Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-14 / 101. szám

1990. július 14., szombat aj Dunántúli napló---------------- —.— ■■■; ! r 3 „Ö sszeomlik-e” a Mecseki Szénbányák Komló Bányaüzeme? Nyolcszázmilliós banki sorbanállás Béta-aknát is bezárják? Komlón rémhírek kaptak szárnyra radikális létszámcsök­kentésről, és arról, hogy a bánya hamarosan nem tud bért fizetni. Felvilágosításért Reszler Zoltánhoz, Komló Bánya­üzem igazgatójához fordultunk.- Igaz é, hogy a feketeszén iránti kereslet magas kéntar­talma miatt csökken?- Igaz. A dunaújvárosi kokszigény egyre kevesebb, s a közeljövőben megszüntetik o vételt. Fő fogyasztóink a pé­csi, és egyelőre még a kom­ló; hőerőmű, szállítunk fekete­szenet Nagymónyokra a bri­kettüzemnek, és az észak-du­nántúli brikettüzemekhez is. A komlói hőerőmű áttér pakura tüzelésre, de a pécsi 20-25%- kal felemeli a szénigényét, ami fedezetet nyújt a kiesésre.- Szóba jöhet-e külföldi piac?- Ez vállalati kérdés, nem bányaüzemi feladat. A válla lat szénértékesítési és a mar­keting osztálya foglalkozik ez­zel. A brikett értékesítésére piackutatások folynak Auszt­riában és Jugoszláviában.- Milyen átalakításokat hajtottak végre eddig?- A nem fizikai létszámot ' (tehát a műszaki és adminiszt­rátor létszámot) 410-ről kb. 300-ra csökkentettük. Meg­szüntettünk különböző hie­rarchikus szinteket: hat főmér- nökhelyettesből maradt há­rom, 14 bányamesterből 4, a vezetőkönyvelői státust ' meg­szüntettük, a munkaügyi és személyzeti irodát összevon­tuk.- Számolni kell-e nagy tö­megű munkáselbocsátásra?- Komló Bányaüzem radi­kális szerkezetváltás előtt áll. A 80 km hosszú vágattérsé­günket 1993-ig 20 km-rel csök­kentjük. A termelés a jövő évet követően a felére esik, omi évi 500 000 tonnát jelent majd. Szakmai és munkaerő­utánpótlásunk nagyon kevés, szinte semmi. A felszabaduló munkaerőt átképezzük, és a termelőterületre (vágathajtás, széntermelés) irányítjuk. Je­lenleg 2000 magyar és 310 lengyel munkást foglalkoztat az üzem a föld alatt.- Mi lesz a lengyel mun­kásokkal?- Ha a magyar kiszolgáló létszám hajlandó átképzést vállalni és a termelőterületre átmenni, szükségtelenné válik a lengyelek foglalkoztatása.- Miért volt egyáltalán szük­ség rájuk?- Ez összefügg azzal, hogy a magyar munkaerő-utánpót­lás gyenge.- És ön mitől várja, hogy ez megjavul?- Mennyiségben ennek gya­korlatilag nem is kell megja­vulnia. Az üzem életkorfája olyan, mint egy kétpupú teve. A felső púp a következő két évben elkopik a különböző nyugdíjazások (korengedmé­nyes nyugdíjazás, 4000 mű­szak) következtében. Az utána következő nagy tömegű mun­kaerőnek az átlagéletkora 25 -30 év. Ez elég ahhoz, hogy a következő 10 évben akár lanyha munkaerő-utánpótlás­sal is az 500 000 tonnás ter­melést biztosítani tudjuk.- Zárnak-e be bányákat?- Most a III-as akna bezá­rásával foglalkozunk. A Kos­suth IV-es akna sorsa is ez lesz. Ezzel párhuzamosan a bé­tái létszám átkerül Zobákra, és az ottani műveleteket is megszüntetjük.- Vagyis Zobák marad az egyetlen működőképes bánya Komlón?- Igen.- Mekkora a gazdaságosan kitermelhető szénvagyon?- Ha csak Komló Bánya­üzemet nézem, akkor is leg­alább 50 évre való szénva- gyonnal rendelkezünk, 500 000 tonnás termeléssel számítva.- Beszélnek az önállósulási törekvésről. . .- A részvénytársasági át­alakulás lehetőségeit vizsgál­juk. A jelenlegi 7—800 millió forintos adósságállományun­kat részvényjegyek átadásával rendeznénk. A külfejtés job­ban jövedelmez, mint a mély­művelés. Célszerű őket egy rendszerben tartani. Tehát én nem abban gondolkodom, hogy egy teljesen önálló Kom­ló Bányaüzem legyen, hanem, hogy önelszámolási egység­ként működhessünk.- Várható-e, hogy szabad­áras lesz a szén?- Az hatalmas inflációs fo­lyamatot indítana el. Világ­banki vizsgálat alapján a ma­gyar szénpiaci árak 30-40%- kal vannak elmaradva a vi­lágpiaci áraktól. A magyar szénárszerkezet hátrányos a Mecseki Szénbányákra nézve. Eljutottunk odáig, hogy saját tartalékainkat éljük fel. A szén­árak fentről irányitottak.- Mennyit változtat a hely­zeten a fogyasztói szénáreme­lés?- Ez a mi kiadásainkra semmilyen kihatással nincs. A lakosság számára a Tüzép- ek értékesítik a szenet. A Tüzép jelentős dotációt adott a lakosságnak. Most ez csök­ken, ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a lakosság többet fizet. Ez a mi helyzetünkön in­kább csak ronthat, olyan érte­lemben, hogy a szén helyett — mivel a fogyasztónak drágább lesz — más energiaforrást fog keresni.- A februárra várható kb. 15%-os termelői szénáremelés mennyiben befolyásolja a gaz­dálkodásukat? — A 15 százalékos áremelés ráadásul jövő évre eltolva szá­munkra azt jelenti, hogy vesz­teségeink halmozódni fognak. Ahhoz, hogy nyereségesen gazdálkodjunk és önfenntartók legyünk, kb. 40%-os szénór- emelésre lenne szükség az el­halasztott májusi emelésen felül. — összeomlik-e a bánya, ha elmarad az ilyen arányú ár­növekedés? — Bízom benne, hogy nem, hisz ez az egész magyar bá­nyászatra vonatkozna. Több tízezer ember foglalkoztatási gondjait jelentené, másrészt egy hatalmas energiaválság­hoz vezetne. — Mennyi ideig birja még Így a bánya?- 800 millió forintos banki sorbanállása van a vállalat­nak, és ez napról napra nő. Szállítóink türelmén múlik, hogy egy esetleges csődeljá­rást mikor kezdeményeznek a bányaüzemmel szemben.- Megérzik ezt a munká­sok?- Nem, mert a bérkifizeté­sükhöz szükséges anyagi fel­tétel mindig a rendelkezé­sünkre állt, és bizom benne, hogy rendelkezésünkre is fog állni.- Tehát ön sem munkás­elbocsátást, sem bérfizetés megtagadást nem jósol? — Nem. Sz. Lelovics Ilona Zobák Bányaüzem. Néhány év múTva már csak itt fognak fe keteszenet bányászni Országos nemzetiségi rádiós adások Pécsről A pécsi rádió lesz a hazai német és horvát- szerb adások országos műsoradó-központja. Erre ez év szeptemberétől ke­rül sor. Mindez nem is annyira pénzügyi befekte­téssel jár, mint inkább szervező, menedzselő mun­kával, ugyanis szerteágazó tudósító-hálózatot kell létrehozni. Dán Tibor, megbízott szerkesztőség- vezető-helyettes szerint német nemzetiségű la­kosság hazánkban 14 me­gyében él. Ennyi megyé­ből kell tehát tudósítókat verbuválni. Ittglfzet Eléggé sűrűn tapasztalhat­tuk, hogy a társadalom életét befolyásoló intézkedések - törvények - nem egyformán érintik a polgárt. Az ember­nek időnként az volt az érzé­se, hogy valahol odafönn a csúcson úgy vélik, nem va­gyunk eléggé érettek, felnőt­tek ahhoz, hogy megértsük: mi o jó számunkra, S ha nem Ízlett a fentről jövő utasítás, akkor sem illett vitatni a dol­got, legföljebb a folyosón, ér­telmetlen és többnyire fásult­ságot okozó vitában. S ha az atyai szándékról netán kiderült tarthatatlan volta, megkaptuk: a döntés alapjában véve jó volt, csak éppen odalenn nem hajtották végre úgy. ahogyan őzt kellett volna. A minop kezembe került o népjóléti miniszter 40 375/90 számon jelzett előterjesztése a tanácsok által irányított me­gyei- és városi kórház-rende­lőintézetekben történő szerve­zeti átalakításról és vezetővál­tásról, S bár nyilvánvalóan tervezetről van szó, alapvető­en örömmel üdvözölhetjük, hiszen átsüt rajta a rend­szerváltás igénye: új alapokra kívánja helyezni a kórházak irányítását, működését. Talán legfőbb érdeme: megszünteti az örökös kiváltságokat, az e kiváltságokkal járó megpók- hálósodott - s nemcsak az egészségügyben tapasztalható - hűbéri viszonyokat. Az igaz­gatót nem kinevezik eztán, hanem pályázat útján nyeri el a posztot, s nem örök időre. Hatalma is korlátozott: az or­vosigazgatói státus mellé odaállhat a gazdasági, amo­lyan manager-igazgató és az úgynevezett nővér-igazgató - természetesen eltérő feladat- és hatáskörökkel. Mind-mind okos lépés. Az orvos törődhet a gyógyítással, a gazdasági szakember a pénzügyekkel és a működés feltételeinek kiizzadásóval, míg a nővér-igazgató a nél­külözhetetlen ,,középkáderek" vezetője. Az orvos-igazgatót a főorvosi kar szavazza posztjá­ra, a nővér-igazgatót az osz­tályvezető nővérek egyetérté­se, mig a gazdasági-igazgatót a műszaki-gazdasági szerveze­tek vezetői. Percig sem vitat­ható: demokratikus intézkedés­tervezetet lapozgatok. A tervezetben azonban ott lapul egy, régről ismert rossz­r Alomfejtés Érdekes - s egészen biz­tosan érdemes lenne tanul­mányt készíteni: ki, miről álmodik mostanában? No, ha megengedik, most ne a kisnyugdíjas vagy az állástalan friss-diplomás éj­szakánkénti, a tudattalanból előretörő vágyainak jelké­peiről beszéljünk - az uta­zásról, amely Freudnál a halál szinonimája, vagy . . . De hagyjuk. Számomra pél­dául helyi politikusaink ál­mai most, az utolsó nagy ro­ham előtti erőgyűjtés idején sokkal, de sokkal érdeke­sebbnek tűnnek. Közzé kellene tenni álmai­kat. Mondjuk, két vizsgálati csoportra osztanám a hely- hatósági pozíciókért harcba indulókat, s amolyan ,,elő­selejtezőként" három álmot mindannyiuktól Írásban be­kérnék. Az egyik csoportba azok tartoznának, akik ed­dig is tisztséget viseltek, s annak megtartásáért indul­nak a küzdelembe, a má­sik pedig természetesen az új fiúk csapata lenne. Biztos vagyok benne, ha készülne ilyen vizsgálat - mint, ahogy nem készülhet, hiszen a magánszféra nagy- jóból-egészéből eddig :s sérthetetlennek tűnt, s hál' Istennek, ma még inkább a tabuk kategóriájába tarto­zik — nagy hasznát vehet­nénk mi, választók, kiknek kegyeiért ők versenyezni fog­nak. Képzeljék csak el: az utolsó nagy roham, a hely- hatósági választások előtt, az újságok közzétennék X és V álmait, s hátsó szán­dékaik felderítésére álom- fejtők népes táborává válna a nemzet. Jobb lenne persze az ana­lízist képzett pszichológusok­ra bízni, méghozzá garan­táltan pártokon kívüli lélek­tanászokra, hogy a manipu­láció kiküszöbölhető legyen. Az álomfejtés valószínűleg olyan szolgálatokat tenne a leendő önkormányzatoknak, hogy a ráfordított költségek­re később azt mondhatnánk: szóra sem érdemes. A volt tanácsi vezetőről például kiderülhetne, újbóli jelölésére csak azért megy be­le, mert hiába van ugyan fel­sőfokú végzettsége, szakmájá­ban már nemigen tudna el­helyezkedni. Az újrakezdés­hez szükséges alaptőke hiá­nyában pedig kénytelen to­vábbhaladni útján - holott ő tudja legjobban, kényszer- pályán mozog. Persze, ki vallanó be ezt a nyilvánosság előtt? M int ahogy az sem lennej hiábavaló, ha az eleddig el­lenzékben dolgozók jelölt jeinek lélekrajzát közzéten- nénk. Vajon a jól menő ügyvéd miért akar polgármester len­ni? Vagy a kiskeresetű ta­nár? Ne kérdezzük most, nem arra esküdtek-e annak idején, hogy hivatásuknak leghűségesebb zászlóvivői lesznek, csak arra kérjünk választ, miért vágynak a vál­tozásra oly annyira? Egyikükről az álomfejtés nyomán esetleg kiderülne, pénze, szakmai sikere annyi van, hogy ezek gyarapítása már nem érdekli, a hatalom megszerzésének gondolatá­val ezért kacérkodik. A má­sikról viszont, hogy nem csu­pán a tanári szoba ideges légköre miatt szeretne átülni a polgármesteri székbe, - de mert így anyagilag is rendbehozhatná életét. Három különböző indítta­tás egy cél érdekében. (S persze mindannyiukról ki­derülhetne az is, hogy nem másért vállalják a jelölést, csak mert érzik környezetük bizalmát és segíteni szeret­nének még annak árán is, hogy mást és másként kell ezután tenniük, mint életük során eddig bármikor.) Álmok, analízisek, a vá­lasztók Ítélete - jó volna, ha ilyen egyszerűen menne a dolog. Pedig valamit ki kell ta­lálni, hogy a választásokon legyen, mi alapján dönte­nünk. Köztük, akik vállalják a megmérettetést. Kell vala­mi módszer a szelektálásra, hiszen alaptörvények hiányá­ban a kampány során fele­lősséggel Ígérni egyik jelölt sem tud. (Blöffölni persze lehet, mint ahogy’ lehetett eddig is.) Tisztelt uraim! Minek alapján fogjuk megválaszta­ni a polgármestereket? Kövessük a márciusi pél­dát, s újra a sötét lóra te­gyünk? Pauska Zsolt A Békehadtest előadásai A Pécsi Békehadtest akti­vistái, akik között van 18 és 75 éves ember is, szeretnék USA történetét, fejlődését be­mutatni egy előadássorozat keretében, ami ezen a héten kezdődött Pécsett, a volt ok­tatási igazgatóság épületében. Csütörtökönként tartanak elő­adásokat az első emeleti elő­adóteremben angol nyelven. Mindenkit várnak, aki tud ezen a nyelven vagy most ta­nul angolul. A héten szó volt például USA kormányzati rendszeréről. Az USÁ-t nép­szerűsítő ismeretterjesztő elő­adássorozat augusztus 2-ig tart. A tervek szerint minden­ki tart előadást, aki a Béke- hadtest tagja. 61 emberről van szó. Köztük sokan most lépnek először a nyilvánosság elé. Kizárásos alapon ízű kitétel: az orvos-igazgatói pályázaton az adott intézet osztályvezető főorvosai vehet­nek részt, a korábbi főigazga­tó csak akkor, ha egyidejűleg osztályvezetői feladatkört is ellátott és vezetői megbizatást első ízben kapott. Laza csúsz­tatás a B-lista felé: eleve minden jelenlegi kórházigaz­gatót egy kalap alá véve, gyakorlatilag e mondattal le­váltja őket jelenlegi posztjaik­ról. Nem tudom megítélni - s nem is akarom —, hogy hány főigazgató nem érdemli meg jelenlegi hatalmát, hányat ké­ne párnázott falu szobából a betegágy mellé küldeni, hogy ott mutassa meg, mit tud. Nem is a főigazgatók érde­kelnek momentán. Inkább az a kollektíva, amely — e ter­vezet szerint — még mindig nem eléggé érett a demokrá­ciára, amely számára illik ki­jelölni azt a kört, ahonnan választhatnak, kizárva abból éppen a jelenlegi igazgatót. A demokrácia komoly - do­log. Hinni kell benne. S nem arra gondolni a rendeletter­vezet alkotásakor, ami fölme­rült bennem is: hátha vala­milyen helyi összefonódás, presszió ismét a régi zsarno­kot ülteti föl a trónra, s ezért aztán minden régi vezetőt la­pátra tenni. De én gyorsan elhessegettem magamtól a gondolatot, amelyet a régi beidegződés szült. Kizárásos alapon. Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents