Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-30 / 86. szám (87. szám)
6 I aj Dunántúli napló 1990. június 30., siómba! A Minnesota-modell Az ivás elhagyása nem jelent gyógyulást Akkor mór nagy a baj, ha a: amber azért vesz italt, hogy biztos, ami biztos, legyen otthon. Miközben azzal nyugtatja magát, hogy ö nem akar, és nem is fog ma inni, retteg a gondolattól, hátha mégis szüksége íesz rá, s nem lesz mihez nyúlnia. Egy középkorú nő állítja ezt, s hihetünk neki, hisz ő nagyon sokszor átélte, mit is jelent, s többnyire mivel végződik ez a belső vivódás. Ex- alkoholista. Hat hónapja ugyan nem iszik, s most már reménykedik, hogy sikerül talpra állnia. A szigetvári al- kohológiai osztályon kezelték, oztán részt vett a megyei men- tálhygiénés intézet csoportos foglalkozásain, legutóbb pedig a Minnesota-programot ismertető tanfolyamon, amit a közelmúltban rendeztek Pécsett. Az év elején beszámoltunk arról, hogy Pécsett - egy kezdeményezés nyomón — meglehetősen újszerű módon igyekeznek alkoholistákat gyógyi- tani. A Minnesoto-program előkészítéséről márciusban tárgyalt itt Stefan Johansson, a program izlandi megalapítója és Wiktor Osiatynski, aki Soros Györqy támogatásával Lengyelországban elkezdhette ezt az újfajta gyógyítást. Lényege, hogy az intézetekben - egy intenzív lelki tréning keretében - önismeretre tanítsák, felelősségvállalásra késztessék az alkoholistákat. Olyan szakemberek foglalkoznak velük, akik háromneayed része ex-alkoholista. Végül is nemcsak szakemberek, hanem alkoholisták is részt vettek 'azon a csoportos foglalkozásokkal egybekötött pécsi tanfolyamon, amelynek egyik előadóia Ewa Osiatvnska, a varsói neurológiai klinika pszichológusa volt, aki az Eavesült Államakban tanulmányozta ezt a módszert, s amelyet azóta Lengyelországban bevezettek. — Néhány évvel ezelőtt mi is csak az elvonókúrát ismertük — mondja —, amit sem oz orvosok, sem a betegek nem szerettek. Az USA-ból hazatérve azzal kezdtük, amiért most itt vaqyunk: a modell megismertetésével. Mo már intézetben alkalmazzuk, és vannak eredményeink. Ezt tapasztalta dr. Kelemen Gábor pécsi pszichiáter is, aki drog- és alkoholproblémák tanulmányozása céljából járt Lengyelországban.- Nem kedveltem az alko- holizálókat, nem is biztam abban, hoqy tényleq meg akarnak qyógyulni. Abban az intézetben járva, ahol Ewa Osiatynska dolgozik, egyszerre 20, iózan, felépülőben lévő alkoholistával találkoztam, akiket naayon megkedveltem, s amit köztük átéltem, az lénve- qesen megváltoztatta a korábbi véleményemet. Egvre többet foqlalkoztam azzal, miként lehetne itthon is elkezdeni. A véletlen is segített. A program kezdéséhez a lengyeleknek pénz kellett - szakirodalomra, intézeti háttérre —, amit Sotos Györgytől kaptak, azzal o feltétellel, hogy segítik Magyarországon is bevezetni a Minnesota-modellt. A lengyelek pedig Pécsre gondoltak, mivel az itteni men- tálhygiénés intézettel már volt kapcsolatuk. A tanfolyamon — amelyen ötvenen vettek részt, köztük külföldi szakemberek is - Ewa Osiatynska többek között az alkoholizmusról, mint betegség kifejlődéséről beszélt. Mint mondta, ma is gyakori, hogy szinte a mélypontra jutás előtti utolsó stádiumban próbálják gyógyítani. Akkor, amikor már jelentkeznek az alkoholfogyasztásban gyökerező betegségek tünetei, s ezeket a betegségeket kezelik. Aztán a beteg hazamegy, és tovább iszik. A szakembereknek az ivós elhagyása után is segíteniük kell a pácienseket. Gyógyulásról, felépülésről csak akkor lehet beszélni, ha alapvetően megváltozik a beteg életvitele.- Én még csak addig jutottam el, hogy elismerem: alkoholista vagyok — mondja egy középkorú férfi, ^aki szintén részt vett a tanfolyamon. - Lassan tíz éve, hogy iszom. Azóta, hogy elhagyott a feleségem. Legutóbb a munkahelyem küldött elvonókúrára, és megmondták, hogy nincs több lehetőségem. Le is út, fel is út. Ha nem lesz munkám, az már a vég, akár a Dunának mehetek. Megpróbálom megállni, karácsony óta nem iszom, járok a mentálhygiénés intézetbe, csoportos foglalkozásokra. Ezen a tanfolyamon az döbbentett meg, hogy azok, akik beszélgettek velünk, mennyire tudják, hogy mi zajlik bennünk. Azt mondják, van köztük olyan, aki korábban évekia ivott. Ezért hiszem el, hogy lehet változtatni. A tervek szerint a közeliö- vőben úiabb szakemberek jönnek Pécsre, előadást, csoportos foglalkozást tartani. Ezek is nyitottak lesznek szakemberek és alkoholisták előtt egyaránt. Az utóbbiak közül pedig többen a Minnesota-mo- dellel szorosan összefüggő Névtelen alkoholisták csoportüléseire járnak, amely hetente kétszer van. Csütörtökön fél öttől a JPTE B-épületének 308-as termében, pénteken 10- től pedig a Pius-templom hittantermében. T. É. Pécsi közúti forgalomirányító központ A falra szerelt világitótérképen minden forgalomirányító jelzőlámpa működését figyelemmel lehet majd kisérni Hűhó - egyelőre semmiért! Éveket késik az átadás Referenciamunkának szánták - de miért? - Bírósági ügy lett örömmel jelentettük három évvel ezelőtt, hogy végre-va- lahára Pécsett is létesül forgalomirányító központ melyből irányítani, ellenőrizni tudják a nagyváros „rendőrlámpáit”, s ezáltal megbízhatóbban mű-, ködnek, rugalmasabb lesz a forgalom. A pénzt a Pécsi Közúti Igazgatóság és a városi tanács „adta össze", s versenytárgyalást hirdettek a központ megvalósítására. Apályázatok elbírálása után a Ganz Villamossági Művek Elektronikai Gyára kapta a megbízást, mely úgy fogott a kivitelezéshez, hogy a pécsi forgalomirányító központot referenciamunkának is szánják. Nem is titkolták a gyár akkori vezetői, hogy a GanzVill több városban is szeretne ilyen központokat összeszerelni. . . A beruházók okkal-jog- gal bíztak a nagyvállalatban, nem csupán jó híre, nemzetközi tapasztalata, hanem megfelelő technikai-műszaki háttere miatt is. Ám ahogy telt az idő, úgy fogyott a bizalom, s nőtt a jogos türelmetlenség. A pécsi forgalomirányító központot az első szerződés értelmében 1988 decemberét ben kellett volna átadni, s a „beüzemelés" utáni üzembe helyezésre tavaly tavasszal került volna sor. De ez nem történt meg. A Ganz Vilta- mosságl Műveknél indokolták ezt belső gondjaikkal, anyaghiánnyal, partnereik szállítási problémáival. Ezért szerződésmódosítást kértek, először őszi, majd decemberi átadásra. Közben a beruházók kialakították azt az infrastruktúrát - például összekötötték a pécsi forgalomirányító lámpákat -, amit vállaltak, tehát csupán a központ „lelke” volt vissza. Ennek szerelése azonban húzódott, húzódott. Hiába keresték meg a vállalat igazgatóját, hathatós intézkedésre nem került sor. Hogy mennyire vették komolyan o Ganz Villamossági Művek Elektronikai Gyáránál ezt a munkát, idézzünk a gyárigazgató egy tavaly októberben keltezett leveléből. ,,Megállapítom, hogy bár egyes részszolgáltatások határideie az ütemtervhez képest csúszott, de egyik esetben sem érik el a kritikus határt, Így jelen állapotuk nem veszélyeztetik az év végi eredményes üzembe helyezést oz l es szolgáltatási szinten." Az igazgató nem bizonyult jó jósnak, mert lehet hogy az akkori megítélés szerint semmi nem veszélyeztette az üzembe helyzést — mindenesetre a központ nem készült el. Sem decemberben, sem tavasszal, sem az idén nyáron. (Zárójelben idekivánkozik, hogy a központ beruházási költsége 30 millió forint, melyből majd' 17 millió forint a GanzVill által végzett munka.) A beruházók jobb mego'- dás híján bírósághoz fordultok. Azt szerették volna elérni, hogy a Fővárosi Bíróság kötelezze a gyárat új határidő megállapítására - ugyanis a GanzVill most már erra, sem volt hajlandó —, s a ké-' sedelmes teljesítés miatt állapítson meg kötbért. A bíróság határozata szerint a gyárnak . június 30-ig olyan állapotba kell hoznia a forgalomirányító központot, hogy megkezdőd; hessen a próbaüzemelés, szeptember 30-ig pedig oz átadásra is sor kerülhessen. A kötbérrel kapcsolatban nem született döntés - a beruházók követelése több mint kétmillió forint -, a bíróság szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy a rész- teljesítések önállóan használhatók-e. Gömbös József, a KIG osztályvezetője az új határidőt illetően is pesszimista, kételkedik abban, hogy a Ganz Villamossági Művek Elektronikai Gyára teljesíti a most már bírósági úton megállapított időpontokat. A Köztársaság téri központban már minden a helyén van, a térképtáblón lámpákkal jelölve a forgalomirányító berendezések - azok is, melyek majd ezután létesülnek —, a műszerek egy része is bekapcsolásra vár, de hiányoznak még komputerek, piogramok . . . Pedig a mind sűrűbbé váló pécsi közúti közlekedésben nagy segítséget jelentene, ha minél előbb innen tudnák irányítani a lámpákat, alkalmazkodva a mindenkori forgalmi viszonyokhoz. Arról nem is beszélve, hogy az esetleges meghibásodásokat is azonnal „vennék", s intézkedhetnének például egy kiégett izzó cseréjére, s nem kellene a forgalomirányító berendezéseknek órákig sárgán villogni . . . Mindezekre várni kell még. Szeptember 30-ig? Ki tudja? Ami biztos: ezzel a pécs munkával nem öregbiti jó hir nevét a Ganz Villamosság Művek Elektronikai Gyára, ar ról nem is beszélve, ha tény leg referenciának szánták nem fognak tolongani a meg rendelők! Roszprim Nándor Személyiségek posztokon NYI7RAY BÉLA, az MSZDP baranyai elnöke. 43 eves, tőzsgyökeres pécsi tüke. Negyedszázadon át a kereskedelemben dolgozott, amelyhez felsőfokú képesítést szerzett. Sokáig volt a Mecsek Áruház igazgatóhelyettese, majd megbízott igazgatója. Sportbalesete - 1986-ban autóversenyzőként sérült meg súlyosan - következtében nem láthatta el tovább feladatait, ezért a vállalatától vevőszolgálat megszervezésére és irányítására kapott megbízást, amelyet nyugdíjba helyezéséig felelősséggel el is látott. Az ő munkáját dicséri a sokak által ismert és kedvelt „Fixpont" vevőszolgálat működése. Mg a nyugdíj mellett a kereskedelmi tanulók képzésében vesz részt. Politikai hitvallása: sosem értett egyet a „népámítóssal". Amikor szóba került, a több pórtrendszer lehetősége, er kölcsi kötelességének érezte hogy ne maradjon tétlen. En nek okán vállalkozott arra hogy „botcsinálta" politikus ként jelentkezzen a szerveződő SZDP-be, amelynek alapító tagja lett. LEIKAUF TIBOR, a Baranya Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgató-főmérnöke. 1958-ban született Pécsett. Diplomáját a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületgépész szakán szerezte 1980-ban. Ezt követően a Kéményseprő Vállalatnál helyezkedett el és azóta is ott dolgozik. Kezdetben, mint kéményseprő- és tüzelés- technikai karbantartó fizikai munkát végezve ismerte meg a szakma alapjait. A vállalat összes szolgáltatási területén tevékenykedett. A számítás- technika bevezetésétől kezdve a szakmunkásképzésen keresztül több új szolgáltatás megszervezéséig sok mindennel eredményesen foglalkozott. 1989 novemberétől megbízott igazgató volt, és megnyerte a vállalat igazgató-főmérnöki posztjára kiírt pályázatot. KARDOS PÉTER, az Ybl Építőipari Innovációs Bank Rt. pécsi fiókjának, igazgatója. 1951-ben született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumba járt, majd a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Még ugyanabban az évben felvették a Kereskedelmi és Vendéglótóipari Főiskola nappali tagozatára, ahol kereskedelmi üzemgazdász képesítést kapott. Első munkahelye a SKALA elődje volt. A sorkatonai szolgálat teljesítése után sikerrel felvételizett a JPTE Közgazdaságtudományi Karának esti tagozatára, ahol 1982-ben államvizsgázott. A második diploma megszerzését követően, több munkahely után, pályázat útján került az Ybl Bank pécsi fiókjának élére. Olyan valódi kétszintű bank- rendszer kialakulásában bízik, amely a hatalmas csődtömeget maguk előtt toló nagyüzemek helyett az ésszerű kockázatot magukban rejtő vállalkozásokat támogatja. A fiatal fiókigazgató lelkes sportbarát. GÁBOR JÓZSEF rendőr őrnagy, a szigetvári kapitányság vezetője. A Tolna megyei Kisszékelyen született 1953-ban. Pécsett, a Széchenyi Gimnáziumban érettségizett, sorkatonai szolgálatát a BM Tartalékostiszt-képző Iskolán teljesítette. Ezt követően felvételizett a Rendőrtiszti Főiskolára, amelynek elvégzése után, 1978-ban a Pécsi Rendőrkapitányságon kezdte meg a szolgálatot. 1981-ben került ót a megyei főkapitányságra, majd 1983-ban Szigetvárra helyezték, ahol az igazgatás- rendészeti osztály vezetője volt-. Az év elején pályázatot írtak ki a kapitánysági vezető beosztás betöltésére: áprilisban Gábor József rendőr őrnagyot nevezték ki a szigetvári rendőrkapitányság élére. Elsődleges feladatai között az állomány minőségi feltöltését, a bűnözés „kezelhető" szinten tartását, valamint az utca rendjének biztosítását tartja számon. Polgárbarát rendőrséget kíván létrehozni, amelyhez egy megfiatalodott gárda áll a rendelkezésére. A szigetvári kapitány a JPTE levelezés joghallgatója. Gáldonyi Magdolna - Kaszás Endre Mit minil az írás? Dr. Lépőid Józsefné grafológusnő előadása „írj öt sort, megmondom, ki vagy!" Ezzel a mondással akar bepillantani az emberi lélek mélyére dr. Lépőid Józsefné grafológusnő, aki megszállottként kutatja, boncolja az írásból eléje tárulkozó egyéniségek külső és belső tulajdonságait, és néha megdöbbentő eredményre jut. Olyanra, amilyenre az irósadó előzőleg nem gondolt, és rejtett - tulajdonsága csak a tudat alatti szférákból tört elő. Bár az elemzendő írás a kéz munkájaként jelentkezik, mégis tudni kell, hogy Tnint minden emberi tevékenység, az íráskészség is az agyból indul ki, a kéz csupán az agytevékenység rögzítője. Mivel a központi idegrendszer az egész szervezet működésének, ekként az irásmozgásnak is egybe- hangolója, voltak akik a grafológia - az írástudomány szó helyett az „agyirás" szó használatát javasolták. Szinte hihetetlen, hogy a kézírás elemzésével 2500 évvel ezelőtt már Arisztotelész is foglalkozott. Rendszerbe azonban először J. H. Michon francia apót öntötte 1875-ben, midőn a különböző írásbeli jellegzetességből az emberi tulajdonságokra következtetett. Az utóbbi években fellendült grafológiai irodalom ellenére még mindig vannak, akik nem hisznek a grafológiában. Egyesek viszont azt állítják, hogy „van benne valami ", mások viszont esküsznek rá. De azért ne vessük el a sulykot! Tény, hogy külföldi egyetemek önálló tanszékein 5 éven át oktatják a grafológiát, amelyből oklevelet is szerezhetnek a hallgatók. Hazánkban a 37 évi szünet után 1988-ban újjáalakult Magyar Irástudományi Társaság déldunántúli szervezetének elnöke dr. Lépőid Józsefné, aki főleg Pécsett „műveli" a grafológiát, vagyis válaszol a hozzá címzett levelekre, de tudományos feltáró munkát is végez a Petőfi Múzeumban, ahol feltérképezi milyen személyiség volt Petőfi, valóban egységet alkot-e nála az érzés, a tett és a szó. Dr. Lépőid Józsefné nemcsak az emberi sorsok, jellemek feltárója, csodálatos beleérző készséggel a grafológia segítségével képes a különböző betegségek felismerésére is. Egyik alkalommal korai terhességet. állapított meg kézírásból, olyan esetben, amikor a kismama még nem is tudott áldott állapotáról. Végül had idézzük a pszi- chografológia kiváló művelőjének, Rókosné Ács Klára: Vallanak a betűk c. munkájának mottóját: „Hinni valamit tudás nélkül: babona; de nem hinni valamit tudás nélkül: szintén babona.” Ez vonatkozik a grafológiára is. A grafológia hazai jobb megismerését és népszerűsítését szolgálja a Janus Pannonius Társaságnak július 2-án, hétfőn délután 5 órakor a TIT Bartók Klubban tartandó előadása, amelyet dr. Lépőid Józsefné grafológusnő Mit mond az Írás? címmel tart meg. T. I.
