Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-03 / 90. szám
1990. július 3., kedd aj Dunántúlt napló 3 Elénk vita az önkormányzati törvényről (Folytatás az I. oldalról) egyúttal figyelembe veszi azokat az alapvető követelményeket, amelyeket az Európa Tanács 1985-ben elfogadott önkormányzati chartája tartalmaz. Ezeknek az elveknek a beépítése« fontos lépés lehet hazánk európa tanácsi tagságának elnyeréséhez, az európai ‘demokráciákhoz való felzárkózáshoz. A törvényjavaslat elismeri a helyi közösségek természetes jogát az önállósághoz, a demokratikus hatalomgyakorláshoz. Garanciákat teremt az önkormányzati jogok érvényesüléséhez és védelméhez. A beterjesztő kormány javasolja: vegyék el a megyék települések fölötti hatalmát, s adják meg az önálló cselekvés lehetőségét minden település önkormányzatának - mutatott rá a miniszter. A javaslat a megyei önkormányzatra csupán azoknak a közszolgáltatásoknak a megszervezését bízza, amelyek a megye egész területére vagy nagy részére terjednek ki, illetve amelyeket javarészt nem az intézmény székhelyén lakók vesznek igénybe. A bevezetendő önkormányzati rendszer fontos alapkövetelménye az önkormányzati önállóság; a javaslat értelmében a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. Az önkormányzat a helyi közügyekben minden olyat megtehet, amivel jogszabályt nem sért, s döntése csak jogszabálysértés esetén vizsgálható felül. További garanciát jelent, hogy az önkormányzatok számára csak a törvény állapíthat meg kötelező feladatokat. Ezzel megszűnik a lehetősége annak, hogy miniszter- elnöki vagy miniszteri intézkedések végrehajtója legyen az önkormányzat. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy e helyi önállóság törvényi követelménye és annak garanciái önmagukban nem elégségesek. Ennek tudatában a kormány folytatni kívánja a ma még korántsem önkormányzatbarát jogszabálydzsungel felülvizsgálatát, s az év végére befejezi az ígért „nagytakarítást" a helyi önállóságot béklyóba kötöző központi jogszabálytömegben. A miniszter szólt arról is, hogy az önkormányzatok önállóságának érvényesítéséhez megfelelő gazdasági alapokra van szükség. A törvényjavaslat ebből kiindulva elismeri az önkormányzatok vagyonát, tulajdonát, meghatározza az önkormányzati tulajdon lehetséges, s egy bizonyos aspektusban szükséges körét. A tervezet szerint a tulajdonost megillető jogokat az önkormányzati képviselő testületek gyakorolják. A miniszter a törvényjavaslat lényegi elemének nevezte, hogy az önkormányzatok hatáskörét érintő döntéseket csak az Országgyűlés hozhat, s a Minisztertanács önkormányzatokkal kapcsolatos irányítási jogkörét kizárólag az önkormányzatok által megoldandó államigazgatási feladatokra korlátozza. Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelelően először a frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre az MDF álláspontját fejtette ki. Általános és egyre sürgetőbb az igény — mondotta —, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei intézését. Ennek feltétele a helyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása - mondotta az MDF szónoka -, ám emögött fel kell sorakozni a legfőbb politikai erőknek. Wekler Ferenc (SZDSZ) mindenekelőtt arról biztosította a kormánypárt képviselőit, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérli az ellenzéket akkor, amikor egy-egy benyújtott tör- vényjava-slat hibáira igyekeznek ráirányítani a figyelmet. A bírálat célja nem a rendszer- változás akadályozása, hanem az, hogy valóban jó törvények szülessenek. Történelmi hivatásunk — mondta — újból életre kelteni a magyar önkormányzati hagyományokat. Előzetesen azonban tisztázni szükséges az ön- kormányzati eszme lényegét, már csak azért is, mert — vé< leménye szerint - a beterjesztett javaslat alig különbözik az 1971. évi tanácstörvénytől. Ügy vélte: az önkormányzat lényege, hogy szabad polgárok autonóm módon, az alkotmány által garantált keretekben, közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulásokat hozhatnak létre. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet olyan felfogást jelenít meg, amely a jogokat a paternalista államtól származtatja. Javasolta: az önkormányzat feladat- és hatáskörét az alkotmányban rögzítsék, s egyúttal határozzák meg a központi kormányzati beavatkozás korlátáit is. Torgyán József (FKgP) úgy vélte, hogy bizonyos korrekciókkal elfogadható az önkor- mánvzati törvényjavaslat. Hibának tartotta például, hogy a tervezetben nem jelenik meg tisztán az a koncepció, miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni. Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgár- mester kezében összpontosul. Erősen kifogásolhatónak minősítette, hogy a törvényjavaslat nem fordít kellő figyelmet a szakképzettség megkövetelésére, és éppen a polgármesteri funkció betöltését nem köti semmiféle szakmai előfeltételhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a településeken páni félelem alakult ki, s mindenképpen olyan törvényre várnak, amellyel helyben is biztosítani tudják a hatalomváltást. Gál Zoltán (MSZP) határozottan leszögezte, hogy pártja híve a hatalmi váltásnak, és azon az állásponton vannak, hogy csak az önkormányzati rendszer képes eredményesen megoldani az ország irányítását. Az önkormányzatnak nem a szervezeti struktúra a lényege — mondotta —. hanem az, hogy a települések lakossága folyamatosan jelen lehet a település igazgatásában, életének alakításában. Éppen ezért az MSZP károsnak tartja, hogy a törvényjavaslat egybemossa a települési önkormányzatot az úgynevezett vármegyei önkormányzattal. Hiányolja ugyanakkor a törvényjavaslatból az önkormányzatok működéséhez szükséges feltételek meghatározását, s túlságosan szűkszavúnak tartja áz önkormányzati tulajdonról, illetve az anyagi forrósokról szóló részt, s meglehetősen homályosnak az önkormányzatok és azok intézményei közötti viszonyt. Mindezek miatt - Gál Zoltán megítélése szerint - a törvényjavaslat nem teremt működőképes önkormányzatokat. Balsai István igazságügyminiszter közbeszólva annyit jegyzett meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, Így kérte a honatyákat, maradjanak a tárgykörnél. A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és hely- tartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be — mondotta -, ha Az Országgyűlésről jelentjük r Uj, pécsi alkotmánybírók Két pécsi jogászt választott a T. Ház az Alkotmány- bíróság testületébe. Dr. Her- czegh Gézát és dr. Lábady Tamást, akik dr. Ádám Antal pécsi professzort követték e tisztség betöltésében. Dr. Herczegh Géza a nemzetközi jog tekintélyes tudósa, aki 1967-től oktat és kutat a pécsi állam- és jog- tudományi karon, 1979-től a tudományok doktora, 1981 — 1987-ig a kar dékánja, 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választják. Közben több nemzetközi konferencián, diplomáciai tanácskozáson vesz részt. Szakmájához illően kiválóan beszéli a francia, német és angol nyelvet. Mint a humanitárius nemzetközi jog szakértőjét nemzetközileg is elismerik. Dr. Lábady Tamás gyakorló jogászként tudományos pályát is befutott. Polgári ügyszakban ítélkezik, előbb Siklóson, majd Pécsett, 1976-tól megyei bírósági bíróvá, 1982-ben tanácsvezető bíróvá nevezik ki. 1973 óta folyamatosan végez oktatói és tudományos kutatómunkát, polgári jogot, biztosítási jogot, polgári eljárásjogot ad elő a pécsi jogi karon, ahol ez évtől másodállósú egyetemi docens. Dolgozatai megjelentek idegen nyelven is, itthon többek között két könyve. Az ügy lezárva... Különleges gyorsasággal ültek el a nyomógombokkal elkövetett csalás(ok) verte hullámok. Vajon Eörsi Mátyás (SZDSZ) tudta-e, amikor Hámori Csaba (MSZP) ügyleteit leleplezte, hogy más pártok - köztük a sajátja - képviselői is alaposan gyanúsíthatok a hamisítással? Az ügyben csak a FIDESZ és a Keresztény Demokrata Néppárt maradt tiszta, így az elrendelt vizsgálat megállt félúton: a vizsgálódó házbizottság csupán mélyen elitélte a cselekedetet és a maga részéről az ügyet lezártnak tekintette. A házbizottságban a duplán szavazó képviselők pártjai voltak többségben . . . Torgyán-baki Ha dr. Torgyán József kisgazdapárti képviselő emelkedik szólásra az ellenzéki oldalon várakozásteljes morajlás fut végig . . . S Torgyán Ür nemegyszer feladja a labdát. Tegnapi beszédében Tölgyessy Péter minősítését utasította vissza, aki sztálinista javaslatnak minősítette a kormány ön- kormányzatokkal kapcsolatos alkotmánymódositó javaslatát, mondván, a sztálinista alkotmányok éppoly röviden rendezik e fontos kérdést. A kisgazda válaszképpen az angol alkotmányra hivatkozott, rámutatva, az is rövid, mégis milyen jó. De mire ideért — az ellenzéki jogászok felhördülése mellett - a díszpáholyban ülő, fegyelmezett alkotmánybírók is elmosolyodtak. Az angol alkotmány ugyanis történelmi, azaz íratlan alkotmány. Dr. Torgyárt pedig jogász. Bozsó Béla Bemutatkozott aae uj kormányzat A népjólétben egyelőre nem várható gyors javulás A társadalombiztosítási reform tervezetét szeptemberben terjesztik a kormány elé Nem kezdeményeznek új abortusztörvényt (Munkatársunk telelonjelen- te se) Első sajtótájékoztatóját tartotta tegnap dr. Surján László népjóléti miniszter, bemutatva egyúttal az új államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat. A miniszter a bevezetőjében megjegyezte, 5 héttel a tárca átvétele után még nem sok konkrét döntésről tud beszámolni, csupán a tervekről szándéknyilatkozatot adni. Az új minisztérium szervezeti felépítéséről elmondta, a helyettes államtitkárok kapták azt a feladatot, hogy felmérjék a minisztérium különböző munkaterületeit s alaposmérlegelés után döntsenek a profiltisztításról, hogy mit kell elhagyni és mi az, amit erősíteni kell. A miniszter mellett egy szakértőkből álló kabinetet kívánnak létrehozni, ami segíti és előkészíti a miniszteri döntéseket. Dr. Surján László megjegyezte, tisztában van azzal, hogy a társadalom gyors, látványos változást vár most az új minisztériumtól, s ezt produkálni is tudnák egykét látványos döntéssel, de egy gyors intézkedés biztos tele lenne hibákkal. Minden döntést szeretnének alaposan előkészíteni, úgy, hogy az a későbbiekben ne szoruljon állandó korrigálásra. A kapkodás, a nem jól előkészített döntések a társadalom desto- bilizá lását jelentenék. A sajtótájékoztató a továbbiakban valóban úgy' zajlott, ahogy azt a miniszter előre jelezte, ugyanis egy sor kérdésben vagy nem tudtak egyelőre konkrét választ adni. vagy csak a tervekről tudtak beszámolni. Ilyen volt például o sokakat érdeklő társadalombiztosítási reform kérdése. Felvetették, a beharangozott nagy előkészítő munka még évekkel ezelőtt elkezdődött, ám senki nem tudja, hol áll az ügy, látszata még sehol sincsen. Dr. Jávor András az előző minisztérium reform-titkárságának az elnöke volt az, aki eleinte irányította a társadalombiztosítás reformjának előkészítését. A sajtótájékoztatón elmondta, nehezíti a munkát, hogy régebben csak egy biztosítórendszerben gondolkodhattak. Most mérlegelik, vajon ez az előnyösebb, vagy pedig a több-biztositós rendszer. Mivel az egészségügy kulcskérdése a társadalombiztosítás, 12 munkacsoport dolgozik a reformtervezet elkészítésén, s épp ezért ugyancsak rövid határidőt kaptak. Szeptember 15-ig a kormány elé kell terjeszteni, s szeptember végén vagy október elején a parlamentnek döntést kell hozni e témában. A feltett kérdésekre adott válaszokból néhány, ami legalábbis biztató: új gyógyszer- térítési rendszert dolgoznak ki. Alaposan megvizsgálják az orvosi alapellátás helyzetét (a körzeti orvosi rendszert). Mert nem elég csupán hangoztatni, hogy a körzeti orvosok legyenek családi orvosok - mondta a minisztér -, fel kell mérni, mit kell ellátniuk és milyen feltételek mellett, milyen képzést kell biztosítani a számukra. A vezetők kinevezése s az egészségügyi intézmények vezetési struktúrája teljesen meg fog változni a jövőben. (Az önkormányzatoknak kell a tulajdonosi jogokat gyakorolniuk, s a vezetőt kiválasztaniuk.) Új abortusztörvényt a tárca nem kezdeményez. Az Alkotmánybíróság jogköre ez. Jogszabályváltoztatással akarják biztosítani, hogy minél több rászoruló idős ápolása, családon belül történhessen. A szociális vagyon elherdálása, gátlástalan reprivatizálása ellen szociális vagyonügynökséget hoznak létre. Készül egy új, átfogó családjogi törvény is. (Jelenleg 121 egymásnak ellentmondó jogszabály van érvényben a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén.) Az áremelésekkel kapcsolatban a családi pótlékok és nyugdíjak kompenzálásának összegét - a feltett kérdéseket követően adott válaszában — a miniszter sem tartja kielégítőnek, megjegyezte, a mostani vészhelyzet kényszeríhelyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését — melyben a család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte - követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. A KDNP képviselője szólt a vármegyerendszerről is, melynek progresszív vagy előremutató szerepéről lehet vitatkozni, de tény - emelte ki -, hogy a vármegye mindig alkalmas volt a királyi és főnemesi, sőt egyes esetekben az idegen hatalommal szembeni hatékony fellépésre. Visszatérve a törvényjavaslatra kiemelte, hogy az jogi és államigazgatási szempontból számos kisebb és nagyobb hibával terhes. Elfogadása mégis sürgető annak érdekében, hogy a hatalom ne csak az állami élet csúcsain, hanem anna* minden területén minél előbb a nép kezébe kerüljön — mondotta. A független képviselők nevében Fodor István elmondotta, hogy frakciójuknak nincs egységes, sőt többségi álláspontja sem, a képviselők véleményüket, álláspontjaikat, módosító javaslataikat a vita sorón egyenként fogják előterjeszteni. Ezután kiderült, hogy sem az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, sem az önkormányzati. Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság nem állít előadót. Ugyanakkor a bizottságok vezetői hangoztatták, hogy a benyújtott törvénytervezeteket alkalmasnak ítélik a megvitatásra. A soros elnök, Vörös Vince hat óra előtt néhány perccel berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden az alkotmány módosításával, illetve a helyi önkormányzatokkal foglalkozó törvényjavaslatok általános és részletes vitájával folytatja törvényalkotó munká- ját. niszter tette ki az áremeléseket, szembe kell nézni a ténnyel, hogy Magyarországon az élet- színvonal a következő 1-2 évben romlani fog, s az új kormány nem is áltatta a népet az ellenkezőjéről. Alaposan meg kell vizsgálni, hol folynak el a pénzek a költségvetésből, s ha ezt sikerül megfogni, ha o gazdaságot sikerül talpra állítani, megindulhat a felemelkedés." Sarok Zsuzsa
