Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-24 / 111. szám

Döntsön a nép?! Ofe-Í# r I '<q^- oWal) A tartalomból: AZ IFJÚSÁGI NYELVISKOLA EREDMÉNYEI (3. oldal) PRÓZAI SZÍNÉSZ - KÉT ZENÉS DARAB KÖZÖTT i {5. old.) A képviselői alapbér a mindenkori miniszteri fizetés fele A parlament ismét elnapolta az önkormányzati vitát Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Az ülésnap ünnepi aktussal kezdődött: Boross Péter tárca nél külí miniszter letette a hivatali esküt. MTI-fotó: Cseke Csilla MTI-telefotó A plénum és a köz­vélemény köszöntése, az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, a jelenlét-ellenőrzés, egy-egy napirend előtti nyilatkozat, döntés önál­ló képviselői indítványok, bizottsági javaslatok és kormányelőterjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a napirend elfoga­dása — csaknem negyed­éve elmaradhatatlan kezdési rendje a parla­ment üléseinek, leg­alábbis hétfőnként. Nem történt ez másként ezen a hétfőn sem. Napirend előtt kért szót Böröcz István, aki a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos vezető­sége, valamint parlamenti kéD- viselőcsoportja nevében saj­nálkozását fejezte ki a hír­hedté vált „körlevél" pontat­lan megfogalmazása miatt. Kijelentette: pártja sosem ter­vezett és nem tervez alkot­mány-, illetve törvényellenes lépéseket, a körlevél szerkesz­tőit és aláíróját pedig a jó­hiszeműség és a tisztességes szándék vezette. Még az érdemi munka meg­kezdése előtt tett esküt az Or­szággyűlés előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári funkcája helyett - az ideig­lenes köztársasági elnök kine­vezése alapján - tárca nél­küli miniszteri tisztséget tölt be. Az országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, em­bertelen vagy megalázó bün­tetések, vagy bánásmódok el­leni nemzetközi egyezmény ki­hirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. Balsai István igazságügy- miniszter a javaslat indoklá­saként emlékeztetett: a Ma­gyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt meg­erősítő okiratát az ENSZ fő­titkáránál. A képviselők döntése értel­mében a törvény rendelkezé­seit visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kez­dődően kell alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta korábbi fenntartásait, nyilatkozattal el­ismerte a kínzás elleni bizott­ság illetékességét az egyez­mény 21. és 22. cikkében fel­sorolt esetekben. A törvényjavaslat vitájában Ternák Gábor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kín­zásoknál esetenként orvosok is részt vették. Ezt követően megkezdődött a mentelmi joggal összefüggő alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Dr. Balás István, az ország- gyűlés alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bi­zottságának alelnöke, a tör­vényjavaslat előadója felhívta a figyelmet arra, hogy a ma­gyar alkotmány keret jellegű, csupán a főbb szabályokat tartalmazza, amelyek végre­hajtását külön-külön törvény­ben rögzítik. Ezért nem cél­szerű a már sokszor módosí­tott alkotmányban most rész­letesen szabályozni a mentel­mi joggal kapcsolatos kérdé­seket. A módosításra viszont (Folytatás a 3. oldalon) Magyar-NSZK környezetvédelmi megbeszélések Hétfőn befejeződtek azok a tárgyalások, ame­lyeket Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter Erwin Vetterrel, Baden- Württemberg környezetvé­delmi miniszterével hazánk és az NSZK-beli szövetsé­gi tartomány közötti kör­nyezetvédelmi együttműkö­dés kialakításának lehető­ségeiről folytatott. A meg­beszéléseken Erwin Vetter hangsúlyozta, hogy nagy lehetőségeket lát a kap­csolatfelvételben, hiszen az általa képviselt tarto­mány szakemberei felaján­lották segítségüket a ma­gyar környezetvédelmi tör­vény kimunkálásához. Öjabb földrengés a Fülöp-szigeteken Újabb erős utórengés rázta meg a Fülöp-szige- teki Baguio városát hét­főn, pontosan egy héttel a katasztrofális erejű földrengés után. A Rich­ter-skála szerint 6,1 fokos újabb mozgás pánikot váltott ki. A lakosok is­mét százával menekültek a városból. Baguioban a legtöbb épület erősen megrongálódott, s félő, hogy az utórengések nyo- fnán újabb házak omla­nak össze. A Pannónia Sörgyár üdítőitalai közül még mindig a Pepsi Cola a legnépszerűbb. Képünkön a palackozó gépsor. Új üdítőitalok a Pécsi Sörgyárból Kalóriamentesen, nyitható kupakkal Bővebb választék, nagyobb mennyiség és sókkal jobb mi­nőség válható ezentúl a Pé­csi Pannónia Sörgyár üdítő­italaitól. A megunt ízek - cit­rom, grape fruit, szamóca — ihelyett ezután a Schweppes család, a Canada Dry, a Mexicói citrom és a csökken­tett ikalóriatartalmú, vitamin­nal dúsított Kondi bambik közül válogathatunk a bol­tokban. Mindez az üdítőitalok folyamatos fejlesztésének legújabb állomása, amiről Merényi Gyulát, a Pannónia Sörgyár főmérnök-helyettesét kérdeztük:- Fejlesztéseinket mindig meghatározták az éppen ak­tuális gazdasági irányvonalak. Legutóbb ezért is kellett a hazai alapanyagokból készült italok gyártását szorgalmaz­nunk, de gyorsan bebizonyo­sodott, hogy a magyar tár­sakkal nehéz együttműködni. (Folytatás az 5. oldalon) Elmegyünk a külföldi tőke mellett? Miért- kihasznáiaHanok a vállalkozásfejlesztő szolgáltatások? A szolgáltató ipar fogalma Magyarországon elsősorban a mosodák, cipészek, órások, kulcsmásolók és egyebek tevé­kenységével, „szolgáltatásá­val" fonódik össze, és szinte kizárólag csak erre koncent­rálódik. A piac diktálta felté­telek mellett még nem ismer­jük és nem hasznosítjuk a menedzselő, szervező, fejlesztő irodák szolgáltatói tevékeny­ségét. A két évvel ezelőtt Pé­csett megalakult Novindel Elektronikai Fejlesztő és Szol­gáltató Rt., mint első újonnan létrehozott részvénytársaság, jóval megelőzte a korát, olyan szolgáltatásokat kínált, ame­lyekre még nem voltak vevők a vállalati vezetők. Mára ta­lán változott a helyzet? A 16 alapító és 6 részvé­nyes 22,5 millió forintos tő­kével 1988. március 1-jén hoz­ta létre a részvénytársaságot. Az eleinte innovációs cent­rumnak indult vállalkozás a vállalatok elbizonytalanodása, pénzhiánya és a fejlesztések visszafogása, valamint a be­ígért központi támogatás hiá­nya miatt koncepcióváltásra kényszerült. (Folytatás az 5. oldalon.)--------------------------------- * --------------------------------­Sa jtótájékoztató a kormány­párti földprogramról A koalíciós pártok képviselői hétvégi tanácskozásukon egyet­értésre jutottak a földkérdés megoldásának alapelveiről. A megbeszélések eredményeiről a pártfrakciók képviselői a júli­us 23-i parlamenti ülésnap déli szünetében tájékoztatták a saj­tó képviselőit. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a kormány­pártok közös nyilatkozatát idézve hangoztatta: a nemzet jö­vője szempontjából történelmi jelentőségű megállapodással mód nyílik a szociális piacgazdaság körülményeinek megfele­lő, a magántulajdon elsődlegességén alapuló földtulajdoni szer­kezet kialakítására. Ennek során helyreállíthatják a földjétől igazságtalanul megfosztott parasztság és a mezőgazdaságból élt népesség tulajdonjogát is. A képviselőcsoportok felkérték az illetékes minisztériumokat: gyorsítsák meg a törvényszerkesz­tési munkát, hogy a kormány a törvényjavaslatot mielőbb be­nyújthassa az Országgyűlésnek. Böröcz István, az FKgP parlamenti csoportjának tagja a termőföldtulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncep­cionális kérdéseit részletezte. Mint mondta: a törvény alapvető célja, hogy a termőföld azoknak a tulajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak. (Folytatás az 5. oldalon) Irodahái épül Pécsett, az Irányi Dániel téren. Mi lesz a régi székházakkal? (5. oldal) Eddig 448 szovjet szerelvény távozott A szovjet csapatkivonás keretében hétfőig össze­sen 448 vasúti szerelvény távozott a Szovjetunióba. Ez a csapatok teljes ki­vonásához szükséges 1769 vonat 25,3 százaléka - tájékoztatta az MTI-t Ke­leti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A kivonulás kez­dete óta 202 csapatvonat és 185 anyagvonat gör­dült át a magyar-szovjet határon, igy a katonák és felszerelésük elszállí­tásához szükséges 1352 szerelvény 28,6 százaléka elhagyta hazánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents