Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-11 / 98. szám

a üj Dunántúli napló 1990. július 11., szerda A jövőt nem szabad megrabolni Családias család- kong­resszus Az ezer felnőtt mellett négyszáz gyermek is részt vett az I. Magyar Család Kongresszuson, Budapes­ten. így szó szerint csalá­dias volt a rendezvény, amelyen számos szakem­ber fejtete ki nézetét. A vélemények közös, lényegi vonása a kongresszus jel­mondatában is megfogal- mözódott: egészséges csa­lód — egészséges nemzet. A pozitív családkép ki­alakítása mellett érvelt Al­bert Gábor író is, aki Ba­ranyából származik, iskolá­it részben Pécsett végezte. Véleménye szerint a csa­lád igazi céljait akkor tudja megvalósítani, ha egy olyan szellemi és ér­zelmi közösségként létezik, amely egymást segítve, alakítva, szüntelenül ön­maga megújítására törek­szik. Ez a törekvés azon­ban nem öncélú, hisz az ilyen csalódok révén a társadalom is folyamato­san gazdagodik. Veszni nem hagyható, további lehetőségeket hor­doznak e tekintetben a különböző egyesületek, családi csoportok. Külföl­dön — például az Egyesült Államokban - egyfajta tá­maszként működnek a több családból álló cso­portok, melyek rokoni, ba­ráti körből alakulnak. Ilyen családi csoport élő példá­ját mutatta be Miklovicz László faipari mérnök. Mint mondta, barátaik töbsége is nagycsaládos, akikkel évek óta rendsze­resen összejárnak, közös programokat, a gyerme­keknek táborozást szervez­nek. Többen szorgalmazták a család megerősödésének szükségességét abból a meggondolásból is, hogy minden megrázkódtatást, veszteséget csak közösség­ben lehet elviselni, túlél­ni. Ezt azok tudják igazán, akik nem élnek család­ban, akiknek nincs kihez szólniuk. Valószínűleg több figyelem és törődés jutna nekik is, ha a családok megújulnának. Ehhez azonban alapos változás, sok minden átértékelése szükséges. Többek között a házastársi hűségé is, amelynek értéke a köz- gondolkodásban egyre csökken. Sokan foglalkoztak az abortusszal, a népesség csökkenésével. Fekete Gyu­la író véleménye szerint a civilizáció az utóbbi évek­ben berendezekedett a jö­vő megrablására. Korunk embere a jobb életkörül­ményeket választja a gyer­mekek helyett. Ez az út nem járható, mert csak az elfogyáshoz, a pusztu­láshoz vezet. Császár Lászlóné Az igazságosság és türelem talaján Színes és sokoldalú iskolaváros leket Pécs Teljes a bizonytalanság az egyházi ingatlanok visszaadása ügyében. Nincs parlamenti határozat, miközben az egyházak igénye határozott: még az előző kormány kérésére, január 31-ig beadták a visszakért ingatlanok listáját, amivel annyi történt, hogy a kormány április 15-ig megküldte a megyei tanácsoknak. A Pécsi Püspökség arra kér­te Baranyát és Tolnát - ez az egyházmegye területe —, zára­dékolják a listát, tartózkodja­nak az ingatlaneladásoktól a parlamenti döntésig. Kneipp István, a püspöki iroda veze­tője megnyugvással említette hogy a tanácsok jóindulatot mutattak, nem használták ki a joghézagot. Mindössze két helyen volt próbálkozás, de az egyik tanács visszalépett az el­adástól, a másik a kapott összegen vállalta a kápolna felújítását. Kneipp Istvánnal azt a lis­tát tekintettük át, amely a pé­csi egyházi ingatlanokat tar­talmazza, hangsúlyozva, hogy a püspökség kizárólag azokat az épületeket kéri vissza, ame­lyek egykor tulajdonában vol­tak, illetve ma is a sajátja - ilyen is van Pécsett -, de ál­lami intézmény használja. Az egyháznak határozott elképze­lései vannak az épületek hasz­nosítására, a rendeket szeret­né visszatelepíteni és oktatási terveit megvalósítani. Ahogy Kneipp István megfogalmazta: „a negyven évi elzártság után ne vegye senki rossznéven, hogy az egyház élni és csele­kedni akar", és keresi ehhez a lehetőségeit. A bizonytalanság mielőbbi megszüntetésére számít, mert minél előbb szüksége von az épületekre a céljai megvaló­sításához. Tegyük hozzá, ér­deke ez az állami közoktatás­nak is, különösen Pécsett, is­merve amúgy is sokasodó gondjait, hogy léphessen oz oktatási struktúra átalakításá­ban. Az Énekiskola A pécsi egyházi ingatlanok közül a püspökségnek ma a legfontosabb a Hunyadi út 9., oz egykori Énekiskola épülete. Nagyon számít arra, hogy jú­lius 31-ig visszakapja. A negy­ven gyermek oktatására-neve­lésére újra létesített iskolába már harmincon jelentkeztek Pécsről és környékéről, akik vállalják a kollégiumi életet. Ugyanis a katolikus iskolák sa­játja az iskola-kollégium, amit a nevelés szempontjából tarta­nak rendkívül fontosnak, taná­raik számára a tanítás 0-tól 24 óráig tart. Garadnay Ba­lázs belvárosi káplán, aki kar­nagyi képesítéssel rendelkezik, megbízást kapott, ő az egyház- megyei zeneigazgató, és dol­gozik az iskola tantervén, amelyben a zenei képzés mel­lett hangsúlyos helye van a nyelvoktatásnak és a számí­tástechnikának is. Az Énekiskola szeptembertől dolgozhat az egykori épüle­tében, amennyiben onnan ad­digra kiköltözik a fiúkollégium 170 diákja. A püspökség - és többen mások is — abban bí­zott, hogy az egykori pártház hasznosításával ez a költözkö­dés megoldódik. Ezt támogatta Andráslalvy Bertalan művelő­dési miniszter is, aki álláspont­ját május 31-én kelt és Ma­yer Mihály megyéspüspöknek irt levele szerint eljutatta a Minisztertanácsnak, valamint a megyei és a városi tanácsnak is. Egyebek mellett a követke­zőket írja: ,,A Minisztertanács határo­zata szerint - oktatási célú - hasznosításával a megyei és városi volt pártszékházaknak a legmesszebbmenőkig egyetér­tek, annak megváltoztatását nem támogatom. ... az Énekiskolo és a Pálos rendi kolostor - oktatási, ne­velési célokra átadása össztár­sadalmi érdeket képvisel, ezért érthetetlen számomra, hogy a hozott helyes döntés végrehaj­tását miért akarják meghiúsí­tani. Álláspontom szerint a Megyei Tanács által támoga­tott egészségügyi és igazság­ügyi intézmények elhelyezése megoldható más módon is, s talán az helyileg még kedve­zőbb is lehet. Gondolok itt megüresedő laktanyákra, vagy az önkormányzati törvény je­lenlegi koncepciója alapján esetleq részleqesen megürese­dett Megyei Tanács épületére is. A Minisztertanácsi határo­zatban foglaltakhoz továbbra is ragaszkodom . . Egy hete a városi tanács úgy döntött, hogy a kezelé­sében lévő volt pártházba öt évre ideiglenesen a bíróságot és az egészségügyi iskolát köl­tözteti, a kapott bérleti díjért megveszi a MÉV uránvárosi munkásszállóját, és felújítja, illetve konyhát, étkezőt alakít ki. A püspökség most abban bí­zik, hogy ez mihamarabb el­készül, és költözhet a 170 vegyiparis kollégista. A munkásszállóban még lak­nak - igaz, a pártházba köl­tözött cégek kitessékelése is hosszadalmasnak ígérkezik, mert az MSZMP annak idején a tanácsi hatóságot megkerül­A Hunyadi út 9. számban levő kollégium helyére énekiskola fog kerülni ve kötött határozatlan idejű szerződéseket velük -, kizárt, hogy szeptemberre elkészülhet a kollégium. Addig is segítő­kész a Mátyás Kiráy Utcai Is­kola, a katolikus Énekiskolába jelentkezett gyerekek itt kezd­hetik meg a tanulást. Kolostorok A cisztercita rend kollégiu­mot kíván létesíteni a Nagy Lajos Gimnázium mellett lévő kollégiumban, illetve a rend­tagokat szeretné itt elhelyezni. Dr. Arató Miklós ciszter tanár, addig is, míg megkapják az épületet, a Nagy Lajos Gim­náziumban — ez is szerepel a visszakért ingatlanok között — hitoktatóként működik, egyéb­ként a jövő tanévtől szeretnék az iskolát átvenni. A Ferences kolostort, a mai Minaret szálló épületébe tele­pitik. Itt ötven egyetemistának létesítik a Collégium Serafi- cumot, dr. Vass László rektor vezetésével. Néhány szobát már megkapott a rend, októ­A Minaret fogadó épülettömbjébe a tervek szerint a Ference­sek kolostorát kívánják elhelyezni A Pécsi Püspökség igénye Kulich Gyula utca 1. — ma általános iskola, a terv papi sze­minárium. Hunyadi út 9. - ma kollégium, a terv énekiskola. Janus Pannonius utca 11. — ma Csontváry-képtár, intézményi székház. (Megjegyzés: a felsza­baduló részek használatbavétele­kor a képtár maradna.) Hunyadi út 11. - ma szerkesz­tőség, a terv papi otthon. Vasvári Pál utca 4. - ma or­vosegyetemi kollégium, a terv szintén kollégium. Berzsenyi utcai (Kertváros) bolt és raktár, a terv plébánia és lelkészlakás. Hunyadi út 70—72. - ma isko­lák kollégiuma - tárgyalások té­mája a tanáccsal. József utca 15. - szakszerve­zeti otthon volt, részben lebont­va tárgyalások témája. Tettye utca 14. - ma komfort nélküli lakások, óvoda, a terv Sarutlan Karmelita rend zárdája. Szent István tér 6., 8., 10., 12. és Geister Eta utca 21—23. ­ma Leőwey Klára Gimnázium, szakszervezet, tanácsi óvoda, a terv Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend (Notre Dame) rend­háza. Ifjúság útja 6. - ma egyetem (tanárképző kar) - a piusi plé­bánia kap további lehetősége­ket. Széchenyi tér 11. - ma iskola, a terv katolikus középiskola. Sallai utca 35—37. - ma szállo­da, a terv Ferences rendi kolos­tor, egyetemi kollégium. Széchenyi tér 5., Bem utca 1- 3., Kossuth tér 1-3. - ma a POTE használja, a terv Irgalmas Kend elhelyezése és kórháza. Káptalan utca 3. - ma sport­telep. Pécs-Jakabhegy - a Pálos Rend kolostora lesz. Bálicsi úton - ma Agroker- bérlakások, irodák, a Notre Dame Rend pihenőháza lesz. bértől átvenné a többit is, hogy megnyithassa a kollégiu­mát. Az Irgalmas rend a Széche­nyi téri priorátusának vissza­adására számít, hogy meg­kezdhesse betegellátó és gon­dozó tevékenységét. Dömötör László — Hilár atya - és no- viciusai már felkészültek a fel­adatra, hogy megkaphassák az épületet és a Gránátalma pa­tikát, a POTE-nak kell kiköl­töztetnie innen a kórházát. Abban bíznak, hogy a felsza­badult Bajcsy laktanya épüle­tei erre mielőbb lehetőséget adnak. A Karmelita rend a Tettye utca 14-re számít, amint a vá­rosi tanács a lakáscserékkel felszabadítja az épületet. A ferences nővérek már dol­goznak a pécsbányatelepi kór­házban, sőt elkészültek szolgá­lati lakásaik és az imaterem is, az avatás augusztus 11-én 10 órakor lesz. Az egészségüqyi miniszter elfogadta a meghí­vást. Mayer Mihály megyés­püspök celebrálja az ünnepé­lyes szentmisét. A Pálos rend a Hunyadi út 72-t kéri vissza - az újonnan készült épületrészre nem tart igényt —, hogy megkaphassa, költöznie kell a bentlévő kol­légiumnak. A szeminárium A Kulich Gyula utca 1. a Pécsi Püspökség tulajdonú, jel­képes, évi 12 forintos bérleti díjat fizet érte az ott működő általános iskola. Kneipp István elmondta, tisztában vannak azzal, hogy 650 gyerek elhe­lyezése rendkívüli gondot okoz a városnak. (Tegyük hozzá, feltételezhető, hogy az egyház­nak is a leromlott épület fel­újítása.) Azonban minden fó­rumon hangsúlyozzák, lényeges tervük a szeminárium vissza- költöztetése papnevelés céljá­ra. Az egyházi képzés hiány­zik a régióban, minden felke­rült Budapestre, Győrbe, vi­szont a püspökség szeretné sa­ját nevelési koncepcióját meg­valósítani. Erre egyébként szeptembertől — ha részlege­sen is — lehetősége van, mert teológiai szakot szeretne indí­tani a pécsi tudományegyete­men, ahol a hároméves kép­zési idő alatt hitoktatókat ne­velnének, akik a közép- és ál­talános iskolákban tanítanak majd fakultatív módon hittant. Ezzel párhuzamosan egyház- megyei lelkipásztori kurzus is működik a Székesegyház hit­oktatói termében. A JPTE is érintett az egy­házi ingatlanok visszaadásá­ban, mert az Ifjúság útja 6- ban — ma a tanárképző kar használja — a Pius plébánia szeretne további lehetőségeket kapni lelkészlakások számára. Vonzó terv a Káptalan utca 8-ban, ahol most a papi nyug­díjasotthon van: külföldi anya­gi támogatással szeretnének egy Közösségi Házat építeni, amelyben hitoktatóképzésre, lelki gyakorlatokra — civilek­nek és papoknak egyaránt —, ifjúsági rendezvényekre és úgy­nevezett házas hétvégi progra­mokra gondolnak. Együtt gondolkodni Ma ezek az egyházi tervek körvonalazhatók, amelyekhez o püspökségnek határozottan szüksége van az egykori épü­leteire, elkötelezett, odaadó emberekre. Kneipp Istvánnal messzeme­nően egyetértettünk abban, hogy rendkívüli szükség van a társadalmi igazságosságra és a toleranciára ebben a kér­désben. Éppen ezért készült ez a számvetés. Annak belátására mindany- nyiunknak törekedni kell, hogy Pécs megkülönböztetett hely­zetbe került. Lévén püspöki székhely, a helyi társadalom egyik oldalon értéket kap az egyházi oktatási célok megva- lósitása által, de ugyanakkor közoktatás egészének ügye gondokkal terhes. Az egykori egyházi épületekben zömmel állami oktatási intézmények dolgoznak, a helyi pénzeket jobbára ezekre költötték, bár a püspökség tapasztalatai sze­rint több leromlott állapotban van, és nem épültek a kellő számban úiak. Ma az látszik, hogy miközben a leendő ön- kormányzatnak felelőssége le'sz az egyházi iskolák fenntartá­sában is, meq kell oldania — feltételezhető alapellátási kö- telezettséqe miatt - a közok­tatás egyre nagyobb gondjait. Az egyház és az állami ok­tatásnak is közös érdeke töb­bek között az, hogy megvál­tozzon a ma igazságtalan fi­nanszírozási rendszer a közok­tatásban, hiszen mindkettő ugyanarra az állami támoga­tásra számit. Ebből következő­en közös érdek az is, hogy sem az állami, sem az egyhá­zi oktatás ne kerüljön hátrá­nyosabb helyzetbe — és itt nem érdemes az eqykor elkö­vetett hibákat felróni, inkább a jelenre összpontosítani —, mert csak íny versenyezhet tisztesséqesen, iqy adhat érté­ket a helyi társadalomnak. Már csak azért is érdemes együtt gondolkodni, mert szí­nes és sokoldalú iskolaváros lehet Pécs, amennyiben az eb­ben tenni akarók valóban a társadalmi igazságosság és a tolerancia talaján képesek együtt cselekedni a közös ér­dekekért. Gazdát cserélnek itt most épületek — és nemcsak az egyházi igények miatt — ez lehetőség, mindezt figyelembe venni és végiggondolni. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents