Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-11 / 98. szám
a üj Dunántúli napló 1990. július 11., szerda A jövőt nem szabad megrabolni Családias család- kongresszus Az ezer felnőtt mellett négyszáz gyermek is részt vett az I. Magyar Család Kongresszuson, Budapesten. így szó szerint családias volt a rendezvény, amelyen számos szakember fejtete ki nézetét. A vélemények közös, lényegi vonása a kongresszus jelmondatában is megfogal- mözódott: egészséges csalód — egészséges nemzet. A pozitív családkép kialakítása mellett érvelt Albert Gábor író is, aki Baranyából származik, iskoláit részben Pécsett végezte. Véleménye szerint a család igazi céljait akkor tudja megvalósítani, ha egy olyan szellemi és érzelmi közösségként létezik, amely egymást segítve, alakítva, szüntelenül önmaga megújítására törekszik. Ez a törekvés azonban nem öncélú, hisz az ilyen csalódok révén a társadalom is folyamatosan gazdagodik. Veszni nem hagyható, további lehetőségeket hordoznak e tekintetben a különböző egyesületek, családi csoportok. Külföldön — például az Egyesült Államokban - egyfajta támaszként működnek a több családból álló csoportok, melyek rokoni, baráti körből alakulnak. Ilyen családi csoport élő példáját mutatta be Miklovicz László faipari mérnök. Mint mondta, barátaik töbsége is nagycsaládos, akikkel évek óta rendszeresen összejárnak, közös programokat, a gyermekeknek táborozást szerveznek. Többen szorgalmazták a család megerősödésének szükségességét abból a meggondolásból is, hogy minden megrázkódtatást, veszteséget csak közösségben lehet elviselni, túlélni. Ezt azok tudják igazán, akik nem élnek családban, akiknek nincs kihez szólniuk. Valószínűleg több figyelem és törődés jutna nekik is, ha a családok megújulnának. Ehhez azonban alapos változás, sok minden átértékelése szükséges. Többek között a házastársi hűségé is, amelynek értéke a köz- gondolkodásban egyre csökken. Sokan foglalkoztak az abortusszal, a népesség csökkenésével. Fekete Gyula író véleménye szerint a civilizáció az utóbbi években berendezekedett a jövő megrablására. Korunk embere a jobb életkörülményeket választja a gyermekek helyett. Ez az út nem járható, mert csak az elfogyáshoz, a pusztuláshoz vezet. Császár Lászlóné Az igazságosság és türelem talaján Színes és sokoldalú iskolaváros leket Pécs Teljes a bizonytalanság az egyházi ingatlanok visszaadása ügyében. Nincs parlamenti határozat, miközben az egyházak igénye határozott: még az előző kormány kérésére, január 31-ig beadták a visszakért ingatlanok listáját, amivel annyi történt, hogy a kormány április 15-ig megküldte a megyei tanácsoknak. A Pécsi Püspökség arra kérte Baranyát és Tolnát - ez az egyházmegye területe —, záradékolják a listát, tartózkodjanak az ingatlaneladásoktól a parlamenti döntésig. Kneipp István, a püspöki iroda vezetője megnyugvással említette hogy a tanácsok jóindulatot mutattak, nem használták ki a joghézagot. Mindössze két helyen volt próbálkozás, de az egyik tanács visszalépett az eladástól, a másik a kapott összegen vállalta a kápolna felújítását. Kneipp Istvánnal azt a listát tekintettük át, amely a pécsi egyházi ingatlanokat tartalmazza, hangsúlyozva, hogy a püspökség kizárólag azokat az épületeket kéri vissza, amelyek egykor tulajdonában voltak, illetve ma is a sajátja - ilyen is van Pécsett -, de állami intézmény használja. Az egyháznak határozott elképzelései vannak az épületek hasznosítására, a rendeket szeretné visszatelepíteni és oktatási terveit megvalósítani. Ahogy Kneipp István megfogalmazta: „a negyven évi elzártság után ne vegye senki rossznéven, hogy az egyház élni és cselekedni akar", és keresi ehhez a lehetőségeit. A bizonytalanság mielőbbi megszüntetésére számít, mert minél előbb szüksége von az épületekre a céljai megvalósításához. Tegyük hozzá, érdeke ez az állami közoktatásnak is, különösen Pécsett, ismerve amúgy is sokasodó gondjait, hogy léphessen oz oktatási struktúra átalakításában. Az Énekiskola A pécsi egyházi ingatlanok közül a püspökségnek ma a legfontosabb a Hunyadi út 9., oz egykori Énekiskola épülete. Nagyon számít arra, hogy július 31-ig visszakapja. A negyven gyermek oktatására-nevelésére újra létesített iskolába már harmincon jelentkeztek Pécsről és környékéről, akik vállalják a kollégiumi életet. Ugyanis a katolikus iskolák sajátja az iskola-kollégium, amit a nevelés szempontjából tartanak rendkívül fontosnak, tanáraik számára a tanítás 0-tól 24 óráig tart. Garadnay Balázs belvárosi káplán, aki karnagyi képesítéssel rendelkezik, megbízást kapott, ő az egyház- megyei zeneigazgató, és dolgozik az iskola tantervén, amelyben a zenei képzés mellett hangsúlyos helye van a nyelvoktatásnak és a számítástechnikának is. Az Énekiskola szeptembertől dolgozhat az egykori épületében, amennyiben onnan addigra kiköltözik a fiúkollégium 170 diákja. A püspökség - és többen mások is — abban bízott, hogy az egykori pártház hasznosításával ez a költözködés megoldódik. Ezt támogatta Andráslalvy Bertalan művelődési miniszter is, aki álláspontját május 31-én kelt és Mayer Mihály megyéspüspöknek irt levele szerint eljutatta a Minisztertanácsnak, valamint a megyei és a városi tanácsnak is. Egyebek mellett a következőket írja: ,,A Minisztertanács határozata szerint - oktatási célú - hasznosításával a megyei és városi volt pártszékházaknak a legmesszebbmenőkig egyetértek, annak megváltoztatását nem támogatom. ... az Énekiskolo és a Pálos rendi kolostor - oktatási, nevelési célokra átadása össztársadalmi érdeket képvisel, ezért érthetetlen számomra, hogy a hozott helyes döntés végrehajtását miért akarják meghiúsítani. Álláspontom szerint a Megyei Tanács által támogatott egészségügyi és igazságügyi intézmények elhelyezése megoldható más módon is, s talán az helyileg még kedvezőbb is lehet. Gondolok itt megüresedő laktanyákra, vagy az önkormányzati törvény jelenlegi koncepciója alapján esetleq részleqesen megüresedett Megyei Tanács épületére is. A Minisztertanácsi határozatban foglaltakhoz továbbra is ragaszkodom . . Egy hete a városi tanács úgy döntött, hogy a kezelésében lévő volt pártházba öt évre ideiglenesen a bíróságot és az egészségügyi iskolát költözteti, a kapott bérleti díjért megveszi a MÉV uránvárosi munkásszállóját, és felújítja, illetve konyhát, étkezőt alakít ki. A püspökség most abban bízik, hogy ez mihamarabb elkészül, és költözhet a 170 vegyiparis kollégista. A munkásszállóban még laknak - igaz, a pártházba költözött cégek kitessékelése is hosszadalmasnak ígérkezik, mert az MSZMP annak idején a tanácsi hatóságot megkerülA Hunyadi út 9. számban levő kollégium helyére énekiskola fog kerülni ve kötött határozatlan idejű szerződéseket velük -, kizárt, hogy szeptemberre elkészülhet a kollégium. Addig is segítőkész a Mátyás Kiráy Utcai Iskola, a katolikus Énekiskolába jelentkezett gyerekek itt kezdhetik meg a tanulást. Kolostorok A cisztercita rend kollégiumot kíván létesíteni a Nagy Lajos Gimnázium mellett lévő kollégiumban, illetve a rendtagokat szeretné itt elhelyezni. Dr. Arató Miklós ciszter tanár, addig is, míg megkapják az épületet, a Nagy Lajos Gimnáziumban — ez is szerepel a visszakért ingatlanok között — hitoktatóként működik, egyébként a jövő tanévtől szeretnék az iskolát átvenni. A Ferences kolostort, a mai Minaret szálló épületébe telepitik. Itt ötven egyetemistának létesítik a Collégium Serafi- cumot, dr. Vass László rektor vezetésével. Néhány szobát már megkapott a rend, októA Minaret fogadó épülettömbjébe a tervek szerint a Ferencesek kolostorát kívánják elhelyezni A Pécsi Püspökség igénye Kulich Gyula utca 1. — ma általános iskola, a terv papi szeminárium. Hunyadi út 9. - ma kollégium, a terv énekiskola. Janus Pannonius utca 11. — ma Csontváry-képtár, intézményi székház. (Megjegyzés: a felszabaduló részek használatbavételekor a képtár maradna.) Hunyadi út 11. - ma szerkesztőség, a terv papi otthon. Vasvári Pál utca 4. - ma orvosegyetemi kollégium, a terv szintén kollégium. Berzsenyi utcai (Kertváros) bolt és raktár, a terv plébánia és lelkészlakás. Hunyadi út 70—72. - ma iskolák kollégiuma - tárgyalások témája a tanáccsal. József utca 15. - szakszervezeti otthon volt, részben lebontva tárgyalások témája. Tettye utca 14. - ma komfort nélküli lakások, óvoda, a terv Sarutlan Karmelita rend zárdája. Szent István tér 6., 8., 10., 12. és Geister Eta utca 21—23. ma Leőwey Klára Gimnázium, szakszervezet, tanácsi óvoda, a terv Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend (Notre Dame) rendháza. Ifjúság útja 6. - ma egyetem (tanárképző kar) - a piusi plébánia kap további lehetőségeket. Széchenyi tér 11. - ma iskola, a terv katolikus középiskola. Sallai utca 35—37. - ma szálloda, a terv Ferences rendi kolostor, egyetemi kollégium. Széchenyi tér 5., Bem utca 1- 3., Kossuth tér 1-3. - ma a POTE használja, a terv Irgalmas Kend elhelyezése és kórháza. Káptalan utca 3. - ma sporttelep. Pécs-Jakabhegy - a Pálos Rend kolostora lesz. Bálicsi úton - ma Agroker- bérlakások, irodák, a Notre Dame Rend pihenőháza lesz. bértől átvenné a többit is, hogy megnyithassa a kollégiumát. Az Irgalmas rend a Széchenyi téri priorátusának visszaadására számít, hogy megkezdhesse betegellátó és gondozó tevékenységét. Dömötör László — Hilár atya - és no- viciusai már felkészültek a feladatra, hogy megkaphassák az épületet és a Gránátalma patikát, a POTE-nak kell kiköltöztetnie innen a kórházát. Abban bíznak, hogy a felszabadult Bajcsy laktanya épületei erre mielőbb lehetőséget adnak. A Karmelita rend a Tettye utca 14-re számít, amint a városi tanács a lakáscserékkel felszabadítja az épületet. A ferences nővérek már dolgoznak a pécsbányatelepi kórházban, sőt elkészültek szolgálati lakásaik és az imaterem is, az avatás augusztus 11-én 10 órakor lesz. Az egészségüqyi miniszter elfogadta a meghívást. Mayer Mihály megyéspüspök celebrálja az ünnepélyes szentmisét. A Pálos rend a Hunyadi út 72-t kéri vissza - az újonnan készült épületrészre nem tart igényt —, hogy megkaphassa, költöznie kell a bentlévő kollégiumnak. A szeminárium A Kulich Gyula utca 1. a Pécsi Püspökség tulajdonú, jelképes, évi 12 forintos bérleti díjat fizet érte az ott működő általános iskola. Kneipp István elmondta, tisztában vannak azzal, hogy 650 gyerek elhelyezése rendkívüli gondot okoz a városnak. (Tegyük hozzá, feltételezhető, hogy az egyháznak is a leromlott épület felújítása.) Azonban minden fórumon hangsúlyozzák, lényeges tervük a szeminárium vissza- költöztetése papnevelés céljára. Az egyházi képzés hiányzik a régióban, minden felkerült Budapestre, Győrbe, viszont a püspökség szeretné saját nevelési koncepcióját megvalósítani. Erre egyébként szeptembertől — ha részlegesen is — lehetősége van, mert teológiai szakot szeretne indítani a pécsi tudományegyetemen, ahol a hároméves képzési idő alatt hitoktatókat nevelnének, akik a közép- és általános iskolákban tanítanak majd fakultatív módon hittant. Ezzel párhuzamosan egyház- megyei lelkipásztori kurzus is működik a Székesegyház hitoktatói termében. A JPTE is érintett az egyházi ingatlanok visszaadásában, mert az Ifjúság útja 6- ban — ma a tanárképző kar használja — a Pius plébánia szeretne további lehetőségeket kapni lelkészlakások számára. Vonzó terv a Káptalan utca 8-ban, ahol most a papi nyugdíjasotthon van: külföldi anyagi támogatással szeretnének egy Közösségi Házat építeni, amelyben hitoktatóképzésre, lelki gyakorlatokra — civileknek és papoknak egyaránt —, ifjúsági rendezvényekre és úgynevezett házas hétvégi programokra gondolnak. Együtt gondolkodni Ma ezek az egyházi tervek körvonalazhatók, amelyekhez o püspökségnek határozottan szüksége van az egykori épületeire, elkötelezett, odaadó emberekre. Kneipp Istvánnal messzemenően egyetértettünk abban, hogy rendkívüli szükség van a társadalmi igazságosságra és a toleranciára ebben a kérdésben. Éppen ezért készült ez a számvetés. Annak belátására mindany- nyiunknak törekedni kell, hogy Pécs megkülönböztetett helyzetbe került. Lévén püspöki székhely, a helyi társadalom egyik oldalon értéket kap az egyházi oktatási célok megva- lósitása által, de ugyanakkor közoktatás egészének ügye gondokkal terhes. Az egykori egyházi épületekben zömmel állami oktatási intézmények dolgoznak, a helyi pénzeket jobbára ezekre költötték, bár a püspökség tapasztalatai szerint több leromlott állapotban van, és nem épültek a kellő számban úiak. Ma az látszik, hogy miközben a leendő ön- kormányzatnak felelőssége le'sz az egyházi iskolák fenntartásában is, meq kell oldania — feltételezhető alapellátási kö- telezettséqe miatt - a közoktatás egyre nagyobb gondjait. Az egyház és az állami oktatásnak is közös érdeke többek között az, hogy megváltozzon a ma igazságtalan finanszírozási rendszer a közoktatásban, hiszen mindkettő ugyanarra az állami támogatásra számit. Ebből következően közös érdek az is, hogy sem az állami, sem az egyházi oktatás ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe — és itt nem érdemes az eqykor elkövetett hibákat felróni, inkább a jelenre összpontosítani —, mert csak íny versenyezhet tisztesséqesen, iqy adhat értéket a helyi társadalomnak. Már csak azért is érdemes együtt gondolkodni, mert színes és sokoldalú iskolaváros lehet Pécs, amennyiben az ebben tenni akarók valóban a társadalmi igazságosság és a tolerancia talaján képesek együtt cselekedni a közös érdekekért. Gazdát cserélnek itt most épületek — és nemcsak az egyházi igények miatt — ez lehetőség, mindezt figyelembe venni és végiggondolni. Gáldonyi Magdolna