Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-26 / 83. szám

üj Dunántúli napló 1*90. június 26., kedd A kormány az önkormányzati törvény sürgős tárgyalását kérte (Folytatás az 1. oldalról) választósokkol befejeződjön ez az időszak. A képviselő rea­gált Pozsgay Imre szavaira. Megjegyezte: nem akarták a Szocialista Pártot megbélye­gezni, de bebizonyosodott, hogy Hámori Csaba nem mon­dott igazat. A következő perceket az e témában kialakult Pozsgay— Torgyán szócsata jellemezte, majd Tölgyessy Péter (SZDSZ) kért szót, aki előbb vádasko­dással illette a Hámori Csa­ba védelmére kelt Pozsgay Imrét, majd felolvasta azok 'névsorát, akiknek az ominó­zus szavazási procedúra kö­zepette működött a gépe, ugyanakkor a néhány perccel későbbi létszámellenőrzésnél nem voltak jelen. Eszerint Bokros Lajos (MSZP), Demény Pál (MSZP), Derdák Tibor (SZDSZ), Für Lajos (MDF), Hámori Csaba (MSZP), Hu­szár Tibor (MSZP), Jakab Rá- bertné (MSZP), Kása Ferenc (MSZP), Medgyasszay László (MDF), Nagy István (MDF), Sipos Imre (FKgP), Szabó Lu­kács (MDF), Török Gábor (MDF) és Vincze Kálmán (FKgP) nem tartózkodott a teremben. A képviselő leszö­gezte, hogy a lista önmagá­iban nem jelent semmit, nem bizonyítható, hogy helyettük más szavazott. Más a helyzet Hámori Csaba esetében, ahol tanúk bizonyították, hogy más helyett is megnyomta a gom­bot. Pozsgay Imre visszautasí­totta Tölgyessy Péter példáló­zó sa it. Még a napirend előtti vitá­ban emelkedett szólásra Hor­váth Balázs belügyminiszter. Leszögezte: a Belügyminiszté­rium és a magyar közigazga­tás képes a megadott idő­pontban lebonyolítani a nép­szavazást. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a köz- igazgatásban dolgozókra ez óriási terheket ró. Ezt követően az elnök vé­get vetett a -napirend előtti vitának, s bejelentette, hogy a felmérőit kérdésekkel a házbizottság foglalkozik. ■Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának ■meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Ország­gyűlés, és a beterjesztett tör­vényjavaslatot nagy többség­gel elfogadta. Ezt követően a lakáscélú ál­lami kölcsönök utáni adófize­tésről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Ka­talin pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár előterjesztésében al­kotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak ne­vezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisíté- nék hatálya visszamenőlege­sen is érvényesüljön. Az alkotmánybíróság ez év áprilisában semmisítette meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettsé­get előíró törvényt, ám arra nem volt figyelemmel, hogy az érintettek jelentős része 1990. január 1 -je és 1990. áp­rilis 8-a között 50 millió fo­rintot már befizetett ezen a címen. A beterjesztett tör­vényjavaslat indoklása szerint az igazságosság és a célsze­rűség elve azt követeli, hogy a törvény megsemmisítésével nem érintett februári és már­ciusi hónapokra is megszün­tessék ezt a fajta adófizetési kötelezettséget. A törvényjavaslat előterjeszd tője egyetértett Balás István (MDF) Írásban benyújtott móf dositó javaslatával, miszerint az adójukat már befizetett ál­lampolgárok egy összegben, s 10 százalékkal megfejelve kap­ják vissza pénzüket, hogy ne érje őket anyagi veszteség. Az Országgyűlés a módosí­tó javaslat elfogadását köve­tően ellenszavazat nélkül, 13 ■tartózkodás mellett, nagy többséggel elfogadta a be­terjesztett törvényjavaslatot. A földről szóló 1987. évi I. törvény májusi módosításának úiabb kiegészítését Botos Ka­talin pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár előterjesztésében egyebek között azzal indokol­ta, hogy az akkori módosítás nem volt eléggé átgondolt. Szükség van ugyanis arra, hogy az elfogadott rendelke­zések ne akadályozzák a la­kóház építésére szolgáló tel­keknek és az értékesítés cél­jára épített, építtetett és vá­sárolt ingatlanoknak a ma­gánszemélyek részére történő elidegenítését, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlonok jelzáloggal való ■megterhelését. Az államtitkár hangsúlyozta: a korábban ki­alakult mechanizmusok szerint az OTP és más bankok, álla­mi építőipari vállalatok érté­kesítésre lakásokat építenek, illetve építtetnek; ezek elké­szültük után állami tulajdon­ba kerülnek, .majd főleg ta­nácsi elosztással magánszemé­lyeknek adját át őket. Más­részt a tanácsok ingatlanköz­vetítő szervei lakásokat vásá­rolnak magánszemélyektől. Évente több mint 30 ezer la­kás értékesítése történik ily módon, s a forgalmazást meg­nehezíti a májusi törvénymó­dosítás. Ugyancsak gondot je­lent - mondta Botos Katalin -, hogy a módosított földtör­vény az állami ingatlanok megterhelését a vagyonellen- órző bizottságok engedélyezé­séhez köti. A módosító javaslatot a képviselők 274 igen szavazat­tal, 9 tartózkodás mellett el­fogadták. Az ország energiagondjai nem halogatható megoldást követelnek. A kormánypárti Szűcs István képviselőtársa fel­szólalását hatásvadászónak minősítette, s visszautasította az elhangzottakat. Szerinte a kéDviselöknek nem önmagukat kell a bányászok előtt muto­gatniuk, hanem tettekre van szükség sorsuk jobbítása ér­dekében. Több felszólaló nem lévén, Szűrös Mátyás szavazást ren­delt el a törvénymódosítás ügyében. Az Országgyűlés 174 igen, 76 nem szavazattal és 10 tartózkodással elfogadta az inrlítvánvt. Az állam- és közbiztonság­ról szóló 1974. évi 17. tör­vényerejű rendelet módosítá­sáról több órán át folyt az általános vita. Ennek lezárása után — az idő előrehaladta miatt — a képviselők már nem tértek rá a részletes vitára. Délután 5 óra 40 perckor az elnöklő Vörös Vince berekesz­tette az ülést, s az illetékes szakbizottságoknak kiadta meg­vitatásra az időközben érke­zett módosító indítványt. Be­jelentette, hogy a plénum kedden reggel 10 óra 30 perc­kor folytatja munkáját. Dr. Habsburg Ottó Szeksxárdon (Folytatás az 1. oldalról.) niszterelnöki politikai államtit­kár is elkísérte. ' A zsúfolásig megtelt aulá­ban nagy taps köszöntötte dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió szervezetéről tartott is­mertetésben egyebek közt hangsúlyozta, hogy az Unió sohasem ismerte el a jaltai vonalat, a megosztott Európát.- Mindenesetben aláhúztuk azt, hogy azok, akik a jaltai vonaltól keletre élnek, ugyan­olyan jó európaiak, mint mi, akik nyugaton élünk. Az a szerencse jutott osztályrésze­mül, hogy a múlt évben része­se lehettem a Sopronban ren­dezett páneurópai pikniknek. Ez a rendezvény indította el azt a folyamatot, amely az­után elsöpörte a csehszlovák és a keletnémet diktatúrát. Kohl nyugatnémet kancellár ezt találóan úgy fejezte ki, hogy a berlini Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld. Egy svájci lap azt írta a pán­európai piknikről, hogy ott az osztrákok és a magyarok váll­vetve felszabadították a poro­szokat. Szociális Európát épí­tünk, de mindig kiállunk a ke­resztény Európa mellett. A ke­reszténység a magyar civilizá­ció alapja is, a Szent Korona pedig nem egy államforma, hanem az egész nemzet jel­képe. Annak idején Szent Ist­ván király visszautasította a bizánci császár koronáját, s helyette a római pápától kért koronát. Ezzel Szent István ki­rály véglegesen úgy döntött, hogy Magyarország a nyu­gathoz tartozik. Dr. Habsburg Ottó a továb­biakban a demokrácia lénye­géről beszélt, s egyebek mel­lett javasolta a kétkamarás parlament létrehozását. Állást foglalt a manapság aktuális közvetlen, illetve közvetett köz- társasági elnök választás kér­désében is, a francia példá­ra hivatkozó vendég a nép­A VERTIKOR Kisszövetkezet felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: festő', lakatos, kőműves Jelentkezés a PHV (Edison utca 1.) területén lévő telephelyen ■ Telefonszám: 25-644/21-73 m. (2692) ! A BÚZAKALASZ MGTSZ SZENTLASZLÓI SZARVASMARHA ÁGAZATÁBA MUNKATÁRSAKAT KERES. CSALÁDOSOK ELŐNYBEN. SZOLGÁLATI LAKAST BIZTOSÍTUNK. FIZETÉS: TELJESÍTMÉNYBÉR. JELENTKEZNI LEHET: A TSZ FÖMEZŐGAZDASZANAL szavazást tartotta megfelelő megoldásnak. Az előadás be­fejeztével készséggel adott in­terjút.- Elnök úr, ön személy sze­rint minek tulajdonítja töretlen népszerűségét?- A Habsburgok évszáza­dokon át jelentős szerepet ját­szottak Magyarország életé­ben. Azonkívül én azt hiszem, hogy itt ismerik tevékenysége­met. Sokan tudják, hogy én mindig az ország érdekeit képviseltem. Ráadásul egyike vagyok azon keveseknek, akik a legutóbbi időkig egyáltalán nem jöhettek haza, s mégis megtartottam magyar nyelve­met. S mivel nyelvében él a nemzet, az emberek úgy köny­velnek el, mint aki hozzájuk tartozik.- Reménykedve követjük a hazánk érdekében kifejtett európa-parlamenti tevékenysé­gét is.- Hadd mondjam el ezzel kapcsolatban, hogy magamat egy magyar hídfőnek tartom ebben a szervezetben.- ön állást foglalt beszédé­ben a nép által megválasztott köztársasági elnök mellett. A magyar parlament többsége viszont más véleményen volt.- Kérem szépen, nekem et­től eltér a felfogásom, éppen azért, mert más országokban már szereztem tapasztalatokat. A legszerencsésebbnek a fran­cia példát tartom, s így az elnök nem lenne a parlamen­ti pártok függvénye. Persze, vannak nézetkülönbségek, de hát ez a jó: mert milyen ször­nyű volt, amikor százszáza­lékos eredménnyel zárultak a szavazások?- Milyen lépéseket tervez az Európa Parlament annak érdekében, hogy mielőbb fel­vegye a kapcsolatot a hivata­los magyar szervekkel?- Az Európa Parlament de­legációja szeptember 17-én érkezik Budapestre, három napra. Ebben a delegációban számos párt képviselteti ma­gát, az egyik alelnök kommu­nista, a másik szociáldemok­rata. Ekkor fogunk találkozni a magyar parlamenttel, a kor­mánnyal, a szakszervezetek­kel, a különböző egyházi szer­vezetekkel. Remélem, addigra már eldől az Európai Közös­ségben a magyar ügyre vo­natkozó politika. — Elnök úr, nemrég emlé­keztünk a hetven évvel ez­előtti, Magyarországot felosz­tó trianoni békediktátumra. Véleménye szerint miként le­hetne enyhíteni a máig élő igazságtalanságot? — Főleg az európaiság ré­vén. A mai helyzetben a ha­tárokat már alig lehet meg­változtatni, ám azokat meg ie- het szüntetni. Száz évvel ez­előtt Bajorország és Baden- Württemberg között még vá­mot is szedtek, ma pedig Franciaország és Németország között sem létezik határ. — Megoldható ez nálunk, Kelet-Európábán is? — Igen, ez sikerülni fog. A közös Európában ez így lesz. Szeri Árpád Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke június 25- én a Parlamentben fogadta Kjell Bondevik norvég külügymi­nisztert, aki dr. Jeszenszky Gézának, a magyar diplomácia ve­zetőjének meghívására hivatalos látogatásra érkezett Magyar- országra. A képen: Antall József köszönti Kjell Bondeviket. MTI TELEFOTO (Folytatás az 1. oldalról) nyugotnémet kereskedő és o japán Nichibu cég 1,3, illetve 1 millióval. A többi tag 100 és 300 ezer forintos tőkével vesz részt a régió külkereske­delmét rövidesen minden bi­zonnyal fellendítő új kft.-ben. A cégalapítást tanúsító ünnepé­lyes aláíráson meghívottként részt vett Theodor Zens, az NSZK pécsi konzulja. Mit várnak az új kft.-tői a külföldi tagok? Erre a kérdés­re kértem választ hármójuktól. Someya Hidekei, a japán Nichibu cég igazgatója:- Bulgáriában és Romániá­ban már működik irodánk, Magyarországon is jelen va­gyunk vagy egy évtizede, ko­moly eredmény nélkül. Ez az egymillió számunkra tanuló­pénz, amely, reméljük, egyre ayümölcsözőbb kapcsolatokat fog mielőbb eredményezni, hi­szen szeretnénk a mindkét fél érdekeit szolaóló üzleteket köt­ni. Különösen érdekes szá­munkra a maavar mezőaazda- sáai termékek behozatala, mert nemcsak a libamái az önök egyetlen piacképes ter­méke. Hans Otto nyugatnémet nagykereskedő, szoltverház- tulojdonos: — Sok éve dolgozom ma­gyar programozókkal, és elé­gedett vagyok velük. Célunk az, hogy Magyarországról ex­portáljunk is az Európai Gaz­dasági Közösségbe, és ne csak importáljon onnan az ország. Bízom benne, hogy a kft.-nek jó lesz a szinergic- hatása, azaz a sok akarat egy cél érdekében hatásosabb, mint azok külön-külön. Theodor Zens, a Német Szövetségi Köztársaság pécsi konzulja: — Ez az első ilyen cégala­pítás, melyre hivatalos va gyök. Mivel megszűnt orszá­gaink között a vízumkényszer, így még több időnk és ener- aiánk marad a kulturális es főként a gazdasági kapcsola­tok felvételére, ápolására. Bí­zom benne, hogy mind több ilyen cégalapításra kapok meghívót. M. L. Hitelesítették az aláírásokat Az Országos Választási Bi­zottság hétfői ülésén hitelesí­tette az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán országgyűlési képviselő által összegyűjtött, a köztársasági elnök megválasz­tásának módjáról népszava­zást kezdeményező aláíráso­kat. Erről Tóth Zoltán, a BM választási irodájának vezetője adott tájékoztatást az MTI ér­deklődésére. Az OVB elfogadta az Álla­mi Népességnyilvántartó Hiva­tal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hite­lesíthető. Az Országgyűlés hivatala hétfőn újabb 41 ezer aláírást továbbított az ÁNH-hoz, de az OVB úgy döntött, hogy ezeket már nem kell ellenőrizni, mert a népszavazás kiírásához ele­gendő 100 ezer érvényes alá­írás. Az OVB a hitelesítés tényé­rő! haladéktalanul tájékoztat­ta az Országgyűlés elnökét. A FIDESZ középiskolás szervezetének nyilatkozata a hittanoktatásról A Fiatal Demokraták Szö­vetségének középiskolás szer­vezete aggodalommal figyeli a hittanoktatás kérdése körül ki­alakult bizonytalan helyzetet. Mivel a kormányzat részéről ellentmondásos kijelentések láttak napvilágot, ezért fon­tosnak tartjuk világossá tenni a Középiskolás Szervezet (KÖSZ) álláspontját e komoly vitákat kiváltó témakörben. Úgy véljük, hogy az iskolai hitoktatás ügyében kiinduló pontnak az emberi jogok fel­tétlen tiszteletben tartását kell tekintenünk. E jogok alapján olyan megoldást támogatha­tunk csak, amely minden két­séget kizáróan biztosiba a ta­nulók számára a lelkiismeret szabadságát, s nem teremt olyan helyzetet, melyből bár­kire nézve is hátrányos meg­különböztetés származhat. A fentiekből következően természetesnek tartjuk, hogy az egyházi (felekezeti) isko­lákban létezik hittanoktatás a tananyag részeként, az iskola döntése alapján. A fenntartó, a tantestület, a diákok és a szülők megállapodására kell bízni a rendezést a magánis­kolák esetében. Az állami is­kolákban viszont, mivel nem lehet a vallás gyakorlását akadályozni, de intézményessé tenni sem, nem jelenhet meg a hittanoktatás állami stá­tusként, különösen úgy nem, hogy a tananyag részévé vá­lik, s a tantestületbe tartozó hittantanárok oktatják. E lé­péssel ugyanis óhatatlanul többségre és kisebbségre bom­lana minden osztály, és a rendező elv nem a képesség, a tudás lenne, hanem a diá­kok — és szüleik - meggyőző­dése és hite. Nincs szükség rá, hogy vallási alapon esse­nek szét csoportokra az osz­tályok. Helyesnek tartanánk viszont a vallástörténet okta­tását az állami iskolákban is, amennyiben az oktatók nem egyházi, hanem világi szemé­lyek, és a tananyag foglalkoz­na a világ összes jelentős vallásának történetével, alap­tételeivel. Egyúttal felkérjük a művelő­dési minisztert arra, hogy te­gye világossá a kormányzat álláspontját e fontos kérdés­ben: lássunk világosan, lesz-e szeptembertől hitoktatás az ál­lami iskolákban, és ha lesz, be fog-e épülni a tantervbe? Mi, középiskolások különösen kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi célt szolgál a hittanoktatós bizonyítványba kerülése; nem lesz-e ez kihatással a felvé­telire? _ Exportálni is az EGK-ba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents