Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-07 / 94. szám

1990. július 7., szombat uj Dunántilli napló 5 Befejezte munkáját a pedagógiai nyári egyetem Tíz eredményes nap Tíz napig adott otthont a II. Pécsi Pedagógiai Nyári Egyetemnek az Apáczai Ne­velési Központ, ohol tegnap, barátias körülmények között fejeződött be .az idei talál­kozó. A majd százhetven pedagógus az ország külön­böző óvodáiból, általános is­koláiból és néhány közép­iskolájából érkezett, hogy a hazai és külföldi előadóktól az alternativ pedagógiákról szerezzen új értesüléseket. Az Országos Pedagógiai In­tézet és az ANK közös kez­deményezése nyomán tavaly megindult nyári egyetemi munka idei második for­dulójára Kanadából, Hol­landiából és Nyugat-Német­országból is jöttek előadók, és az első néhány nap elő­adásai alkalmával szó volt a Freinet, a Waldorf, a Gor­don-féle pedagógiák és a Jena-koncepció mellett a saját élményű tanulás ma­gyar kezdeményezéseiről >s. Ez utóbbinak külön érde­kessége, hogy létrehozói mindannyian a tavalyi pécsi konferencia után szerveződ­tek egyesületté, és azóta is folyamatosan dolgoznak együtt. A tegnap befejeződött ta­lálkozó külön értékeként emelte ki Horváth Attila, az OPI munkatársa, hogy vég­re olyan együttes munkában vehettek részt a magyar pe­dagógusok, melyben kézzel­fogható, gyakorlati ismere­teket, tudást is szereztek az egyes elméletek konkrét megvalósulására és meg­valósíthatóságára vonatko­zóan. Mindez különösen fon­tos akkor, ha tudjuk, hogy nemsokára minden eddignél szélesebb körben lesz lehe­tőségük a pedagógiai intéz­ményeknek arra, hogy saját maguk szervezte rendben, önállóan kidolgozott prog­ramok alapján alakítsák át a hazai iskolarendszert. A II. Pedagógiai Nyári Egye­tem vitathatatlan sikere mel­lett szólni kell a kezdem;- nyezés jövőjét fenyegető té­nyekről is, hiszen már az idei rendezvényekhez is fe­leannyi pénz állt rendelke­zésre, mint a tavalyi első­höz, továbbra is szükséges lesz tehát, hogy a minisz­tériumi támogatás mellett ebbe a programba bekap­csolódjanak a megyei pe­dagógiai intézetek, nem be­szélve a házigazda megyé­ről és városról. Csatatér békeidőben Helyszíni bejárás a Kiskunsági Nemzeti Parkban A belvárdgyulai elágazásnál Megszépült és újra megnyílik a Csabagyöngye étterem Harmincmillió forintos kárt föltételeztek, ám csupán az utóbbi fél évtizedben ennek sokszorosa keletkezett a Kis­kunsági Nemzeti Park európai hírű ősborókásában az itt ál­lomásozó szovjet csapatok hadgyakorlatai nyomán. Erről a helyszínen tájékoztatták pén­teken a sajtó képviselőit, akik végigkísérhették a Honvédelmi Minisztérium és a Környezet- védelmi Minisztérium illetéke­seinek terepszemléjét a bó- csai és orgoványi határban. A bejáráson részt vettek a Kis­kunsági Nemzeti Park szak­emberei és a Szabad Demok-1 ráták Szövetségének néhány képviselője, köztük Demszky Gábor. A Kiskunsági Nemzeti Park több mint egytizedén, három­ezer hektárnál nagyobb terü­leten volt tapasztalható nagy­fokú környezetszennyezés, kör­nyezetkárosodás. A szovjetek a kijelölt lőtéren kívül, annál legalább háromszor nagyobb területet használtak. Számukra nem engedélyezett természet- védelmi tájakon törtek utat, dózeroltak el buckás erdőket, illetve emeltek máshol hegy- nyi dombokat. A terepen ton­naszám szétszórt szemétben föl nem robbant lőszer is van; a szemle résztvevői különö­sebb keresés nélkül, a lőtéren kívül találtak tüzérségi gyújtó­szerkezeteket. Mint arról a je­lenlévők meggyőződhettek: a bejárás napján a szovjet ka­tonák is megkezdték a tiszto­gatást. Ami különösen ag­gasztó, hogy nem lehet tudni, mi van az eldózerolt felszín alatt, a lebetonozott helyeken. Tájvédelmi, természetvédel­mi területen nincs helye lő­térnek, katonai objektumnak. Ezt jelentették ki egybehang­zóan Demszky Gábor, Miklós Gyula ezredes, a Honvédelmi Minisztérium és Illés Zoltán államtitkár, a Környezetvédel­mi Minisztérium képviseleté­ben. Az újságírók hallhatták, hogy erről a területről a szov­jet csapatok várhatóan szep­temberig kivonulnak; ezt kö­vetően kezdődhet el a terület teljes átvizsgálása. A térség­ben egyébkén^ a Magyar Honvédség is gyakorlatozott, a hazai katonai rendszabályok azonban más jellegűek, ná­lunk még az üres töltényhü­velyeket is össze kell szedni és el kell azokkal számolni. Ettől függetlenül a jövőben magyar katonai lőtérnek sem lesz helye ezen a területen. A mentesítési munkákat a szovjet csapatok által kiürített valamennyi területen az USA- beli Martech cég vállalta, amelynek megbízottja, Gere Adóm, szintén részt vett a be­járáson. Ez a vegyesvállalat már gyakorlatot szerzett kör- nyezetszennye.zett területek mentesítésében, az amerikai katonai támaszpontok felszá­molásánál is. A közelmúltban Csehszlovákiában kezdték el két terület veszélyforrósainak feltárását, Magyarországon pedig a jövő héten Veszprém­ben fognak hozzá a szovjet csapatok által kiürített terüle­tek megtisztításához. A Veszp­rémben keletkezett kár felmé­rése már megtörtént: hozzá­vetőleg egymillió dollárba kerül a munkálatok elvégzése, a vízbázist veszélyeztető szeny- nyezett talaj átmosása, illetve a talajcsere. Átalakították és a jövő hét keddjén újra megnyitják a Csabagyöngye éttermet, mely ‘kívül-belül megszépült. A mo­hácsi országút belvárdgyulai elágazásánál levő öreg épü­letet újjávarázsolták és meg­bővítették, a tetőszerkezetet kicserélték és megmagasítot­ták, a söntés mellett gyors­büfét alakítottak ki, a nagy étteremhez most egy kisebb étterem is csatlakozik, továb­bá lehetőséget biztosítottak kerthelyiség nyitására is. A vendégfogadó a belvárdgyu­lai termelőszövetkezet tulajdo­na, az átalakítást is maguk végezték és még folytatják is: fölül panziót hoznak létre, a tágas pincében pedig auto­mata tekepályát — tudtuk meg a tegnapi műszaki bejáráson Furuglyás János szövetkezeti elnöktől, aki azt is elújságol­ta, a közelben saját beruhá­zásban benzinkutat létesítenek, így a jövő évben még na­gyobb forgalomra és bevétel­re számítanak. A környék egyetlen kultu­rált szórakozóhelyét bérlő üze­melteti. Kínálnak reggelit, jó­féle meleg ételeket, bőséges az italválaszték, a csapból Gilde sör folyik. A Csaba­gyöngye továbbra is biztosít­ja a termelőszövetkezet tag­jainak, alkalmazottainak üze­mi étkeztetését, s természete­sen vállalják lakodalmak, ba­ráti találkozók megrendezését, fogadják a turistacsoportokat. Sztrájk helyett tárgyalást A munkaügyi kormányzat véleménye A márkushegyi bányászok sztrájkja után egyes híreszte­lések szerint újabb munkabe­szüntetések várhatók a jövő héten a bányászatban.»Miként vélekedik a kialakult helyzet­ről a munkaügyi kormányzat- erről kérdezte az MTI munka* társa Herczog Lászlót, a Mun­kaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. Herczog László elmondta: a márkushegyi bányászok akció­jában nyilvánvalóan szerepet játszottak olyan hagyományos gazdasági okok, mint például a munkahely féltésé és a bér- követelés, de kifejeződésre ju­tottak az érdekvédelmi szer­vezetek legitimációs problé­mái is, sőt egyes pártok is igyekeztek politikai tőkét ko­vácsolni a megmozdulásból. A kiváltó okok között jelentős szerepe volt a dolgozók bizal­matlanságának egyes veze­tőikkel szemben, ami odáig fajult, hogy meg sem próbál­tak tárgyalni egymással, s az együttműködés hiánya, a köl­csönös informálatlanság ki­élezte a problémákat. Hogy a helyzet ennyire elmérgesedhe­tett, abban mind a vezetést, mind a kollektívát felelősség terheli, mint ahagy az is igaz, hogy a bányászat helyzete régóta megoldatlan, és hiá­nyoznak azok a korszerű egyeztetési eljárások, amelye­ket a fejlett piacgazdaságok­ban munkaügyi konfliktusok esetén alkalmaznak. A mun­kaügyi kormányzat természete­sen tudomásul veszi a dolgo­zók jogát a sztrájkhoz, de minden ilyen tiltakozó akció­nál elengedhetetlennek tartja a törvény megtartását. Mivel a mórkushegyiek nem tettek eleget mindazoknak az előze­tes egyeztetési eljárásoknak, amelyeket a sztrájktörvény elő­ír, megmozdulásuk vadsztrájk volt. A törvényes keretek be­tartását a jövőre nézve a mun­kaügyi kormányzat azért is szorgalmazza, mert vadsztrájk esetén az abban résztvevőket nem illeti meg az a jogi vé­delem, amit egyébként a tör­vény minden olyan esetre elő­ír, amikor a munkabeszünteté­sekre előzetes tárgyalások és bejelentés alapján kerül sor. A vadsztrójkolóicat semmiféle jogszabály nem védi attól, hogy tettüknek munkajogi kö­vetkezményei legyenek. Az előzetes egyeztető tár­gyalások fontosságát jelzi az is, hogy amikor a márkushe- gyiek munkástanácsa és a vállalat vezetése végre tár- gyalóaszfalhoz ült, számos vi­tás kérdésről kiderült: a né­zeteltérések félreértésen, a szükséges információk hiányán alapultak, s több problémá­jukra is viszonylag könnyen megtalálták a megoldást. A munkaügyi kormányzat nem kíván beleavatkozni a munkavállalók és a munka­adók vitájába, de kész arra, hogy közvetítsen a felek kö­zött. Ugyanakkor vállalja, hogy a jogos követeléseket közvetíti a Parlament felé, il­letve ha ez a minisztérium ha­táskörébe tartozik, intézkedik. Tervezik egy válságstáb felá1- lítását is, amely munkajogá­szok, bér- és foglalkoztatási szakértők közreműködésével szükség esetén segítséget nyúj­tana a munkahelyi konfliktu­sok feloldásához. További in­formáció: a kormány még e hónapban tárgyalja a Mun­kaügyi Minisztérium javaslatát az intézményes érdekegyezte­tés kialakításáról. Az államtitkár-helyettes az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium fölhatalmazása alapján arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a szénbányászat helyze­tének rendezéséről szóló hosz- szú távú koncepciót augusz­tusban vitatja meg a Minisz­tertanács. Az előfetes elkép­zelések szerint a kormány a szenes erőművek működtetését és a lakosság szénellátását hosszú távon is hazai erőfor­rásokra alapozva kívánja meg­oldani. Ezért a kormányzat olyan közgazdasági feltétele­ket alakít ki, amelyek bizto­sítják a program gazdaságos­ságát. így például tervezik, hogy hosszú távon a szén árát az azt helyettesítő erőforrások költségszintjére emelik fel. A programhoz tartozna az is, hogy az elhibázott beruházá­sok pénzügyi terheitől meg­szabadítanák a szénbányásza­tot. A bezárás tehát csak azo­kat at aknákat fenyegetné, amelyek az új költségszin* felett termelnek. így tehát nem kell akkora tömeges munka- nélküliséggel számolniuk a bányászoknak, mint amekko­ráról jelenleg a szóbeszéd jár­ja — mondta Herczog László. Új hírlapolvasó a Megyei Könyvtárban Tegnap délután adták óta Megyei Könyvtár alagsorában berendezett hírlapolvasót. Az ünnepség egy tízéves folyamat lezárásának tekinthető, mely idő alatt a könyvtár bővítésé­re és rekonstrukciójára került sor. A megnyitón Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács el­nöke, és dr. Romón Lászlóné, a Megyei Könyvtár igazgató­ja mondta el gondolatait az elmúlt évtizeddel kapcsolat­ban. Itt mondott köszönetét az igazgatónő a Baranya Me­gyei Tanácsnak a sokoldalú ségítségért, és azért a 12 és fél millió forintért, mely nél­kül ilyen mértékű újításra nem kerülhetett volna sor. A most átadott hirlapolva- sót a tizenötödik sz.-i épület eredeti stílusában alakították újra át, ebben az igen han­gulatos kis helyiségben he­lyezték el a könyvtárba járó közel kilencszáz periodikus kiadvány közül azt a mintegy százötvenet, melyre a tapasz­talatok szerint legnagyobb az igény. Ezen kívül az elmúlt öt év eredményeként megnyitot­ták az általános hangtárat, ahol egyszerre akár tizenegy érdeklődő is igénybe veheti a könyvtár idegen nyelvekre specializált széles választékú oktatófilm- és kazettaállomá­nyát. A felújított épületben a zenei gyűjtemény is új helyet kapott. Nagy előrelépés tör­tént a raktározás megoldásá­ban is, bár a „tömör" raktár — helytakarékossága miatt is praktikus — még mindig nem oldja meg teljesen a könyv­tár problémáját. A. E. \ Gyermek sporttábor Orfűn (Folytatás az 1. oldalról) ban felmérjük a képességei­ket és az adatokat számitó­gépbe tápláljuk. A kiválasz­tottak 2-3 éves képzésen vesz­nek részt, és ezután választ­hatnak maguknak sportágat. A baj az, hogy már régiek itt az épületek, jó lenne a teljes felújítás. Fiamon István, a pécsi vá­rosi ifjúsági és sportosztály munkatársa: — Sajnos a megyei tanács is sokkal 'kevesebb támoga­tást tud adni, így egyre ne­hezebb a felújításokat elvé­gezni. Hozzá kell tennem, hogy amikor a 60-as évek vé­gén ez a tábor „megépült”, még csak egy kis házból és pajtából állt az egész. Azóta felépítettünk Orfűn egy sport- komplexumot, ahol mindenfé­le sportág gyakorlására lehe­tőség van, de az igények vál­toznak, ma már 3—4 ágyas szobákra lenne szükség. Itt csodát nem lehet tenni, egy- egy évben csak kozmetikázni, festeni tudjuk az épületeket. Kőszegi Gábor, a MISO ve­zetője tájékoztat: a későb­biekben az orfűi táborban úgy akarnak bevételre szert tenni, hogy a nyári hónapokon kívül is kiadják iskoláknak, vállala­toknak sportrendezvényeik megtartására. Ez a tábor is arra kényszerül, hogy saját magát tartsa fönn. Azok a gyerekek, akik el- töltöttek itt egy kis időt, szép élményekkel telve mennek ha­za, úgy, hogy mindegyik meg­ígéri :- Jövőre ugyanitt találko­zunk ! Veres Judit Ott kell zsebbe nyúlni, ahol döntöttek! Hogy lesz kollégium a pécsi munkásszállóból? Elnézést, ha az újságíró nem tud közömbös, kívülálló tény­közlő maradni. Végighallgatott a pécsi vá­rosi tanácson egy vitát, ame­lyen a közoktatás felelősei és a tervezők a MÉV uránvárosi munkásszálló épületéből igye­keztek középiskolai kollégiu­mot csinálni. A tervek igazán elfogadhatóak, kétszáz fiúnak és lánynak lehet a négy szin­ten szállást adni, könyvtárral, társalgóval, miegymással, ami ehhez kell. A legapróbb részletekig végigmentek minden zugon, mi lehet a legjobb a gyere­keknek. Közben végigszabdal­ták a tervezési ütemeket, iga­zították hozzá a forintokat, vagy a forintokhoz a terveket. Az idő sürget: a művelődési osztálynak szeptemberre kol­légiumot kell létesíteni ahhoz, hogy a kormánydöntésnek ele­get téve felszabadítsa az egy­házi ingatlftnokat. Ehhez egyetlen lehetőséget kapott, a MÉV eladó munkásszállóját — a háromból egyet, a többi szálloda lesz —, amelyben a konyhát, étkezőt is illik meg­oldani. Már majdnem készen volt a rohamütem: esetleg ősszel költözhetnek a gyerekek — amennyiben a tervező, ígérete szerint hetek alatt szállítja a terveket, és akad olyan fel­készült kivitelező, aki majd­nem ennyi idő alatt vállalja — a négy« szintre, majd aztán lehet konyha, meg étkező, meg társalgó, aztán később lehet a tetőt befedni, a két­séges minőségű lapos tetőre nyéregfedelet tenni, majd ha csordogálnak a pénzek, mert most a minimálisban kell gon­dolkodni, de gyorsan, mert szeptemberre kollégium kell... És ekkor szólalt meg a jó­zan ész! Vállalhatják-e azt a felelősséget, hogy egy le­romlott állapotú épület gépé­szeti berendezéseit nem újít­ják fel, hanem a kollégiumi költségvetésből cserélgetik a csöpögő radiátorokat, meg ja­vítgatják az elhasználódott szerelvényeket. Többe kerül, mintha most felújítanák az összes gépészeti berendezést, mert egy-két évnél úgysem bír többet, újra kellene az épületet kiköltöztetni, rendbe- tenni. Ki vállalja a felelőssé­get azért, hogy a tetőszigete­lés sem bir ki egy telet? Ki költ el tízmilliókat egy félkész házra; ami garantáltan csak néhány évre működőképes? Igen ám, de ott a dilemma!. A költség. Mert a komplett felújítás, akárhogy is faragjuk, legalább 120 millió forint: öt­venmillió a vételár, és szűkért számolva is legalább 75 mil­lió a felújítás. Ki ad ennyi pénzt? Megbukhat rajta az egész kollégiumi terv, és hova költöztetik a gyerekeket? Valóban, ki vállalja a fele­lősséget? Nyilván senki sem akar feleslegesen kidobni pén­zeket, és nem akarja a diáko­kat rosszabb körülmények kö­zé tenni, de annak ára van. Ilyen nagy pénz az ára, ha már a felsőbb szintű döntések ilyen kényszerpályára utalták a helyi közoktatás gondjanak megoldását. Ott kell a zsebbe nyúlni, ahol ezeket a dönté­seket hozták, és segíteni a mi­előbbi megvalósítást. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents