Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-07 / 94. szám
1990. július 7., szombat uj Dunántilli napló 5 Befejezte munkáját a pedagógiai nyári egyetem Tíz eredményes nap Tíz napig adott otthont a II. Pécsi Pedagógiai Nyári Egyetemnek az Apáczai Nevelési Központ, ohol tegnap, barátias körülmények között fejeződött be .az idei találkozó. A majd százhetven pedagógus az ország különböző óvodáiból, általános iskoláiból és néhány középiskolájából érkezett, hogy a hazai és külföldi előadóktól az alternativ pedagógiákról szerezzen új értesüléseket. Az Országos Pedagógiai Intézet és az ANK közös kezdeményezése nyomán tavaly megindult nyári egyetemi munka idei második fordulójára Kanadából, Hollandiából és Nyugat-Németországból is jöttek előadók, és az első néhány nap előadásai alkalmával szó volt a Freinet, a Waldorf, a Gordon-féle pedagógiák és a Jena-koncepció mellett a saját élményű tanulás magyar kezdeményezéseiről >s. Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy létrehozói mindannyian a tavalyi pécsi konferencia után szerveződtek egyesületté, és azóta is folyamatosan dolgoznak együtt. A tegnap befejeződött találkozó külön értékeként emelte ki Horváth Attila, az OPI munkatársa, hogy végre olyan együttes munkában vehettek részt a magyar pedagógusok, melyben kézzelfogható, gyakorlati ismereteket, tudást is szereztek az egyes elméletek konkrét megvalósulására és megvalósíthatóságára vonatkozóan. Mindez különösen fontos akkor, ha tudjuk, hogy nemsokára minden eddignél szélesebb körben lesz lehetőségük a pedagógiai intézményeknek arra, hogy saját maguk szervezte rendben, önállóan kidolgozott programok alapján alakítsák át a hazai iskolarendszert. A II. Pedagógiai Nyári Egyetem vitathatatlan sikere mellett szólni kell a kezdem;- nyezés jövőjét fenyegető tényekről is, hiszen már az idei rendezvényekhez is feleannyi pénz állt rendelkezésre, mint a tavalyi elsőhöz, továbbra is szükséges lesz tehát, hogy a minisztériumi támogatás mellett ebbe a programba bekapcsolódjanak a megyei pedagógiai intézetek, nem beszélve a házigazda megyéről és városról. Csatatér békeidőben Helyszíni bejárás a Kiskunsági Nemzeti Parkban A belvárdgyulai elágazásnál Megszépült és újra megnyílik a Csabagyöngye étterem Harmincmillió forintos kárt föltételeztek, ám csupán az utóbbi fél évtizedben ennek sokszorosa keletkezett a Kiskunsági Nemzeti Park európai hírű ősborókásában az itt állomásozó szovjet csapatok hadgyakorlatai nyomán. Erről a helyszínen tájékoztatták pénteken a sajtó képviselőit, akik végigkísérhették a Honvédelmi Minisztérium és a Környezet- védelmi Minisztérium illetékeseinek terepszemléjét a bó- csai és orgoványi határban. A bejáráson részt vettek a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei és a Szabad Demok-1 ráták Szövetségének néhány képviselője, köztük Demszky Gábor. A Kiskunsági Nemzeti Park több mint egytizedén, háromezer hektárnál nagyobb területen volt tapasztalható nagyfokú környezetszennyezés, környezetkárosodás. A szovjetek a kijelölt lőtéren kívül, annál legalább háromszor nagyobb területet használtak. Számukra nem engedélyezett természet- védelmi tájakon törtek utat, dózeroltak el buckás erdőket, illetve emeltek máshol hegy- nyi dombokat. A terepen tonnaszám szétszórt szemétben föl nem robbant lőszer is van; a szemle résztvevői különösebb keresés nélkül, a lőtéren kívül találtak tüzérségi gyújtószerkezeteket. Mint arról a jelenlévők meggyőződhettek: a bejárás napján a szovjet katonák is megkezdték a tisztogatást. Ami különösen aggasztó, hogy nem lehet tudni, mi van az eldózerolt felszín alatt, a lebetonozott helyeken. Tájvédelmi, természetvédelmi területen nincs helye lőtérnek, katonai objektumnak. Ezt jelentették ki egybehangzóan Demszky Gábor, Miklós Gyula ezredes, a Honvédelmi Minisztérium és Illés Zoltán államtitkár, a Környezetvédelmi Minisztérium képviseletében. Az újságírók hallhatták, hogy erről a területről a szovjet csapatok várhatóan szeptemberig kivonulnak; ezt követően kezdődhet el a terület teljes átvizsgálása. A térségben egyébkén^ a Magyar Honvédség is gyakorlatozott, a hazai katonai rendszabályok azonban más jellegűek, nálunk még az üres töltényhüvelyeket is össze kell szedni és el kell azokkal számolni. Ettől függetlenül a jövőben magyar katonai lőtérnek sem lesz helye ezen a területen. A mentesítési munkákat a szovjet csapatok által kiürített valamennyi területen az USA- beli Martech cég vállalta, amelynek megbízottja, Gere Adóm, szintén részt vett a bejáráson. Ez a vegyesvállalat már gyakorlatot szerzett kör- nyezetszennye.zett területek mentesítésében, az amerikai katonai támaszpontok felszámolásánál is. A közelmúltban Csehszlovákiában kezdték el két terület veszélyforrósainak feltárását, Magyarországon pedig a jövő héten Veszprémben fognak hozzá a szovjet csapatok által kiürített területek megtisztításához. A Veszprémben keletkezett kár felmérése már megtörtént: hozzávetőleg egymillió dollárba kerül a munkálatok elvégzése, a vízbázist veszélyeztető szeny- nyezett talaj átmosása, illetve a talajcsere. Átalakították és a jövő hét keddjén újra megnyitják a Csabagyöngye éttermet, mely ‘kívül-belül megszépült. A mohácsi országút belvárdgyulai elágazásánál levő öreg épületet újjávarázsolták és megbővítették, a tetőszerkezetet kicserélték és megmagasították, a söntés mellett gyorsbüfét alakítottak ki, a nagy étteremhez most egy kisebb étterem is csatlakozik, továbbá lehetőséget biztosítottak kerthelyiség nyitására is. A vendégfogadó a belvárdgyulai termelőszövetkezet tulajdona, az átalakítást is maguk végezték és még folytatják is: fölül panziót hoznak létre, a tágas pincében pedig automata tekepályát — tudtuk meg a tegnapi műszaki bejáráson Furuglyás János szövetkezeti elnöktől, aki azt is elújságolta, a közelben saját beruházásban benzinkutat létesítenek, így a jövő évben még nagyobb forgalomra és bevételre számítanak. A környék egyetlen kulturált szórakozóhelyét bérlő üzemelteti. Kínálnak reggelit, jóféle meleg ételeket, bőséges az italválaszték, a csapból Gilde sör folyik. A Csabagyöngye továbbra is biztosítja a termelőszövetkezet tagjainak, alkalmazottainak üzemi étkeztetését, s természetesen vállalják lakodalmak, baráti találkozók megrendezését, fogadják a turistacsoportokat. Sztrájk helyett tárgyalást A munkaügyi kormányzat véleménye A márkushegyi bányászok sztrájkja után egyes híresztelések szerint újabb munkabeszüntetések várhatók a jövő héten a bányászatban.»Miként vélekedik a kialakult helyzetről a munkaügyi kormányzat- erről kérdezte az MTI munka* társa Herczog Lászlót, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. Herczog László elmondta: a márkushegyi bányászok akciójában nyilvánvalóan szerepet játszottak olyan hagyományos gazdasági okok, mint például a munkahely féltésé és a bér- követelés, de kifejeződésre jutottak az érdekvédelmi szervezetek legitimációs problémái is, sőt egyes pártok is igyekeztek politikai tőkét kovácsolni a megmozdulásból. A kiváltó okok között jelentős szerepe volt a dolgozók bizalmatlanságának egyes vezetőikkel szemben, ami odáig fajult, hogy meg sem próbáltak tárgyalni egymással, s az együttműködés hiánya, a kölcsönös informálatlanság kiélezte a problémákat. Hogy a helyzet ennyire elmérgesedhetett, abban mind a vezetést, mind a kollektívát felelősség terheli, mint ahagy az is igaz, hogy a bányászat helyzete régóta megoldatlan, és hiányoznak azok a korszerű egyeztetési eljárások, amelyeket a fejlett piacgazdaságokban munkaügyi konfliktusok esetén alkalmaznak. A munkaügyi kormányzat természetesen tudomásul veszi a dolgozók jogát a sztrájkhoz, de minden ilyen tiltakozó akciónál elengedhetetlennek tartja a törvény megtartását. Mivel a mórkushegyiek nem tettek eleget mindazoknak az előzetes egyeztetési eljárásoknak, amelyeket a sztrájktörvény előír, megmozdulásuk vadsztrájk volt. A törvényes keretek betartását a jövőre nézve a munkaügyi kormányzat azért is szorgalmazza, mert vadsztrájk esetén az abban résztvevőket nem illeti meg az a jogi védelem, amit egyébként a törvény minden olyan esetre előír, amikor a munkabeszüntetésekre előzetes tárgyalások és bejelentés alapján kerül sor. A vadsztrójkolóicat semmiféle jogszabály nem védi attól, hogy tettüknek munkajogi következményei legyenek. Az előzetes egyeztető tárgyalások fontosságát jelzi az is, hogy amikor a márkushe- gyiek munkástanácsa és a vállalat vezetése végre tár- gyalóaszfalhoz ült, számos vitás kérdésről kiderült: a nézeteltérések félreértésen, a szükséges információk hiányán alapultak, s több problémájukra is viszonylag könnyen megtalálták a megoldást. A munkaügyi kormányzat nem kíván beleavatkozni a munkavállalók és a munkaadók vitájába, de kész arra, hogy közvetítsen a felek között. Ugyanakkor vállalja, hogy a jogos követeléseket közvetíti a Parlament felé, illetve ha ez a minisztérium hatáskörébe tartozik, intézkedik. Tervezik egy válságstáb felá1- lítását is, amely munkajogászok, bér- és foglalkoztatási szakértők közreműködésével szükség esetén segítséget nyújtana a munkahelyi konfliktusok feloldásához. További információ: a kormány még e hónapban tárgyalja a Munkaügyi Minisztérium javaslatát az intézményes érdekegyeztetés kialakításáról. Az államtitkár-helyettes az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fölhatalmazása alapján arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a szénbányászat helyzetének rendezéséről szóló hosz- szú távú koncepciót augusztusban vitatja meg a Minisztertanács. Az előfetes elképzelések szerint a kormány a szenes erőművek működtetését és a lakosság szénellátását hosszú távon is hazai erőforrásokra alapozva kívánja megoldani. Ezért a kormányzat olyan közgazdasági feltételeket alakít ki, amelyek biztosítják a program gazdaságosságát. így például tervezik, hogy hosszú távon a szén árát az azt helyettesítő erőforrások költségszintjére emelik fel. A programhoz tartozna az is, hogy az elhibázott beruházások pénzügyi terheitől megszabadítanák a szénbányászatot. A bezárás tehát csak azokat at aknákat fenyegetné, amelyek az új költségszin* felett termelnek. így tehát nem kell akkora tömeges munka- nélküliséggel számolniuk a bányászoknak, mint amekkoráról jelenleg a szóbeszéd járja — mondta Herczog László. Új hírlapolvasó a Megyei Könyvtárban Tegnap délután adták óta Megyei Könyvtár alagsorában berendezett hírlapolvasót. Az ünnepség egy tízéves folyamat lezárásának tekinthető, mely idő alatt a könyvtár bővítésére és rekonstrukciójára került sor. A megnyitón Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke, és dr. Romón Lászlóné, a Megyei Könyvtár igazgatója mondta el gondolatait az elmúlt évtizeddel kapcsolatban. Itt mondott köszönetét az igazgatónő a Baranya Megyei Tanácsnak a sokoldalú ségítségért, és azért a 12 és fél millió forintért, mely nélkül ilyen mértékű újításra nem kerülhetett volna sor. A most átadott hirlapolva- sót a tizenötödik sz.-i épület eredeti stílusában alakították újra át, ebben az igen hangulatos kis helyiségben helyezték el a könyvtárba járó közel kilencszáz periodikus kiadvány közül azt a mintegy százötvenet, melyre a tapasztalatok szerint legnagyobb az igény. Ezen kívül az elmúlt öt év eredményeként megnyitották az általános hangtárat, ahol egyszerre akár tizenegy érdeklődő is igénybe veheti a könyvtár idegen nyelvekre specializált széles választékú oktatófilm- és kazettaállományát. A felújított épületben a zenei gyűjtemény is új helyet kapott. Nagy előrelépés történt a raktározás megoldásában is, bár a „tömör" raktár — helytakarékossága miatt is praktikus — még mindig nem oldja meg teljesen a könyvtár problémáját. A. E. \ Gyermek sporttábor Orfűn (Folytatás az 1. oldalról) ban felmérjük a képességeiket és az adatokat számitógépbe tápláljuk. A kiválasztottak 2-3 éves képzésen vesznek részt, és ezután választhatnak maguknak sportágat. A baj az, hogy már régiek itt az épületek, jó lenne a teljes felújítás. Fiamon István, a pécsi városi ifjúsági és sportosztály munkatársa: — Sajnos a megyei tanács is sokkal 'kevesebb támogatást tud adni, így egyre nehezebb a felújításokat elvégezni. Hozzá kell tennem, hogy amikor a 60-as évek végén ez a tábor „megépült”, még csak egy kis házból és pajtából állt az egész. Azóta felépítettünk Orfűn egy sport- komplexumot, ahol mindenféle sportág gyakorlására lehetőség van, de az igények változnak, ma már 3—4 ágyas szobákra lenne szükség. Itt csodát nem lehet tenni, egy- egy évben csak kozmetikázni, festeni tudjuk az épületeket. Kőszegi Gábor, a MISO vezetője tájékoztat: a későbbiekben az orfűi táborban úgy akarnak bevételre szert tenni, hogy a nyári hónapokon kívül is kiadják iskoláknak, vállalatoknak sportrendezvényeik megtartására. Ez a tábor is arra kényszerül, hogy saját magát tartsa fönn. Azok a gyerekek, akik el- töltöttek itt egy kis időt, szép élményekkel telve mennek haza, úgy, hogy mindegyik megígéri :- Jövőre ugyanitt találkozunk ! Veres Judit Ott kell zsebbe nyúlni, ahol döntöttek! Hogy lesz kollégium a pécsi munkásszállóból? Elnézést, ha az újságíró nem tud közömbös, kívülálló tényközlő maradni. Végighallgatott a pécsi városi tanácson egy vitát, amelyen a közoktatás felelősei és a tervezők a MÉV uránvárosi munkásszálló épületéből igyekeztek középiskolai kollégiumot csinálni. A tervek igazán elfogadhatóak, kétszáz fiúnak és lánynak lehet a négy szinten szállást adni, könyvtárral, társalgóval, miegymással, ami ehhez kell. A legapróbb részletekig végigmentek minden zugon, mi lehet a legjobb a gyerekeknek. Közben végigszabdalták a tervezési ütemeket, igazították hozzá a forintokat, vagy a forintokhoz a terveket. Az idő sürget: a művelődési osztálynak szeptemberre kollégiumot kell létesíteni ahhoz, hogy a kormánydöntésnek eleget téve felszabadítsa az egyházi ingatlftnokat. Ehhez egyetlen lehetőséget kapott, a MÉV eladó munkásszállóját — a háromból egyet, a többi szálloda lesz —, amelyben a konyhát, étkezőt is illik megoldani. Már majdnem készen volt a rohamütem: esetleg ősszel költözhetnek a gyerekek — amennyiben a tervező, ígérete szerint hetek alatt szállítja a terveket, és akad olyan felkészült kivitelező, aki majdnem ennyi idő alatt vállalja — a négy« szintre, majd aztán lehet konyha, meg étkező, meg társalgó, aztán később lehet a tetőt befedni, a kétséges minőségű lapos tetőre nyéregfedelet tenni, majd ha csordogálnak a pénzek, mert most a minimálisban kell gondolkodni, de gyorsan, mert szeptemberre kollégium kell... És ekkor szólalt meg a józan ész! Vállalhatják-e azt a felelősséget, hogy egy leromlott állapotú épület gépészeti berendezéseit nem újítják fel, hanem a kollégiumi költségvetésből cserélgetik a csöpögő radiátorokat, meg javítgatják az elhasználódott szerelvényeket. Többe kerül, mintha most felújítanák az összes gépészeti berendezést, mert egy-két évnél úgysem bír többet, újra kellene az épületet kiköltöztetni, rendbe- tenni. Ki vállalja a felelősséget azért, hogy a tetőszigetelés sem bir ki egy telet? Ki költ el tízmilliókat egy félkész házra; ami garantáltan csak néhány évre működőképes? Igen ám, de ott a dilemma!. A költség. Mert a komplett felújítás, akárhogy is faragjuk, legalább 120 millió forint: ötvenmillió a vételár, és szűkért számolva is legalább 75 millió a felújítás. Ki ad ennyi pénzt? Megbukhat rajta az egész kollégiumi terv, és hova költöztetik a gyerekeket? Valóban, ki vállalja a felelősséget? Nyilván senki sem akar feleslegesen kidobni pénzeket, és nem akarja a diákokat rosszabb körülmények közé tenni, de annak ára van. Ilyen nagy pénz az ára, ha már a felsőbb szintű döntések ilyen kényszerpályára utalták a helyi közoktatás gondjanak megoldását. Ott kell a zsebbe nyúlni, ahol ezeket a döntéseket hozták, és segíteni a mielőbbi megvalósítást. Gáldonyi Magdolna
