Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-24 / 111. szám

1990. július 24., kedd új Dunántúli napló 3 Á parlament ismét elnapolta az önkormányzati vitát (Folytatás az 1. oldalról) mindenképpen szükség van, hiszen a képviselők jogállásá­ról szóló törvényjavaslat el­fogadásával alkotmányellenes ihelyzet állna elő. Ugyancsak fontos a módosítás azért is, mert a mentelmi jog két ele­me — az úgynevezett „fele­lőtlenség” és a „sérthetetlen­ség” - közül az alkotmány csak az utóbbiról tesz emlí­tést. Az egymondatos módo­sító javaslat ezért - mellőz­ve a mentelmi jog tartalmá­nak kifejtését — csak azt rög­zítette: „Az országgyűlési kép­viselőt — az országgyűlési kép­viselők jogállásáról szóló tör- vényben szabályozottak sze­rint - mentelmi íjog illeti meg . . Az alkotmány módosításá­val 293 képviselő értett egyet, nemmel senki sem szavazott és tartózkodó sem akadt. Az Országgyűlés az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság javasla­tának megfelelő tormában, módosítások nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, il­letve tiszteletdijáról, költség­térítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvény- javaslatokat. A képviselők jogállása A képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot indo­kolva Balás István, a bizott­ság alelnöke rámutatott: a jogszabály kimunkálásával végre megszűnik az a paraj dox helyzet, hogy a demok­ratikusan megválasztott kép­viselők mind a mai napig nem rendelkeztek a munkáju­kat pontosan körülhatároló szabályokkal. Lényegében már a választásokon induló jelöl­teket dilemma elé állította az, hogy mit tegyenek koráb­bi, biztos egzisztenciájukkal, miként egyeztethetik össze képviselői megbízatásukat ere­deti hivatásukkal. A tervezetet kísérő rövid vitában a képviselők jobbára elimerően szóltak a törvény­hozók jogállásáról szóló elő­terjesztésről. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a szabad de­mokraták nevében egyetértett a képviselői jogállás törvényi szintű szabályozásával. Szájer József (Fidesz) hang­súlyozta: a fiatal demokraták mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Ország- gyűlés munkáját a hatékony­ság, a szakszerűség jellemez­ze. A képviselők jogállásáról szóló, módosító indítvány nél­kül elfogadott törvény a töb­bi között kimondja: a képvi­selő - és a volt képviselő - bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősség­re leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a rágalmazásra, illetve a becsü­letsértésre, amiért - mentelmi jogának felfüggesztése után - természetesen a képviselő­nek is felelnie kell. A mentel­mi jog felfüggesztésére irá­nyuló indítványt a vádirat be­nyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi ügyekben vita nélkül határoz a jelen lévő képviselők két­harmadának szavazata alap­ján. Az esetleges hivatali össze­férhetetlenség kizárása érde­kében a törvény a többi kö­zött kimondja, hogy a képvi­selő nem lehet alkalmazottja az Országgyűlés, a köztársa­sági elnök, az Alkotmánybí­róság, az Állami Számvevő- szék, az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlé­si biztosa hivatali szervezeté­nek. A képviselői mandátum összeegyeztethetetlen továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnö-1 ki, elnökhelyettesi, igazgatói, illetve az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatói és igazgatótanácsi tisztével. A törvény tisztázza a képvi­selők munkajogi helyzetét is. A képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvez­ményeiről szóló törvényjavas­lat némi vitát váltott ki. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) az egyéni körzetben megvá­lasztott képviselők érdekében emelt szót. Kérte, hogy az egyéni körzetben végzett munkát is részesítsék pótdíj­ban; a körzettől függő egyéni elbírálásban biztosítsanak a költségvetési, valamint az al­kotmányügyi 'bizottság —, !e- íhetöleg még szerda délelőtt foglaljon állást e törvényja­vaslatról, hogy szerda délután a plenáris ülésen dönteni le­hessen annak elfogadásáról. 'Nyilvánvaló ugyanis, 'hogy a nyugdijak emelése csak e törvényjavaslat elfogadásával válik lehetővé, Így minden késedelem éppen a kisnyug­díjasok érdekeit sértené. Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáz­tak ezután a helyi önkor­mányzatokról és ezzel össze­függésben az alkotmány mó­képviselők számára gépkocsi­átalányt, illetve a tömegköz­lekedési eszközök ingyenes használatát tgépkocsiátalány formájában is igénybe lehes­sen venni. A javaslatokat a törvényhozás elvetette. Fodor István (független) azt kérte, hogy a független képviselők csoportja számára ugyanolyan szakértői díjakat állapítsanak meg, mint amiben a pártok képviselőcsoportjai részesül­nek. Indítványát leszavazták. A kétharmados többséggel jóváhagyott törvény leszögezi: a képviselő megválasztásának időpontjától kezdve tisztelet- dijra jogosult, amely alap- dijból és pótdíjból áll. Az alapdij a mindenkori minisz­teri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg (a miniszte­rek jelenleg havonta bruttó 65 000 forintos fizetést kap­nak). Ami a pótdijakat illeti, a törvényhozás a következő tételeket hagyta jóvá: az Or­szággyűlés elnöke a képvise­lői alapdij 200 százalékát, al­elnöke 150 százalékát, jegy­zője 70 százalékát, bizottság elnökei 100 százalékát, bizott­sági alelnökei 80 százalékát, bizottsági titkárai 60 százalé­kát, bizottsági tagjai 40 szá­zalékát, a pártok frakcióve­zetői 120 százalékát kapják havonta, pótdij cimén. A kép­viselő legfeljebb - két bizottság tagjaként részesülhet pótdíj­ban. A képviselők tiszteletdi­juk, mind az alap-, mind a pótdij után személyi jövede­lemadót és nyugdijjárulékot fizetnek. A pártok frakcióit munkájúik szakmai megalapozása érde­kéiben szakértői dij illeti meg. Ennek éves összege képviselőcsoportonként 20 képviselő éves alapdíjának felel meg. A kormánypárti képviselőcsoportok emellett képviselőnként az évi alapdíj 25 százalékát, ellenzéki pártok frakciói pedig képviselőnként az évi alapdíj 50 százalékát is megkaipják. Független képvi­selő szakértői díj címén alap- díja 50 százalékának igénybe­vételére jogosult. Mielőtt a plenum ismét tár­gyaltra volna az alkotmány módosításáról és a helyi ön­kormányzatokról szóló törvény- javaslatokat, lsépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium po­litikai állaimtitkára arra kérte az Országgyűlést: ha már sürgős tárgyalással -napirend­ijére tűzte a Társadalombizto­sítási Alap idei költségvetésé­nek módosítását, akkor a vé­leményezésre felkért bárom bizottság — a szociális, a dosításárál szóló törvényjavas­latokról. A -múlt ‘heti ülésen ugyanis az ügyrendi Bizottság -kapta feladatul: foglaljon állást az SZDSZ beterjesztette javaslat kezeléséről, amelyet a kormánypártok önálló és ellentörvényjavaslatként, be­terjesztői pedig módosító in­dítványként tartanak számon. Ahogyan az várható volt: a Kónya Imre (MDF) vezette ügyrendi Bizottság — formai okokból - úgy ítélte meg, hogy a javaslat jelenlegi formájában nem tekinthető módosító indítványnak. Nem derül ki 'belőle ugyanis, 'hogy a javasolt módosítások a kor­mány előterjesztésének mely passzusait érintik. Bár mind az ügyrendi Bizottság képviselő­je, mind a bizottsági kisebb­ségi véleményt ismertető Hack Péter (SZDSZ) egyetértett ab­ban, 'hogy a Házszabály nem ad egyértelmű útmutatást, mindketten kitartottak éppen a Házszabály rendelkezéseit alapul vevő álláspontjuk mel­lett. A történelmi eszmefutta­tásokban bővelkedő vélemény­ismertetések több órát vettek igénybe —, húsz felszólalás hangzott el. Ezek között né­melyik hosszúsága miatt pró­bára tette a hallgatóság tü­relmét, s nem hiányoztak a személyeskedő - szópárbajok sem. Ismét szó volt az elne­vezésekről, a kormány hatalmi centralizációs törekvéseiről, a jogi garanciák 'hiányáról, a helyi önkormányzatok műkö­déséhez szükséges gazdasági háttérről. S mindeközben szó­ba került Napóleon, a dua­lizmus, a német nemzeti szo­cializmus kora, Eötvös, Kos­suth és mások önkormányzati elképzelése, a jelenlegi fran­cia és angolszász állammo- dell, valamint a mai Magyar- ország „nyomorúságba kerge­tett -és .kihalásra Ítélt" kiste­lepüléseinek jelenlegi és vár­ható sorsa. Mindezekkel együtt a vita 'nem hozott felszínre új érve­ket, elemeket, néhány képvi­selő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: az általános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem egyeznek ebben a kérdésben. A -helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vi­táját a plénum ismét elna­polta. Ezután a Parlament Csáti György (MDF) önálló indít­ványát tárgyalta a Szovjet­unió '1956-os magyarországi bea va tk o zá sá jó I |k ia I ak ita n d ó országgyűlési állásfoglalásról. Sajtó­privatizáció Csóti György .indítványát, amelyet a Külügyi Bizottság is támogatott, a törvényhozás 250 igenlő szavazattal elfo­gadta; ellene csupán Ger- hovits Jenő (FKgP), tárca nél­küli miniszter szavazott. Este 5.30 órakor befejező­dött a parlament rendkívüli ülésszakának hétfői ülésnapja. A törvényhozók hétfői munka­napjukon utolsóként hallgatták meg a nyomtatott és az elekt­ronikus sajtó privatizációs el­járásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelenté­sét az eddigi eredményekről. Némi vitát váltott ki, hölgy a bizottság jelentése, amelyet két kormánypárt képviselői jegyeztek, szöges ellentétben áll azzal az - ugyancsak most ismertetett - állásfoglalással, amelyet a bizottság kisebb­ségben maradt ellenzéki tag­jai vallanak a sajtóprivatizá­ció ügyében. Míg a többségi állásfoglalás konklúziója az, hogy az újmédiatörvény meg­alkotásáig a kormányzatnak kellene kontrollálnia a sajtó privatizációs folyamatait, ad­dig a bizottság kisebbségben maradt tagjai a kormány köz­vetlen felügyeletét hihetetle­nül nagy hibának tartanák. Az Országgyűlés nem nyitott vitát a bizottság „gyors je­lentése" felett; a tájékoztatót határozathozatal nélkül tudo­másul vette. A törvényhozás kedden 10 órakor folytatja munkáját a tárgysorozaton szereplő egyéb napirendi pon­tok megvitatásával. Döntsön a nép?! Július van, s hol szikrázó- an süt a nap, hol szélcibál- ta fellegek takarják be - a nyaralók bánatára - az eget. Mintha a természet is poli­tikai életünk változékonysá­gát tükrözné. Tekintsünk visz- sza az előző 11 hónap dön­téseire. Bár többen felidézték már e lap hasábjain is az elnök- választás kérdésének történe­két, de néhány nap múlva újra urnákhoz várják a vá­lasztókat, s ezért e visszate­kintés segíthet a döntésben. 1989. szeptember: Megál­lapodás születik a kerékasz­tal tárgyalásokon (MSZMP - ellenzéki pártok MDF, SZDSZ, FKgP, MSZDP, FIDESZ stb.) - társadalmi szervezetek, hogy alkotmány módosításra kerül sor, amelynek egyik eleme: a többpárti demokrácia kiépí­tését az átmeneti időszakban a nép által legitimált — azaz közvetlenül megválasztott — köztársasági „középerős" el­nök biztosítsa, ' még a parla­menti választások előtt. Az MSZMP Pozsgay Imre, az MDF Für Lajos személyében nyilvánosságra hozta elnök-' jelöltjét, sőt kampányukat is elkezdte szervezni. A tárgyalásokon részt vevő, de azt alá nem Író pártok azonban 1989 októberében négy kérdésre népszavazást szorgalmazó sikeres aláírás- gyűjtésbe fogtak. Ennek lett eredménye az 1989 novem­berében megtartott népsza­vazás, amely három kérdés­ben már nyitott kapukat döngetett, hiszen a parla­ment a népszavazást kezde­ményező akkori kis koalició (SZDSZ, FIDESZ, FKgP, MSZDP) követelése érteimé­iben döntött. A 4. kérdés az elnökválasztásra vonatkozott: azaz a parlamenti választá­sok után kerüljön erre sor - követelte a koalició. A népszavazást megelőző vitá­ban a részt vevő pártok mindegyike hangsúlyozta, hogy nem a közvetlen elnök- választás ellen irányul kam­pányuk, csak az időpont megváltoztatását akarják. Az MDF a népszavazástól tá­volmaradásra biztatta híveit. • Az eredmény ismert — a köztársasági elnök választá­sára a parlamenti választá­sok után kerüljön sor. Az Alkotmánybíróság döntése is megerősítette, hogy a nép­szavazás nem a közvetlen vagy közvetett formára, ha­nem az időpontra vonatko­zott. így Király Zoltán kép­viselő alkotmánymódositó ja­vaslatát 1990 tavaszán a parlament megszavazta: Ma­gyarország közvetlenül vá­lassza mindig köztársasági elnökét. 1990 márciusi választások eredménye: legtöbb szavaza­tot kapott párt az MDF, míg az SZDSZ, a parlament második pártjának, az ellen­zék vezető szerepe jut. 1990. április vége — a két legnagyobb párt vezetői titkos megállapodást kötnek — melynek tárgyalásairól az MDF saját koalíciós partne­reit sem tájékoztatta — töb­bek között arról isT hogy új­ra módosítsák az alkotmány­nak a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó részét: a parlament válasz- szón SZDSZ képviselő szemé­lyében köztársasági elnököt (aki ebben az esetben — el­térően a nyugat-európai or­szágoktól - nem a kormány­párt, hanem az ellenzéki párt soraiból került ki). 1990. június: ebben a szel­lemben módosul az alkot­mány. Ez ellen, a parlament fe­je felett megkötött paktum ellen, kezdtek aláírásgyűj­tést az MSZP helyi szerve­zetei és Király Zoltán képvi­selő, érzékelve azt, hogy egy nép által is legitimált „erő­sebb" köztársasági elnök jobban segíthetné kibonta­kozó demokráciánkat. 1990. július: a szabadsá­golások, a nyaralás időpont­ja. 1990. július 29.: a nép­szavazás időpontja. Döntsön a nép: ő válasszon elnököt, vagy maradion érvényben a parlament döntése?! Laczkóné dr. Tuka Agnes politológus ítélet Mindszenty bíboros szerzői jogainak megsértéséről #?? . ítéletet hozott a 'Fővárosi Bíróság a Szerzői Jogvédő iHi- .vatal által a 'Magyar Színkör ellen indított polgári eljárás- 'ban. 'A . per adatai szerint a Magyar Szinkör színházi kis­szövetkezet, a Mindszenty Jó- zseíf 'bíboros végrendeletében a szerzői 'jogokkal megbízott alapítvány, a Liöhtenstein- ben Bejegyzett Kardinál Mind­szenty Stiftung előzetes en­gedélye nélkül adta ki a „Le­gyen meg a te akaratod" cím­mel gyűjteményes művet Mindszenty 'bíboros műveiből, beszédeiből, és ezzel súlyos szerzői jogsértést követett el. A 'bíróság első fokon hozott Ítéletében a hivatal ikerese­tének helyt adott, a ikisszövet- kezetet a szerkői jogdij és pénzlbírság megfizetésére, va­lamint erkölcsi elégtétel adá­sára kötelezte. * Az ifjúsági nyelviskola eredményei Beszámoltunk tavaly ősszel a TIT pécsi Ifjúsági Nyelvis­kolájának kezdő lépéseiről. Az angol, illetve német nyelvű, nappali elfoglaltsággal járó iskolát elsősorban azoknak a frissen vagy egy-két éven be­lül érettségizett fiataloknak szánták, akik nem nyertek egyetemi, főiskolai felvételit, vagy nem tudtak elhelyezked­ni. A nyelviskolát különböző szakmai tanfolyamokkal egé­szítették ki, így például ide­genforgalmi ügyintéző vagy idegennyelvi gépíró ismeretek­kel. A hallgatók három hetet Angliában és az NSZK-ban is eltöltöttek, hogy tökéletesítsék nyelvtudásukat. A tandíj száz­ezer forint volt. Kifizetéséhez bankhitelt vehettek fel a je­lentkezők. A foglalkozási alap­ból a megyei tanács is segít­séget nyújthatott azoknak a fiataloknak, akik 1989-ben Bővültek a kedvezmények Emelkedtek a tandíjak érettségiztek. Középfokú nyelv­vizsga letételekor a százezer forint hatvan, felsőfokú nyelv­vizsgánál annak hetven száza­lékát térítik vissza a tanulók­nak. Az összeg még így sem kevés. A nem pécsieknek még az albérleti díjakat is állniuk kellett. Tavaly száznégyen iratkoz­tak be. Az oktatás áprilisban fejeződött be, s június végé­ig tehették le a hallgatók a nyelvvizsgáikat ahhoz, hogy megkaphassák a tanácsi ked­vezményt. A siker 85 százalé­kos. A jól végzettek közül néhá­nyon már elhelyezkedtek ide­genforgalmi irodákban, töb­beknek sikerült a felvételijük. Mivel a munkanélküliek szá­ma egyelőre nem fog csök­kenni, minden alkalmat meg kell ragadni a tovább- és az átképzésre. Ebből a gondo­latból kiindulva bővítették a tanácsi hozzájárulást. Ősztől mindenki megkaphatja — az ismertetett vizsgafeltételek mellett — a hatvan, illetve a hetven százalékos támogatást, aki a megyei munkaügyi szol­gáltató irodától visz igazolást, hogy nem tudott elhelyezkedni. Az iskola tehát ismét indul. Két új tanfolyamra is lehet je­lentkezni, a középfokú üzlet­kötőire és az idegennyelvi tit­kárnőire. Érdeklődők máris szép számmal akadtak. Júliusban még elfogad­nak jelentkezéseket. A tapasz­talatokból okulva idén min­denkinek felvételiznie kell, s annak alapján döntik el, ki az a százhúsz hallgató, akit felvesznek. Az iskola oktatói apróbb módszertani változta­tásokat is terveznek, a tan­tárgyak körét is módosítják. A tandíj pedig emelkedett, az angol nyelvi oktatás száznegy­venöt, a német százharminc- ezer forintba kerül. B. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents