Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-29 / 86. szám

1990. június 29., péntek uj Dunántúli napló 3 Mire költi a lakbéreket a PIK? Minden egy kalapba megy Mindenféle módon megpró­bálkoznak az emberek,, hogy a lakbérüket valóban a saját házukra, otthonukra költsék. Megalakult a Lakásbérlők Or­szágos Egyesülete, lakóközös­ségek veszik ki béribe a PlK- tői a 'házakat. Nem elége­dettek a PIK munkájává!. Királyné Poór Márta, a Pé­csi Ingatlankezelő Vállaiat üzemeltetési osztályának ve­zetője naponta szembetalál­kozik ezekke' a tényekkel.- Sokszor olyankor is min­ket .szidnak, amikor nem mi tehetünk a hibáról — mondja. — Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz tervezés idézte elő a műszaki hibát. A bel­városban lévő lakások műszaki állapota szinte minősíthetet­len. Vannak olyan épületek, ahol a vízvezetékek annyira elhasználódtak, hogy egyik nap megjavítják a* hibákat, másnap vagy harmadnap egy teljesen más helyen törnek el újból. A fél város vezeték- rendszerét ki kellene cserélni. A felemelt lakbérek sem old­ják meg ezeket a gondokat, nem beszélve arról, hogy már 10 millió forint körül van a bérleti és vizdijbótralék ősz- szege,-amit a bérlők nem fi­zettek ki. ' — Több bérlőnél be sem tudjuk hajtani az elmaradt lakbéreket — folytatja dr. Ku­tas Éva, a PIK igazgatóhe­lyettese. — Hiába szólítjuk fél őket többször, majd bírósági úton megszüntetjük a bérleti jogviszonyukat és kiköltöztet­jük őket a lakásból. Ebből még pénzt nem lát a válla­lat. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat 27 200 bérlemény keze­lését, karbantartását végzi. Az elmúlt évben 303 imillió fo­rintból gazdálkodhattak, az idén ez 384 millió forint. Ta­valy üzemeltetésre 164 millió, karbantartásra 177 millió, fel­újításra 108 millió és korsze­rűsítésre - meszesi gázprog­ram - 75 millió forintot for­dítottak. Az üzemeltetési költ­ségek közül például az éves villanyszámla 19 millió forint, a vizdíj tavaly 14 millió, mig az idén várhatóan 20 millió forint lesz annak ellenére, hogy a bérlőknek is fizetni kell víz- és csatornadíját. — A bérlők közül sokan nem hajlandók kifizetni a víz- és csatornadíjat, mert jogtalannak érzik — mondja Királyné Poór Márta. A tény­leges fogyasztás és a vízdíj- ibevétel közötti különbözet oka az is, hogy a bérlők norma­tíva alapján fizetnék, míg a vállalat a vízóra állása sze­rint kapja a számlát. Szinte a Vízmű díjbeszedőinek érez­zük magunkat, hiszen a mi számlánkról a Vízmű csak le­emeli a pénzt, a többit már oldjuk meg mi magunk. Egyre többen kérik számon a PIK-től, hogy a lakbéreket ■miire használja fel, hiszen a felújítások szinte teljesen le­álltak, a karbantartási mun­ka is nehézkes. Vannak olyan épületék, amelyekhez átvéte­lük óta hozzá sem nyúltak, pedig azóta már eltelt 10—20 év. A PIK épületenként nyilván­tartja az üzemeltetés és kar­bantartás költségeit. Ezek a számok nem ’ titkosak, minden házkezelőségem számítógépen vannak. — A városban több ezerre tehető az elmaradt felújítá­sok száma, mert nem volt rá pénz. A Pécs M. Városi Ta­nács V, B. által jóváhagyott címjegyzék alapján végezzük a felújításokat, de ebben az évben a huszonöt emeletes ház miatt csak az Uránvó- rosiba.n megkezdett munkákat tudjuk folytatni. A felújítások minőségével is sok a gond, nagyon sok panasz érkezik. Ezeket a külső vállalkozókkal végeztetjük el, a legtöbb esetben versenytárgyalás alap­ján. A PIK a lakbéreket nem há­zanként osztja el üzemeltetési, karbantartási, felújítási költ­ségekre, hanem az összes bér­lemény ilyen kiadásait abból fedezik. ■ A Kertvárosban az üzemeltetési költségek jóval magasabbak, mint például Meszesen, a karbantartási költség a -meszesi területhez képest alacsonyabb volt, de hamarosan már ott is szükség lesz nagyobb karbantartási munkák elvégzésére. A kertvá­rosi házaknál a legtöbb gond o tetőszigeteléssel és a pa- nelhézag-tömítéssel von. 1987- ■ben körülbelül 40 millió forint elment a panelhézagok tömí­tésére a májusi viharos eső­zések miatt. Meszesen a csa­tornákba fagyott bele a víz ■és tavasszal emiatt leáztak a lakások. Mindezt azonnal ,meg kellett javíttatni, terven felül. — Hosszan lehetne sorolni a gondokat — véli Királyné Poór Márta. — Szidnak ben­nünket a lakás és nem lakás A dán Brahetrolleborg Kórus ismét Pécsett Közel két évtizedes gyümöl­csöző kapcsolat eredménye­ként látogat Pécsre — Immár ötödik alkalommal — a dániai' ■Brahetrolleborg Ifjúságii Kórus. Pécsi partnerük, a Nagy La­jos Gimnázium vegyeskarc és férfi vdkólegyütitese négy íz­ben járt a dél-skandináv or­szágban, s 1991-lben viszonoz­zák az idei látogatást. A dán kórus alapító karnagya, Víggá Möller lensen, aki ma ének­kari tagként, illetve elnökként tevékenykedik az Európa-szer­te turnézó együttesben. A kó­rust 1976 óta leánya, Kirsten Möller lensen vezeti. ■A jövő héten két alkalom­mal lépnek a pécsi közönség élé: július 2-án, hétfőn 18 órakor a Nagy Lajos Gimná­zium dísztermében és július 4-én, szerdán 19 óraikor a baptista templomiban (Bokor utca 52.). Az első koncerten közreműködik a Nagy Lajos Gimnázium vegyeska ra Iva- sivka Mátyás vezényletével. A dán énekkar zongora-, illetve orgonakísérője: Tore Björn Larsen, aki szóló orgonada­rabokkal színesíti a kórus több évszázadot átölelő műsorát. — És mennyire eredményes? Dr. Kisvári András (képünkön balról a második), munkatársaival, akikajándékokkal kedvesked­tek volt igazgatójuknak. A tegnapi ünnepségen a megyei elismerés sem maradt el: Piti Zoltán megyei tanácselnök a Baranyáért emlékplakett kitüntetést nyújtotta át a búcsúzának. Fotó. Proksza László Nyugdíjban dr. Kisvári András bankigazgató Parancsra, párttitkári utasításra nem tettünk semmit...- Ismét meggyőződhettünk arról, milyen strukturális és bürokratikus béklyók kötik a nemzeti médiát, a beszélgetés egyelőre csak a szemléletvál­tozás kezdetét jelentette. Pél­dául az ABLAK, a Stúdió, vagy a Napraforgó szerkesztő­sége határozottan igényelte a munkánkat, mig a sportszer­kesztőséget már Széplakon is elmarasztalás érte. Az anar­chikus állapotokról csak any- nyit, hogy a Tv-hiradó nem vett részt a megnyitón, nem közvetítette Sütő András érke­zését, amelyről mi aznap es­te a városnak részletes tudó­sítást adtunk. A Stúdió '90 kocsija itt állt a Művelődési Központ előtt, de anyagot senki nem kért tőlünk. Egyéb­ként hadd mondjam el, hogy mi, veszprémiek 1990 január­jától egy hetilapot is kiadunk, valamint 8 nagyvállalat üze­mi lapjának is gazdái va­gyunk. Ebben a formában tu­domásom szerint ez országa­10 millió forint a ki nem fizetett bérleti és egyéb díj céljára szolgáló épületek bér­leti dijámak módosítása miatt. Az áfa bevezetéséért, a viz­es szemétdíj emeléséért, holott a PIK csak végrehajtója ezek­nek a népszerűtlen intézkedé­seknek. Sz. K Tovább bővül a távhívás A Magyar Távközlési Vállalattól kapott tájé­koztatás szerint június 29-től, péntektől Sziget­szent milk lös, Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavar- sány, Halászteleik, Tak­sony, Ócsa, Alsánémedi, Lórév, Szigetszentmárton, Szigetholom és Szigetúj­falu télefonelőfizetői is 'bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi távhívásba. A körzetszá m: 26. Veszprémi tévétalálkozé félidőben Vita a Magyar Televízió es a városi stúdiók kapcsolatáról Az idei XX. veszprémi tévé­találkozót rendhagyónak ítél­hetnénk a felfokozott érdek­lődéshez méltó filmválasztéka okán is. A bensőséges megle­petést azonban Sütő András látogatósc jelentette o meg­nyitó napján, aki „Ahová te mégy” című tévéfilmjének dísz- bemutatójára érkezett. Újdon­ság volt az a szerdai szakmai ' tanácskozás is, amely elsőként vitatta meg a magyar televí­ziók és a városi televíziók kapcsolatának és a tulajdon­képpen még csak szórványo­san létező kapcsolat tovább­fejlesztésének lehetőségeit.- A mostani találkozó előz­ményéhez tartozik mondja a vitavezető Andrássy Antal, a veszprémi városi tv- és he­tilap főszerkesztője —, a he­lyi televíziók országos talál­kozója néhány hete Balaton- széplakon. Az 52 városi stúdió tiltakozását fejezte ki a pécsi kertvárosi televizió megszünte­tése ellen, tiltakozását c por­iamén! kulturális bizottságá­hoz is eljuttatta. Nem azért találkoztunk, hogy bebocsátá­sért kuncsorogjunk a királvl tévébe, hanem, mert a vidék Magyarországának megjeiené- | sét a képernyőn szegényesnek, elfogadhatatlannak törtjük. Széplakon a Magyar Televíziót néhány rokonszenvező szak- mobelin kívül senki nem kép­viselte. Számítottunk rá, hogy most sem lesz másként. Most itt Horváth Loránd gyártási igazgató, Bánó András, .a hír­adó főszerkesztő-helyettese, és néhány rendező vett részt' a beszélgetésen. Vidékről is csak Győr, Székesfehérvár, Szeged, Kőbánya képviselője jött el, de a szerény létszám mellett is élénk vita zajlott. san is egyedülálló vállalkozás. Negyed évszázados banki munka után a tegnapi nappal ünnepélyes keretek között nyugdíjba vonult dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazga­tója. A hazai bankok törté­netében eddig a leghosszabc) időt töltötte az igazgatói szék­ben, számos változás, gazda­sági és politikai esemény ak­tív részeseként. — Nem tudom ez mennyi­ben erény, de nem sok mun­káltató nevét jegyezték be a munkakönyvembe — kezdi em­lékezését dr. Kisvári András. — Mikor a forint megszületése előtti hetekben egyszer eljöt­tem ebbe a bankba c bőr­gyári dolgozók fizetéséért, még úgy léptem be, mint egy templomba. Csend volt, nem ez a mai nagy forgalom, de jói öltözött, nyakkendős urak sürgölődtek mindenhol. Nem gondoltam, hogy egyszer itt dolgozom majd. Később, a 25 év alatt lett volna lehetőségem az ország más területein elhelyezkedni, de úgy láttam, tíz áttekinthe­tőség, a mozgástér és a gaz­dasági folyamatok szempont­jából Baranya megye igen kedvező egy bankszakember számára. Hogy jól ítéltem meg, tolón az bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedben lényeges gazdasági döntést nem hoz­tak bankunk segítsége nélkül a megyében. — Lényegesnek tartom azt is megemlíteni, hogy az elmúlt 25 év alatt egyszer sem tör­téni meg, hogy párttitkári uta­sításra tettünk volna valamit. A filozófiánk az volt: segí­tünk, de nem parancsra, nem elvtelenül. A kontrolira termé­szetesen adott ‘ volt a lehető­ség részünkről is, de hogy egy Mária Terézia korabeli idé­zettel éljek: az életünket, vé­rünket adtuk, dec zabot nem! Dr. Kisvári András visszavo­nulásával nem csak a Magyar Nemzett Banknak mondott bú­csút, hanem a Magyar Köz- gazdasági Társaság és a Me- csek-vidéki Idegenforgalmi Bi­zottság elnöki posztjának is. Az önkormányzatok létrejötte után várhatóan a tanácsi vb tagjaként sem tevékenykedik tovább, de a munkától még­sem köszön el végleg.- A munkában részt veszek, csak nem irányítok - mond­ja. — Most például aláírtam egy szerződést, amelyben fel­kértek egy magyar—olasz ér­dekeltségű bank Baranya me­gyei fiókjának megszervezésé­re és elindítására. A gomba módra szaporodó kisebb pénzintézetek között ez is egy újabb tagot jelent. Va­jon lehet-e még esélye a tal- ponmaradásra, vagy egyálta­lán az elindulásra az új ban­koknak? Dr. Kisvári András véleménye szerint zavartalan versenyre a mai gazdasági vi­szonyok között egyelőre nincs esély. Nem teremtődtek meg még az új bankok működé­sének feltételei. A fontosabb pénzintézeteket szakemberek­kel jól ellátottaknak és felké­szültöknek tartja, de úgy véli, a kisebbek a gyors elterjedés mellett nem tudtak megfelelni az igényeknek.- Hogy az új kormány gaz­dasági programja segítséget nyújt-e majd nekik, nem tu­dom. Nem érzem magam a minősítésre alkalmasnak, de sokan vitatják, program-e ez egyáltalán, végrehajtható-e, adottak-e a feltételek hozzá? Én mindenesetre a társada­lom egyik legfontosabb fel­adatának tartom, hogy bíz­zunk abban, az új kormány meg tudja akadályozni az infláció felgyorsulását. Sokan megrémültek ugyan az 5000 forintos bevezetésétől, de nem ettől van az infláció. A pénz nagy mennyisége miatt tech­nikailag időszerűvé vált a nagyobb címlet kiadása. Ré­gen is megijedtünk eleinte a bilipengőktől, aztán megszok­tuk. Az elszántságot pedig lát­ni lehet, hiszen erősen töre­kednek a forint konvertibilissé tételére. Utódjára - Vancsik Miklós­ra, az eddig igazgatóhelyet­tesre - a sok gond mellett reményt is hagy a volt direk­tor: a jegybankra vonatkozó várható törvény mellett ta­lán a Magyar Nemzeti Bank tekintélyét és dolgozóinak megbecsülését is sikerül to­vábbvinnie. Pataki V. B. R. í Pécsi, belvárosi forgalom A polgárok véleményét! kérik! A pécsi történelmi bel­város forgalomcsillapítási övezetének kiterjesztésével kapcsolatban nyilvános tá­jékoztatót és megbeszélést tartanak július 2-án 16 órakor, a városi tanács II. emeleti tanácstermében. A rendezvényen a tanács il­letékesei és a tervezők az előzetes elképzelésekről, a különböző változatokról adnak tájékoztatást. Cél­juk, hogy a város lakos­sága számára a legked­vezőbb megoldások való­suljanak meg, ezért kérik az érdeklődőket, hogy a tanácskozáson vegyenek részt, mondják el vélemé- javaslataikat. nyűket, A billpengötöl az ötezer forintosig

Next

/
Thumbnails
Contents