Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-18 / 105. szám

1990. július 18., szerda uj Dunántúli napló 5 r Átképzik az orosztanárokat Angol, francia, német, olasz üelentkezési határidő augusztus 1-je Mint ismeretes, a közokta­tásban 1989 őszétől bevezetett szabod nyelvválasztás, illetve az orosz nyelv kötelező jelle­gének megszűnése jelentősen megnövelte a nyugati nyelvek tanulása iránti igényt az álr talános és középiskolákban, ugyanakkor a pályán lévő orosz nyelv és irodalom sza­kos tanárok jelentős része eg­zisztenciális nehézségekkel ta­lálta magát szembe. Ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében . a Mű­velődési Minisztérium a me­gyei tanácsokkal karöltve arra tett javaslatot, hogy a felső- oktatási intézmények képezzék át az erre vállalkozó orosz- tanárokat- valamelyik nyugati nyelv tanárává. Ez az átkép­zés két lépcsőből áll: előbb az orosztanároknak a célzott nyelvből el kell jutniuk a kö­zépfokú állami nyelvvizsga kö­vetelményeinek szintjére (ez a nyelvvizsga-bizonyítvány a továbblépés egyik feltétele), majd a második lépcsőben kerül sor a tulajdonképpe ti nyelvtanári képzésre. A JPTE Tanárképző Karán ez év őszétől kezdve négy nyelven kezdődik meg az át­képzés második szakasza: ezek az angol, a francia, a német és az olasz. A jelentkezni még csak ez­után szándékozóknak az aláb­bi fontosabb tudnivalókat ér­demes megjegyezni: A jelentkezés végső határ­ideje: 1990: augusztus 1. A ki­töltött jelentkezési űrlapokat (beszerezhetők a Tanárképző Kar Idegen Nyelvi Titkárságán, Ifjúság útja 6., földszint 216-os szoba) a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba kell eljuttatni dr. Gyenizse Pál miniszteri biztosnak címezve (1884 Budapest, Pf. 1.). Mellé­kelni kell hozzá az orosztaná ri oklevél másolatát, a nyelv­vizsga-bizonyítvány másolatát, egy önéletrajzot 1 példány­ban, valamint a munkáltató javaslatát. Akiknek a jelentkezését elfo­gadják, azoknak ún. „felvéte­li elbeszélgetésen” kell még átesniük. Ezeket az elbeszél­getéseket az illető tanszékek szervezik meg 1990. szeptem­ber 3. és 7. között azzal a céllal, hogy meggyőződjenek róla: alkalmasak-e nyelvileg a jelöltek az átképzés megkez­désére. A közelebbi időpontról minden jelölt Írásbeli értesítést kap. A tanszékek ezután jelö­lik ki azokat az orosztanárokat (az Angol és a Német Tan­szék 30—30-at, a Francia és az Olasz Tanszék 15-15-öt), akik a tényleges átképzésben szep­tember 10-töl részt vehetnek. Az átképzésnek ez a máso­dik szakasza 3 évig tart, s a tanulmányok lezárásaként a hallgatók - függetlenül attól, hogy egyetemi vagy főiskolai keretek között tanultak — nyelvoktató diplomát kapnak, amely jogosít mind az általá­nos, mind pedig a középisko­lában való idegennyelv-okta- tásra. Dr. Vigh Árpád egyetemi docens A Duna menti országok kisgraíika barátainak találkozója A Sógvóri Művelődési Ház­ban működő Pécsi Kisgrafika Barátok Klubja jubileumán, 1984-ben ismét „fölmelegítet- te” azt a gondolatot, hogy a megbékélés és a jó barátság szellemében a Duna menti or­szágok kisgrafika barátai, mű­vészei időről időre rendezze­nek találkozókat. Meg is in­dult a szervezés, és a politi­kai helyzet változásával most jött el az alkalom, hogy mindegyik országból eljöhes­senek erre a találkozóra. A szervezésben oroszlánrészt vál­lalt a klub titkára. Kovács Jó­zsef, aki az országos és a regionális szervezetekkel is egyeztette oz elképzelést. Kapcsolatai révén megkereste az .érdekelt" országokban élő művészeket, és többen haj­landónak mutatkoztak arra, hogy az elsőként Pécsett és a megyében megrendezendő találkozóra alkotásokat küld­jenek a megjelentetendő mappa részére. Németországból, Ausztriá­ból, Csehszlovákiából, Romá­niából, Bulgáriából, Jugoszlá­viából, sőt Lengyelországból is jelezték, hogy eljönnének erre a maga nemében párját ritkí­tó találkozóra, amelyre a ter­vek szerint Pécsett kerülne sor 1991. április 21—22-én. Az első jelentkezések már befutottak, a szervezőmunka megindult, a rendezvényhez sikerült megnyerni a megyei és a városi tanács illetékesei­nek, a Ságvóri Művelődési Háznak és több más szerv­nek, intézménynek a támoga­tósát. További támogatók, szponzorok után kutatnak. A klubot az a szándék ve­zette, hogy Európa e nagy folyója mentén élő országok kisgrafika barátainak legyen egy állandóan visszatérő fóru­ma egymás megismerésére, tapasztalatainak kicserélésére, ezáltal pedig a térséa népei barátságának elmélyítésére. Reméljük, céljaink megvaló­sulnak. és minél többen eljön­nek Pécsre 1991 tavaszán. Dr. Vargha Dezső Tekepálya a sörözőben A kuglizás és a tekézés ed­dig csak a falusi, külvárosi kiskocsmák, valamint némely, SZOT-üdülő vendégeinek nyúj­tott szórakozást, ha úgy vesz- szük egy kis testmozgást. Mi­vel sporttekéseink világélvona­lon gurítják el a golyókat, s még inkább azért, mert mind a polgári miliőben, mind a munkás dalárdás, majálisos kikapcsolódásokon szívesen szaladtak egy pár métert az emberek, hogy minél több bá­bu ledöntésén örüljenek, újra divatba jön a tekézés. Pécsett, a Kossuth Lajos utcában, a Diófa-udvarban az újonnan megnyílt Líceum sörözőben automatikus tekepályán pró­bálhatják ki tudásukat a nosz­talgiázni, vagy csak egysze­rűen lazítani vágyók. Sz. J. Fotó: Proksza László Cigaretta drágábban, szesz a regi áron Bár a különböző csatorná­kon kiszivárgott információk következtében a fogyasztók többségét nem érte váratlanul a hétfői áremelés, a hiányos központi tájékoztatás miatt az új árak körül még ma is elég nagy a zűrzavar. A Pénzügy­minisztérium ígérete ellenére a Baranya Megyei Tanács ipari és kereskedelmi osztálya még mindig nem kapott pon­tos leírást az árak alakulásá­ról, de ami még nagyobb gondot okoz, néhány esetben hasonló információhiánnyal bajlódnak a forgalmazó keres­kedelmi egységek is. A dol­gok tisztázása érdekében a pénzügyi tárca illetékesétől, Nagy Lajos csoportvezetőtől kértünk tájékoztatást: — A hét eleji árváltozások közül egyedül a benzin és gázolaj árának emelése volt központi hatósági árintézke­dés, amiről az előírtaknak Akadozó aremelesek megfelelően értesítettük a fel­használókat, fogyasztókat. Ami a dohány- és szeszipari ter­mékeket illeti, esetükben a gyártók felé szóló adóintézke­désről volt szó, ennek azon­ban természetesen a termelői és a fogyasztói árak alakulá­sában is vannak, vagy lesznek következményei. Hogy ez mi­kortól terheli a vásárlók pénz­tárcáját, az a kereskedelmi készletek és az üzleti tisztes­ség függvénye. Azt sajnos nem ellenőrizhetjük, hogy amit még olcsón szerzett be a for­galmazó, azt olcsón is továb­bítsa. A gyártókat viszont jú­lius 16-án nulla órától érinti az új adókötelezettség. Tegnap mindezek ismereté­ben igyekeztünk utánanézni a megyében a változó áraknak, várható hatásaiknak. Az élel­miszerboltokban a szesz ára egyelőre sehol sem változott, mivel a gyártók még nem küldték meg az erre vonatko­zó tájékoztatást. A cigaretta esetében viszont már ponto­sabb adatok állnak a keres­kedők rendelkezésére, a Pécsi Dohánygyár- például a leg­több helyre már elküldte ár­ajánlatát. Eszerint a pécsi Szliven ABC- ben a sima Sopione 31, a Marl­boro 88, illetve 93, a Helikon 35 forintba kerül. Míg az italok árát az éttermekben, vendéglőkben sem emelték, a cigarettát már ezeken a helyeken is drágábban adják. Az Olympia étteremben a sima Sopiane 35, a Sopiane Nívó 45, a Sopiane 100 43, a Marlboro és a Camel 95 forint. A gyártók ár­ajánlatának kézhezvétele után a napokban várhatóan az italárakat is emelik a legtöbb üzletben. A benzinkutaknál az első na­pok tapasztalatai szerint a forga­lom legalább a felére esett visz- sza, a kutasok szerint az autósok felvásárolt tartalékaikat élik fel. Ugyan az ólommentes super benzin literje most csak 50 fillérrel kerül kevesebbe, mint az extra, a ka­pott tájékoztatás szerint várhatóan mégis emelkedik majd iránta a ke­reslet. A benzindrágulás ellenére u taxisok várakozó állásponton vannak, egyelőre a régi ára­kon fuvaroznak. Hasonlóan tesz a Pannon Volán is, bár a gyors számítások szerint az üzemanyag árának emelkedé­se plusz 50 millió forint tel­het jelent a vállalatnak az év yégéig. A helyi és a helyközi közlekedés tarifájának emelé­se viszont nem vállalati ha­táskör, arról, vagy a terheket csökkentő árkiegészítésről a Pénzügyminisztériumban dön­tenek. K. E.-Sz. L I. Már fegyvert is árulnak? KGST-piac Siklóson Mór fegyvert is kínál­nak a Siklósra települt KGST-piacon. A hírt, hogy 6000 forintért adnak a ju- gók egy pisztolyt, hír- és panaszrovatunkkal közölte egy magát meg nem ne­vező telefonáló személy. Azonnal értesítettük a sik­lósi rendőrséget, ahol cá­folták ezt és elmondták, hogy a zugplacoozók fél­tékeny butikosok, hivata­los árusok már olyat is állítottak, hogy drogot, fegyvert árusítanak a har­kányi, azóta megszűnt KGST-zúgpiacon. Az viszont igaz, hogy ez a gyorsan és hatéko­nyan felszámolt harkányi zúgpiac áttelepült Siklós­ra, méghozzá egy magán­kempingbe, egy olyan másfél hektáros területre, amelyet egy magánvállal­kozó, Laszinger Tiborné vásárolt meg azzal a cél­lal, hogy helyet biztosít­son a vadkempingezőknek. Öt és alkalmazottait a jószándék vezette, és nem hitték, hogy alig pár hét alatt alkalmi piac alakul ki. Méghozzá olyan nagy, ahol hétköznapokon 500— 1000, míg hét végén 4— 5000 ember verődik össze. Vécé, mosdó biztosítva, tehát a higiénés körülmé­nyeket aliqhcp érheti kifo­gás. Ennél sokkal komo­lyabb baj, hogy megje­lentek a zsebesek, a valu­tások, a tiltott szerencse­játékosok, akik már ve­szélyeztetik a környék, fő­ként a szomszédos ifjúsáqi tábor nyuaalmát. Csakhát maaánterületre és épp ott verbuválódott alkalmi pi­acra nem mehet be rend­őr és közterületfelügyelő, — csgk akkor, ha a tulaj­donos hívia őket. Mi legyen a megoldás ebben a helyzetben, ami­kor hiányoznak jogszabá­lyok, rendeletek. Egy biz­tos, hogy piacot nem üze­meltethet magánember. A Siklósi Tanácson válság­stáb alakult, amely felkér­te a magánkempingest, hogy ő és társai tegyenek rendet, hisz jól körbeke­rített a terület, egyetlen bejárata ellenőrizhető, vagyis kiszűrhetők a csak piacozni akarók. A rend­őrség azt javasolta, hogy a zúgparkolás és a bal­esetveszély elkerülése vé­gett, minél hamarább he­lyezzenek el sebességkor­látozásra figyelmeztető táblákat, sőt tilos legyen a megállás a magánkem­ping közelében vezető főúton. Cs. J. Egységes Munkástanács Képeinken (balról)' Péntek Zoltán, Balogh Géza, és Gulyas Béla Läufer László felvételei Heves viták és nézetkülönbségek az alakuló ülésen Viharos viták, szenvedélyes hangú- vélemény összecsapá­sok jellemezték a szombaton (július 14-én) megtartott or­szágos munkástanács küldött­gyűlést. A találkozó célja az országban egymástól függet­lenül működő munkástanácsok egyesítése, programjaik ösz- szehangolása, kritikus esetben együttes fellépésük lehetősé­gének megteremtése volt. A küldöttülésen a három legnagyobb munkásszervezet, a Rácz Sándor vezette Köz­ponti Munkástanács, a Som­lai Lajos-féle Munkástanácsok Országos Szövetsége és az MDF által létrehozott Mun­kásérdekvédelmi Tanács ké­szült egyezségre. Az MDF vezette csoport be­jelentette, hogy feloszlatja magát, illetve kész beolvadni egy egységes szervezetbe, amennyiben az kielégíti el­képzeléseit. Közös elnök sze- métyében nem tudtak meg­egyezni a csoportok, Rácz Sándor elképzelése az volt, hogy az 56-os hagyományok folytatójaként csoportjának kijár a vezető szerep. Ezt a véleményt nem osztották a kül­döttek, így az elnök személyé­ről nem születhetett döntés. Kompromisszumként egy há­rom személyből álló társelnöki testületet választottak, mely­nek tagjai Czakó Ignác, a márkushegyi MT elnöke, Baj- tai József, aki az MDF-csopor- tot vezette, valamint Steer Fe­renc, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége részéről. A tizenöt tagú elnökségbe ugyancsak egyenlő arányban mindhárom szervezetből öt=öt főt választottak, köztük a pé­csi Péntek Zoltánt, aki a So- píana-munkástanács elnöke. Parlamenti képviselő-szóvivő­ként a herendi Palkovics Imrét választották, aki tagja az or­szággyűlésnek az MDF-frakció tagjaként. Ezt a tisztet ugyan felajánlották Rácz Sándornak is, de ő elhárította. Az elnök­ség szóvivője Somlai Lajos lett. Az elnökök, illetve az elnök­ség megválasztása után az alapszabály elfogadásának vitája következett, ami nem kisebb viták és szenvedélyes kirohanások közepette zajlott, mint az eddigiek Az egyik vélemény teljes körű szerepet kívánt elfogadtatni a munkás- tanácsoknak, beleértve a ve­zetőség leváltásának lehetősé­gét is, mig a másik szárny a megvalósuló piacgazdaság öntörvényű folyamataira hivat­kozva túlzónak találta ezt a követelést. Végül a küldöttek abban egyeztek meg, hogy a követ­kező javaslatokat terjeszti a kormány elé: mivel az alkal­mazotti tulajdont szeretnék érvényre juttatni, kérik a kor­mányt, hogy akadályozza meg az állami vagyon elherdálá­sát, kezdjenek hozzá a víz­fejként elnehezülő működő­képtelen mammutüzemek, trösztök szétbontásához, a dolgozók kapjanak méltányos részt a vállalati részvényekből, szüntessék meg a munkavál­lalókat megosztó eddigi pré­miumrendszert, vezessék be a 13. havi fizetést, a 36 órás heti munkaidőt, az évi rendes szabadság idejét emeljék évi 30 napra. A kormány nem képviseltet­te magát az eredeti tervekkel ellentétben a küldöttgyűlésen, ott voltak viszont a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának küldöttei, akik fel­ajánlották együttműködésüket a munkástanáccsal. A küldöttek között volt Pécs­ről Balbgh Géza, a Vasas Ipa­ri Szövetkezet üzemvezetője: „Lehangoló volt a széthúzás, a különböző frakciók vetélke­dése, ha ez így megy tovább, nem számíthatunk igazi befo­lyásra". Egy másik pécsi küldött, Gu­lyás Béla a Hunor Kesztyű­gyárból optimistábban látja a jövőt: „A program jó, remél­hetőleg a kormány is elfo­gadja. A privatizált világban erős érdekvédelemre lesz szük­ség." Gaál György

Next

/
Thumbnails
Contents