Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-27 / 84. szám

1990. június 27., szerda aj Dunantüii napiö 7 Uj Dili politikai vitafóruma Az MPFSZ (volt POFOSZ) megyei közgyűlése elé A Magyar Politikai Foglyok Baranyai Megyei Szervezete május 12-i viharos közgyűlé­sén ideiglenes intéző bizott­ságot választott, amely május 16-tól kezdte meg működését. Az intéző bizottság nehéz fel­adatot vett át, mert mind a pénzügyekben, mind a tag­nyilvántartásban nagy rendet­lenséget talált. A kilencfős intéző bizottság szívós munká­val elérte, hogy a június 30-i közgyűlésre ezen a téren megközelítőleg teljes képet kapjon a tagság. ügyeleti rendszert honosítottunk meg, amelynek keretében a még mindig nagy számban hoz­zánk fordulókat megfelelő in­formációkkal tudjuk ellátni, ügyüket felkészülten elintézni. Jó lett volna, ha több segít­séget kaptunk volna tagja­inktól, de munkánkat Így is el tudtuk végezni. Bár a legtöbb hozzánk forduló nem lett ta­gunk, az ő ügyeiket is igye­keztünk legjobb tudásunk sze­rint intézni. Reméljük, hogy az arra illetékes szervek átveszik tőlünk ezt a szerepet a jövő­ben. A Belügyminisztérium il­letékeseinek május 16. óta több mint 2000 kérelmet jut­tattunk el, ezek között sok volt az elmaradt, májusig el nem intézett ügy. Tagnyilvántartásunk rende­zése szintén ebben az időben folyt, s bár nagy eredménye­ket értünk el ezen a téren is, az előző vezetés sok rende­zetlenséget hagyott hátra, ezért az adatok egyeztetését nem mindenkinél lehetett el­végezni a legalapvetőbb ada­tok hiánya miatt. Kérjük te­hát tagjainkat, hogy folyama­tosan keressék föl székházun­kat adategyeztetésre, illetőleg adataikat levelezőlapon küld­jék be címünkre. A demokratikus pártokkal és a Recski Szövetséggel si­került végre jó kapcsolatokat kialakítanunk, ezt az utat ajánljuk a megválasztatandó új vezetőségnek is. Munkánkról egy-egy területi egységnél beszámolót tartot­tunk, illetve tartunk. Az első ilyen rendezvényre június 14- én Barcson került sor, ahol 60 tagunk jelent meg Tamás Jó­zsef vezetésével, és négyfős vá­lasztmány kezdte meg műkö­dését. Mohácson 23-án került sor hasonló rendezvényre, itt is kaptunk személyi javaslato­kat. Szigetváron 27-én várjuk a környéken lakó tagjainkat. A siklósi ülés szervezése most van folyamatban. Közgyűlésünket június 30-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartjuk a pécsi Ságvári Műve­lődési Házban, ahol beszámo­lunk munkánkról és vezetőség­választásra is sor kerül. Ezért kérjük tagjainkat, hagy erre a közgyűlésre minél nagyobb számban jöjjenek el. Megkö­zelíthető a 2-es, a 27-es, a' 4-es autóbusszal. MPFSZ B. M.-i Intéző Bizottsága Amikor még egy asztalnál ültek. Á privatizáció és Baranya megye Könyvrecenzió: Néhány gusztustalanul sze­mélyeskedő vitát és a kira­katba kívánkozó ünnepi kon­szenzuskötéseket kivéve a Nem­zeti Kerekasztal suba alatt dolgozott. Ki tudja, talán jobb is így. Mindenesetre akkor kezdtünk megismerni néhány új arcot, akik orra vállalkoz­tak, hogy az Ellenzéki Kerék­asztalba tömörülve megdol­gozzák a monolitikus államha­talmat, s kigyötörjék annak a többpártrendszerű, demokrácia felé kacsingató társadalomnak a körvonalait, melynek a fel­tételrendszere mára úgyahogy megteremtődött. A minap került utcára egy vaskos kötet, amolyan riport­könyv, melyben Richter Anna, aki annak idején mint a Füg­getlen Jogász Fórum tagja vé­gezte az Ellenzéki Kerekasztal jegyzői feladatát, 18 ellenzé­ki (?) politikus portréját, hit­vallását rajzolta föl. Legalább­is azon igyekezett. A hitvallá­sok sikeresek, a portrék ke­vésbé. De ne vágjunk ennyire a dolgok elébe, hiszen a szer­ző szándéka szerint is csak arra vállalkozott, hogy fölvil­lantsa a politikacsinálás mű­helytitkait és mozgatórugóit, s hogy az EKA körüli meghatá­rozó személyiségek vallomásai nyomán egyébként nehezen megszerezhető információk­hoz jussunk a pártok és poli­tikusok, tevékenységéről, törek­véseiről. ötlete honorálnivaló és kézenfekvő: hiszen ő is ott ült a közös tűzhely mellett, s mint jegyző, szó szerint átél­hette azt a csendes forradal­mat — s benne azt a nézet­egyeztetési procedúrát —, amely átmeneti egységet ered­ményezett o rendszerdöntögető csapatban. A politikusok névsora ön­magáért beszél, hiszen ma mind ott vannak a hatalom csúcsain, s ha évek során meg is porosodik a kötet a köny­vespolcon, elő lehet venni, s rákérdezni: vajon X vagy Z mennyire tartotta magát a megálmodottakhoz, s- mennyi­re volt következetes abban a játszmában, ami itt, a szűkre szabott Kárpát-medencében el­kezdődött valamikor a 80-as évek végén. A teljes szereplő­névsort hadd mellőzzem, s csak ízelítőnek néhány arc a sor­ból: Antall Iónéi, Orbán Vik­tor, Pető Iván, Kónya Imre, Tölgyessy Péter, Sólyom László, Szabad György... S hogy gondolkoztak ők, amikor még egy asztal mellett ültek, s fel­tételezem a későbbi pártállás­ra vagy radikalizmusra való tekintet nélkül együtt tudtak örülni a kicsikart eredmények­nek. A könyvet, mint dokumen­tumkötetet is elfogadom: Richter Anna beszélgetőpart­nereinek mondatai nyomán kirajzolódik a kor, megeleve­nedik napról napra az a tör­ténelmi időszak, mely a szokás szerint majd úgy 30-40 év múlva tűnik igazán történelmi­nek. Látjuk azt a folyamatot, amelyben a pártállam képvi­selői kénytelenek meghátrálni a gyökeres változást kicsikarni igyekvők és a realitás előtt. Egy szomorúságom volt mind­össze, a 18 politikus között - egy-két kivételtől eltekintve - alig akadt, akire rákényszerit- hette volna a riporternő az akaratát, azaz akivel igazi vívószellemű, replikázó interjút készített volna. A könyv címe: EKA. Kozma Ferenc Csak három megyének ju­tott az országban 500 millió forintos lehetőség arra, hogy új életet kezdjen vagy leg­alább mankót vegyen a hóna alá. A Baranya megyei 500 millióból — o pontosság igé­nye nélkül - 80 millió forint fogyott el, tehát 420 millió fo­rint gazdára vár. Félő, hogy nem lesz elég vállalkozó, pe­dig most nagyon szükséges lenne, hiszen a munkanélkü­liek százai és ezrei állnak majd sorba megyénkben is. Miért nem vállalkozunk? Mi­re vállalkozzunk? Van-e lehe­tőség az új élet teremtéséhez? Van! A lehetőségre hadd mondok egy példát: egy dél- baronyai gazdakör a Kis­gazdapárt égisze alatt, csat­lakozva az MDF szervezéséhez ún. húsakcióba kezdett váro­sunkban. Ennek eredménye­ként 4 héttel ezelőtt az MDF- piocon megjelent az olcsó borjúhús. Ezután a Jurisics úti Agroker Áruház, felismerve a jó üzleti lehetőséget, általá­ban 10—15%-kal olcsóbb húst kezdett árusítani. Tudom, a kezdeti lépések bukdácsolása sok reklamációt szült, s ami­kor nem volt hús, az elége­detlenkedők zsivaja túlharso­gott a nemes szándékon. Az akadozás oka pedig a szállí­tási nehézség volt. A héten elkészül a 3 tonnás hússzállí­tó konténer, amely biztosítja Pécs négy üzletében az ol­csóbb hús árusítását. Mi történt tehát? Árleszállí­tás a húspiacon! Minek a kö­vetkezménye? A vállalkozó­kedvé, a magánkézben lévő vágóhid-üzemeltetésé, az Ag- rcker Aruház modern felfogá­sú üzletvezetésé, de hadd mondjam egy szóval, a priva­tizációé. Mi legyen a jövő? Fel keli mérni Baranya megyében min­den faluban a vágóhídindítás lehetőségét, melyek családi vállalkozásban magánkézben legyenek, ahol az adott falu, ill. vonzáskörzetének vágóálla­tait dolgozzák fel. Ez nem MDF-ügy. Ez minden pártnak ügye. Ezért össze kell fogni és végre kell hajtani a priva­tizációt, biztosítani kell a le­hetőséget a népnek, mert ezt Ígértük a kampány előtt, és ak' nem váltja be ígéretet, elveszti a nép bizalmát. Felmerül a kérdés, mi kell még a megyében? Például da­ráló kisüzemek, melyek olcsó takarmányt állítanak elő, lu­cernalisztet őrölnek és ellátják a falu igényeit. De kell a kistraktort gyártó magánvál­lalkozás, kell az olcsó kis te­herautó a magángazdának és termelői kedv kell minden té­ren. S ezt a termelői kedvet lehet ösztönözni és fokozni a munkahelyteremtő kölcsön még mindig meglévő 420 millió fo­rintjával. Ha a teljesség igénye nél­kül írt fenti sorok valakiben gondolatokat ébresztenének, keresse a Magyar Demokrata Fórum pécsi szervezetét min­den héten kedden 15 óra után a Geisler Eta utca 16. szám alatti irodaházunkban vagy a 25-811-es telefonszá­mon. Térjék Tibor, az MDF pécsi szervezetének elnökségi tagja Állást foglalt az SZDSZ szakbizottsága Hz egészségügyi biztosítás teljesen váljon külön Megalakult az SZDSZ pécsi szervezetének egészségügyi és szociális szakbizottsága. A bi­zottság szerint az egészség­ügynek a jövőben teljes mér­tékben emberközpontú biztosí­tási elv alapján és nem álla­mi szolgálati alapon kell mű­ködnie. A biztosításon alapu­ló finanszírozás lehetővé teszi a hatékony működést, az ér­dekeltséget a gyógyításban és fejlesztésben. Ugyanakkor az SZDSZ által tervezett univer­zális biztosítás, mivel minden­kire kiterjedő, védelmet nyújt a társadalom minden tagjá­nak. Bármely változás első felté­tele, hogy teljesen szűnjön meg a társadalombiztosítás és az állami költségvetés bonyo­lult kapcsolata, mely törvény­telen házasságban egyértel­műen a biztosítás volt a vesz­tes fél. (A különválás az 1988. évi XXI. törvénnyel meg kel­lett volna, hogy történjen, azonban az összefonódás be­vallott és be nem vallott for­mákban tovább él.) A külön­válás során a társadalombiz­tosítás egyes funkciókat (szo­ciális juttatások) hagyjon a másik félnél, a költségvetés­nél, mert az oda tartozik. A funkciók összemosása elfedi a valódi költségeket, derüljön ki tisztán, mi mennyibe kerül! A 43% + 10% tb-járulék azel- viselhetőség határán van, ennyi pénzből európai szintű ellátást lehetne nyújtani, ha egy önálló társadalombiztosí­tás használná fel a pénzt és fektetné be a tőkét. Az SZDSZ szakbizottsága a pécs-baranyai sajátságok fi­gyelembevételével dolgozza ki részletes programját. Az alap­ellátás-szakellátás kettős igé­nyének megfelelően a házior­vosnak, illetve a szakambu­lanciával egységben működő kórháznak kell állnia az egészség két pólusán. A ket­tő közötti alacsony hatékony­ságú, sőt gátló intézmény- rendszer megszüntetendő. A felszabaduló erőforrások mind­két pólust erősíthetik. Minden betegnek joga, hogy a spe­ciális szakértelmet igénylő el­látást lakóhelye körzetében kaphassa meg. A Budapest- centrikusság helyett a regio­nális centrumokat (egyete­mek, megyei szintű kórházak) kell felfejleszteni. Fontos ezen centrumok fel­ső bürokráciától mentes auto­nóm működése. Ezért az SZDSZ támogatja az orvostu dományi egyetemen az autó nómia érdekében történő re formtörekvéseket. A biztosítási rendszer és a társadalombiztosítási önkor­mányzat lehetővé teszi, hogy az egészségügy minden szint jén változás történjék. Szűn jön meg a lehetetlen helyzet, hogy az állam sjpmet húnyc hálapénz rendszere felett, ily módon a lakosságra hárítva a nevetségesen alacsony or­vosi fizetések kiegészítését. Különösen sérti ez a magán- vállalkozókat, akik egyszei már saját zsebükből kifizették a 43% járulékot. Törjön meg az orvosi hierarchia csúcsán állók hatalma, kik a rájuk bí­zott állami kórházat, osztályt magántulajdonukként kezelik, az összeharácsolt javakat pe­dig a rendszer fenntartásában szerzett érdemeikért járó tisz­teletdíjnak tekintették. Az SZDSZ eü. és szoc. • szakbizottsága Hamis a próféta? Az SZDP pécs-baranyai vá­lasztmánya Szabó József társ­elnök aláírásával az Üj Du­nántúli Napló múlt heti egyik számában (június 21.) az alábbi közleményt adta nyil­vánosságra : ,,A hamis prófétákat, mint például Kovács Mózes, nem kívánják tagjaik között látni.” Az alapszervezet tagsága a közleményt elfogadhatatlannak tartja. Megállapítja, hogy a „jó ügyet" nem azok képvise­lik, akik ilyen közleményeket adnak közre. Az ilyen és eh­hez hasonló közlemények a becsületes párttagok lejáratá­sát célozzák és nem egyez­tethetők össze pártunk alap­értékeivel a „Szabadság, Igazságosság, Szolidaritás" jelszavaival. Az alapszervezet tagságc kéri, hogy az alapszervezet tagjairól a jövőben csak c tagság megkérdezése utón ad­janak ki közleményt. Az alapszervezet megbízásából Nyemcsók György titkár' * A Szociáldemokrata Párt I. kerületi alapszervezetc jú­nius 21-én megtartotta az alapszervezet vezetőségválasz­tó taggyűlését. Az alapszerve­zet megválasztott vezetői: el­nök: Kovács Mózes, titkár: Nyemcsók György, Dudás Sán­dor, Fulcz Ferencné, Egresi Sándor. Tiz kérdés a SZOCDEM-ekhez Válaszol a baranyai választmány három tagja: Nyitray Béla, Buczó Zoltán és Góczán Béla Aggódunk Június 21 -i számukban AGGÓDUNK címmel megje­lentekre — ugyanonnan — né­mi kiegészítést tennénk, mert AGGÓDUNK, hogy ismét megkérdezésünk nélkül, 240-- ünk nevében nyilatkoztak (bár kevesebben vagyunk). AGGÓDUNK, mert a rektor és hivatala az egyéb hiá­nyosságokat ilyen népszerűsí­tő kiszivárogtatásokkal próbál­ja ellensúlyozni. AGGÓDUNK, mert egy „li­berális diktatúra", melyet egy hallgatói csoport képvisel, nem jobb egy következetes rend­nél. AGGÓDUNK, mert olyan törekvést sejtünk, amely egy sugallt érdekkel igyekszik egyéb érdekeket elfedni. A POTE 48-as téri kollégium lakói (közül többen) A Magyarországi Szociál­demokrata Párt részéről gya­korta hallott panasz, bár az Új Dunántúli Naplóra ezt nem vonatkoztatták, hogy a sajtó nem adott kellő teret nekik ahhoz, hogy nézeteiket, véle­ményüket kifejthessék. Más oldalról „egyébtől sem volt hangos" a sajtó,- mint éppen a SZOCDEM-ek különös csatá­rozásaitól, a párt — vagy ve­zetése - belső ellentéteitől. A választásokat követően nyil­vános mérleget szereplésükről a SZOCDEM-ek baranyai vá­lasztmánya még nem adott. Megyei parlamentjük három tagja - Nyitray Béla, Buczó Zoltán és Góczán Béla - vál­lalkoztak arra, hogy lapunk kérdéseire válaszolnak.- Hány frakciója van a SZOCDEM Pártnak?- Nem oszlik kifejezetten frakciókra. Az alapvető kér­désekben egységes, csak rész­letekben vannak eltérő véle­mények. Például abban: mi­kor legyen a pórt legközeleb­bi kongresszusa. A baranyai választmány véleménye szerint novemberben, ami kellő időt biztosítana a felkészülésre.- Erről mi a véleménye Pet­rasovits Annának, a párt ve­zérének?- Ő is novemberre gondol, csakúgy, mint a párt országos parlamentje.- Az országos parlament - választmány - egységes?- Ha azt vesszük figye­lembe, hogy a SZOCDEM Párt­nak megközelítőleg 10 000 tagja van, s csak 15 írta alá a legutóbbi „ellennyilatkoza­tot", akkor egységes.- A vidéki szervezetek részé­ről a választási bukfencet kö­vetően lel sem vetődött, hogy a párt legfelső vezetése okol­ható a liaskóért?- Természetesen felvetődött, ezeket ki is vizsgáltuk, ennek alapján kiderült: a sikertelen választási eredményt nem le­het csak az ő nyakukba varr­ni.- Mégis: minek tulajdonít­ható a SZOCDEM-ek szereplé­se?- Az a magyarázata, hogy ezt a pártot nem lehet felül­ről építeni, mert így nem vál­hat tömegpárttá. Továbbá: nem volt elég ereje, hogy a valódi szociáldemokrácia esz­méjét tisztán közvetítse a vá­lasztóknak. A pórt későn kez­dett el „szerveződni", s iga­zán ütőképes értelmisége most sincsen.- Ez mikor derült ki és meddig maradhat Így?- Már felmértük és legké­sőbb a következő választáso­kig meg kell változtatni.- Miként érinti a SZOCDEM Pártot, hogy a szocialisták Horn Gyulát választották párt­vezérnek?- A nyugati politikusok sze­mében elismert személyiség. Elnökké választását az MSZP taktikai lépésének tekintjük annak érdekében, hogy a Szocialista Internacionálé vi­szonya változzon a Magyar Szocialista Párthoz. Persze, ha minket „lepucolnak", nekünk úgy kell . . . Ennek azonban esélyegyenlőséget biztosító versenyhelyzetben kell eldől­nie. Vagyis, hagyják a SZOC- DEM-eket zavartalanrul fel­készülni a következő választá­sokra.- Az esélyegyenlőséget cél­zó starthelyzetben hol a két párt közötti különbség?- Lényeges eltérés, hogy mi egy újonnan induló, vagyon nélküli szervezet vagyunk, az MSZP pedig egy vagyonos párt, amelyik átvette múltbeli teljes szerkezetét egy minimá­lis leépítéssel.- Mint ismert: a szocialis­ták is a szociáldemokrácia eszmerendszerét tekintik a sa­játjuknak.- Ha más párt is - nem­csak mi - viszi-élteti ezt az eszmét, akkor mi feleslegesek leszünk. Ennek, mint állampol­gároknak egyértelműen örül­nünk kell.- Mi a fontosabb: egy személyhez kötni a pártot vagy az eszméjét priorizálni?- Az elsődlegesség egyér­telműen a tiszta észméé. Mészáros A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents