Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-30 / 117. szám

2 aj Dunántúli napló 1990. július 30., hétfő Népszavazás (Folytatás az 1. oldalról.) szavazásra jogosultak mintegy 10 százaléka adta csak le a voksát. A szomszédos, szűk irodá­ban, a 018-as szavazókörben a bizottság elnöke, unszolásra néhány perccel később 18 szá­zalékos részvételi arányt sac- colt. Ám a később megismert összesített adatok fényében, alighanem felfelé kerekíthe­tett. Akkor már a szúrópróbák nyomán is felsejlett az az eredmény, amit később az összesített részadatok is meg­erősítettek: ez a népszavazás Pécsett nem késztette a lakos­ság tömegeit véleményalkotás­ra. A 043-as választókörben a tájékoztató bizottság tagjai 11 óra után mintegy egynyolca- dos részvételi arányról számol­tak be. Ugyanilyen részvételi arányt említett a Dr. Veress Endre utcai rendelőintézetben széke­lő 143. számú szavazókor tit­kára, Morvát Tibor is, azt is hozzátéve, hogy az ő szava­zókörük választópolgárai közül senki nem kért igazolást ah­hoz, hogy máshol szavazzon. Pedig ez az időszak a sza­badságok, a nyaralás idő­szaka. De a megyeszékhelyen kívül sem volt más a helyzet. Nem taposták egymás sar­kát a polgárok a szigetvári 6-os számú szavazókor helyi­ségében sem. Csakúgy, mint mindenütt, a népszavazás reg­gel 6 órakor kezdődött, az el­ső szavazó 6.20 órakor adta le voksát. Mint a választási bizottság tagjaitól megtudtam, a 782 szavazásra jogosult ál­lampolgár közül délelőtt 10 óráig mindössze 35-en dobták a lezárt urnába a szavazólap­jukat, ottjártunkkor érkezett a 36. szavazó. — Miért jött el? — Mert jobban szeretném, ha a nép választaná meg a köztársaság elnökét, nem pe­dig a kormány, - válaszolta Tóth Sándor. — Nem a kormány, hanem az Országgyűlés helyesbitek. — Nem ugyanaz? — Nem, mert ha a mostani népszavazás eredménytelen lesz, akkor az országgyűlési képviselők választanak.- Én szeretném, ha a nép döntené el! Gyér részvétel jellemezte a népszavazást a siklósi 10-es számú szavazó'kötben is. Meg­tudhattam, a koradélutáni órá­kig a 696 szavazásra jogosult polgár közül csak 52-en éltek .ezzel a lehetőséggel. Komlón - és környékén a városi választási bizottság tá­jékoztatása szerint — 45 990 polgár szavazhatott 94 szava­zókörben. Délelőtt 11 óráig 3984 szavazatot számláltak össze, délután 3 óráig 5322- en, a szavazásra jogosultak 11,6 százaléka adott le érvé­nyes szavazatot. A megyei választási irodá­ban a 11 órás részeredmé­nyek összesítése szerint Bara­nyában a választópolgárok 8,96 százaléka adta le a szavazatát. A 15 órás részada­tok összesítése csekély növe­kedést mutatott: 11,91 százalé­kot. A képviselői választókerü­letek szerint tagolva 13,25 szá­zalékos részvételi aránnyal Pécs 2. számú választókerüle­tében volt a legnagyobb az aktivitás. Utána 13,19 száza­lékkal a szigetvári, 13,01 szá­zalékkal a siklósi választóke­rület következett. A legkisebb részvételi arányt - 9,96 száza­lékkal — a Pécs 3. számú vá­lasztókerület produkálta. Akadtak visztbnt települések - például Nagyharsány, Boly, Dunafalva, Hird -, ahol 15 órakor 5 százaléka sem szava­zott a választópolgároknak. Márciusban az országgyűlési választásokkor ebben az idő­szakban már az 50 százalék szavazási részarány felett tel­jesítő településeket gyűjtötték érdekességként csokorba a megyei választási irodán. Teg­nap a 20 százalék volt felső szélsőértékek küszöbe. Ebbe a sávba esett Hetvehely, Bara- nyajenő, Magyarhertelend, Mindszentgodisa, Lippó, Eger­ág, Felsőszentmárton, Bogád- mindszent, Ibafa, Szabadszent­király, Somogyhárságy. A 15 órás állapotok rögzí­tése után már további rész­adatok nem érkeztek a me­gyei választási irodához, csak késő este lapzártánk után a végleges adatokat tartalmazó jegyzőkönyvek. Ezek feldolgo­zását csak este 10 óra táj­ban kezdték meg. A népszavazást kezdeménye­ző Király Zoltán, Szeged füg­getlen országgyűlési képvise­lője az MTI érdeklődésére el­mondta: nem számított teljes sikerre, s ennek több oka van. Véleménye szerint az érdekte­lenség köszönhető egyebek kö­zött annak, hogy a két ellen- érdekelt nagy párt, az MDF és az SZDSZ, de a parlamenti pártok is, mindent megtettek annak érdekében, hogy tag­ságuk, táboruk ne menjen el szavazni, a szavazás ered­ménytelen legyen. _ Vasárnap az ország több városábóf keresték telefonon a képviselőt. A beszélgetések alapján úgy véli, hogy csaló­dottak, fásultak az emberek. Csalódtak az új kormányban, s a parlament eddigi szerep­lése sem keltett bizalmat a demokrácia új intézményei iránt. Az időpont is az ered­ménytelenség okai közé sorol­ható - szögezte le a kép­viselő —, hozzátéve, hogy a világon sehol nem szokás nyár ■közepén választást vagy sza­vazást tartani. Az Országos Választási Bizottság tájékoztatója Az Országos Választási Bizottság lapzártakor érkezett je­lentése szerint vasárnap délután 3 óráig o 7 803 635 választás­ra jogosult állampolgár Iközül 853 995 adta le voksát - ez 10,7 százalékos részvételt jelent. Ez az eredmény egyébként tükrözi, pontosabban megközelíti az egyes megyékben összesített rész­vételi adatokat külön-külön is. Az Országos Választási Bizottságnak a népszavazás napján 17 órakor tartott első tájékoztatóján az is elhangzott: a szava­zási részvétel eddigi arányait tekintve joggal feltételezhető, hogy a tervezettnél előbb kiderül, érvényes avagy érvénytelen volt-e a népszavazás. Ismeretes: ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok 50 százalékának, plusz egy lőnek kell érvényes szavazatot leadnia. A 15 órakor beérkezett részvételi adatok a megyékben: Budapest 13,5; Baranya 11,9; Bács-Kiskun 8,9; Békés 12; Bor- sod-Abaúj-Zemplén 11,5; Csongrád 10,6; Fejér 8,8; Györ-Sopron 11,1; Hajdú-Bihar 8,8; Heves 13,3; Jász-Nagykun-Szolnok 9,9; Komárom-Esztergom 9,3; Nógrád 14; Pest 8,3; .Somogy 11,5; Szabolcs-Szatmár-Bereg 9; Tolna 9,1; Vas 11,1; Veszprém 11,8; Zala 10,4 százalék. Az Országos Választási Bizottsághoz este 22 óráig a nép­szavazásról készült jegyzőkönyvek 80 százalékának adatai érkez­tek meg. Az érvényei szavazatot leadottak 85,9 százaléka igen­nel, 14,1 százaléka nemmel szavazott. A Brassói Kereszfény Ifjúság i Csoporf vendégszereplése Pécsett Erdély üzenetét hozták A Pius templom és a Kol- ping Egyesület vendégeként két napot töltött Pécsett, a Brassói Keresztény Ifjúsági Csoport mintegy 50-tagú együttese. Szombaton este a Székesegyház előtt más, kö­zelben zajló programokkal versengve mutatták be „Kö­szörű idő" című műsorukat szabadtérre inkább illő má­sodik részét: balladás, zenés irodalmi összeállítást. A szé­kely népviseletbe öltözött fia­talok a Dóm tér méreteitől és a közönség látszólagos távol- maradásától elhűlve kezdtek bele küldetésük teljesítésébe, Erdély üzenetének tolmácsolá­sába. A közönség valójában nem maradt távol, de néhány száz ember ezen a hatalmas téren aligha mutat színházi nyelven szólva „táblás házat". Vasárnap este a Pius-temp- lomban a Halmos misét adta elő az együttes Klasszikus kó­rusa, majd p szentbeszéd he­lyett erdélyi írók, költők vallá­sos műveiből készítettek össze­állítást a versmondók. Ennek a műsornak igen beszédes cí­me: „Sötétben tündöklőbb a fény". A Brassói Keresztény Ifjú­sági Csoportnak magyarorszá­gi turnéján Pécs volt a har­madik állomás. Előtte Szege­den és Kiskunfélegyházán sze­repeltek, az itteni két nap után pedig Veresegyházára, utána Pestre utaznak, s utol­só állomásuk valószínűleg Pannonhalma lesz. Minderről Sebestyén Ottó lelkész, az együttes vezetője, szervezője mesélt a szombat esti fellé­pés előtti izgalmak közepette.- Olyan ,, igazgatója" va­gyok én ennek az öntevékeny csoportnak, aki csak vatikáni valutával fizethet a közremű­ködők segítségéért - mondot­ta tréfával, utalva arra, hogy az együttesnek már civil szak­értő munkatársai is vannak: magyar irodalom-szakos tanár, énektanár, hegedűművész, táncmester és orgonaművész is. A Keresztény Ifjúsági Cso­port múltja mindössze három év: Sebestyén Ottó lelkészt három évvel ezelőtt helyezték Brassóba.- Az ifjúsági csoportunk - amely közösségbe nemcsak ka­tolikus fiatalok tartoznak -, a vallásos hitélet és a kultú­ra elmélyítésére, a kultúrák összebékítésére, az emberség erősítésére alakult. Amikor februárban kiderült, hogy a határ megnyílik előttünk is, elhatároztuk, hogy elhozzuk Magyarországra Erdély üzene­tét. Azóta öt különböző mű­sort készítettünk ennek tolmá­csolására — meséli.- S hogyan szól az erdé­lyiek üzenete önmagukról?- Kitartani és új életet épí­teni! * A brassóiakkal egy időben, de hasonló tartalmú üzenetet hoztak Baranyába a székely- földi Balázsfalváról is, csak éppen iskolás gyerekek. Az 50 tagú kulturális csoport szombaton este a nagypeterdi, vasárnap este a rózsafai mű­velődési házban szerepelt. Vendégszereplésük megtoldot­ta az üzenetet az együttmű­ködés, a szoros kapcsolattar­tás szándékával: Nagypeterd és Rózsafa testvérközösségi kapcsolatot . kíván kialakítani Balózsfalvával. D. I. Duna-Adria csúcs Velencében Július 31-én, kedden megnyílik Velencében, a San Giorgio szigeten a Duna—Adria regionális együttműködés öt tagországának csúcstalálkozója. (A helyszín ugyanaz, amely imár ja hét vezető tőkés ország velencei csúcs- értekezletének is otthont adott.) Az olasz—osztrák—jugoszláv—csehszlovák— magyar együttműködés köré szerveződő regionális kapcsolatrendszer kor­mányfői szintű tanácskozása — amelyen Magyarországot Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli — lezárja az im­már nyolc hónapja tartó alapitó szakaszt, s a magyar remények szerint a velencei csúcs után ímegkezdödhet a gyakorlati cselekvési programok ki­dolgozása.-----------------Hétfői jegyzet A piszkos I4 V égvári őrnagy annak idején kába volt a nyugtátoktól, a nem­zetközi sajtótájékoztatón pat- rónusainak elnézést is kellett kérniük emiatt. Végvári őr­nagy ideges volt, nagyon, ideges. Érthetően. Államtit­kot fedett fel, s ez még a legliberálisabb országokban is főbenjáró bűnnek számit, igaz, a liberálisok azt ígér­ték, nem lesz bántódása. A pártállam lebontásában sze­repet játszani hazafias cse­lekedet, márpedig a három per hármas" (az osztály, ahol az őrnagy is dolgozott) - a pártállam legpiszko­sabb intézményei közé tarto­zott. S Végvári — bár félt — hitt ‘nekik. A FIDESZ és az SZDSZ pe­dig tartotta szavát. Miköz­ben az osztályt megszüntet­ték, s a belügyminiszter le­mondásra kényszerült - az őrnagy megúszta egy ejnye- bejnyével, mi pedig meg­nyugodtunk: végre eljött az idő, amikor a jótett helyé­ben elvárhatjuk a jót, s az általános igazságokon túl, megnyugvással vettük tudo­másul, hogy már nem kell képzelődnünk, ha beszélge­tés közben furcsa kattanások jelzik, a vonalban nem csu­pán ketten vagyunk. Csak a Posta lehet a hibás. Végvári egy idő után el­tűnt, hallani legalábbis nem nagyon hallottunk róla. No, nem a KGB tüntette el * ­nyugdíjazták, s bár továbbra is nyugtátokkal, de élte éle­tét. A múlt héten aztán újabb fordulatot vett az ügy. Ha jól emlékszem, először a rádióban hallhattuk, hogy Végvári ellen megint vizs­gálatot indítanak államtitok megsértése címén. Az ál­lampártok, bocsánat, kor­mánypártok úgy gondolják, rend a lelke mindennek, s iha Végvári vétett a törvény ellen, kötelességük felelős­ségre vonni őt. Az ellenzékben lévő FIDESZ és SZDSZ pedig ter­mészetesen tiltakozik. Termé­szetesen, mondom, hiszen az őrnagy elleni vizsgálat hire az ő módszereik elfogadha­tóságát is megkérdőjelezi. Nem is beszélve arról, hogy a Végvári-ügy annak idején nemcsak nekik, de az összes, akkor még ellenzékben lévő politikai formációnak jó pontot jelentett a közvéle­mény előtt. így a jelenlegi kormánypártoknak is . . . Persze, a hála nem poli­tikai kategória. S azt most már nemcsak Pozsgay tudja - tapasztalhatta a liberális ellenzék is. Ha fordul a szél, o nagy győzelmekből - lásd: Végvári-ügy - csúnya vereségek lehetnek, s nem sokunkat vígasztal, hogy éles elméjükről újra bizony­ságot téve ifjú és korosodó liberálisaink magukról elte­relve a figyelmet bejelentet­ték: ha a Végvári-ügyet fel­melegítik, indítványozni fog­ják, hogy tizennégy olyan po­litikus ellen is vizsgálat indul­jon, aki október 23. után kézhez kapták Végváriék je­lentéseit. Ügyes. Hogy személy szerint ki ez a tizennégy ember, sejthet­jük, nem nehéz kitalálni. Amíg a neveket nyilvános­ságra nem hozzák, ők: a piszkos 14. Csak azt nem tudom, a Végvári-ügynek csupán egy szereplője volt-e, maga az őrnagy, vagy voltak-e segí­tői, „bűntársai" is? Sejtem, a kormányon lévők már a műit hét elején ismerték a választ. Pauska Zsolt Az államháztartás növekvő hiánya (Folyatás az 1. oldalról.) ri nettó adósságállomány 43,2 milliárd forinttal terhelte az államháztartást. Időközben az eladósodás növekedése és a forint többszöri leértékelődése miatt a külső eladósodás kö­vetkeztében az államháztartás­ra háruló teher 517,6 milliárd forintra emelkedett. (A múlt év végén Magyarország bruttó adóssága 20,6 milliárd dollár volt, a nettó adósságállomány pedig 15,1 milliárd dollár kö­rül alakult.) Az elmúlt öt esztendő során a költségvetési mérleg hiánya is jelentősen megnövekedett. Míg a deficit 1985-ben 15,8 milliárd forint volt, 1986-ban 46,9 milliárd forintra emelke­dett, s 1987-ben is 34,9 mil­liárd forint volt. A következő esztendőben viszonylag kisebb, 19,7 milliárdos hiánnyal zárt a költségvetés, ám a Vmúlt esz­tendőben a deficit rekordmé­retűvé vált, 54 milliárd forint lett. Többek között az államház­tartás nagymértékű eladósodá­sának lassítása miatt is szük­séges, hogy az idén a költség- vetési mérleg hiánya — az év végén — ne haladja meg a 10 milliárd forintot. Mivel a fél­éves deficit már 13 milliárd forint körül van, a kormány rákényszerült a fogyasztói ár­emelésekre, a költségvetés ki­adásainak lefaragására, bevé­teleinek terven felüli növelésé­re. A program végrehajtása - bár jelentős terheket ró a la­kosságra - fontos a pénzügyi egyensúly javítása szempontjá­ból. Kedvezőtlen viszont, hogy bizonyos mértékben növeli az inflációt. A fogyasztói árak fél év alatt, vagyis december vé­géhez viszonyítva, 22 százalék­kal emelkedtek. A füredi Anna-bálon BudapesH gimnazista a szépségkirálynő A füredi Anna-bálon szól(t) a muzsika. Immár 165. alka­lommal. A hírneves mulatság­nak immár hagyományosan ott­hont adó SZOT-szállóba szom­baton este 7 óra körül kezd­tek szállingózni az eleganciá­ra, külcsínre igencsak sokat adó vendégek Aki a 3000 fo­rintos belépőt meg tudta vál­tani, annak nyilván új nagy­estélyire is futotta. Életszínvo­nalromlás ide vagy oda. Bár a rossz nyelvek szerint volt aki egy üveg ásványvíz mellett húzta ki egész éjszaka. Végül is volt mire várni, hisz a balatonfüredi Anna-bálok fénypontját mindig az éjfél után sorra kerülő szépségki- rálynő-választás jelenti. Szép lányokból pedig nem volt hi­ány. A pénz romolhat, a szép­ség nem inflálódik. Legalábbis egy darabig. 18 év alatt a legritkábban. Az első helyezett budapesti gimnazista leány, Kakas Zsu­zsanna esetében ez egészen biztos hogy így van. Még csak 16 éves, tanulmányait szep­temberben elsősként kezdi a • • • fővárosi Jedlik Ányos Gimná­ziumban. Természetes bájával, szépségével a vasárnapi séta­kocsikázás kezdetekor sokakat elbűvölt Balatonfüred utcáin. Autogramok tucatjait adta ra­jongóinak. Szépségért persze a máso­dik helyezett Hargitai Kingá­nak és Polányi Gyöngyinek sem kell a szomszédba men­nie. Annak ellenére, hogy ha­zájuktól meglehetősen távolra kerültek. Kinga Ausztriában, Gyöngyi pedig Finnországban él. Magyarul természetesen ki­válóan beszélnek és „magya­rul" szépek. B. N. Király Zoltán a népszavazás eredménytelenségéről

Next

/
Thumbnails
Contents