Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-13 / 100. szám

1990. július 13., péntek uj Dunantüli napló 5 J Adjatok kölcsön?! Úgy döntöttem, fel fo­gok homorosan adni egy hirdetést, a követ­kező szöveggel: Többek­nek kölcsön adnék egy­millió forintig terjedő összeget. „Kamat meg­egyezés szerint" jeligére. Egészen biztos vagyok abban, hogy én lennék a sztár jelige, a dolog­nak egyetlen szépséghi­bája, hogy nincs annyi pénzem. Az ötlet arról jutott eszembe, hogy egyre több, a lapunkban és más újságokban is meg­jelenő olyan hirdetés, ahol 100 és 800 ezer fo­rint közötti összegeket kérnek kölcsön. A kamat általában vagy „meg­egyezés szerint" érten­dő, vagy, némely eset­ben mehaladja a 45 százalékot is. A hirdetéseket olvasva rájöhetünk tehát arra is, hogy az emberek nem feltétlenül bizakodóak. Úgy értem, érzik vala­honnan, sejtik, csoda tudja, milyen ismeretek alapján, hogy a forint romlását igen nehéz lesz megakadályozni. Ezt az érzésemet az sem na­gyon befolyásolja, hogy nyilván, akinek sürgősen van igénye nagyobb összegre, az vállalhatja a magasabb kamatot is. Végül is még egy „csel” húzódhat az egy­re több, magát több száz­ezer példányokban hirde­tő kölcsönkérőkkel kap­csolatban. Laikusként el­képzelhetőnek tartom, hogy az egyre többféle banknál és más kölcsön­adó intézményeknél szi­gorú feltételek, a kelleté­nél szigorúbb feltételek vannak arra, ki, mikor, mennyi pénzt vehet fel. Ez a tény pedig visszacsa­tol az előzőkhöz. A na­gyobb intézmények is fél­nek valamitől, futni kí­vánnak a pénzük után. Félelmük megalapozottsá­ga később derül ki, talán akkoriban, ha biztosak le­hetünk abban, hogy a fo­rint nem romlik, nem ro­molhat tovább, legalább­is ilyen, vagy még na­gyobb mértékben. Magam becsülöm az újság hasábjain kölcsön- kérőket. Úgy érzem, vala­mit akarnak tenni. Hiszen általában több százezer forintokat nem egy kifli­re szokás kölcsön kérni. Ha tenni kívánnak, nyil­ván meg akarnak élni te­vékenységükből. Ha meg akarnak élni, akkor pedig olyan vállalkozást kezde­ményeznek, amely vala­mennyiünket érint. Úgy döntöttem tehát, hogy inkább a következő hirdetést adnám fel: Ha az általam kölcsön adott pénzből virágzó üzlet ke­rekedik, a kamatoktól el­tekintek. „Reménytelen" jeligére. (bozsik) Honismereti akadémia és konferencia Csillebércen A honismereti mozgalom a Hazafias Népfront megszűné­sével nehéz helyzetbe .jutott. Mivel tevékenységére az új vi­szonyok 'között ma nagyobb szükség van, mint valaha,meg 'kellett keresnie azt a formát, amelyben — megújult tarta­lommal — tovább tud működ­ni ez a sok társadalmi akti­vistát és nagy eredményeket fölmutató mozgalom. 'Ezért már az év elején a honismereti mozgalom önállóan bejegyzett és működő szövetséggé ala­kult, amely céljai megvalósí­tása érdekében igénybe vette a hasonló nevű alapítvány anyagi forrását. A szövetség kidolgozta alapszabály-terve­zetét, és több megyében mór meg is alakították a helyi honismereti szövetségeket. Ilyen előzmények után került sor július 8. és 10. között Bu­dapesten az V. konferenciá­ra, és egyben a XVIII. akadé­miára. A szűkös anyagi lehe­tőségek miatt ugyanis az ere­detileg jelentkezett Székesfe­hérvár nem tudta megrendez­ni az akadémiát, s Így került sor — csökkentett időtartammal — a csillebérci közös rendez­vényre. Mivel a közgyűléssé „elő­léptetett" fórumnak kellett jó­váhagynia az alapszabályt, hosszon tartó „egyeztető" mun­kára volt szükség, amig kiala­kult az elfogadott, végleges szöveg, amely a következő évi összejövetelig marad érvény­ben. Ezt követően került sor a választmány és az elnökség megválasztására. Megyénként két személyt jelöltek, Így Ba­ranyából Gábori Imréné és Perics Péter Ikerült a választ­mányba, rajtuk kívül még Kiss Z. Géza is tagja lett e testü­letnek. Az elnökségbe me­gyénkből a siklósi Perics Pé­tert választották be. A szövet­ség elnöki tisztét dr. Kanyar József nyerte el. Az utolsó napon három elő­adásra került sor, amely a műemlékvédelem témakörébe tartozott. Jékely Zsolt, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség főigazgatója tájékoztatást adott a műemlékvédelem új irányairól, majd dr. Román András és dr. Entz Géza osz­tályvezetők előadásai mellett dr. Tóth Zoltán, Baranya me­gye főépítésze beszélt me­gyénk előremutató műemlékvé­delmi gyakorlatáról, amelynek keretében a kistelepülések he­lyi értékeinek megőrzésén fá­radozik. A második napon került sor dr. Andrásfalvy Bertalan kul­tuszminiszter tájékoztatójára. Kijelentette, hogy ha a Haza­fias Népfrontnak volt valami szerepe az ország életében, akkor éppen a honismereti mozgalom fölkarolása és tá­mogatása volt az. A miniszter az új kormányzat támogatásá­ról biztosította a honismeret művelőit, hangsúlyozván a majdan megalakuló önkor­mányzatok szerepét a helytör­ténet fölkarolásában. V. D. Hívők adományából felújították Pécsett a Havihegyi templomot. Belül festettek, aranyoztak, ki- vül erősítési munkákat végeztek a tornyon. A kupola színén nem változtattak, ugyanis a mű­emlékvédelmi szervezet előírása szerint meg kell hagyni az eredeti, patinás bevonatot. Fotó: Proksza László IBUSZ sajtotajekoztato Szekszardon Nem csupán a gazdagok utazhatnak Az IBUSZ Rt. változatlanul népszerű az utasok körében, annak ellenére, hogy immáron majd 500 utazási iroda ver­seng a 'kegyeinkért. Legalább­is ez derült ki azon a tegna­pi szekszárdi sajtótájékoztatón, melyen a legnagyobb magyar utazási iroda vezető munka­társai számoltak be a cég üz­leti tevékenységének alakulá­sáról, s adtak ízelítőt az őszi, téli és tavaszi ajánlatukból. Mint megtudtuk, Törökország lékerült a „sikerlistáról”, de egyre többen utaznak Olasz­országba, Görögországba és Jugoszláviába, ahová az első fél évben összesen 69 000 hon­fitársunknak sikerült az IBUSZ szervezésében eljutni. Ami a jövőbeni kínálatot illeti: új­donság, hogy a Dél-afrikai Köztársaságba is indítanak csoportokat, csakúgy, mint a Távol-Kelet több országába, de akinek kedve és lehetősé­ge van, elmehet Izraelbe, ahol könnyűbúvár-felszereléssel me­rülhet a tenger vizébe. A je­len lévő újságírókat megnyug­tatták, gondoltak a kispénzű, de utazni vágyó emberekre is, ennek bizonyitékaként felsorol­ták, hogy az általuk értékesí­tett utak 15 százaléka 5000 forint alatti, 40 százaléka pe­dig nem éri el a 10 000 fo­rintot. Az IBUSZ azonban nem csu­pán magyarokat utaztat kül­földre, hanem külföldieket Ma­gyarországra. Ez utóbbival kapcsolatban elmondták, hogy drasztikusan csökkent a volt szocialista országokból érkezők száma. A tájékoztatón szó esett a X. Duna menti folklórfesztivál­ról, mely ezekben a napokban zajlik, s a Népstadionban megrendezendő nagy nyári koncertről, ahol ismét erede­ti felállásban zenél az Illés együttes. A tájékoztatón megkérdez­tem, mikor szűnik meg a va­lutaszámlák vezetésével kap­csolatos probléma, mely sem az IBUSZ alkalmazottainak, sem az ügyfeleknek nem jó. A válasz: új számítógép-rend­szert helyeznek üzembe a kö­zeljövőiben, mely reményeik szerint január elsejétől műkö­désbe lép. R. N. Hanns Seidel-alapítvány „A világ hatvan országában ott vagyunk...” A politikai kurzusváltást finanszírozzák Több hazai politikai rendez­vény zárókommünikéjében ol­vashattuk a közelmúltban, hogy az a Hanns Seidel-ala­pítvány támogatásával jött létre, főleg a Magyar Demok­rata Fórum és a Keresztény- demokrata Néppárt esetében. Tegnap Pécsett járt Horst W. Kossack úr, az alapítvány egyik képviselője, s az MDF pécsi székházában a helyi vezetőkkel tárgyalt. E lehető­séget használtuk föl, hogy megkérjük, mutassa be ol­vasóinknak az alapítványt. — Németországban is finan­szírozni kell a politikai-politi­kusi képzést, s erre az elmúlt időszakban több alapítvány is létrejött, köztük az egykori bajor miniszterelnök nevét vi­selő Hanns Seidel-alapitvány. Mint az orientációból kiderül­hetett önök számára, mi a kereszténydemokrata eszmét képviseljük — mondotta beve­zetőjében Horst W. Kossack úr. — S azon túl, hogy az or­szágunkon belül végezzük ezt a munkát, szerte a világban vannak kapcsolataink. — Ön ezek szerint a ma­gyarországi megbizott. . .? — Arra kaptam megbízást, hogy a Magyar Demokrata Fórummal tárgyaljak, hiszen a fórum maga is keresztény eszméket valló párt. A fel­adatokat fölvállaltam, bár egyébként Afrika országai tar­toznak hozzám, a berlini kép­viseletünket vezetem. A hirte­len bekövetkezett kelet-euró­pai változások nyomán köte­lességünknek érezzük, hogy a különböző pártkapcsolataink ápolásához, a kölcsönös köze­ledéshez nemcsak szavakban, hanem pénzben is kifejezhető segítséget nyújtsunk. — Mit jelent ez? Milyen tökével rendelkezik az Alapit- vány? — Arra nem vagyok felha­talmazva, hogy konkrét össze­gekről szóljak, gondolom, nem is ez a lényeg. A Hanns Sei­del-alapitvány a világ közel 60 országában nyújt segítsé­get — több-kevesebb pénzzel — arra, hogy a politikai me­nedzserképzést támogassa. Konkrétan: ahhoz a rend­szerváltáshoz, mely ma Ma­gyarországon zajlik, fölké­szült emberekre van szükség. Arra vállalkozunk tehát, hogy e fölkészítő tanfolyamokat koordináljuk, finanszírozzuk. Mire gondolok? A leendő közigazgatási vezetők számá­ra, a leendő polgármesterek számára vagy mondjuk a rendőrség számára az átállást segítő kurzusokat megteremt­sük. Az idén tucatnyi ilyen tanfolyamra kerülhet sor, jö­vőre ennek többszörösére, az igényeknek megfelelően. — Aki a pénzt adja, nyilván diktálhat is? . . . — A kérdést vártam. Nem Horst W. Kossak, a „Seidel"- alapítvány képviselője Fotó: Horváth Norbert arról van szó, hogy mi mond­juk meg, mi a jó, a követen­dő, s ilyen értelemben nem is a mi szájízünknek megfelelő­en adunk vagy nem adunk tá­mogatást. A dolgok lényege: többféle politikai alapítvány létezik Németországban, úgy­mint az Adenauer, a Fridrich Ebert és a többiek, híres sze­mélyiségekről elnevezve, s ezekből a megfelelő politikai orientációjú külpártok kaphat­nak pénzt. Gondolom, a ma­gyarországi kereszténydemok­rata pártok tisztában vannak teendőikkel, szándékaikkal, feladataikkal, ök majd eldön­tik, hogy mire használják fel, s hogyan a támogatást.- Pécsi útjának célja?- Konkretizálni azt, hogy a baranyai szervezet kurzusait -, igényeit -, miképp tudjuk be­illeszteni az alapítvány prog­ramjába. Erről váltunk szót a dr. Wéber János úr vezette elnökséggel. Az igények és a lehetőségek összhangját pró­báljuk megteremteni, remél­hetőleg kölcsönös megelége­désre. Eddig főleg az ok­tatási kérdésekről ejtettünk szót, arról, hogy az önkor­mányzati választások után miképpen tudnánk az új ön- kormányzati vezetőket érintő szakmai-politikai tanfolyamo­kat támogatni . . . Természete­sen a végső döntés nem az enyém; én csak közvetítek az alapítvány és Pécs-baranyai MDF-szervezetek között.- Pécs .. .?- Alig fél órája érkeztem Münchenből, s talán az idő­ből némi városnézésre, imp­ressziók gyűjtésére is futja. Kozma Ferenc Hfl a esteteil a Tettyén „Most mind együtt..." A kaposvári Csiky Gergely Színház művészei ma este mutatják be a tettyei romoknál Buckmann: Most mind együtt című da­rabját, Lázár Kati rendezésében. Fotó: Tóth László Rendkívüli produkció készül Pécsett, a Tettyén. Nebáncs- virág kisasszony július 25-ig pihen, átadta a helyet a ka­posvári Csiky Gergely Színház művészeinek. A szél messze repíti a hangszerek hangját. Zenekar próbál? Igen, egy kisvárosi zenekar. Békében, a kikapcsolódás, az együttjátszás öröméért. Míg­nem egy fővárosi zenész ér- keztével felborul a rend. Át­veszi az irányítást, szponzo­rokat keres, fellépéseket szer­vez. Az élet átalakul, mást és másképpen kell játszani. Nem érvényesek többé a megszo­kott dolgok, aki nem tudja tartani a lépést, attól meg kell válniuk. Nem számit a közös múlt, az együtt szerzett díjak, örömök . . .- Miről szól az angol szer­ző, Buckmann: Most mind együtt című darabja a mai színházlátogató számára - kérdezem a darab rendezőjét, Lázár Katit.- Most kezdjük el ezt az életet gyakorolni, hogy mit je­lent együtt lenni egy közös­ségben, és mi az, hogy egyé­nileg vállalkozni, és elmagá- nyosodni, hogy minden a pénzről, a hajtásról, az elő­menetelről szól. Közben ész­re sem vesszük, hogy mennyire hátrafelé megyünk . ..- A megszokottól eltérően, egészen más munkát köve­tel ez a darab a szinészektől.- Azért vettem elő ezt a darabot két évvel ezelőtt Ka­posváron, és most azért újít­juk fel, mert nagyon tehet­séges fiatal gárdánk van, akik ráadásul tudnak hang­szereken játszani. A színészi munka különössége abban áll, hogy ők most egy zene- nekar, itt nincs idő vacakol­ni, koncentráltabban kell ját­szani. A zenében szigorúan megvan a helye, hogy hol, mikor mit kell fújni. Igen nagy feladatot vállalt színhá­zunk zenei vezetője, Hevesi András az előadás létrehozá­sában, ő tanította be a ze­nei részt. S ami még érde­kesebbé teszi az előadást, ő maga is játszik a darab­ban, hegedül a zenekarban. A minden régi értéket, hagyo­mányt felforgató, új vezetőt Kulka János alakítja, aki megszünteti ezt a közösséget, és a világnak felel meg az­által, hogy kegyetlen fegye­lemmel, szigorú, céltudatos gyakorlással, minden érzelem híján azt diktálja, részt kell venni a nagy versenyben, amit az élet állít elénk.- A szabad tér egészen más feladatokat ad a zenész- színészeknek. — Biztosan nehezebb lesz, kicsit meg fognak rémülni, mert meghitt munkát végez­tünk. De a színész olyan, hogy­ha beül a közönség, elkezdi mutogatni magát, azt akarja, hogy őt nézzék, őt hallják . . . A Most mind együtt hívó- szónak is ez lenne a titka: játssza mindenki külön-külön a magáét, de nem egymás mellett, nem egymás ellen, hanem - együtt. Zábrádi Marianna

Next

/
Thumbnails
Contents