Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-09 / 66. szám
1990. június 9., szombat aj Dunántúli napló ómy A magánvállalkozások fellendülése — omennyire örvendetes gazdasági fellendülésünk szempontjából - egy sor területen megkérdőjelez dolgokat. amire eddig nem is gondoltunk. Mert a közembernek valószínű nem jutott eszébe, hogy bizony jelentős kihatásai lesznek többek között a közegészségügyre, a közegészségügyi hálózat munkájára. Ám a köjálok működésében nemcsak ez indikálja a változást, hanem az is, hogy amennyiben elkezdődik végre az egész magyar egészségügy reformjo, aminek döntő tényezője lesz a finanszírozás, a társadalombiztosítási rendszer megváltozása, ez változást hoz a köjálok működésében, finanszírozásában is. A köjálok helyzetéről, és a várható változásokról beszélgettünk dr. Moravo Endre egyetemi tanárral, a POTE Közegészségtani Intézetének igazgatójával, a Baranya Megyei Köjál vezető főorvosával.- Professzor űr, pontosan mi is a feladata a közegészségügyi és járványügyi állomásoknak?- A megyéi köjálok alapfeladatait a 16/1979-es egészségügyi minisztériumi ^utasítás a következőképp határozta meg: „Működési területein a makro- és mikrokörnyezetből oz emberek egészségét befolyásoló biológiai, fizikai és vegyi tényezők mindenkori állapotának és az abban ’ beállt változásoknak, a lakosság egészségére kóros hatások folyamatos vizsgálata, a környezetben bekövetkezett változások és az embert ért ártalmak okainak feltárása, az ártalmak megelőzése, illetve a megelőzésben való közreműködés.’' Vagyis a környezet és az egészség összefüggéseit lenne hivatott megállapítani, ßzt már 11 éve deklarálták, de azóta sem vált lehetővé, hogy valóban ezt tegyék.- Több okból. Az egyik a pénzhiány, hiszen ahhoz, hogy valamely környezeti tényezőről korrekt véleményt tudjunk mondani, különböző mérések szükségesek, ehhez pedig pontos, megbízható műszerek. Azonban pont ez hiányzott a közegészségügyi hálózatból. Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat az ország általános helyzetéhez képest, hiszen az utóbbi évben a Baranya Megyei Tanács áldozott erre, ugyanis tavaly vásároltunk néhány levegőszennyeződést mérő műszert, egy ultracentrifugát — -ez a virológiái vizsgálatokhoz szükséges —, az idén pedig folya- dék-kromatográfot, valamint egy zajvibráció mérésére alkalmas műszert. Ám sok esetben azért .sem tudunk igazi következtetéseket levonni az egyes környezeti tényezőknek az egészségre gyakorolt ható sáról, mert nem kapunk rend szeres jelentéseket a meg betegedések alakulásáról. Nincs, aki ilyen statisztikát Jegyzet: Nagy a zűrzavar Egy korszerű új műszer . . . csináljon. Próbáltuk a Statisztikai Hivatalhoz befutó adatokot feldolgozni, de kiderült, erre a célra nem alkalmas. A másik ok, ami hátráltatta, hogy maradéktalanul eleget tehessünk o meghatározott alapfeladatainknak, hogy sok olyan munkát vagyunk kénytelenek ellátni, amit nem nekünk kellene. Csak egy példa: mivel a köjál-hálózat rendelkezik a legjobb mikrobiológiai laboratóriumokkal, ezért a 80-as évek elején sok kórházban felszámolták a rosz- szul fölszerelt ilyen laboratóriumokat, s a köjál kapta meg feladatul az egészség-- ügyi intézmények ilyen típusú vizsgálatainak ellátását. Ez eddig rendben is lenne, hiszen az elv az volt, hogy ne legyenek párhuzamos fejlesztések, koncentrálják a pénzforrásokat. Igen ám, a pluszmunkáért nem kaptak a köjálok pluszpénzt a költség- vetésből.- Ki linanszirozza a köjálok költségeit?- E téren is nagy zűrzavar van, amit sürgősen rendbe kell tenni. A mi szokmai felügyeletünket az Országos Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőség látja el, ugyanakkor tanácsi intézmény vagyunk. a pénzt a megyei tanácstól kapjuk. E kettős alárendeltségből is rengeteg probléma adódik. Az országos főfelügyelőség rendel el sokszor munkákat, de ezek költségeit a megyei tanácsoknak kell viselnie. Aztán: mi régiós feladatokat is kénytelenek vagyunk ellátni. A Baranya Megyei Köjál a dél-dunántúli régiónak - három másik megyének - is végez virológiái vizsgálatokat. Ez pénzbe kerül, de egyik megye sem fizet ezért. A nagykalapba ez is belefér. Említhetek még néhány példát arra, hogy a magyar egészségügyben és köz- egészségügyben mennyire együtt van a pazarlás a pénzhiánnyal, s hogV mennyire rendezetlenek a finanszírozási dolgok. Régiónkban több , . . és egy hagyományos analitikai labor a köjálnál élelmiszerfeldolgozó vállalat kötött jól fizető nyugati exportüzlet. A nyugati importőrök viszont előírják, hogy igen gyakori rendszereséggel székletvizsgálatokat kell végezni a dolgozóknál. Ezt mi csináljuk, teljesen ingyen. Holott ez az ő üzleti érdekük.- Beszéljünk a gazdasági változásokról és ahhoz kapcsolódó köjál-gondokról!- Várhatóan szaporodni fognak a különböző magán- vállalkozások. A vállalkozásokat ösztönző szabályozókban egyelőre nincs beépítve az induláshoz a kötelező köjálellenőrzés. A kereskedelmi és vendéglátói vonalon már pz nagyrészt megoldott, de az ipari jellegű vállalkozásoknál még nem. Nem is kapunk senkitől információt, hogy hol, mikor, milyen üzem indult be. Csak akkor találkozunk vele, ha baj van. Annál is inkább rendet kell teremteni, mert ha majd a társadalombiztosító finanszíroz mindent, nem fogja lenyelni, hogy mulasztások miatt bekövetkezett balesetet vagy betegséget ő fizesse. Behajtja a munkáltatón.- Ahhoz, hogy a köjálok tényleg elláthassák a fő feladataikat, hogy korrekt véleményt adhassanak, megfelelő műszer és számítógépes háttér kell. El kell érni, hogy a köjál-laboratóriumok hiteles, hatósági laboratóriumokká váljanak. Meg kell szervezni az együttműködést a gyógyító hálózat orvosaival a megbetegedési és halálozási adatszolgáltatáshoz. Környezetepidemiológiai vizsgálatokban jártas szakembereket kell képezni. Mivel Magyárországon ilyen képzés nincs, külföldön kell erre lehetőséget biztosítani, mégpedig minél előbb. Ezeket az elképzeléseket a megyei köjálok vezetői eljuttatták a minisztériumba. • Sarok Zsuzsa Júniusi otthonteremtés Lossan bezárnak a tanodák; a nebulók és tanáraik kiballagtak a vakációba, s mi is leküzdöttük a nyárba mutató június első hetét. Hosszú hét volt. A meteorológus szerint kettős fronthatás érvényesült: az önvizsgálat pünkösdje utáni napok esői igyekeztek tisztára mosni az utak töredezett aszfaltrétegét. Fáradtak vagyunk; most kéne pihenni, kikapcsolódni, de éppen nincs idő. A pártok kiskertjeiben is együtt nőtt a gaz, a tarack a borsóval, krumplivá!, s a föld sem a régi már. Termöérejét megrabolta a direkt útmutatás, 0 munkaverseny és Liszenko, s az új vetés kínlódik az újgazdák egyszerre markolni vágyó -ólmaik és a realitás között. Pedig több történt, mint máskor évekig. Törvényt módosítottunk, hogy hamarjában a módosítottat is módosíthassuk; külügyminiszterünk NATO- tapsot kapott; rést ütöttünk a varsói paktumon; csomagolnak a Krasznaja Armijo kiskato- nái; déli szomszédaink eltörölték a kétszáz dolláros penzumot, s zsebre tehette kiki a kollketív Károly-díj neki járó tízmilliomodik részét. Mondom: ennek az országnak hála istennek respektje van. Sikerélmény sikerélmény hátán. Csak földobja az embert. Űj fordulatot véve döcög a rendszerváltás szekere is. Alakul az egykor rendszerstabilitást egyedül ígérő „nagykoalíció”, s bosszankodik a szűkülő ellenzék. A szakember szerint a politikában nincsenek váratlan dolgok ugye, merthogy a társadalmi tagozódás és az érdekek előbb- utóbb előre kiszámítható folyamatokat indukálnak. Minden csak azok számára meglepetés, akik szó szerint veszik a szavakat... Egyébként érdemes felkészülni rá. hiszen megannyi új vonóst igér még demokráciánk, ez a bimbózó ambrózia. (Legutóbb hétfőn emelték az árakat.) Bár az áremelés várható volt. ígérték. -De ha nem is ígérték volna, akkor is tudnunk kell, egyre keményebb megszorítások és gyötrelmek várnak ránk; még az ezredforduló előtt kiizzadt forintkonvertibilitás után is. Ezt örököltük - a peches rokon jogán. Most jön a neheze, az új rendszerbe disszidált polgár otthonteremtésének kínjai. Mint annakidején Amerika pionírjai: echósszekérrel vágunk az ismert-ismeretlen, hívogató Nyugat felé. (Vissza-vissza nézve.) Fogva. Lehetőségeink fognak. Június első hete lepergett; jöhet a nyár. Kinek-kinek a megérdemelt pihenő. Idő a feltöltődésre, a gondolatok átrendezésére, az agyak átprogramozására — már annak, aki még nem tette meg. De akad-e ilyen? S vajon sikerül-e úgy átvészelni a nyarat, hogy az amúgy is pihen- gető gazdaság krónikus restségén átevickéljen. Hogy az önkormányzatokról álmodó vidék — ne feledjék: ősszel megint választunk! — ébredjen álmaiból. S, hogy a kisgazda ünnepek után - Péter- Pálkor aratunk megteljenek a magtárak és elegendő új búzát őröljenek a malmok, Kozma Ferenc Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Gl 26-02, H20 Van úgy, hogy mosni kell a kocsit. Van, aki autómosóba viszi a gépet, van, aki maga végzi a nem túl bonyolult műveletet. Esetünk főszereplője utóbbiak közé tartozik, ami annál is inkább érthető, mert egy rendes taxis gyakran mossa kocsiját, s ha a mosóba vinné, unos-untalan, az nem lenne olcsó mulatság. Persze, a jelenlegi vízdíjak mellett a maszek-mosás sem filléres dolog, hacsak a taxisnak nincsenek ötletei. Emberünknek viszont vannak, voltak, s történetét megismerve talán önök is egyetértenek velünk abban, hogy - lesznek is. ötletgazdag embernél ez sohasem probléma, de lássuk most már a történetet. Ny. B. egy taxivóllalatnál dolgozik. Nem mindig dolgozott ott, ezelőtt házmester volt Pécsett, a Németh László utcában. Jól tudja hát, hol kell keresni a csapot. Keresi is nap mint nap - ami még a kisebbik baj, a nagyobb, hogy meg is találja. A ház közös költségének terhére csutakolja kocsiját. Próbálták ugyan jobb belátásra bírni az ot lakó nyugdíjasok, még a PIK-kel is megfenyegették, emberünk azonban magabiztos mosolyra húzta száját: „Oda hiába mennek. Különben is, ezt csinálnak, amit akarnak, én akkor is itt fogom mosni oz autót." , S azóta (is) így tesz. Nem zavarja, hogy mással fizetteti meg a vizet, s az sem, hogy az ott lakóknak érdekük lenne a spórolás, hiszen, ha az előirányzottnál kevesebb köbméter fogy idén, jövőre 5 százalékkal kevesebbet kellene fizetniük. Emberünk nincs tekintettel senkire — mi most mégis tapin- tatosak leszünk. Egyelőre nem írjuk ki sem az ő nevét, sem cegéét. Talán elég lesz a rendszám és az autó típusa is. Egy Dacia tulajdonosáról, méghozzá a Gl 26-02-es rendszámú Dacia gazdájáról van szó. * (P) Őserdőt Pécsre? . Öserdőrezervátumökot jelölnek ki Magyarországon -adta tudtul a napokban a sajtó. Magyarországon az erdők mintegy 20 százaléka, körülbelül 300 ezer hektár tartozik a védett területek kategóriájába, s elsősorban e területeken belül jelölik majd ki azt a néhány száz - egyenként 50-100 hektár nagysága - őserdő jellegű zárt részt, amelyek rendkívül fontosak az ere. deti élezilág megőrzése és tanulmányozása szempontjából. Vajon Baranyában és a Dél-Dunántúlon e célra mely területek jöhetnek számításba? - kérdeztük Horváth Adolf Olivér dr.-t, a Magyar Biológiai Társaság tiszteletbeli elnökét. — Tisztázni kell először i, mit nevezünk ölerdőnek, őserdőnek az olyan erdőket hívjuk, melynek életébe az ember nem avatkozott bele, meghagyta annak eredeti állapotát. Ilyen őserdő nemcsak Baranyában nincs, de az országban sehol. Hozzánk legközelebb őserdő Erdélyben, illetve Ausztriában található. Hogy őserdő jellegű rezervátumokat a megyében hol lehetne kialakítani? Először is figyelembe kell venni, hogy az őser- dökben a kidőlt, korhadó fák miatt közlekedni — nagyon nehéz. Ilyesmitől persze, jelenleg nem kell tartanunk, mert ez hosszú évtizedek, 100— 150 év érintetlensége után következik csak be. Őserdő jellegű rezervátumokat viszont csők ott érdemes létesíteni, ahol az erdők még aránylag jó állapotban vannak, s ahol attól sem kell tartani, hogy az embernek ,eBn® ki,“9ni az ott élő fákat, A védett erdők közül én a Pécs fölötti molyhos tölgyest ajánlanám, a Lppistól a Dömörkapuig terjedő részt, de csak azokat a területeket, ahová nem telepítettek az utóbbi hetven évben fdkete fenyőt. A Dráva melletti ligeterdök is alkalmasak lehetnek őserdő jellegű rezervátum létesítésére, de a keleti Mecsek gyertyános, bükkös, tölgyeseiben is lehetőség lenne rá. Somogybán a Zselicben, Tolnában pedig a Szekszárd—Bonyhád új Dombóvár vonalában húzódó erdőségeket tudnám ajánlani erre a célra. Az UFO és a telefonok Az alább közölt dokumentum a Galaktika című tudományos-fantasztikus folyóirat 1990/5-ös számából való. Ä lap megjegyzi, hogy nem valamely politikai párt mellett vagy ellen kívánja letenni a garast, ugyanakkor az esetleges idegen civilizációk létezésének lehetőségét sem tagadja. A beszégetés a BM lehallgató csoport nyilvántartása szerint 1990. február 21-én zajlott le, a Pest megyei tanácselnök és az akkori miniszter- elnök között. Egyetlen megjegyzés: a firicász is ember. Miniszterelnök (továbbiakban N.): Szervusz, Bélám, nincs sok időm, ezért azonnal a közepébe. Mi volt ott nálatok az az ufóügy? Tanácselnök (továbbiakban V.) : Semmi, Miklós, semmi. Néhány részeg paraszt azt hitte, lát valamit a levegőben. Te is tudod, hogy nálunk az alkoholfogyasztás statisztikai mutotója . . . N.: Ez a hivatalos verzió? V.: Ez az egyes számú pletykaverzió, amit az apparátus terjeszt tegnap óta. Az utasításomra. N.: Akkor most az igazit mondjad, kérlek! V.: Az igaz, hogy tényleg volt valami a dologban. Piliske községben elrepült valami a falu fölött. Szerintem a közeli katonai repülőtér lehet a ludas . . . N.í Ott nincsenek magyar katonák ! V.: Persze, ott ruszkik vannak, ezért aztán semmit sem lehet megtudni tőlük. De mi van, ha ők csináltak valamit? Feleresztettek valami léggömböt, vagy micsodát. N.: A Déli Hadseregcsoporttól kapott információk szerint ilyesmivel sem foglalkoznak. ők már csomagolnak. V.: Ez igaz. Egyre több panasz érkezik a környékbeli civil lakosságtól, hogy szőrén-szálán tűnnek el a dolgok a házakból, udvarokból ... A ruszkik csomagolnak. • N.: Mit javasolsz, mi legyen a sajtóval? V.: Befogni a pofájukat a nyomorult firkászoknak I N.: Ez már nem megy, pluralizmus van, nem hallottad még? Valamit mégiscsak kell nekik mondani. Rád bízom. Hegy mit. De csak okosan, megfontoltan! Szervusz, Bélám! (Beszélgetés vége.) Családfa - gyökerek Egyre többször hallani manapság, hogy egyrészt a földtörvénnyel, másrészt a rendszerváltásból adódó teendőkkel összefüggésben kutatni kezdtek az emberek. Sokan gondolják, hogy csur- ranhat-cseppenhet valami, — Korábbon is többen kértek tőlünk családfakutatást. « Elsősorban a 18. századi német betelo- pítések gyökereiről kívántak részleteket. Gondolom, sokakat gátol, hogy ötezer forintos alap- díjért vállaljuk ezt a munkát, ráadásul a szerteágazó családi kapcsolatok miatt sokszor nem is tudtunk pontos, részletes adatokkal szolgálni. Mostanában- sem ha rokonságukban lehettek olyanok, akiknek földjük, gyáruk, országuk, világrészük volt. Zeleni Ferencet, a megyei levéltár illetékes munkatár-! sát kérdeztük: keresnek meg sokkal többen bennünket. Munkánk javarészét most az adja inkább, ha a bírósági határozatokban kell utánanéznünk rehabilitációs ügyeknek. Hozzáteszem, hogy az egykori földtu- lajdonokkol kapcsolatban nemcsak a levéltárakban, hanem a földhivatali dokumentumok között is kutatásokat kell végeznie annak, aki mindenre kíváncsi.
