Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-30 / 86. szám (87. szám)

Megnyílt az SZKP KB ülése Moszkvában pénteken dél­ben megnyílt az SZKP Köz­ponti Bizottságának ülése, amelyen megvitatják a hétfőn nyíló XXVIII. kongresszus elő­készítésével kapcsolatos kér­déseket, a különböző doku­mentumtervezeteket és a KB beszámolóját, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár terjeszt majd a kongresszus elé. A KB-ülés véglegesen állást foglal az utóbbi időben fel­merült, a kongresszus elha­lasztását szorgalmazó javasla­tok kapcsán is. Péntek este várhatóan nemzetközi sajtóér­tekezleten tájékoztatják a Moszkvában akkreditált újság­írókat a párt vezető testüle­tének üléséről. A szovjet rádió talán leg­hallgatottabb programjának, o Majaknak a kommunistái tes­tületileg úgy döntöttek, hogy nem lépnek be a nemrég megalakult Oroszországi Kom­munista Pártba, érvénytelen­nek tekintik az alapító kong­resszus döntéseit. Mint a szovjet rádió Inter­fax nevű hírügynökségi szol­gálata pénteken jelentette, a Majak kommunistái úgy hatá­roztak, továbbra is közvetle­nül az SZKP tagjainak- tekin­tik magukat. Mihail Gorbocsovnak a kongresszuson választania kell: tovább halad-e a civilizált tár­sadalom megteremtése felé, vagy visszatér a tekintélyural­mi irányításhoz. Végezetül felszólították Mi­hail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, hogy határozottan szálljon szembe a peresztroj­kát ellenző erőkkel, s ebben a rádiósok felajánlották segít­ségüket is a szovjet vezető­nek. Péter-Pálkor nincs mulatság Az Országgyűlés dönt Drasztikus áremelések 21 milliárd helyett 54 milliárd a hiány - A 1szén 45, a benzin 20, a távfűtés 42 százalékkal kerül többe - Drágul a villany, a gáz, a cigaretta és a tömény szesz - 100 forint a családi pótlékhoz, 5000 forint a minimális nyugdíj - Megindítják a csődeljárást 30 nagyvállalat ellen Kormányszóvivői sajtótájékoztatót tartottak pénteken a Parla­mentben. László Balázs kormányszóvivőt megelőzően Matolcsi György államtitkár ismertette a kormány úgynevezett gazdasági gyorsprogramját. A koncepció az idei év hátralevő hónapjai­ban olyan intézkedéseket tervez, melyek megállítják vagy leg­alábbis fékezik az előnytelen irányú gazdasági mozgásokat, és az év végére olyan viszonyokat teremtenek, melyek az 1991-től kezdődő hároméves gazdasági program véghezviteléhez kedve­ző indulási alapot jelentenek. A program számol a szov­jet energiaszállítások szerző­désszerű folytonosságával, va­lamint a kormányfő közel­múltbeli ausztriai, NSZK-beii és franciaországi útja során kapott ígéretekkel. Az idei program elsőként a nagyválla­latok közötti úgynevezett sor- banállást, azaz a kölcsönös követeléseket kívánja rendezni, amely 150 és 300 milliárd fo­rintnyi összeget tesz ki. A fel- számolási taktikák kidolgozá­sában a Kereskedelmi Bank és a Magyar Nemzeti Bank szakértői vesznek részt. Ugyan­csak elsődleges intézkedésként csődeljárást kezdeményeznek mintegy 30 rosszul működő nagyvállalat ellen. Felülbírál­ják továbbá körülbelül 500 vállalatot érintően a felvett külföldi és belföldi hiteleket. Indokolt hitelek esetében az állam 200 milliárd forintig ál­lami hitelgaranciát vállal. A terv további részeként úgynevezett decentralizációs program keretében a bérleti, illetve szerződéses üzemelte­tést felváltó magánkézbe­adást támogatja. Ez az intéz­kedés 30—40 ezer kereskedel­mi, vendéglátó és szolgáltató egységet fog érinteni. Felül­vizsgálják továbbá a vállalat­vezetői pozícióban levő mun­katársakat, és amennyiben a kollektíva ezt szükségesnek ítéli, egyes vállalatoknál sze­mélyi változásokra is sor ke­rülhet. A privatizáció élénkíté­sére tett intézkedésként úgy­nevezett egzisztencia alapító hitelt vezetnek be. Az alap­tőkét 100 millió nyugatnémet márka hitelből álló és 4 mil­liárd forint hazai részből ösz- szetevődő tőkeállomány jelen­ti. A program a költségvetést csökkentő változások módját és új források felfedezését fo­lyamatosan kutatja. A csök­kentés mértékének egyharmad részét áremelések, kétharmad részét pedig a támogatások csökkentése révén kívánják el­érni. Az optimizmust sugárzó államtitkári ismertetés után a kormányszóvivő kevésbé lelkes és a tudósítók által is helyen­ként megdöbbenéssel tudomá­sul vett bejelentések következ­tek. Eszerint hamarosan széles körű áremelésekre kerül sor. Várhatóan augusztus elsejétől, illetve július 9-től a szén ára 45 százalékkal, a fáé 30 szá­zalékkal, a propán-bután- gáz 30 százalékkal, a távfű­tés pedig 42 százalékkal fog drágulni. Az áramdíjak diffe­renciált mértékben növeked­nek, Budapesten és a nagyvá­rosokban 44 százalékos lesz az emelkedés, a kisvárosokban csupán 19 százalékos, a fal­vakban nem kerül sor áram- díjemelésre. Ezenkívül várha­tóan megdrágul a dohányáruk és töményszeszek ára, valószí­nűen 25 százalékkal. Ugyan­csak drágább lesz a benzin 20 százalékkal, a gázolaj 30 százalékkal, ami valószínűleg a tömegközlekedési eszközök árára is ki fog hatni. A fenti áremelésekre azért kerül sor, mivel a tavalyi költ­ségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd helyett 54 milliárdnyi­ra emelkedett. Az IMF 1990- re a további hitelnyújtás fel­tételéül szigorúan meghagyta a költségvetési hiány 10 milli­árd forintra tett csökkentését. Erre mór részben sor került az idei márciusi áremelések so­rán, de augusztustól újabb ár­emelések lépnek érvénybe. A költségvetés egyenlegét tovább rontotta az Alkotmánybíróság döntése, amely semmissé nyil­vánította á kamatadót. Ez elő­re láthatóan 4,5 milliárd fo­rinttól fosztja meg a költség- vetést. A rubelelszámolású külkereskedelmi kapcsolatok átrendezése nyomán ugyan­csak romlott a költségvetés pozíciója, összességében a program kidolgozói valószínű­sítik, hogy a tervezett intézke­désekkel is mindössze az el­várt 10 helyett csupán 27 mil­liárdnyira sikerül a költségve­tési hiányt leszorítani. (Folytatás a 2. oldalon) Teljes gőzzel aratják a búzát a szajki termelőszövetkezetben. Képünkön: rövid pihenő Lánycsók határában. Fotó: Proksza László A bűzei megérett, le keli vágni Szent György-nap táján szárba indul a vetés, május­ban kihányja fejét, Vid nap­ján abbahagyja a növeke­dést, Péter-Pálkor megszakad a töve. Ettől kezdve már csak érik, és lehet kezdeni az ara­tást - írja a Balassa és Or- tutay a Magyar néprajzban. Nem felejtette el fiát figyel­meztetni Husti Mihály nyolc­van esztendős édesapja sem. — Aratni kell ám fiam, itt van Péter-Pál! — Mondtam neki, már ked­den is próbálgattuk, csütörtö­kön pedig megkezdtük a ko­rait vágni — mosolyog o szajki téesz elnöke. Talán ők kezdték a megyé­ben először, s a tegnapi nap már Baranya minden térsé­gében volt követőjük. — De, gondolom, nem a búza tövének szakadásáról állapították meg: arathat­nak-e? — Nem, nem. Néhány tar­tállyal levágtunk kedden és szerdán, 22-es, majd 19 volt a víztartalom, csütörtökön pe­dig nyolcvan vagont már be is hordtunk. Ma, pénteken már nem is kell szárítanunk, csak tárolás előtt tisztítani. Régen, amikor Péter-Pálkor kezdtek, még csaknem zölden kaszál­ták, s a búza még érhetett ezután is. Ma nagyon kell fi­gyelmünk az alkalmas időpon­tot, utána pedig gyorsan és pontosan keli dolgoznunk, hogy lehetőleg 10-12 nap alatt végezzünk. A gyors érés sokat ront a minőségen. Egye­lőre a koraibb fajta, a Niska- Rána nagyon jó átlagot nyújt, nyolcvan mázsát hektáronként, és nagyon bízunk benne, hogy a következő három is hason­lót ad. — Egy kis ünnep, valami koccintás sem volt? — Ezt a napot munkával ün­(Folytatás a 2. oldalon ) Fotó: Proksza László Tanácsok végnapjai $3 ^ (Tudósítás a 3. oldalon) { so «P r * ? _________________________________________• b mébmwb—■nwHiwnffliWMirrui *11 —i«—1n——mmkumi—■w——■«—iwranki KÖZÉLETI NAPILAP I. évfolyam, 86. szám 1990. június 30., szombat Ara: 5,30 Ft flz egészségügy feleljen meg egy humánus, Kulturált társadalom elvárásaihoz Tegnop a megyei tanácson Semmelweis Ignác, a nagy magyar orvos születésének 172. évfordulója alkalmából az egészségügyi és szociális osz­tály szervezésében ünnepséget tartottak, melynek során Me­gyei főorvosi dicséret kitünte­tésben 84 egészségügyi dol­gozó részesült. A kitüntetése­ket dr. Rúzsa Csaba megyei főorvos adta át. Az egészség­ügyben tevékenykedők munká­juk elismeréséül „egyen" ju­talomban részesültek, tekintet­tel arra, hogy a minisztériumi kitüntetések jogszabályi ren­delkezések hiányában szüne­telnek. Az ünnepi megemlékezés so­rán dr. Pélle y Iván, a Bara­nya Megyei Orvosi Kamara elnöke az elmúlt évtizedek központi utasításaira megha­tározott ágazati ünnepségek hátrányairól beszélt, hogy a tisztességes alkotómunka be­csületének devalválásához ez is közrejátszott. Semmelweis Ignác kapcsán az Európához való felzárkózásról szólt, hi­szen az „anyák megmentőjé- nek" az érdeme volt, hogy ha­zánk orvostudománya az ak­kori világszínvonal fölé emel­kedett. ,- A világ többi országához képest morzsákból létező-ve- getáló szervezet voltunk, és vagyunk még ma is — mon­dotta ezek után Pélley Iván. - Ez az egészségügy csak azon nővérek, asszisztensnők és or­vosok megszállott munkájának kö zönheti az eddig megtar­tott színvonalat, akik éveken, évtizedeken keresztül híven tel­jesítették a kötelességüket. Ed­dig a nemzeti jövedelem 3 százalékát kapta az egészség­ügy, ez még ma sem több 4,5 százaléknál. Az egészség­ügynek a jövőben olyan mér­tékben kell részesülnie az ól- 'cmhóztartásból, hogy az meg­feleljen egy humánus, kultu­rált társadalom elvárásaihoz. Szóba került - annak hang­súlyozása mellett, hogy na­gyon közel állnak egymáshoz -, hogy az egészségügyi és a szociális szféra költségvetését kívánatos lenne teljesen külön­választani a mindenkori tisz­tánlátás céljából. Ez régi vi­tatéma, de a helyi orvostársa­dalomnak az egészségügyi és szociális kormányzatot támo­gatnia kell, hogy a költségve­tésből a tárca problémáihoz valóban elegendő anyagi esz­köz álljon rendelkezésre - a rendelkezésünkre. Sz. J. Helmuth Kohl Moszkvába látogat Helmut Kohl nyugatnémet kancellár július 15-16-án a Szovjetunióba látogat - je­lentették be pénteken Moszk­vában. A TASZSZ jelentése szerint Kohl Mihoil Gorba­csov államfő meghívására ér­kezik Moszkvába. A közleményben ugyanakkor a korábbi gyakorlattól elté­rően nem minősítették a láto­gatást, sem a „hivatalos", sem a „munkajellegű" jelző nem szerepel a jelentésben. A szovjet-nyugatnémet csúcs témája elsősorban kétségtele­nül a német egyesítés kérdé­se lesz, s ezzel összefüggés­ben az európai enyhülési fo­lyamat, de várhatóan nagy hangsúllyal szerepelnek -majd a két ország gazdasági kap­csolatainak fejlesztésével ösz- szefüggő problémák is. Diplome« ólodét Pécsett, a JPTE 48-as téri épü­letének aulájában a Közgazda­ságtudományi Kar komplex ter­vező-elemző szakán végzett 41 szakközgazdász hallgató diplo­maátadó ünnepségére került sor pénteken. A kétéves szako­sított diplomát adó szakközgaz­dász képzés államvizsgáit 41 hallgató tettele sikeresen,, eb­ből 19 mérnök, 17 közgazdász, 3 jogász, 1 orvos és 1 tanári dip­lomával rendelkezett. A képzés teltétele ugyanis egy meglévő diploma, valamint kétéves köz­gazdász szakirányultságú gya­korlat. Heten jeles, ketten pe­dig kitűnő minősítést kaptak, az utóbbiaknak vörös diplomát adtak át, a kitüntetettek Brix Károly és Purger József voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents