Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-28 / 115. szám
1990. július 28., szombat aj Dunántúli napló 3 Nekünk mást és Jobbat kefíene mmtm Nemrég tért haza az Eqyesült Államokból Tóth József professzor, a Maqyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának igazgatóhelyettese. Három hónapig tanított vendégprofesszorként a Virginiai Állami Eqyetemen, kutatóként pedig részt vett egy közös kutatási programban, amely egy magyarországi (Szombathely környéki) és egy amerikai kistérség összehasonlító elemzését tűzte célul. Kézenfekvő a kérdés:- A tonitós, o kutatás, a mindennnapi élet kínál-e itthon hasznosítható tapasztalatokat? — Floridától New Yorkig 13 államban jártam, és azt kell mondanom: nem lehet esnem szabad utánozni. Nekünk mást és jobbat kellene kitalálnunk. Bár a szemléletmódot nem ártana elsajátítanunk, mégpedig azt, hogy az emberek ott sokféle érdek szerint szerveződnek, és úgy érzik, mindenhez - belülről — .közük van, ami érinti őket. Blaksburg, chol laktam, 31 500 lakosú kisváros, ezenkívül 28 ezer a diák, viszonylag alacsony az egy főre jutó jövedelem. Egy- egy lakótelepen 'mintegy 2000 ember él. vannak teniszpályáik, uszodáik, saját lapjuk (amely például közli a szülőkkel azt is, melyik iskolában mi lesz a jövő heti menü), közös kirándulásokat szerveznek, önvédelmi csoportok működnek. Arra gondoltam, hány nemzedék kell nálunk ahhoz, hogy bennünk is megteremtődjék ez az otthonosságérzet, mert a mai rossz érzésünk nagyrészt abból fakad, hogy nincs közünk a mindennapjainkat érintő döntésekhez, ezek általában a mi részvételünk nélkül születnek. \ Önkormányzat és szakigazgatás- Azért az igény már ébredezik . . . Bizonyára tud róla, hogy július 8-án Máza lakói népszavazás útján mondták ki elválásukat Szászvártól. Elképzelhető, hogy ez a „válóper" divattá válik az aprófalvas Baranyában, ahol csak minden negyedik településnek van elálló tanácsa?- Elképzelhető, hacsak az új önkormányzati törvény nem teszi feleslegessé ezt a procedúrát. 1988-ban intézetünk több ’dőpontban és országrészbe!? végzett vizsgálatokat orról, hogyan lenne célszerű szétválasztani a településeket, hiszen ez nem lehet azonos az Alföldön és mondjuk, Baranyában. Ez akkoriban politikailag érzékeny vizsgálatnak b zonyult, nem minden megyei tanács fogadta kitörő örömmel. Könnyen lehet, hogy megszaporodik o válások száma, hiszen a hinta - az erőszakos egyesítések ellenhatásaként - kileng, még akkor is, ha a szétválás netán nem logikus, ha nyilvánvaló hátrányokkal jár. Ez az egyik tényező. A másik, hogy ha demokráciát akarunk, annak a legkisebb csoportból kell elindulnia. Természetesnek kell vennünk az önállósági törekvéseket bármilyen szinten, még településrészek esetében is. Megindul egy felbomlási folyamat, ezt követi egy újjászerveződés, és valószínűleg nem a régi, összeterelt tanácsok keretében- Fogadjuk el, hogy ez természetes folyamat. De vajon működőképesek lehetnek-e ezek a szerveződések, önkormányzatok bármilyen kis faluban?- Tény, hogy az önálló tanács vagy önkormányzat pénzbe is kerül. De azt hiszem, ej kell választani az önkormányzatot a szakigazgatástól. Lehet, hogy az a jó megoldás, ha az önkormányzatnak társadalmi elnöke van egy kis faluban, a szakigazgatást pedig (amelyhez szakember kell) több település közösen szervezi meg, mert így olcsóbb és hatékonyabb. A lényeg: meg kell adni a lehetőséget minden településnek, hagyni kell kibontakozni a kezdeményezéseket, még ha konfliktusokkal jár is. Lássák be maguk az emberek, mert úgy lesz az övék. Próbáljanak ki akárhány változatot - időt kell hagyni, és majd kitisztul. Én elleneznék minden előírt formát. „Messiások” kellenek?- Mégis: megvannak-e vagy megteremthetők-e ennek anyagi és személyi leltételei, hiszen a falvak az utóbbi évtizedekben mindkét szempontból súlyos hátrányba kerültek?- Ez igaz, anyagi és szellemi erejüket egyaránt lefölözték. Ezért úgy gondolom, hogy ideje lenne egyfajta „népbol- doqító” szakemberképzést elindítani vagy legalábbis va-lamiféle küldetéstudattal megáldott szakembereket vinni a falvakba. Olyanokat, akiket elfogadnak, akikre hallgatnak az emberek, tanácsokat kérnek és kapnak tőlük egy kérvény megfogalmazásától a fóliasátor szakszerű felállításáig. Meggyőződésem, hogy akár egy ember is szinte csodákat tehet.- Hol teremnek ilyen szakemberek? Egyelőre azt látni, hogy a falu — a népfront szétesésével - teljes mértékben mozgalom nélkül maradt, a pártok pedig szinte meg se jelentek falun.- Lehetne ez mozgalom is, talán a Faluszövetség megszerveződhetne országosan és elvállalhatná ezt a feladatot. Olyan emberek kellenének — és azért beszéltem küldetéstudatról —, akik politikai ambíciók nélkül mozgatnák a falvakat, életmódmintát adnának, ügyeket intéznének, megszerveznék a gazdaképzést, megtanítanák az embereket vendeget fogadni. Ilyesfajta mozgalomra égetően szükség lenne, még akkor is, ha csak minden negyedik ilyen „messiás" sikeres, mert enélkül az ország rokkant lesz, bármilyen rendszerben. A másik elképzelésem, amit egyetemi oktatóként igyekszem megvalósítani: egyetemistákat küldeni a falvakba, ismerjék meg az ottani életet, az embereket, hogy mennyire más egy alföldi falu, mint egy baranyai, miben különbözik egy sváb falu egy bosnyáktól. Volt már ilyen Magyarországon a háború előtt, most részben fel szeretnénk ezt újítani, részben valami egészen újat, korszerűt adni. Ehhez a modem technikánk megvan, csillogó szemű diákok kellenek hozzá. Mi legyen a megyék helyett?- Addig is, amíg ezek az elhivatott szakemberek kellő szómban eljutnak a falvakba, lehef-e másféle segítséget nyúi'ani, mondjuk a megyei tanácsok tehetnek-e valamit? Egyáltalán: ön szerint szükség van-e megyei szintre?- Szerintem kell egy területi, regionális képviselet, bár lassítja a döntési folyamatokat. A mai megyei rendszert nem tartom jónak, nem az önkormányzat, hanem a regionális tudomány szemszögéből nézve elhibázott, mesterséges képződmények. Hogy mást ne mondjak: a térségszerkezet megváltozott, d? a megyehatárok ezt nem- követték. Magyarországon léteznek régiók, térszerkezeti egységek. Ilyen régió Budapest és környék, a Dunántúl, az Alföld és Eszak-Magyarország. Ezen belül van harmincegynéhány térszerkezeti egység. Kellene tehát egy érdekképviseleti intézményrendszer, de ehhez a megyéket részben összevonni, részben szétbontani szüksége Egy-egy ilyen térszerkezeti egységet - amely több kistérségből állhat - az azonos aüoliságok és érdekek köthetnék ősszé. Míg például Szolnok megyét szétszabdalják a kiben érdekek, a négy megye határán fekvő Tiszafüred környéki falvakat összehozhatja a közös érdek. A területi határok persze nem merevek, és ‘igyelembe kellene venni az ott élők tájegységi vagy nemzetiségi identitástudatát is.- Visszatérve amerikai tapasztalataira: egy reális területi koncepció kimunkálásában segithet-e a külhoni gyakorlat?- Nem kész modellt kell keresnünk, sem az USA-bon, sem Nyugat-Európában, mert Európa keleti része más — mindig más volt és. más is lesz -, de a kapcsolatok építése nagyon fontos. Szerintem azonban ezt sem úgy általában kellene szorgalmazni — például az USA és Magyar- ország között —, hanem mondjuk az USA egy-egy államával nellene szorosabb kapcsolatba lépnünk. A decentralizáció folyamata ugyanis ott is erősödik, és könnyebben találunk hasonló adottságokat megoldásra váró kérdéseket. Sóvári Gizella A különdíjat nyert épület Pécsett, a Jókai utcában. Fotó: Szundi György Siklóson az óv lakóháza A példaadás, ‘ösztönzés, az esztétikus, színvonalas, funkcionális épületek népszerűsítése a célja a minden évben hagyományosan meghirdetett „Az év lakóháza" pályázatnak, melynek eredményhirdetését immár hetedik alkalommal tartották meg Pécsett. A pályázatra ebben az évben a meghirdetett időpontig 23 pályamunka érkezett be, amelyből a bíráló bizottság 22-t értékelt. Az elbírált pályamunkákból 11 Pécsről, 11 pedig a megye más településeiről érkezett, és ez jelentős változás a korábbi évekhez képest. Eddig ugyanis túlnyomórészt csak pécsi pályamunkák érkeztek be. De nem ez volt az egyetlen újdonság: az országban elsőként az építészek megyei vetélkedőjét a belsőépítészetre is kiterjesztették. A tegnapi díjkiosztó ünnepségen a pályázaton részt vevő alkotók, építtetők, tervezők és kivitelezők előtt dr. Tóth Zoltán megyei főépítész értékelte a versenyt. Véleménye szerint általános tanulság, hogy az építtetők kedvelik az egyszerű nappali—étkező—főzőkonyha kialakítását, ami a különböző funkciójú terek ösz- szekapcsolásával változatos, építészetileg is formálható. Elég gyakori tapasztalata a bíráló bizottságnak az is, hogy a pályázatra benevezett épületek méq nem voltak teljesen késznek tekinthetők, jelezve, hogy az építtetők a mai gazdasági helyzetben csak több év alatt tudják lakásuk építését befejezni. A tegnapi díjkiosztó ünnepségen a bíráló bizottság döntése alapján a következő házakat díjazták: első díját nyert a Siklós, Vértanúk u. 10. szám alatti ház, (építtető: Szántó Ákos és felesége, tervező: Vári Jenő). Kiemelt megyei dicséretben részesült a Pécs, Miklós u. 20. szám alatti épület, (építtető: dr. Bánhegyi Mihály, tervező: Dévényi Sándor, kivitelező: Sebestyén Gyula és Laczkó Béla). Megyei dicséretet kapott a Pécs, Felsővámház u. 34., (építtető: Bányai József, tervező: Weiler Árpád, kivitelező: Huber Miklós) és a Mázaszászvár, Kun u. 77/A, (építtető: Csemez Pál, tervező: Dunai József). A kulturált belsőépítészeti kialakításért a Pécs, Bessenyei u. 4. szám alatti házat emelték ki, Pécs város különdíját pedig a Pécs, Antal u. 8. szám alatti ház kapta (építtető: Bárdos László és neje, tervező: Weiler Árpád és W. Solt Éva). Mohács városa a Mohács, Fürst S. u. 15. szám alatti háznak, (építtető: Ho- doscsek Károly, tervező: Szent- ivánszky Jeromos) ítélte külön- diját. Siklós város a Mária- gyüd, Vujicsics u. 31/A-nak, (építtető: Benedek László és felesége, tervező: Vári Jenő), Szigetvár pedig a Szigetvár, Petőfi u. 2/2. szám alatti épületet, (építtető: Kresz Jenő és felesége, tervező: Gáts András, kivitelező: Hajba János) értékelte a legjobbnak. A Hazafias Népfront különdíját a Pécs, Rigóder u. 31/1. számú ház kapta (építtető: Juhász Sándor, tervező: Szigetvári János, közreműködő kisiparos: Tóth József). P. V. Sebességek Nem tudom, megfigyelték-e, hogy néha akkor jut eszükbe egy korábbi, éjszakai álmuk, ha a hétköznapokon hirtelen és egészen véletlenül hasonló helyzetbe kerülnek. A parlamenti üléseket követve magam is így jártam. Egyszeresek felvillant egy nemrégi álmom: ülök a szerkesztőségi szobában, és jön egy telefon illetékes helyről: tűzvész pusztít az egyik szomszédos országban, lehet, hogy átterjed hozzánk is, mert eddig nem tudták megfékezni. Kérik, valaki menjen ki azonnal, mert segíthet a megoldásban akkor, ha jól tájékoztat. Elindultam, de a hatalom által biztosított repülő előtt közölték, csak akkor' mehetek, ha vállalom, hogy a gépről lelógó két kötélbe kapaszkodva teszem meg az utat. Mert a repülő már megtelt. Úgy látszik, mondták, túl sok embernek szóltak. Vállaltam. Abban a pillanatban, ahogy megláttam a tűzvészt az egyik kötél elszakadt. Félkézzel kapaszkodtam a repülőhöz. Mire átgondoltam, hogy ezt meddig bírhatom, a másik kötél is repedezni kezdett. Magasan voltunk, de az álom törvényeinek megfelelően nem estem nagyot. Leérve, először a tüzet láttam messze távolban, és tisztában kellett lennem azzal, hogy nem. érhetek mór oda. Emberek érkeztek és mondták, ez már egy másik ország, innen nagyon nehéz lesz hazajutni lapzártáig, de megsúgták a tűzeset tényeit. Ott álltam egy kész írással, és nem tudtam, hogyan juttassam el azokhoz gondolataimat, akik várják, akik kiváncsiak rájuk. Kiálltam stoppolni az útra, jó néhány autó elment mellettem, az egyik mintha lassított volna. Ekkor ébredtem fel. Most sem tudom, kinek higgyek? A hatalomnak, amely fel is venne és nem is. Azoknak, akik tűzvészt akarnak? Azoknak, akik nem tudhatják rólam, hogy ezek után elté- vedtként kívánok hazajutni? Azoknak-e, akik rólam, rólunk egy szót sem ismerve mégis megállnának segíteni? A múltkoriban láttam a tévében egy érdekes portréfilmet. Azt mondja benne a szakember, hogy a fény sebessége attól is függ, milyen színű fényről van szó. Ezek szerint tehet, hogy előbb látjuk meg a feketét, mint a kéket, előbb o sárgát, mint ne adj’ Isten a vöröset? És ha így van, akkor egyénenként is változhat ez a „meglótási sebesség"? És, ha esetleg egyénenként is változhat, akkor menynyire befolyásolhatja a mielőbbi érzékelést, ha valaki — bár nem tehet róla -, de eredendően rövid- vagy éppen távollátó? Olvastam egy továbbgondolandó megjegyzést lapunk csütörtöki számában Terják Tibortól: „Elhiszem, hogy elsodorta az öreg botozó bácsit az úri hölgy, de én is botozó bácsi vagyok, néha utazom is villamoson (Budapesten), esetenként autóbusszal Pécsett, és nem az fáj, hogy elsodornak, kiverik a kezemből a botot, hanem az, hogy egyszerre öten ugranak fel: „Bácsi, tessék helyet foglalni". A bácsi fáj, meg a rokkantság, meg a fölöttem elmúló élet, és nem a részvétlenség . . ." Nekem, jóval fiatalabbnak a részvétlenség is sokszor fáj, sebesebbnek érzem olyankor a múló életet, és elgondolkozom: megéri-e vállalni, hogy kényszermegoldásként a repülőről lelógó kötéllel segítsek bárkiknek is. Bozsik László (Folytatás az 1. oldalról) ha a választópolgárok ötven százaléka országos viszonylatban nem jelenik meg, a népszavazás érvénytelen. Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a vasárnapi népszavazásról a Baranya Megyei Tanácson. Nagy Gál István, a területi választási bizottság elnöke elmondta, hogy gondosan készítették elő a több mint háromszázezer baranyai választásra jogosult részére a szavazóhelyiségeket. Megyénkben minden feltétel adott ahhoz, hogy törvényesen lebonyolíthassák a vasárnapi nép- szávazóst. Megtudhattuk, hogy több mint háromezer társadalmi aktivista és nem kevesebb, mint ezer apparátusi dolgozó segítkezik majd. Dr. Hazali Józsel, a megyei választási iroda vezetője egyebek mellett elmondta, hogy a megfelelő szavazókörökhöz eljuttatott kérdések alapján mozgóurnákkal keresik meg azokat, akik fizikailag vagy betegségük miatt képtelenek megjelenni az adott szavazókörben.) Itt jegyezzük meg, hogy a szavazókörök megyeszerte túlnyomó többségben megegyeznek a korábbi választásokon és népszavazásokon „megszokottakkal". Érdemes tudni, hogy akik nem lakhelyükön szavaznak és az adott tanácstól érvényes igazolásuk van, az ország más helyén bármely szavazókörben leadhatják szavazatukat.) Kérdésekre válaszolva az iroda vezetője közölte, hogy szükség esetén 20 óráig meghosszabbítják a szavazóhelyiségek nyitvatartpsát. (bozsik) I 1 Vll Idly i I d MmQ, w mJL C* b#
