokban is. Ezekre a bérhá­zakra a mindenható Ingat­lankezelő vajmi kevés pénzt fordított, némelyiknek erké­lye vagy lépcsőháza évtize­dek óta föl van dúcolva. Nos, az említett szervezet képviselője elmondotta, hogy legutóbb négy ilyen bérház egyetlen volt tulajdonosa jelentkezett náluk, belépve a szövetségbe, s mintegy megkezdve harcát tulajdon­jogáért. Öt is megértem, el­végre négy bérház mégis­csak valami. Ám ha vissza­kapja, nyilván kőművesekért kell szaladnia, hogy az épületeket helyrehozássá. Ehhez viszont a (óillanatnyi — bár még gyakran és az elviselihetőség határáig emelt - lakbér összege sem elég, a költségeket illetően. Mi lesz a következő lépés? Fölemeli a lakbért. Aki pe­dig nem fizet, azt majd ki­lakoltatja. Mint a filmek­ben: a cucc lent az udva­ron, káromkodó apuval, szi­pogó anyuval, nyafogó gye­rekek körében. Mint a fil­men. Mint régen. Van gond elég. Hogy mást ne mondjak, a Malévnál is. Az új ve­zérigazgató elmondotta, hogy komoly változtatásokat kíván bevezetni a vállalat­nál. Szeretné, ha egyéni vezetési stílusához alkalmaz­kodnának az alkalmazottak. Néhány hete, hogy beiktat­ták, de — amint mondotta- a vállalat vezetői garni­túrájából négy személytől már megvált. (Kiderült, hogy nem tudnak alkalmazkod­ni?) A riporter mondja ne­ki, ez a merész kezdet, min­den bizonnyal szorongással tölti el a vállalat többi dolgozóit. „Nem is baj, ha kialakult bizonyos feszült­ség!" — így áz új vezér. Vagyis a félelem. Nem baj — szerinte. Eszembe jut. hogy a hatalom néhány hó­napja hogyan „nyugtatta" meg a közvéleményt: nem lesz B-listázós, csupán a minisztereknek és a minisz­terhelyetteseknek kell íren- niök.. . ami egy kormány- változásnál érthető is. No, igen. No igen... Egykor földrészeket r ■ .tf érintő járványokat okozott jön-e a kolera? Leggyakrabban az ivóvíz ferjeszH A karantén-betegségektől ma is okkal tart a világ. A rettegett fekete himlő legyőzé­se után még mindig maradt 5 olyan — a sárgaláz, a visz- szatérő láz, a kiütéses tífusz, a pestis és a kolera - ame­lyek bizonyos körülmények kö­zött megelőző és védő intéz­kedések nélkül rengeteg em­bert fertőzhetnének meg. Egy-egy fertőző betegség or­szághatárokat is átlépő jár­vánnyá dagadásának veszélye napjainkban ugyan kicsi, de a behurcolás nem kizárható. Mostanában két országból is kolera megbetegedésekről ér­keztek hírek. A déloroszországi Sztavropolban a nyári nagy eső­rések megrongálták a csator­nahálózatot, melyek következ­tében megfertőződött a helyi kemping forrásának a vize. Jú­lius végére ötvenen beteged­tek meg. Romániában au­gusztus elején már nemcsak a Dunadelta közelében levő Tulceában, hanem az ország más részein lakó 6 személyen is diagnosztizálták a beteg­séget. E hírek hallatán kérdeztük dr. Herényi Sárát, a Baranya Megyei Köjál járványügyi fő­orvosát a koleráról, mint fer­tőző betegségről, illetve arról, hogy mit jelentenek a megbe­tegedésről érkező hírek a jó - ványügyi szolgálatnak. — A kolera egykor hatal­mas, földrészeket is érintő jár­ványokat okozott. Napjaink­ban csak bizonyos, meglehe­tősen alacsony higiénés szin­tű, elsősorban trópusi, szub­trópusi, ázsiai, afrikai orszá­gokban honos. Kórokozója egy 3-4 mikron hosszú, spirál alakú vibrió, amit a baktériu­mokhoz lehet sorolni. A fer­tőzött ember tünetei tipikus bélrendszeri tünetek: hasme­nés, hányás jelentkezik, a széklet a fövő rizs levéhez ha­sonlít. A beteg a nagyfokú folyadékveszteség miatt ki­száradhat. A kolera terjedési módja azonos a többi bélfer­tőzéssel. Leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. Napjainkban azonban sokkal enyhébb lefo­lyású, s az időbeni diagnosz­tizálás, intézeti kezelés ered­ményeként elkerülhető a sú­lyos kimenetel. A veszélyét nem szabad lebecsülni, s mi­vel a behurcolás nem zárható ki, mi is igyekszünk figyelem­mel kísérni a szomszédos or szágokban előforduló megbe­tegedéseket. A kolera elterjedése első­sorban az adott ország higié­nés szintjén, felkészültségén múlik. Magyarországon évtize­dek óta nem volt igazolt kolera­megbetegedés és a jelenlegi in­formációink szerint hazánkban sincs. Ugyanakkor nagyon fontos, hogyha valaki a fertő­zött területeken járt, vagy on­nét érkezettel találkozott és az ismertetett tüneteket észleli, azonnal lorduljon orvoshoz. Ha pedig mostanában utazik ezekre a helyekre, akkor csak palackozott üdítőt fogyasszon, gyümölcsöt ne egyen, étkezés előtt és WC-használat után feltétlenül mosson kezet, ivó­vizet - fogmosáshoz is - csak leiforralás után használjon. Védőoltást tudunk adni, azon­ban meg kell mondanom, hogy a hatása csupán 40 szá­zalékos, ennél jobb oltóanyag jelenleg nincs. A védőoltást a pillanatnyi helyzet alapján sem tartjuk indokoltnak. T. É. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents