Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-22 / 79. szám

1990. június 22., péntek Qj Dunántúli napló 3 TcifftüSc voltaic, tények item (Folytatás az 1. oldalról) újságírók alacsony fizetése voltak azok az okok, amelyek miatt különböző pénzügyi cso­portokkal kezdtek tárgyalni, és más-más arányban ugyan, de a külföldi tökét is bevonták. Néhány szerkesztőségben az újságírók is részvényesek let­tek. Ezt Csurka István képvi­selő (MDF) nem tartotta erköl­csösnek, míg Haraszti Miklós képviselő (SZDSZ) leszögezte: a nyugati piacgazdaság libe­rális szokásai szerint ez Így természetes. Már itt előkerült a később sokat bolygatott téma: az MSZP vagyonelszámolás! köte­lezettsége. Máthé László, a párt meghallgatásra beidézett gazdasági szakértője leszögez­te, hogy ezekből nem volt haszna a pártnak, és, hogy az MSZP el fog számolni az Állami Számvevő Széknek. Kér­te, hogy a bizottság felügyelje az egyes lapeladósokat. S bár Schamschula György képviselő (MDF) kijelentette, hogy a bi­zottság feladata a privatizá­ció vizsgálata és nem az MSZP elszámoltatása, a va­gyon központi kérdésként ké­sőbb is sokszor előkerült. Haraszti Miklós pártja ugyanis abban a javaslatban, amelynek nyomán a parlament iétrehozta a vizsgálóbizottsá­got, nem kevesebbet állított, mint ezt: „tanúk és tények bi­zonyítják, hogy az MSZP al­kalmazottól készítették eló és bonyolították le" a hét megyei lop átállását az Axel Sprin- ger-Budapest-hez. Haraszti ta­A „Springer-íigy” a parlamenti vizsgálóbizottsái előtt núja az a három szolnoki új­ságíró volt, akik a régi me­gyei lapnál dolgoztak, egyikük nem lépett át az új céghez, ketten azonban ma is az Új Néplap munkatársai. Ök hár­man megkeresték országgyűlé­si képviselőjüket, hogy eljöhes­senek a bizottság elé. Itt azt állították: szerkesztőségi veze­tőik félrevezették őket, és kény­szer hatására léptek át az AS-B-hez. Tudni véltek a Springer és az MSZP régebbi kapcsolatairól, azonban csak „hallomásból" tudták ezt, és a már felmondását töltő újságíró kolléga egy négyszemközti „magánbeszélgetésben" ötszáz millió forintot hallott említeni, mint amennyit az MSZP ka­pott a Springertől, iViintegy le- lépésként. Bár, tette hozzá „nem tudja pontosan idézni" az összeget. A többször, kü­lönböző formában megismételt kérdések után — mivel semmi bizonyíték nem került elő. és más tanúk sem voltak - Csurka István kijelentette: „Így hallottam" alapon nem lehet „mesedélutánná leiokoz­ni" a bizottság munkáját. Ha­raszti Miklós ..elég bai ez ne­künk" megjegyzéssel kénytelen volt kijelenteni: pártja dolga lesz elismerni a Parlamentben, hogy nem sikerült bizonyítani az összelonódást, de hozzátet­te: az ö gyanúja nem oszlott el. Közben persze - maga a Springer-vita négy órán át tar­tott - éles pengeváltások es­tek: napra, sőt órára pontosan kérdezte a bizottság, ki kivel Ős mikor tárgyalt telefonon, levélben, mikor tudhatott az MSZP a lapok megszűnéséről és az új lapok alakításáról. Haraszti Miklós azt firtatta, miért nem indított pert az MSZP a Springer ellen. Fab- riczki András, az MSZP volt kincstárnoka szerint több tekin­télyes jogász sem talált erre paragrafust. Az MSZP a lapok folyamatos megjelenésében és az anyagi veszteség elkerülé­sében volt érdekelt, a Sprin­ger pedig minden költséget vállalt, az esetleges kártérítést is. A bizottság elfogadni lát­szott azokat az érveket, ame­lyek a megyei lapokat új tu­lajdonoshoz való átlépésre bir- ták (erről többen szóltak, Így Ballai lózsel, az Újságíró Szö­vetség alelnöke is): a bizony­talan jogi helyzet, a technikai elmaradottság, o tőkehiány és .az a tény, hoqy a vidéki la­pok megszerzéséért rohamot indítottak a pártok — az új­ságírók nem akartak az egy párti vezetés helyett többpárti irányítást. Inkább a politikai függetlenséget Ígérő üzleti vál­lalkozáshoz csatlakoztak. Dr. Bayer lózsel, az AS-B ügyvezető igazgatója ismertet te, milyen nyomdai és terjesz­tési invesztálósra kerül sor a jövőben a hét vidéki lapnál, Hajnal lózsel szolnoki főszer­kesztő pedig Csurka István kérdésére válaszolt: az AS-B nem szól bele a lap szerkesz­tésébe, az újságírók független­sége nem csorbul, és a lap nem lekötelezettje egyetlen pártnak sem. Haraszti Miklós képviselő nem adta meg magát köny- nyen. Politikai kérdésnek tart­ja, hogy egyetlen cég se sze­rezhessen a sajtóban monopó­liumot. A határok megszabása a törvény dolga lesz majd, de itt újabb vitákra lehet számí­tani, hiszen a monopólium lo- galma mást jeleni nálunk, és mást a lejletl nyugat-európai piacgazdaságokban. A privatizációs bizottság a jövő héten nyilvános ülésen fo­galmazza mea jelentését, ame­lyet június 30-ig kell a par­lament elé terjesztenie. G T. Nyelvi napközi Pécsett, a jurisics úti iskolában Kéthetes nyelvi napközit szer- vezett Pécsett, a Jurisics Úti Általános Iskola. Májusban hir­dették meg külön szórólapokon, amelyeket eljuttattak minden is­kolába. A hét csoportban 96 gyerek tanuljo reggel nyolctól délután ötig az angol és né­met nyelvet. A fiúk és lányok nem életkoruk, hanem nyelvi tu­dásuk szerint kerültek egy-egy csoportba. A legnagyobbakkal Törnek Jankowsky foglalkozik, oki Amerikából érkezett. A Janus Pannonius Tudományegyetemen európai történelemmel foglalko­zik, és angol nyelvet tanít. A délelőtti nyelvi foglalkozások délután kötetlen programmal folytatódnak. Szerepel benne ál­latkerti séta, videofilmvetités an­gol és német nyelven, palacsin­tasütés, és ha végre jó idő lesz fürdés is. Játékosan tanulnak németül, angolul Ugyan már vége a tanév­nek, és a Jurisics hét is befe­jeződött, de a Magyar Lajos Gyermekotthon növendékeinek és Takács Dezső festő, rajzta­nár alkotásaiból nyílt kiállítá­sokban még mindig gyönyör­ködhetnek szabad idejükben a nyelvi napközi résztvevői. Csaknem húsz gyerek vesz körül az igazgatói irodában. A szőnyegen, a fotelekben, a kanapén, egymás hegyén-há- tón ülnek. Matyi, aki most volt elsős, és németül tanul a legbátrabb, már mondja is: Neki legjobban az tetszik, hogy mindent játékosan csi­nálnak. A verseket, dalokat le­rajzolják. Hetényi Rita, alig tudja magába fojtani a mon­dandóját. Ö másodikos, és angolul tanul. Itt mindenre van idő, — mondja — nem kell állandóan sietni. A negyedikes Wéber Krisztit, aki a II. számú Gyakorlóba jár, a barátnője csalta el ebbe a táborba. Az •elsős Tóth Juditnak, A 101 kis­kutya tetszett, amit nemrég lát­tak videón angolul. Az" ötödi­kes Zeller Judit, a Belvárosi, a harmadikos Ádámcsók Orsi, a Köztársaság téri Általános Is­kolából érkezett. Elmondták, hogy itt nem baj, ha nem tud­nak a feltett kérdésre azonnal válaszolni, mert más meg­mondhatja helyettük, van idő a gyakorlásra, ismétlésre. A Mezőszél úti Általános Is­kolából többen is jöttek ebbe o nyelvi napközibe, köztük a hetedikes Csaba Rita. Ő azon szerencsések közé tartozik, akik Törnek Jankowsky csoportjába kerültek.- Egész egyszerűen muszáj odafigyelnünk, hogy megért­sük, hogy miről van szó. Tö­rnek egészen másként beszél, mint a magyar anyanyelvű tanáraink. Eleinte ezért nem igazán tudtuk, hogy .mit mond. Az órákon az iskolában inkább a nyelvtant tanuljuk, míg itt szabadon beszélgetünk. A csoportvezető nyelvtaná­rok is több iskolából jöttek. Többek között a Hal József ut­cai Általános Iskolából, de van olyan is, aki a napokban vette át a tanári oklevelét. Törnek Jankowsky meg egye­nesen Amerikából érkezett.- Az egyetemen európai tör ténelmet hallgatok és mellette angol nyelvet tanítok. Hallót tam erről a táborról és gon­doltam kipróbálom milyen le­het gyerekeket tanítani. Eddig csak felnőttekkel foglalkoztam a TIT-ben, és az egyetemen is. Szeretnék magyarul is megta­nulni, gondoltam a gyerekek között ez is könnyebben megy. Nagyon érdekes volt az eltelt egy hét. A 10—14 éves fiúk és lányok sokkal könnyebben megszólalnak angolul. Nincse­nek gátlásaik, mint a felnőt­teknek. Minden érdekli őket, amit csak lehet, meg akarnak tanulni. A két hétig tartó nyelvi nap­közi bevételéből az iskoláiban életrehivott nyelvi alapítvány vagyonát növelik. Szeretnének ezzel is a Jurisics-napokhoz hasonló hagyományt teremteni. Szalai Kornélia Javaslat 57 pécsi utcanév megváltoztatására (Folytatás az 1. oldalról) lehetetlenség, mint a semmit­mondó István tér, hiszen az új keresztapák nem merték oda­tenni azt az ötbetűs jelzőt, amivel a változtatásra irányuló törekvés első győzelmeként egészülhetett ki a név Szent . István térré. Napirenden vannak a to­vábbi változtatások is. Az ut­canevekkel foglalkozó társadal­mi bizottság dr. Pesti János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével a minap öntötte végső formába javaslatait, amelyek felett dönteni részben a még funkcionáló tanács, na­gyobbrészt azonban már a szeptemberben megválasztandó áj városi önkormányzati szerv dolgo lesz. A jelenlegi listán összesen 68 kőzterületnév szerepel« 25 belvárosi és 43 egyéb városrészbeli. A Belvá­ros az egyszerűbb, hiszen ott meg­van az előzmény, amihez vissza kell térni még olyan fájdalmas műtétek esetén is, mint Bem apót, Dérynét. Vak Bottyánt „megfosztani“ több év­tizedes utcájától (okrkre talán másutt kellene gondolnunk). Madas József kitűnő tanulmányából tudjuk, hogy Pécsett a török utáni időkben elég gyakran változtak az utcane­vek, némely esetben tucatnál többet is feltárt a kutató. A bizottság azonban a legutolsóhoz való visz- szatérést javasolja, azaz azoknak a neveknek o visszavételét, amelyek még élnek a köztudatban. Ezért le­het a Bem utca Irgalmas utca, a Déryné utca Mária utca, a Sollai utca Ferences utca, a Zetkin Klára utca Mór utca, a Geister Eta utca Apáca utca stb. A bizottság állás­pontja szerint a Kossuth Lajos utca a Sörház utcáig terjedően kapja vissza a Király (püspöktől Jcapott) nevet, s onnan tovább maradjon meg Kossuth Lajos utcának. A Sör­ház utca is .kapja vissza ezt a nemrég elvett nevét, Majorossy Im­réről pedig a Tanácsház közt nevez­zék el már csak azért is, mert az ő polgármestersége idején épült a városháza. Összesen 18 esetben ja­vasol változtatást a bizottság, amely két esetben nem tudott dön­teni, ezek ügyében tehát a pécsiek véleményét kéri. Az Aradi vértanúk útjával kapcsolatbon felmerült a régi név: Petrezselyem utca, a Jókai ut­ca felső (Jókai tér - Rákóczi út közti) szakoszo esetében pedig o régi Deák (Ferenc) utca visszaho- zása. Itt említjük meg, hogy sze­mélyekről történő elnevezés esetén — így a bizottság - mindenkor a vezeték- és keresztnév együttes használato az indokolt, pl. Eötvös - Eötvös József, Perczel - Perczel Miklós. Ezek után a másik listáról is nézzünk néhány példát. A Lenin tér legyen Indóház tér, o Marx út kap­ja vissza régi, Bányatelepi út nevét, 02 Engels utat Makay István egy­kori polgármesterről nevezzék el . . . A Bolgár Néphadsereg útja — Har­kányi út, a Tolbuhin út - Komlói út, a Felszabadulás út - Mohácsi út, a Vörös Hadsereg útja - Sza­bolcsi út . . . A Fürst Sándor út ne­vében is a Zsolnay Vilmos út foly­tatása legyen, a Március 21-e tér neve változzék Március 15-e térre, a Tettye ódon utcanevei közt ide­gen elemként meghúzódó Dimitrov utca három szakasza kapja a Kis- boldogasszpny, a Szathmáry György és oz Oláh Miklós neveket . . . Lvov-Kertvárosban (és e városnév­vel mi lesz?) is van változtatnivaló. Az. Egri Gyula utat Tildy Zoltánról Javasolják elnevezni (a névváltozta­tással együtt kellene átszámozni — fele házszámra csökkenteni! — az egysorú utat), az ezt keresztező Hajdú Gyula utat pedig Nagy Fe­renc egykori baranyai származású miniszterelnökről. A Sarohin tábor­nok útját két volt pécsi szociál­demokrata politikusnak* ajánlják: o Készül út és a Tildy Zoltán (mo még Egri Gyula) út közötti részét Tolnai Lajosnak, az onnan a Har­kányi útig terjedő részt Esztergá­lyos Jánosnak. A Komócsin Zoltán tér - Angster József tér, oz llku Pál út — Sztáray Mihály út. A 39-es dandár út új névadója Falu­helyi Ferenc egykori neves jogász- professzor, a Lengyel Gyula utcáé Szőnyi Ottó, a Kirové Wartha Vin ce. A Kun Béla tér új neve Me­gyeri tér lehetne ... A 43 közül 39 lenne a megváltoztatandó. Közöttük még a Ságvári Endre (Szieberth Róbert), a Rózsa Ferenc (Alsóma­lom), a Kilián György (végig Nagy Lajos király). Meggondolandó, hogy az antifasiszta ellenállás mártírjai, még ha kommunisták voltak is. ugyanolyan • elbánásban részesülje­nek, mint Münnich, vagy Komócsin; talán valami egyéb módon meg le­hetne örökíteni oz emléküket. Tehát összesen 57 névvál­toztatási javaslat (és hátravan­nak még pl. a Mólom körüli .városrészek). Nem kevés! Nagy kérdés a hogyan. Vállalni egy szerre az egészet, minden von- zatával együtt, vagy hosszú évekig együtt élni a változta­tásokkal? A döntés a város­atyákra vár. Hársfai István ~ Például ~ Szerkeszti: Bezsik László és Pauska Zsolt Bortörténet Az Ifjú Borászok Pécsi Egyesülete fel kivonja dolgozni Pécs és Baranya szőlészetének, borászatának történetét. Szeretnék, ha minél többen elmondanák, leírnák élményeiket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a múlt tapasztalatai segítsenek a jövő szőlő- és borkultúrájának fejlesztéséhez. Leveleiket a következő címre várják: Varga Zsolt, Pécs, Csór- tos Gyula út 14/1. Az érdekesebb történetekből lapunkban is közlünk részleteket. Valamennyiünk egészségére. Könyvbe lábadlfa Jönnek ezek a pornók vagy pornovak vagy mik, aztán csu­da tudja, hogy megéri-e őket árulni. Meg ezek a kommen- táros vagy kommandós köny­vek, nem is értem. Árulják ám őket, a Népszavások, az ifjú­ságiak meg a Müveit Népesek, ők különösen népesek. Aztán olvassuk, hogy XY könyvét nem vette át egyetlen Még egy cica Sajnálatosan sok(kevés) te­lefonhívást kaptunk tegnap cicaügyben. Megírtuk — nem titkoltan egy politikai parabo­lába ágyazva —, hogy láttunk egy magányos cicát az egyik uránvárosi buszmegállóban. Ezúton közöljük mindenki­vel, a cicát az Építők útja Tüzér utca sarkán található kiadóvállalat sem. Mai, újköte- tü úr. Ezért aztán az írók, ne­ves, élő magyar írók, kimen­tek, aztán árulták. Ügy kell nekik, mint a csőd bemenő nagy könyvterjesztők­nek és a tollásodó utcai bizo­mányosoknak. Mindenkinek úgy kell . . . A könyv. buszmegállóban tegnap már nem láttuk, tehát azok az ol vasók, akik saját cicájukat ebben a cirmosban kívánták volna felfedezni, tévedtek. Nagyon sajnáljuk több mint húsz telefonálónkat, viszont szeretnénk, ha ök is megtalál nák saját cicájukat. (b) Raffay szálkái Feltűnően éles hangú ri­portban támadja a Kapu cí­mű lap legutóbbi száma Raf­fay Ernő országgyűlési képvi­selőt, Szeged, MDF-ből hon­védelmi államtitkárrá avan­zsált honatyáját. Az írásból annak ellenére sem idézünk, hogy a kézirat megjelenés előtti elolvasása után Raffay előbb egy nap gondolkodási időt kért a vá­laszra, aztán úgy döntött, nem fűz hozzá pillanatnyilag meg­jegyzéseket. Mindenesetre álljon itt egy levél bizonyítékul. Kérjük, ne úgy olvassák, hogy „hát, ez a Raffay”, hiszen valameny- nyien írhattunk ilyen leveleket annak idején, igaz. nem mindegyikünkből lett mára honvédelmi államtitkár. ,,A Történeti Szakcsoport Szak- könyvtára vezetőjének. Szeged. Tisztelt könyvtárvezető elvtársnó! Az alábbiakat szeretném ezúton írásban is a tudomására hozni a történész TDK-nak a szakkönyvtár­ban elhelyezett anyagaival kapcso­latban : 1. Tekintettel arra, hogy ezen anyagok zöme politikailag káros hatást is gyakorolhat a hallgatók egy részére, ezért oz összes hall goto csak o történész TDK-vezctője engedélyével (írásos eng.!) olvas hatja ezen írásokat. 2. Tudomásomra jutott, hogy c TDK anyagai közé egyes oktatók (mint pl. dr. Karsai L. adj.) ki­mondottan antikommunista és szov jetellenes anyagokat helyeztek el az én megkérdezésem és hozzájá­rulásom nélkül, kérem önt, hogv ezeket szíveskedjenek a TDK anya goitól elkülönítve kezelni, mert ezekért természetesen az illető ok tatónak kell a büntetőjogi felelős séget (és természetesen az erköl csit is) viselni. Miután ez megtör­tént. erről szíveskedjen hivatalosan, írásban értesíteni. 3. Tisztelettel kérem, hogy juttas sa el hozzám a csak TDK-anyago kot felsoroló listát, amelynek alap ján én a most készülő engedél> segítségével engedélyezhetem az el olvasását, miután más kollégák kai is konzultáltam oz illető hall gatók felől. 4. Végezetül közlöm, hogy amsny nyiben írásos engedélyem nélkül hallgató megkapja a TDK anya gait, a rendőrségnél eljárást fogok indítani. Fentiekről informálom a Történeti Szakcsoport elnökét és a Történés: Pártalapszervezet vezetőségét. Tisztelettel: Szeged, 1984. november 23. Dr. Raffay Ernő, egyet, adj., a tört. TDK vet." Sínen vagyunk? Jelen kis írásommal szeretnék a Például rovatban emléket' ál­lítani „lebanyázásomnak”. A — ta­lán nem minden tanulság nélkül való — legorombítás hirtelen és váratlanul zúdult rám egy „Európa­idé robogó" személyvonaton, talán szükségtelen külön kiemelnem; itt. Magyarországon. (Egyébként én már előbb leszálltam, mert megértettem: rossz vonatra ültem . . .) Mottó: Akinek nem inge . . , stb. A belém költözött zenegép a Napóleon Bid. népszerű slágerét játssza. A vonat is — mintha egyetértene —r, lelkem ritmusára felelget kerékköppanásaival. Karom óvatosan támaszkodik a kétes tisz­taságú könyöklőre. Szemem kutatja az elsuhanó tájat, mely a koszos üvegen keresztül olyan, mintha az ablakkeretbe — üveg helyett — két réteg használt zsírpapir lenne ki­feszítve . . . „karját nyújtja felém . . Kicsit meréven ülök, gerincem megfeszül. . Mert tudom (mikor . le­ültem, láttam!), hogy a mögöttem lévő háttámasztónak az utasok ál­tal kevésbé igénybe vett része gya­núsan sötétlik . . . (Talán még a jó öreg gőzösök korom-korából visszamaradt „üle­dékréteg" — tűnődöm —, mely hí­ven őrzi a. nosztalgiázok és az utó­kor számára _ is e közlekedéstörté­neti korszak egyik kedves emlékét.) S mindez ingyen, mintegy rá­adásként: a MÁV-tól I — nekem, az utasnak . . . „vár ,vár, tudom, hogy vár, csak rád vár . . .** No, persze nem szólhatok sair. mit, mert szinte ingyen utazunk (ha a jegyet nem számoljuk . . .) ked vés utastársaimmal együtt. Es ha a figyelmes, udvarias kalauz nenr „banyáz le!", s nem oktat ki, hogy neki egyéb dolga ^ is •van, mint velem, o tájékozatlan utassal foglalkozni . . . stb. — szóval örül jek, hogy a jegyemet le méltóz tátik kezelni ... — de aztán: han got ne halljak! (Talán nem ismeri — tűnődöm —, vagy nem szereti a közismert slágert?) „ . . . Európa vissza vár . . ." Hát igen, elvégre nem lehet min­denki „vájt fülű” zenerajongó . . . Kell nekem mindent meghallani. Úgy is van, csap le rám a fel­ismerés. Talán felingerelte a ka lauz Urat, hogy fültanúja voltam, mikor a „szomszédban" elmulasz­totta felvenni a jegyzőkönyvet ar ró I. hogy a tisztelt utas jegy nél kül utazik . . . Mégiscsak jó ember, elnéző ... Én vagyok a szemtelen, tolakodó „banya" a 35 évemmel, a jó ötvenes kalauz BACSI-nak! Én, aki jeggyel utazom, s egy köz­ismert slágert dúdolgatok: „vár, vár, tudom, hogy vár . . Már szégyellem is magam, s- ha férfi lennék —- hej, istenem! — szolgálat után meghívnám a ked ves~ kalauz bácsit — stílusosan — egy pofa sörre. No, gyere, te Tök- fej! »* • • • karját nyújtja feléd, Európa vissza vár . . . I” Kné T. Zs. (Név és cím a szerkesztőségben.) Megjegyzésünk; rendkívül sajnáljuk, hogy levélírónk csak a borítékra irta ki teljes nevét, s azt még jobban, hogy melyik járaton és mikor bunyózták Je. Ettől függetlenül - tapasztalatból - tudjuk, igaza lehet Persze korántsem gondoljuk, hogy ettől az írástól bármi is megváltozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents