Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-30 / 117. szám
1990. július 30.. hétfő aj Dunántúli napló 5 Mx: európai okleuélérl Mit ér a diploma, ha magyar? Hazánknak és Lengyelországnak van a legnagyobb esélye Útban az egyesült Európa felé, a kelet-európai térség egységének felbomlásával a kérdés egyre gyakoribb: mit ér a diploma, ha magyar? A megoldás egyre sürgetőbbé válik. A diplomahonosítás problémáját o volt szocialista országok kormányzatai megoldani vélték - a még ma is működő szerződés, az ún. Prágai Konvenció révén. A kelet-európai országok között ilymódon a diplomák tranzitál- hatóságo működött viszonylag sgyszerű, bár annál érthetetlenebb módon. Az eltérő oktatási struktúrák és a még‘különbözőbb oktatási anyagok ideológiai síkon történő áthidalása több veszéllyel, mint haszonnal járt. A diplomaegyenértékesités problémáját vélhetőleg nem az egyenlőség forradalmi kikiáltásával, hanem inkább egy alaposan kidolgozott, szigorú, az előírásokat, egységesítő oktatási tartalmakat magában foglaló szervezetnek kell megoldania. Nyugot-Európában sem tartozik a zökkenőmentes ügyek közé a diplomával történő munkavállalás. Bizonyítékként a számtalan ok közül csak egy a szellemi tőke védelme, s az. hogy a mun'kerőpiac erősen korlátozza a külföldről érkezők munkavállalását. De van a diplomának egy másik, nem a konkrét munkavállalásra vonatkozó természete is, és ennek útjai már jóval járhatóbbak akár a nyugat-európai országok, akár az Egyesült Államok között. Ez pedig a továbbtanulásra, részképzésekre, kutatámurfka végzésére, s más hasonló tudományos tevékenységre vonatkozik. Hazánk e tekintetben is óiiási lépéshátrányban van. A hazai egyetemeinkről, főiskoláinkról ösztöndíjakkal külföldi egyetemeken tartózkodó hal I- gctók résztanulmányaik elvé- geztével hátrányos helyzetbe kerülnek itthon, mert tanulmányaikat csoki félév-halasztással folytathatják. Ez a probléma a magyar egyetemeken tartózkodó külföldi ösztöndíjasokra nem vonatkozik, hisz az ö egyetemeik az itt elvégzett szemesztereket integráns módon beépítik a tanulmányi idő egészébe. Ez a helyzet Így tarthatatlan. Ez év elején Párizsban volt egy diploma-egyenértékű- sitési konferencia, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a volt szocialista országok közül hazánk és Lengyelország előtt állnak reményteljes perspektívák az európai szintű oktatási rendszerbe való bekapcsolódásra. Ennek első lépcsője az ún. TEMPUS programban való részvétel lenne. A TEMPUS- program segítségével lényegileg kényszeríthető, de igen célravezető módon olyan tartalmi. oktatási, srámonkérési normákat lehetne megállapito- m a magyar felsőoktatásban, amelyek lehetővé teszik az európai oklevél megszerzését. Természetesen idegennyelvű program lévén, olyan standard európai praxissal ruháznák fel a végzetteket, amely egyben a munkavállaláskor is jelentős könnyebbséget jelentene. A folyamot sajnos, lassú, gyökerei egészen a középfokú oktatásig, az érettségi egységes kvalifikációs rendszerének k;olakításáig nyúlnak vissza. Néhány éve létrehozták ha- zánkben az Országos Ekvivalencia Bizottságot, melynek hasonló a célja. Nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező professzorok segítségével tanácsadó szervezetként működne, moly jelentősen megkönnyítené a munkavállalók helyzetét bármely külföldi országban. Mindez persze, még jövő idő, és a végső cél eléréséig számtalan gyökeres oktatási, szervezeti változtatást van szükség. Európai oklevéllel valamely európai országban már csekélyebb akadályok állnának a munkavállalók útjában, mert jelenleg a létező vagy nem létező államközi szerződések bonyolult, szövevényes, ellenőrizhetetlen . újravizsgáztató rendszerben a megfelelő kiskaput megtalálni elég nehéz. Zábrándi Marianna 8# Némajáték a csillagos égen Bikák, Bakok, Szüzek : ..■ Porból készült fagylaltok... A minőség „a keverőkön" múlik Fagylalt van vanília, csokoládé. kókusz, málna. eper. puncs, barack, pisztácia, dió, kiwi, Mozart, malibu ... S fagyi von főzött és porból készült. Manapság főleg az utóbbi, fagylaltjaink ugyanis porrá lettek . . . Csak elvétve okad olyan cukrászda, fagy- ialtozó, ahol klasszikus eljárással állítják elő a hűsítő nyalnivalót. A magyarázat roppant egyszerű: a porból kevert fagylaltok könnyebben kezelhetőek, hosszabb az el; tarthatóságuk, s nem utolsósorban egyszerűbb, a készítésük. A Mecsek cukrászdában e „poros” előnyök ellenére főzik a fagylaltot.- Egy első osztályú helyen természetesnek tartom, hogy főzött fagylaltot árusítunk, mert véleményem szerint sokkal jobb, mint a porfagylalt, — mondta Kasznai Józsel, a pécsi Nádor cukrászüzemének a vezetője. - Igaz, több munkát és nagyobb odafigyelést igényel ez o hagyományos eljárás.- Hogyan készül a főzött lagyi? — A tejet, a tojást, a cukrot felfőzzük, hozzátesszük a természetes Ízesítő anyagokat - például kakaót, diót, mákot, az általunk készített gyümölcs- velőket -, a készítményt lehűtjük, s megfagyasztjuk.-5a poriagy Iáit? — Megmondom őszintén én még soho nem dolgoztam por alapanyaggal, de úgy tudom ezt csak vízzel kell keverni. Az ország egyik legnagyobb fagylaltpor gyártója a Móri ÁFÉSZ, melynek fehérvárcsurgói üzemében 16 esztendeje állítanak elő fagylaltporokat, jelenleg 71-féle ízben. Hogy mekkora mennyiséget, az titok, mint ahogy az is, hogyan készülnek a fagylaltporok. Simon Attilánétól, az üzem vezető-helyettesétől annyit sikerült megtudni, hogy természetes alapanyagokból gyártják a porokat, s szerinte a porfagyik ize semmiben nem különbözik a főzött fagylaltokétól.- Persze csak akkor, ha a felhasználók betartják az utasításunkat: tejes fagylaltnál 2,2 kilogramm porhoz 3,8 liter vizet, gyümölcsfagyiknál 2 kilogramm porhoz 4 liter vizet kell keverni. Ha a hígítás nagyobb, akkor megváltozik az ízhotás, s o fagylalt vizessé válik.- Ez lehet az oka, ' hogy igen gyakran Íztelennek érezzük a fagylaltot?- Minden bizonnyal, de ez ellen nem sokat tudunk tenni, a fagylaltkészítés is tisztesség dolga. Természetesen az nem zárható ki, hogy néhányon gyorsan akarnak meggazdagodni .. . Hogy a porfagylalt rossz-e avagy jó.' ezek szerint a „keverőkön" múlik. Mi mindenesetre nyaljuk, nyaljuk ... Rosxprim Nándor ... jólesik egy kis fagyi a hőségben Horváth Barna felvétele Vegyszerezik-e az abaligeti barlang növényzetét Cseppkövek kontra páfrányok és mohák „Ne bántsák az abaligeti barlang hívatlan növényvendégeit!" címmel jelent meg olvasói cikk a Búvár környezet- barát ökológiai magazin egyik legutóbbi számában. irójo amatőr természetbúvár, s arról is tudósíja a magazin olvasóit, hogy az abaligeti barlangban a növényzetről érdeklődve azt a választ kapta az idegenvezetőtől, hogy „a mohók mó- lasztják a sziklát, ezért nagyon károsak, a barlangászok már készülnek a vegyszeres irtásra". Ez a felröppentett vészhír megért némi nyomozást, mert az abaligeti cseppkőbarlang valóban nemcsak cseppköveiről nevezetes - arról inkább csak azért, mert a Dél-Dunán- túl egyetlen, turisták által is látogatható ilyen barlangja —, hanem érdekes élővilágáról is: közel 200 állatfaj él benne. köztük néhány egészen különleges és ritka, mint például két vakrák faj. De nevezetes a barlang arról is, hogy sajátos klímája az idült légzőszervi betegségek jórésze kedvező hatású, s így a Pécsi Tüdőgyógyintézet kihelyezett osztályt működtet itt. Ebből adódik az első kérdés: milyen hatással lehet erre a gyógyító klímára a barlangban kifejlődött növényzet esetleges elburjánzása, illetőleg ennek vegyszeres megakadályozása? A másik: a barlang kezelője, a Mecsektourist vagy barlangászok miképpen kezdhetnek vegyszeres növényirtásba, amikor mint minden jelentősebb barlang, az abaligeti is fokozott védelem alatt áll, s bármiféle beavatkozás csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet? Az első kérdésre válaszolva dr. Paliké Zoltán, a Pécsi Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa elmondotta, hogy a légzőszervi betegeknek az eddigi tapasztalatok szerint nem árt a barlang növényzete. A barlang klímáját bármivel megzavarni semmiképpen nem lenne szerencsés. A beláthatatlan következményekkel járó fenyegető vegyszeres beavatkozás ellen mindenképpen tiltakozna a tüdőgyógyintézet, ám ilyen szándékról nem kaptak hírt. A másik kérdésre az illetékes hatóságtól, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság természetvédelmi osztályától kértünk választ, s az mégiskább megerősíti, hogy a Búvárban a barlang növényzetéért szót emelő természetbúvár félrevezető információt kapott. Valós és bonyolult probléma, hogy az abaligeti barlangba került spórák a mesterséges megvilágítás révén sikeresen megszaporították a növényzetet. Ezek, köztük különösen a mohák gyökérzete, bontják a cseppkövet. Viszont az igy kifejlődött .növények között különösen értékesek, védelmet érdemlők is akadnak. Például egy olyan páfrányfajta, amely hozzánk legközelebb csak a Keleti-Kárpátokban található. Szó sincs a növényzet vegyszeres irtásáról! Ennek egyébként sincs igazán kiforrott módszere, s ha lenne is, azt aligha kellene bevetni a viszonylag gyéren cseppkövezett abaligeti barlangban. Szó van viszont a barlang elavult világításának több szakaszos korszerűsítéséről, amely lehetővé tenné az igazán értékes cseppkőképződmények védelmét a megvilágítás időtartamának és fényerejének csökkentésével. A terv három hónapja a Környezetvédelmi Minisztériumban fekszik engedélyezésre várva. A jóváhagyó pecsétet azonban egyelőre nincs túl sok értelme sürgetni, hiszen a beruházás fekezete kétséges az idén. Dunai Imre Tegyük fel, hogy szeptemberi vagy, és Szűz. Kis barátod egy csibész Nyilas, és talán ez az oka annak, hogy idővel szétmegy a parti olyannyira, hogy épp csak köszönsz neki, mert hát a zodi- ákusod szerint sem vagy bár- dolatlan. Az új fiú, akiről az első pillanattól érzed, hogy végre az igazi, a réginek megnyugtató ellentéte: határozott. nyílt és szenvedélyes. Örömöd egészen addig tart. míg egy beszédes, óvatlan pillanatban ki nem deríted: 6 is Nyilas . . . Hát ennyit a csillagokról. Tényleg, csak eny- nyit? Az persze, tagadhatatlan, hogy legtöbben szívesen belenézünk a különféle újságok szűkszavú napi vagy heti horoszkópjaiba, mert hát. ugye, nem árt tudni, mitől kell óvakodnunk. Biztos, ami biztos, talán valami fontosat üzennek a csillagok. Kétségtelen, hogy az asztrológia, a csillagfejtés több ezeréves tudománya ma ismét reneszánszát éli, újabb és újabb könyvek jelennek meg, tanfolyamok indulnak, vállalatok hirdetnek számitógépes horoszkópkészítést. Igazán egyetlen történelmi korban sem tűnt el teljesen az emberek életéből, és sokan azt tartják: semmiféle „tudomány" vagy szokás nem maradhat fenn ennyi időn át, „ha nincs benne valami". Az égi mozgások vizsgálata, értelmezése egyidős a civilizációval. Kaldeus, egyiptomi, asszír, görög, perzsa napok, tudósok foglalkoztak vele, a horoszkópkészitést Kepler sem vetette meg. A kaldeusok szerint a csillagok, bolygóistenek némajátéka az értőnek kifejezi a világegyetem uralkodó törvényeit, a csillagokból jóslatok, titkok és prófétikus szavak is kiolvashatók. Az ókori görögök meggyőződéssel vallották, hogy az ember jellemvonásait, intellektuális képességeit az égitestek együttállása már a születés pillanatában meghatározza, s ez a hatás halálig tart. A kereszténység nem tagadta, ha vitatta is a csillagok befolyását az ember isteni lényére, bár Aquinói Szt. Tamás sokat idézett megállapítása az ember szabad akaratáról is beszél, amikor azt mondja: ,,a bölcs uralkodik a csillagokon". Nyilván csők abban az esetben, ha a szenvedélyein is. Az közismert, hogy o közeli bolygók, csillagok hatnak az emberekre. A Napról tudjuk, hogy meghatározó a szerepe a földi életben. Tudjuk, hogy vannak emberek, akik kedélybetegek lesznek, ha nem süt a Nap, és ehhez o csillaghoz kötjük a napi, évi ciklusok, a növekedés és pihenés időszakait. A legtöbb vallási ünnep is asztrológiai vonatkozású. Ez a kis Hold is képes rá, hogy hatalmas tömegű vizet mozgasson, háztetőkre csábítsa az érzékenyebb halandót, holdtöltekor több a gyilkosság, feszültebbek az emberek, mint máskor. A kozmikus sugárzás 1911-es felfedezése után úgy húsz évvel az is kiderült, hogy ezek a sugarak a víz fél kilométerrel is érzékelhetők. Ha tehát tudjuk, hogy a közeli égitestek hatnak ránk, teljességgel logikátlan lenne feltételezni, hogy a távolabbiak nem. Dr. Tóth László, a TIT Baranya Megyei Szervezete csil-' lagászati szakosztályának elnöke azonban szkeptikus:- Ezek a babonák akkor indultak útjukra, amikor az emberak még nem ismerték a csilalgok fizikai természetét" — mondja. — A csillagképeket alkotó csillagok között sincs az asztrológián túl összefüggés, az, hogy egymáshoz tartozónak látszanak, csak a fantázia műve. Ráadásul a Nap 26 ezer év alatt hátráló mozgást végez, ma sem ott tartózkodik, ahol az első csillagjósok idejében volt, így az akkori megállapítások ma már nem érvényesek. De gyakorlati példák is mutatják, hogy még egy napon születtek esetében is óriásiak a különbségek. Csak az érdekesség kedvéért: egy kollégámmal egy időben születtünk, mindketten Mérlegek vagyunk. Mégis más lett a sorsunk, azonosság néhány évig csak a fizetésünkben volt. Sajnos, mára ez sem áll, ő többet keres ... A csillagászat egyébként elveti a csilagjóslást. Az igazság viszont az, hogy tudományos módszerekkel még nem sikerült megcáfolni az asztrológia tételeit. Igaz, megerősíteni sem. Az asztrológia továbbra is gyakorlati, tapasztalati „tudomány" maradt és bár művelőit gyakran áltudósnak, vásári kuruzslónak tartják, a régi csillagászati munkák, de a mai naiv asztrológiai „szakácskönyvek" is a legigazibb misztikummal foglalkoznak: az emberrel. Hodnik Ildikó