Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-03 / 60. szám

„Ne tótjuk ezentúl a' hi­bákat 's nemzeti hátrama­radásunk' okát, mint eddig- elé vala szokás, általában véve mindig egymásra, 's ki­vált a' kormányra, ’s vi­szont; jóllehet ezt igen sok­szor tehetnők igazsággal; de keressük azokat egyenesen magunkban; mert ha nem lelünk is minden hibát és hátramaradási minden okot magunkban, ám találunk váltig valót. . ." Pest, Junius 8-kán, 1841. Gr. Széchenyi István. „A KEUET NÉPE" című munkájában írta ezt a leg­nagyobb magyar, s bár sza­ván nem nevezte — leg­alábbis itt a „hátroma- radási minden ak" között ott van a széthúzás is. Ez tegnap délelőtt akkor ju­tott az eszembe, amikor a Széchenyi István Baráti Kör baranyai csoportja megbe­szélésén - hol is a „leg­nagyobb magyar” születése Ki volt Széchenyi? 200. évfordulójára való fel­készülés volt a téma — meg­tudtam: három szerveződés is ápolja a Széchenyi fa­mília e legnevesebb tagjá­nak emlékét: a baráti kör, a társaság és a Casino. Ám egyik sem tud a má­sikról — vagy még inkább átnéz rajta —, talán csak az előbbi kettő között van mostanában, éppen a bi- centenáfiumra tekintettel, la­za kapcsolat. A gróf 1791 szeptembe­rében született, van hát idő a megünneplés eseményei­nek szervezését összehan­golni. Jó tudni: a baranyai baráti kör az elsők között mozdult, noha Széchenyi­emlék alig-alig akad me­gyénkben, mi több: róla köztéri szobor egy sem I Ha csak nem nézik annak a Pécsre kiránduló kisdiákok a grófról elnevezett téren Hu nyadit. Amiért születésének 200. évfordulója Baranyában is szóba került: az ünnepség- sorozatot Nagyceríkről - a Széchenyiek volt családi fészkéből — megszervezni 'bajos lenne. Tegnap az MTESZ-szék ház ban emlékbi­zottság alakult, s számos ötlet vetődött fel. A mottót dr. Dányi Páltól hallottuk: Széchenyi István szellemi ha­gyatéka több annál, mint hogy egy 200 éve született ember emlékét felélesszük! A cél elsősorban a fiatal­ság, a diákság megpezsdi- tése. A kezdeményezésnek egyik helyi alapija: a grófot 1848. szeptember 17-én Pécs díszpolgárává avatták. Min­den bizonnyal ezt is keve­sen t u d ják .. . A megbeszélésen szóba került, hogy feldolgozzák a bicentenáriumra — levéltári, akadémiai dokumentumok alapján - Széchenyi bara­nyai nyomait, méltatják ’ az addig közbeeső évfordulókat (például a Lánchíd alapkö­vét másfél száz éve rakták le), vándorkiállításokat, al­kalmi rendezvényeket szer­veznek, emléktúrára is gon­doltak, díjaként egy Szé- chenyi-vándorkupára, fel­mérik a baranyai Széahenyi- utcákat és tereket, megkér­dik lakóikat: mit tudnak a névadóról, ki volt Széchenyi István. Természetesen lesz­nek országos rendezvények is. Aligha kell arra felhívni a figyelmet, hogy lenne sok cégnek, intézménynek lehe­tősége a bicentenáriumi elő­készületek, rendezvények szponzorálására. Nemesebb célt nehéz elképzelni. Ám valamire már most felhív­nánk a figyelmet — jólle­het, 1991. szeptember 21. még távolinak tűnik — :nem akkor kellene felajánlani a közreműködést, a segítsé­get, amikor az évforduló küszöbén leszünk, hanem már most. Kissé fellengző­sen: Széchenyi szellemében munkálkodni a közjóért — ami, ugye, magába foglal­ja a múlt és legnagyabb- jaink megbecsülését is. Mészáros A. Az egyedüli nő Több mindenben egyedüli nő Elekes Erzsébet. Villamosmér­nöki diplomáját egyedüli nő­ként szerezte meg az évfolya­mán, s ugyancsak ő képvi­selte a gyengébbik nemet, amikor érdeklődésből a vil­lanyszerelő mestervizsgát is letette. Jelenlegi foglalkozása, a Pécsi Nemzeti Színház fő­mérnöki posztja, szintén nem a nők által keresett munkák közé tartozik. Igaz, van hátul­ütője is ennek az állásnak, hivatalból minden bemutatót meg kell néznie, akkor is, ha az netán nem tetszik neki . . .- Ez így igaz. Gyakran kell esti ügyeletet is adnunk, úgy­hogy kijelenthetem, nekem a magánéletem is a munkám. Ezenkívül dolgozom még egy tervező gmk-ban is, s Így iga­zán minden időmre szükség van, hogy ellássam a két fel­adatot. tervező lépett vissza. Majd a nagyszínházban I Ott sikerül olyan színpad- és világítás- technikai berendezéseket fel­szerelni, hogy színházunk a legmodernebb európai színhá­zak közé fog tartozni. Forgó- színpadunk lesz, mely két- irányban is tud különböző se- gességgel mozogni. A zene­kari árok négy föl-le süllyeszt­hető részből áll, tehát dísz­letként is számításba jöhet. Kiváló lesz a fénytechnikánk. A brüsszeli ADB-cégtől vásá­roljuk a fényvetőket, a számí­tógéppel irányítható fénysza­bályozó pultot. Ez utóbbiból a cég egyet ingyen nekünk aján­dékoz, mert fölvetettük, mi lesz, ha netán meghibásodik a gép, hol találunk szere­lőket?- A színházi turnékkor a műszaki vezetőnek előre kell utaznia?- Mi jelenti önnek a siker­élményt?- Egy jól sikerült munka, előadás, s az, hogy a férfiok­ból álló szakmai társadalom elfogadott. Nem egyszer hív­tak már, hogy javítsam ki azo­kat a hibákat, amiket férfi kollégák ejtettek.- Mondjon valamit színházi feladatairól.- Száz emberrel dolgozom. Rám tartozik a díszletgyártás biztosítása, az épület üzemel­tetése és a felújítás alatt lé­vő nagyszínház munkálatainak a koordinálása, a színház ré­széről- A díszletek tervezésébe van beleszólása?- Műszaki szempontból ne­kem kell eldönteni, a műhe­lyünk meg tudja-e csinálni az elképzelt díszletet, s hogy az megfelel-e a kamaraszínházi színpad adottságainak, vagy sem. Ez ugyanis csak elég sta­tikus színpadkép kialakítására alkalmas.- Volt-e vitája már valame­lyik díszlettervezővel, rendező­vel emiatt?- Nem szeretnék neveket említeni, mert minden bemu­tató előtt vitáznom, érvelnem kell. Legtöbbször azért sikerül kompromisszumra jutnom ve­lük. Idáig csupán egy díszlet­- Igen, a műszaki csapat­nak a tqrsulat előtt kell jár­nia és mindent megtekinteni, berendezni, mire ők odaér­nek. Állandóan utazunk, alig alszunk ilyenkor. Nehéz fizi­kai munka.- Adódtak-e már izgalmas, vagy kínos esetek az utakon?- Az NSZK-ban egyszer ülünk az egyik város szállo­dájában, és várjuk a kamio- nost a díszleteinkkel. Már ott kellene lennie, múlik az idő. Egyszercsak telefonhoz hívnak, a vonal végén a ka-' mion vezetője. Kiderült, hogy tőlünk 120 kilométerre is van egy azonos nevű város, és ő ott keresett minket. Azért még az utolsó pillanatban megér­kezett. De az is izgalmas do­log volt, amikor az egyik szűk utcába beszorult a kamio­nunk, s el kellett menni a polgármesterhez, hogy terel- tesse el a forgalmat, amíg az autót kihúzzuk a sikátorból.­- Nem bánta meg, hpgy évekkel ezelőtt megpályázta a színházi főmérnöki állást?- Szeretem csinálni. Sokkal jobban, mintha nyolctól ötig egyhelyben kellene üldögél­nem az íróasztal mögött. B. A. Csodálatos parafenomén Pécsett: A műsor egyik pillanata: a mester a korongok színét mondja meg becsukott szemmel Fotó: Proksza László Mágikus erő, varázsos hatalom Az ember a mesék varázs­lóját képzeli olyannak, mint Albert Ignatyenko. Hollófekete haj, szakáll és bajusz, a bo- szorkányimesterek leírásából is­mert összeérő szemöldök, át­ható szemek, mély, zengő hang — igazi mágus. Pedig az ukrán származású parafe­nomén nem a sátán küldötte, nem a féhérmágia titkaiba ‘beavatott, sötét erőkkel bíró alvilági személy. Tudományát, tapasztalatait inkább orvosok­nak, pszichiátereknek, pszi­chológusoknak, biológusoknak és fizikusoknak szeretné to­vábbadni, ezért is tervezi, hogy Magyarországon is lét­rehoz egy parafenomén is­kolát, ahol tanfolyamok és továbbképzések után, a diag­nosztizálásban, a gyógykeze­lésben hasznosíthatnák tudá­sukat a vállalkozók. Úgy lát­szik, a szocialista rendszer másutt nem volt olyannyira el­lenzője az ilyen misztikusnak tartott kísérleteknek, a Szov­jetunióban például parafeno- mének egyesülete is működik, sőt a különleges képességeK- kel megáldottak közül né­hány 'kiválasztott erőit állító­lag még az elhárítás is igénybe vette. Azt is beszélik, hogy volt idő, amikor egyes amerikai—szovjet tárgyalásokra a tengerentúliak meghívták Úri Gellert, az ugyancsak neves parafenomént, találná meg, 'ki is az, a'ki a szovjet 'küldöttségből csupán akarati úton 'befolyásolni próbálja az amerikai partnereket. . . Ignatyenko erejét több vizs­gálatnak, próbának vetették már alá, de azok, akik Pé­csett, a DOZSÓ-ban láthat­ták őt, maguk is meggyőződ­hettek erről a különös hata­lomról. Számottevő nehézség nélkül volt képes arra, hogy csupán a kezével érzékelve megmondja, milyen színű la­pot tartanak a háta mögött, a közönségből önként vállal­kozó segítő minden ravasz­kodása ellenére pontosan ta­lált, hiba nélkül mondott fel harminchat számot a legkü­lönbözőbb sorrendben, pedig néhány másodpercre látta csak a táblára írtakat, de o legmegdöbbentőbb produkció­ja a hipnózis nélküli akarat- és gondolatátvitel bemutatása volt. Akik azt gondolják, 'be­épített szereplőkkel dolgozott, azokat megnyugtathatom: a tizenhét éves, pécsi középis­kolás fiú most látta életében először a parafenomént. Maga is alig hiszi, ami történt vele: hogy gyönyörű rózsát fogott, érezte az illatát, hogy a szín­padon megjelent előtte egy tigris, hogy a kezében tartot­ta a saját fejét. . . Azt mond­ja, olyan erő sugárzott felé, mintha mágnes húzta volna, nem félt, de eszébe sem ju­tott, hogy ami történik, az ép ésszel alig érhető fel, tud­ta, hol van, mit csinál, de nem érdekelte semmi más, csa'k annyit érzett: amit kér­nek tőle, meg kell tennie. A látvány valóban meghök­kenthette a közönséget, hiszen a közel 'hetven önkéntesből kiválasztott hét fiú és lány lo­vagolt, repült, táncolt a szín­padon, átlátott a másik tes­tén, a vizet 'konyaknak érezte, almát szedett, és látta, hogy krokodil bújik elő a pohár vízből. Ha jobban belegon­dolunk, a dolog praktikusan is hasznosítható lehet. Milyen vidám lenne például, ha a túl beszédes asszonyka nem tudná kinyitni a száját egé­szen addig, míg az ember nem meszel egyet az orra előtt, vagy ‘ha a csámborgó 'férj újabb utasításig nem len­ne képes a lábát se mozdí­tani. Persze néhány hozzáértő feleség ez utóbbit hókuszpó­kusz nélkül is el tudja érni, a baj csak az, hogy az igazi férfiak hálistennek előbb-utább megunják a pórázt. . . Ignatyenko egyébként le tud ütni valakit akár tíz mé­ternyi távolságból, de ilyesmit azért nem tesz, mert ugyan­azt a fájdalmat érzi olyankor ő is. Minden, a mostanihoz hasonló fellépése roppant megterhelő a számára, hiszen, maga is mindent átél és lát abból, amit a többiek. Az ő energiája így hát szerencsére embertelen célokra nem hasz­nosul. És mivel már tudjuk, ezek a képességek tanulhatók, hölgyek, urak, itt a lehető­ség! Félre lehet tenni az ós­di söprűket, van más módja is annak, hogy boszorkánnyá le­gyünk. Akinek mégsem sikerül, annak csak azt javasolhatjuk: várja meg türelemmel, míg összenő a szemöldöke. Hodnik Ildikó Rekordok a javából 1 négyzet­kilométeres kereszt­rejtvény A vilóg legjobb rejt­vénykészítői 1983 óta .rendszeresen találkoznak és abban vetélkednek, hogy melyik csoport ké­szíti egy 24 óra alatt a leghosszabb és egyben a legtöbb rejtvényt. Myen- 'kor nincs megállás, mun­ka közben esznek, persze váltják egymást a csa­pattagok. A rejtvényké­szítési maraton egyre meg'hökkentőbb eredmé­nyeket produkál. Az első években a győztes négy­fős team 9-10 métert produkált, tavaly mi, ma­gyarok a 32 méterrel az első helyen kötöttünk ki, de a mostani bjelovári (Jugoszlávia) maratonon a 40.8 méterünkkel mind­össze a negyedik helyre kerültünk. Első az USA csapat lett, 51,65 méter­rel, második Jugoszlávia 45.8 méterrel. A hazai csapatot Tiszai László, a Füles főszerkesztője vezet­te. Ő volt a kapitány, egyben a nemzetközi zsű­ri tagja is. — Mindvégig hibátlan­nak kell lenni, másképp kiesünk. A verseny hely­színén megadnak több szót, téhát előre elkészí­tett és feiben tárolt rejt­vénnyel lehetetlen indulni. Nagyszerű, hogy most már eljöttek a világ leg­nagyobb rejtvényes szer­kesztőségeinek az embe­rei, így az amerikai Ga- mes-től és az angliai Challenger-tőf. Sok újat tanulunk, de mindez egy­fajta szédületes bizonyítá­si vágy is. Rekordok ezek a javá­ból, de a Guinessbe még­is nehezen kerülnek be. Reményt jelent viszont, hogy az angol indulók kö­zött van egy olyan új ember, aki a Guinesses rekordok könyvének egyik szerkesztője. Így érthető, az 1993-ra tervezett csúcs­maratoni Angliáiban, ami­kor egy négyzetkilométe­res területen 2000 szer­kesztő, újságíró, bedolgozó I munkatárs, elsősorban mérnök és matematikus fog egy mám műt-méretű keresztrejtvényt megírni. Ez a vállalkozás ígérkezik a Guiness-belépőnek. Tiszaiék is ott akarnak lenni. Cs. J. „Éles anyanyelvűnk” Előfordul, hogy a sötét ló is a fehérlófia. * Lehet-e elég bőkezű a természet a sok szűkmar­kúnak. it Az általánosítások le­hetnek egyéniek, de az egyéniségek nem általá­nosak. * Senki se azért menti a bőrét, hogy a vásárra vi- gye. * Nem az a csőlátás, hogy mindenkin keresztül­nézünk. * Aki felelőtlenül válaszol, előbb-utóbb válaszul fe­lelni is fog. * Sokszor ahhoz is síkra kell szállni, hogy teret nyerjünk. * Egy ember vonásaiból következnek a húzásai is. Kerekes László vasamapi A Ibe rt lgn<ityc n ko A bicentenáriumra készülve

Next

/
Thumbnails
Contents