Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-05 / 92. szám

1990. július 5., csütörtök 3 ui Dunántúli napló Népszavazás július 29-én a köztársasági elnökről (Folytatás az 1. oldalról.) reflektálva az elhangzottakra, egyhavi képviselők tiszteletdíját ajánlotta fel, mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező. Mielőtt a képviselők határoz­tak volna, Demszky Gábor (SZDSZ) kérte Szabad Györ­gyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be azt a gya­korlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több bi­zottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a törvény- alkotói munkát. A délutáni szünet után Szű­rös Mátyás alelnök vezetésével a képviselők először a módo­sító indítványokról szavaztak. A benyújtott módosító javaslatok közül Vastagh Pál (MSZP), va­lamint Fodor István és Király Zoltán független képviselők ja­vaslatait nem fogadták el. Kő­szeg Ferenc módosításai közül kettőt — "azt, hogy nem gyűjt­hető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó mun­kavégzési kötelezettség teljesí­tése közben: valamint hogy a tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek — igen, egy indítványát azonban nem támogattak. Elfogadták viszont Horváth Józsel (MDF) módosí­tó javaslatát, miszerint aki til­tott helyen gyűjt aláírást, húsz­ezer forint pénzbírsággal sújt­ható. A képviselők ezután a már jóváhagyott módosítások­kal együtt 258 igen, 23 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadtak a népszava­zásról és a népi kezdeménye­zésről szóló 1989. évi XVIII. torvény módosítását. Ugyancsak egy keddről át­húzódó napirendi pont megtár­gyalásával az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 1989. évi XXXIV. törvény meg­vitatásával folytatódott az ülés­szak. A módosító javaslat két paragrafust érint mindössze. Az egyik arra vonatkozik, hogy a választások törvényes, ugyan­akkor gyors lebonyolítása meg­követeli: a választási szervek tagjainak a száma mindig el­érje a törvényben meghatáro­zott legalacsonyabb számot. A választási szervek tagjainak megbízatása azonban többféle ok miatt megszűnhet, és ez a választáskor megakadályozhat­ja működésüket. A kiesett ta­gok pótlásáról a törvény sze­rint eddig csak a tanácstestü­let dönthetett. Ám a tanács­testületek általában csak há­romhavonta tartják üléseiket, ezért célszerű a gyakrabban ülésező végrehajtó bizottságot is felhatalmazni a választási szervek kiegészítésének jogkö­rével. A másik eleme a módo­sításnak arra vonatkozik, hogy a rendkívül költséges szavazat- összesítő számítógépes rend­szert kisebb jmennyiségű adat­összesítést igénylő feladat ese­tén egyszerűbb módszerrel vált­hassák fel. A módszer eldönté­sére a belügyminiszter kapna felhatalmazást; közvetlenül a választást megelőzően rende­letben állapítaná meg a sza­vazatösszesítés módszerét. A beterjesztett törvényjavaslathoz a Magyar Szocialista Párt par­lamenti csoportja nevében Vas- tagh Pál nyújtott be módosító indítványt, amely lényegileg azt szorgalmazta, hogy a szavazás napján az állandó lakóhelyük­től távol lévő választópolgárok postai úton is beszerezhessék az ideiglenes lakóhelyükön, il­letőleg tartózkodási helyükön a szavazáshoz szükséges igazo­lást. A vita szokatlanul rövid ide­ig, alig több mint tíz percig tartott, az Alkotmányügyi, Tör­vényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság nem támogatta a módosítást, s Horváth Balázs belügyminiszter is fenntartotta a kormány nevében az eredeti előterjesztést. Megjegyezte, hogy az MSZP-s módosító in­dítvány elfogadása esetén olyan véletlen vagy szándékos technikai hibák csúszhatnak be, amelyek alkalmasak lehetnek a manipulációra. A szavazáskor a jelelévö képviselők kéthar­madának egyező akaratára volt szükség, amelyet - 191 igen, 21 nem, 3 tartózkodás - o för- vényjavaslat megkapott. Ezután az Országgyűlés 200 támogató, 19 elutasító szava­zattal, 12 tartózkodás mellett határozott arról, hogy 1990. jú­lius 29-ére, vasárnapra tűzik ki a köztársasági elnök meg­választásának módjával össze­függő népszavazást. Nem volt persze egyszerű e határozat el­fogadásához eljutni, mert a vi­tában lényeges ellentétek mu­tatkoztak meg. A képviselők egymást idézték, egészítették ki, pontosították. Nem egyszer leckét adtak egymásnak alkot­mánytanból, jogszabályismeret­ből, meteorológiai tudnivalók­ból, s ki-ki megmutathatta az időszerű mezőgazdasági mun­kákban szerzett jártasságát. Ugyanis a vita a népszavazás időpontjának meghatározása körül csúcsosodott. A szocialis­ták frakciója nevében Vastagh Pál módosító indítványában a szeptember 30-ai vasárnapot — a helyhatósági választások napját — jelölte meg, míg a Fodor István-Király Zoltán füg­getlen kettős eredeti módosító indítványát módosítva decem­ber 2-át jelölte meg a legal­kalmasabb napként a népsza­vazás kiírására. Sokszereplős vita A sokszereplős vitát Balás István bizottsági előadó nyitot­ta, aki bejelentette, hogy egyik módosító indítványt sem támo­gatják. Többen felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a de­cemberi időpont a jelenleg hatályos törvénnyel ellentétes, hiszen az rögzíti: az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon be­lül kell megtartani. Ugyancsak kivihetetlen az is, hogy szep­tember 30-ón legyen a nép­szavazás, hiszen azt egy ezen a rendkívüli ülésnapon elfoga­dott törvénymódosítás már le­hetetlenné teszi. Mindezek el­lenére mindegyik időpontnak voltak támogatói. A leggyak­rabban oz időjárás okozta ké­nyelmetlenségeket hozták fel érvként a vitázók. A július 29-i nyári nap a szabadságolások, a forróság miatt kapott kriti­kát, a decemberi pedig a ha­vazás, az ónoseső miatt alkal­matlan a népszavazás időpont­jául. Ennél súlyosabb érvek is elhangzottak: - Szabó Lajos (FKgP) úgy vélekedett, hogy népszavazást provokálni most felelőtlenség. Roszik Gábor (MDF) felszólította a Fodor- Király módosító indítványt tevő párost, tüstént vonja vissza újabb módosító indítványát, ne játsszon több százezer ember aláírásában kifejeződő akara­tával, az Országgyűléssel. Szent meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazásra semmi szük­ség. Az MSZP-s Katona Béla ki­jelentette: nagy hibát követ el a Parlament, ha a népszava­zást átkos pártállami marad­ványként vagy a személyes ambíciók kiéléseként könyveli el. Hangoztatta: nem Göncz Árpád személye ellen irányul a népszavazás, inkább azért lenne fontos, hogy a számára az alkotmányban biztosított jo­gokat hatásosan, pártbefolyás nélkül tudja érvényesíteni. Vé­gül is Bánffy György (MDF) javaslatára szavazással lezár­ták a viták Az Országgyűlés határozata szerint állampolgári kezdemé­nyezésre az Országgyűlés nép­szavazás megtartását rendeli el az alábbi kérdésben: ,,Kí- vánja-e ön, hogy a köztársa­sági elnököt közvetlen módon válasszák meg?" A szavazóla­pon a kérdés alatt zárójeles magyarázat szerepel, amely rögzíti..(Igenlő válasszal el­utasítja, nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben már meg­hozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az Or­szággyűlés választja.)" E hatá­rozat egyébként a kihirdetés, azaz a Magyar Közlönyben va­ló megjelenése napján lép ha tályba. Az Országgyűlés július 9-én, hétfőn 10.30-as kezdettel tart újabb plenáris ülést. Az Országgyűlés július 4-ikén rendkivüli ülésnapot tartott a Parlamentben. Képünkön: Töl - gyessy Péter, Kónya Imre és Horváth Balázs a Parlament folyosóján. MTI telefotó Fesztivál a Duna mentén BAJA. DECS, KALOCSA, SZEKSZÁRD 1990. JÚLIUS 8-15. A népek közeledésének, egymás jobb megismerésé­nek, megértésének lehetősé­gét kínálják évek, évtizedek óta o különböző nemzetközi fesztiválok, kiállítások, szak­mai találkozók. Hazánk oz eddigieknél is nagyobb je­lentőséget tulajdonít az olyan rendezvénynek, mint amilyen a Duna menti folklór­fesztivál, amit immár tizedik alkalommal rendeznek meg Bács-Kiskun és - a később csatlakozó - Tolna megye településein. Ezúttal Európa tizenöt országának több mint ezer néptáncosa, népzené­sze lép közönség elé ezen o fesztiválon. Szakmai tanács­kozások, kiállítások, kirakodó vásárok, vízikarnevál, gaszt­ronómiai rendezvények kap­csolódnak a népviseletek re­mekeit is bemutató tánco­sok, zenészek sokszínű mű­soraihoz. Kalocsán, Baján, Szekszár- don, Decsen, valamint Alsó­nyéken, Bátán, Öcsényben és Sárpilisen tapsolhatnak az érdeklődők az egymást követő látványos programok­nak, produkcióknak. S a sze­met gyönyörködtető látvány mögött nem nehéz felfedez­ni, hogy bár különbözők a nyelvek, szokások, hagyomá­nyok, vérmérsékletek, valójá­ban mégis nagyon hasonlí­tanak a bemutatott táncok, énekek, hiszen a szeretetről, o szerelemről, a születésről és az elmúlásról, a boldog­ság utáni vágyakozásról szól valamennyi . . . A Dunáról kapta nevét ez a három évente megrende­zésre kerülő folklórfesztivál. Arról a folyóról, amely csak­nem háromezer kilométer hosszan kanyarog kontinen­sünkön, s amelyet minden bizonnyal a világ legszebb, legkedvesebb folyójának tar­tanak azok, akiknek földjét átszeli. A Duna az együvé- tartozás jelképe is, a part­ján élő népeknek. Ám köl­csönös tiszteletükre, barátsá­gukra, felemelkedést hozó együttműködésükre közösen kell vigyázniuk ezeknek a nemzeteknek. Mint a Duna tisztaságára. Kiss János Kisebb egység — növekvő hatékonyság Versenyhelyzetben a Szénbányák villamos üzeme Divatos dolog, hogy a gyen­gélkedő nagyvállalatok maguk­ból hasítva egy-egy darabot, kisebb, de jól működő társa­ságokat hoznak létre. A válla­lat számára megszűnnek a magas rezsi-, SZTK- és egyéb terhek, és az új felállásban többnyire a dolgozók is job­ban megtalálják számításukat. A dolog azonban nem min­den esetben ilyen egyszerű és egyértelmű. A Mecseki Szénbányák Vál­lalat villamos üzeme 37 évvel ezelőtt jött létre. A bányamű­velés szinte minden nehézségét és veszélyét magában hordozó térség villamosítása speciálisan képzett és speciálisan felsze­relt felelősséggel jár, hiszen az elektromosság külszíni és föld alatti használatának biz­tosításában, a belső hírközlő és szellőztető hálózatok kiépí­tésében és kezelésében, a sű­rített levegő előállításában vagy akár a 'lámpakamrák és menekülőkészülékek előkészíté­sében bekövetkezett zavarok bénítólag hathatnak a terme­lésre, és balesetveszélyt okoz­hatnak. Talán éppen ezért ala­kult úgy az üzem, hogy dolgo­zói a tervezéstől a kivitelezé­sig minden munkafázist elvé­gezhessenek. Három évvel ezelőtt már csaknem ezren dolgoztak a Buzsáki úti villamos központ irányítása alatt. A szénbányá­szat általános válsága miatt felére csökkent mecseki szén- termelés azonban megkérdője­lezte az ekkor kiszolgálói lét­számot és a villamos üzem fo­gyókúrába kezdett. Ma már csak 660-an dolqoznak az üzemben, és O létszám tovább csökken majd. Az önállósodás gondolata tehát nem a legkedvezőbb idő­szakban merült fel. A vezetők már csak azért is berzenked­nek az elszakadástól, mivel a véqzett munka 90 százaléka a bányákhoz köti az eqyséqet. A fennmaradó töredék eav ré­sze is a kitermelő iparághoz kapcsolódik. Az ágazatot súj­tó válság ismeretében a sújtó­lég- és robbanásveszélyt elhá­rító berendezések vizsgálata sem nyújt megélhetési bizton­ságot az üzem számára, csak­úgy nem, mint az eseti szere­lési munkák. Speciális volta miatt a felszerelés túlnyomó többsége nem hasznosítható más területeken. Érthető tehát, hogy az üzem nem szeretne változtatni eddigi tevékenysé­gén. Az egyetlen biztató meg­oldásnak a szolgáltatás árá­nak mérséklése tűnik, ám hosszú távon ez sem kecseg­tet túl sok jóval. A mecseki szénbányászat esetleges meg­szűnésével ugyanis továbbra is fennáll a munka nélkül mara­dás veszélye, bármilyen formá­ban kapcsolódik is az üzem a vállalathoz. A helyzet megérett a változ­tatásra: a termelés kiszolgálá­sából és a speciális bányásza­ti berendelések készítéséből, ellenőrzéséből kimaradó sza­bad kapacitásnak olyan mun­kát kell találni, amely a ha­zai és külföldi piacon egyaránt elhelyezhető terméket, szolgál­tatást produkáj. Ilyen tekintet­ben biztató lehet a jövőre néz­ve, hoqy az üzem villamosmo- tor-javító részlegének munkáját nem csak itthon, de o hatá­rainkon túl is elismerik. Ugyan­csak kedvező előjel, hogy o müncheni Stahlqruber céq re­ferencia egységének kérte fel a Buzsáki úti központot, visz- szatérően kábelszerelő tanfo­lyamot szervez itt szakemberei­nek. Segítséget jelenthet a vál­táshoz az üzem' dolgozóinak összetétele is. Az alkalmazot­taknak közel fele felsőfokú végzettségű, de méa a fizikai munkát végzők között is na- qvon sok a közéofokú véqzett- séaet vaay technikusi oklevelet szerzett munká^. Az átlaanál maaasabban kvalifikált qórda pediq könnyebben lehet eqy- eqv esetleges ió ötlet megva­lósítója. K. E. Önsegélyző csoportot alakítottak az ormánsági dlnnyetermesztők Az ormánsági dinnyetermelő gazdák — nem tudván zöldág­ra vergődni a biztosító társa­ságokkal — önmaguk oldották meg termésük kárbiztosítását. Az országban elsőként meg­alakították önsegélyező cso­portjukat, amely Sellyén műkö­dik és tucatnyi dél-baranyai faluban vannak tagjai. Koráb­ban egyszer már tiltakozó de- mostrációt szerveztek a biztosí­tók — véleményük szerint mél­tánytalan — magatartása ellen, de a gazdatüntetés nem érte el célját. Ezért most úgy dön­töttek, hogy a biztosító ,,fegy­verét" visszafordítják: egysze­rűen nem kötöttek velük kár­biztosítást. Az idei nyáron különösen gazdag termésre számítanak az ormánsági gazdák,, becslé­sek szerint 15-20 millió kilo­gramm dinnyét takarítanak be a földekről. Érthető tehát, hogy sérelmesnek találták o biztosí­tó vállalatok magatartását. Az Állami Biztosító ugyanis egyál­talán nem volt hajlandó bizto­sítást kötni a dinnyére, a Hun­gária Biztosító pedig csak a tavalyi díj többszöröséért vál­lalta volna (az össztermés ér­tékének 35 százalékáért). Tilta­kozásul — a sellyei Nagy Sán­dor kezdeményezésére — létre­hozták a Ormánsági Dinnye­termelők önsegélyező Csoport­ját. Az alapszabálynak megfele­lően minden tag holdanként 15 ezer forintot fizetett be a közös biztosítási alapba. Ha közülük valakinek a dinnye­földjét elemi csapás éri, a cso­port saját kárbecslő bizottsága méri fel a veszteséget, és an­nak arányában kap kártérítést a bajba jutott gazda. Ameny- nviben szerencséjük lesz az or- mánsáqi dinnyéseknek és elke­rüli őket a természeti csapás, mindenki visszakapia a befize­tett összeget, méapedia kama­tostul. A Dénzt ugyanis tartó­san lekötötték az OTP sellyei fiókiánál, ahonnan ősszel ka­mattal együtt vehetik majd ki befizetésüket. Felmerült a gon­dolata annak is, hoqv haayják takarékban a pénzt és kéoez- zenek belőle állandó jellegű biztosítási alapot. Európai Ház-avató Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) határsorompó között élőláncot al­kottak, hogy ezzel a gesztussal is kifejezésre juttassák: sikraszállnak az egységes európáért. A házigazdák nevében Kiss Péter, a Budapesti Baloldali Ifjúsági Tár­sulás elnöke fogadta a vendége­ket, akik Kópházáról Csillebércre, az események magyarországi hely­színére utaztak. Az egyhetes táborozást a bécsi ifjúsági szocialisták és a budapesti Baloldali Ifjúsági Társulás szervez­te azzal a céllal, hogy elősegítsék az egyes országok baloldali szer­vezetei közötti megértést és vá­laszt keressenek a globális európai problémákra. A rendezvény első há­rom napjának színhelye Bécs volt, a július 7-ig tartó eseményeknek pedig Budapest ad helyet. A Magyar Köztársaság uj cimere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents