Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-21 / 78. szám

1990. június 21., csütörtök ói Dunántúli napló 7 Kié legyen a föld? A tulajdonossá tett tagságnak kell döntenie! A választások során népünk az ország gazdaságának fel­emelésére, az emberi jólét és méltóság helyreállítására sza­vazott és elvetette a csődöt eredményező kommunista gya­korlatot. A Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) a paraszti és pol­gári jólét és méltóság helyre- állítását tűzte célként zászla­jára. A létező gazdasági gépezet leépítése, a privatizálás, a piacképes áru- és jövedelem­termelőképesség kialakítása, növelése mindnyájunkra köte­lességet ró. Ma a romboló ha­tású híresztelés különösen nem kívánatos cselekedet. Ezért el­ítélem Margittal Miklós me­gyei titkárnak, a Baranya Me­gyei Termelőszövetkezetek Szö­vetsége május 18-i elnökségi ülését követő nyilatkozatát. TESZÖV­aggodalmak A TESZÖV titkára több rend­beli aggodalmat említ: O Alapvetően elhibázott lépés a földtulajdon-rendezést kiemelni, azt átfogó tulajdonrendezés része­ként szabad végezni. e Kísérlet szinterévé válik a me­zőgazdaság, amely az egész gaz­daság stabilitását veszélyezteti. 0 Képtelenség visszaállítani a 43 évvel ezelőtti földtulajdon-álla­potot. Ha ez megtörténne, a je­lenlegi szövetkezeti tagokat érné óriási igazságtalanság. O A földnélküli tagok munkale­hetőségét fogja szűkíteni, ha kive­szik a földjeiket a 47-es tulajdo­nosok. 0 Le kell mondaniuk a tagoknak o tsz által nyújtott szociális gon­doskodásukról, pl. idősekről történő gondoskodás. © Az új helyzetben nem lehet háztáji juttatást sem biztosítani. Q Az élelmiszerárak várhatóan megemelkednek, ami az inflációt tovább gerjeszti. A 47-es tulajdon- viszony miatti földbérleti dijak az élelmiszerárba fognak beépülni, ez elviselhetetlen teher. © A földtörvénytervezet a bi­zonytalanságot folytonossá teszi, hiszen a tulajdonos bármikor kive­heti a közös gazdaságból a föld­jét. Ez a jövő szempontjából teljes kilátástalansághoz vezet. Margittai Miklós ezekután így nyilatkozik: Mi egyébként nem a privatizáció ellen vagyunk ... a tagságot keli tulajdonossá tenni... a nem falun élők csak hasznot akarnak húzni az új helyzetből. De jó is lenne, ha az el­nökség és titkár közzétenné téziseit, privatizációs program­öt! Megújítani a gazdaságot A pártállam „gazdasági gé­pezete" még ma is működik és pazarolja megtermelt javaink hasznát. A pártdiktatúra te­remtette kollektív mezőgazda­sági üzemek első számú veze­tői is felelősséggel tartoznak, A Hunor Kesztyű- és Bőr­ruházati Vállalat pécsi óvodá­ja június végén végleg bezár. Hogy mi lesz belőle, még nem dőlt el. A gyárnak nem éri meg fenntartani, a városi ta­nács meg nem tudja átvenni. Végső kétségbeesésükben a szülök nyílt levelet intéztek május 31-én a tanácsüléshez. Egy másikat pedig elküldték dr. Andrósfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási minisz­ternek. A város azon ritka helyen található óvodái közé tartozik a kesztyűgyári a Tettyén, ahol tiszta a levegő, elég nagy a hely, és füves az udvar. Már csak három csoport működik június 30-ig.- A kislányom jár ebbe az óvodába - mondja Tasnádiné Hardy Judit. — Sajnálnánk, ha részesei az ágazat hanyatlá­sának, az éjt nappallá tevő paraszti életvitel (tsz + ház­táji) kialakulásának. Felelősök, mert hagyták, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége nullára redukálódjon. Az ag­rárolló sarkig kinyilt, termék- szerkezetünk keleti piacorien­tált, árai, nyereségtartalma alacsony. A magyar mezőgaz­daság nagy tömegű élelmi­szer-alapanyag, vagy alacsony foglalkoztatottságú ,,félter­mék" szintjére degradálódott. Igaz, megtanultunk minél töb­bet termelni, de a költség- szintekkel senki sem törődött. Hat az örök ótok: a paraszt termel, a feldolgozó élelmi­szeripar és kereskedelem kü­lön gondolkodva dolgozik, sa­nyargatja a termelőt, képtelen időben termékszerkezet vál­tására, új magas jövedelem­tartalmú termék kibocsátásá­ra. E monstrumok — gabona­ipar, húsipar, konzervipar stb. — piaci viszonyok mellett csőd­be jutnának. Működésének hi­báit ma mindnyájunkra kiter­helte a volt pártállam, a ma­gas hús-, tej-, kenyérár ennek eredménye. Az állami támoga­tás évtizedek óta takargatta e bajokat. A tehetetlenséget koronázta pénzügyi kormány­zatunk inflációs politikája. Ezért és nem másért folyama­tos és rohanó az infláció. A bérből és fizetésből élők pe­dig a nyomor határán ten­gődnek. Ebből az áldatlan, úttalan és parttalan helyzetből kell a nemzet javára szolgálva fel­újítani gazdasági életünket, Az FKgP mezőgazdasági programja a magántulajdonon nyugvó farm és önkéntesen társult mezőgazdasági üzem kiépítését irányozza elő. Fel kívánja számolni az élelmi­szeripar és kereskedelem mo­nopol helyzetű és tehetetlen „mammutjait". A túlzott gaz­dasági és irányítói adminiszt­rációt pedig le kell építeni ahhoz, hogy az árutermelés piacképesen működhessen. Az FKgP részvénytársaságon ke­resztüli vagyonnevesítéssel az üzemek tulajdonává kívánja tenni az élelmiszeripart és ke­reskedelmet. Természetes, hogy a mező- gazdasági ágazatban az „össznépi vagyon"-nevesítés el­ső lépése a földtulajdon ren­dezése. Ezt követni fogja a vagyonnevesítés, a működés szabályozása, az élelmiszeripar és kereskedelem lebontása. Az FKgP e feladatokat ter- melőcentrikusan, sérelem men­tesen kívánja végrehajtani. megszűnne. Jó lenne, ha vala­mit kitalálna a város a meg­mentésére. Levelet írtunk, alá­írásokat gyűjtöttünk ebben az ügyben. Eddig nem jártunk sikerrel. Ügy tudjuk, hogy a kesztyűgyár valamilyen német cégnek akarta eladni az óvo­dát, hogy itt oktatási közpon­tot létesítsen. De olyan hírek járnak, hogy meghiúsult ez a terv. Megértjük, hogy a Hunor nem tudja vállalni az óvoda költségeit, de a Havihegyen, a Tettye környékén, a Nyugat- Mecsek oldalon ez az egyet­len óvoda. A szülők úgy vélik, az óvo­da megszüntetése elhibázott és meggondolatlan döntés. Egyáltalán nem volt kihaszná­latlan. Éveken át mestersége­sen elsorvasztották, egyre ke-, vesebb gyereket vettek fel. Nem is oly rég még hat cső­Az FKgP álláspontja O Az FKgP egy átfogó program részeként kezeli a földtulajdonkérdést. Célja a földhasználat jobbá tétele, a jövedelmezőbb piacképes áru­termelés növelése. 0 Az FKgP nem akar fele­lőtlenül kísérletezni, hanem éppen azt akarja megszün­tetni. Célja a piacgazdaság mielőbbi elérése az élelmiszer- termelés egészében. A kelet­orientált, csak nagy tömegű alapanyag, vagy félkész fel - dolgozottságú központilag tá­mogatott árutermelést lépés ről lépésre nyugati piacképes­sé kell tenni. 0 A jogalap nélküli föld- tulajdon felosztás a jelenlegi szövetkezeti tagok között nem járható út. A 43'évvel ezelőtti tulajdonviszony helyreállítása mellett a párt föld- és va- gyonnevesítési programjában gondoskodni kíván a földnél­küli bérmunkásokról is. „Új felosztás" csakis egy szűk eüt réteg érdekét szolgálja. O Az FKgP programja eme­li a mg.-i foglalkoztatottságot, mert belterjesebb kultúrák és áruk termelését irányozza elő. portja volt, a mai hárommal szemben. Nagyon jó óvónői közösség dolgozott itt. A gye­rekek is viszonylag kis létszá­mú csoportokba járhattak. 1989 szeptemberében a 76 fé­rőhelyes óvodába 70 gyerek járt a három csoportba, és ve­lük hét óvónő foglalkozott. Amióta véglegessé vált, hogy bezárják, négy óvónő már el­helyezkedett, harminc gyereket a szülei más óvodákba vittek (dr. Majorossy u„ Kulich Gy. u„ Geisler E. u„ Kilián Gy. u.). A negyvenkét gyerek közül húsz iskolába megy, a többit átvette másik óvoda. Az óvó­nők szerződéses állásokban helyezkedtek el, ’ átmenetileg az ő sorsuk is rendeződött... Petren Ferencné, a Pécs M. Város Tanács művelődési osz­tályán főelőadó, az óvodák szakmai felügyeletét látja el. — A jól működő, vertikális üzemből senki nem kíván ki­válni, oda csak bejutni kívá­natos. A tulajdonos ilyen gaz­daságba szívesen adja földjét termelés céljára akár tartás bérletbe is. - Viszont termé­szetes kell hogy legyen az ön­álló farmgazdaság kiépülése is. A jövedelemszint kell, hogy eldöntse e kérdést. 0 Nemcsak a parasztságot, hanem népünk egészét sújtja a hibás, alacsonyszintű, társa­dalmi hierarchiát tisztelő el­avult nyugdíjrendszerünk, az igazságtalan szociális gondos­kodás. Az alacsony nyugdíj emelése, az érdemtelenül ma­gas csökkentése társadalmi és nem helyi, és különösen nem termelőszövetkezeti feladat. - A tsz-ben eddig alkalmazott idősekről történő gondoskodás fenntartása és mértéke kérdé­sében a társult farmgazdaság tagjainak, a tulajdonosoknak kell dönteniük. - A TESZÖV- elnökök látszatérve alapjaiban téves. Bíznunk kell abban, hogy az emberek egymás irán­ti kötelességérzete létezik és lehetőségeikhez mérten törőd­ni kívánnak az arra rászoru­lókról. Pár év múltával a jö­vedelem emelkedése e célra is magasabb lehetőséget biz.- tosit. — Amikor az óvoda meg­szüntetése szóba került, meg­kerestük a Hunor vezérigazga­tóját. Többször is elmondtuk, leírtuk, hogy az óvodában ki­emelkedően jó a szakmai szín­vonal, a környéken ez az egyetlen ilyen típusú gyerek­intézmény. J?> lenne, ha meg­maradna, és valaki fel tudná vállalni. Akár ökumenikus óvo­dát is indíthatnának benne. A városnak ezen a részén na­gyon nagy szükség lenne erre a gyerekintézményre. A gyár vezetői a tanácsnak nem aján­lották fel, de az is igaz, hogy az átvételére nincs is lehető­ségünk, mert nincs meg ró a szükséges pénz. Dr. Jancsi Cyuia, a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Válla­lat vezérigazgatója nem zár­kózik el semmilyen jó megol­dás elöl. Már több céggel is O A háztáji juttatás az em­ber könyörtelen kizsákmányo­lásával egyenlő, mert az így produkált jövedelmet is el­vonta a pártállam, pl.: sertés­hizlalás, baromfitartás stb. Parasztságunk munkaszerete­te töretlen. E negatív képződ­ményt jövedelmezőségének egyidejű emelése mellett saj­nos a közeljövőben még biz­tos fenn kell tartaniuk a tár­sult farmtulajdonosoknak a gazdasági gondok enyhítése végett. Ez különben a tulajdonosok esetében nem lehet kérdés, hiszen saját tulajdonából min­den ember - társult farmgaz­daság esetén — magán gaz­dasági célra annyi földet ve­het ki „háztájiba”, amennyit akar. O Riogatni az embereket földbérletdíj miatt áremeléssel felelőtlenség. A háború előtt a • termelői és fogyasztói ái aránya 1:1,6—2,2 volt. Ez nap­jainkra 1 :3-3,5-re nőtt. Pél­dául élősertés és fogyasztói tőkehús ára, vagy búza és ke­nyér árviszonya. - Az FKgP. az árarány szűkítését alapkér­désnek tekinti, elvei szerint változatlan fogyasztói ár mel­lett a termelőt nagyobb jöve­delem illeti meg. - Az uzsora­kamat, a felesleges feldolgo­zási kereskedelmi költségek felszámolása bőven fedezi a földbérlet díját. 0 Napjaink létbiztonsága óriási és társadalmi méretű. Az FKgP mg.-i programja a parasztság egészének létbiz­tonságát, felemelkedését gaz- dasáqi célként kezeli. A TESZÖV mentalitás fél a piaci megmérettetéstől. Nem lehet cél a mai mg.-i‘állapotok kon­zerválása, eredményét az ala­csony életszínvonal, a farm eltartóképességének hanyat­lása hűen tükrözi. Az FKgP a mai termelőszövetkezetek veze­tését menedzsertípusú szakve­zetéssé kívánja átalakítani. A tulajdonossá tett taqságnak kell döntenie abban, kire bíz­za sorsát, jövedelmét. A vesz­teséges szakvezetőt pedig biz­tos, hogy azonnal meneszteni fogja a tulajdonos, mert ér­deke ezt kívánia. - A jöve­delmező, társult, privatizált gazdaság biztos, hogy csak gyarapodni fog, hisz ez alap­célja kell, hogy legyen. Égető teendők Az FKgP Baranya Megyei Szervezete ezúton kéri fel a gazdasagokban, mg.-i iparban és kereskedelemben dolgozó, tenniakaró szakembereket, hogy az ágazat átalakítása égető teendőinek részletes kidolgozása és megvalósítása végett tudása javát adva ve­gyen részt a párt munkájá­ban. Várjuk önkéntes jelentke­zésüket. Az FKgP Megyei Szervezete nevében: tárgyaltak, de képtelenek az épületet, mint óvodát fenntar­tani. A Hunornál dolgozó 3200 szülő közül 38-nak a gyereke jár ebbe az óvodába.- A Kolping Egyesület vál­tozatlanul igényt tart az épü­letre, átképző központot sze­retne itt kialakítani. A Bara­nya Megyei Tanács azonban az ÁBMH-tól nem kapott elég pénzt az épület megvásárlá­sára, ugyanis a Kolping Egye­sület a képzést ingyen végez­né, de ehhez egy épületet kért a tanácstól. Az óvoda megfelelne nekik. A gyár haj­landó bérbe is adni az épü­letet, akár óvoda is maradhat, ha valaki vállalja a fenntar­tási költségeket. Szalai Kornélia — Tag csak tisztességes üzletember lehet Talent Managers Klub Néhány hete hétfő es­ténként zártkörű rendez­vénynek ad otthont a pé­csi Corso kávéház. Ele­gáns úriemberek keresik fel ilyenkor a belvárosi szórakozóhelyet. A nyilvá­nosság ki van zárva, üz­letemberek találkoznak egymással a hét első napján, valamennyien a Talent Managers Klub pé­csi szervezetének tagjai. A klubhálózat kiépíté­sének gondolata Szege­den, a Talent Kft. alapí­tóinak agyából pattant ki. Az első szegedi szervezet megalakítását több vidéki városban újabbak követ­ték, Pécsett három hete találkoznak rendszeresen a legújabb klubtagok. A helyi szervezet működé­sébe, a klubhálózat szi­gorú szabályaiba a pécsi titkár, Szentkereszti István avatott be bennünket. — A nyugati világban nagy hagyományai van­nak a klubéletnek. A Ta­lent Managers Klub ala­pítói erre a mintára sze­rettek volna egy találko­zási lehetőséget teremteni . a hazai üzletemberek számára is. összejövete­leinken tagjaink között le­hetőség van a szabad gazdasági, üzleti infor­mációcserére, és mindez nem kötött, hanem klub­szerű formában történhet. A klubtagság nem válla­latokra, üzemekre, intéz­ményekre, hanem kimon­dottan személyekre irá­nyul, az új felvételhez három klubtag ajánló ga­ranciája kell. Tagjaink közé kizárólag korrekt, tisztességes üzletembere­ket várunk. A pécsi szer­vezet megalakítását meg­előzően közel 80 belépési szándéknyilatkozatot kap­tunk, az első összejövete­leinken 30-40 körül volt a megjelent tagok száma. Talán ebből is kitűnik, hogy mi nem egy tömeg­szervezetet szeretnénk életre hívni, az üzleti, gazdálkodói, vállalkozói szféra elitjét várjuk so­rainkba. A klub életét neves vendégek meghívásával kívánják élénkebbé ten­ni. Legutóbb az ismert üzletember, Kuller József, a VÉDA NSZK—magyar külkereskedelmi vállalat ügyvezető igazgatója láto­gatott el a Corso kávé­házba. De hasonló ígére­tet kaptak dr. Spilár Fe­renc leköszönt kereskedel­mi miniszterhelyettestől, valamint dr. Császár La­jostól, a Magyar Hitel Bank igazgatójától. A komoly üzleti profil mel­lett mielőbb szeretnék a közös kulturális és sport- programok hagyományát is kialakítani. A különbö­ző városokban működő szervezetek telefaxon, il­letve kiépített számítógé­pes hálózaton tartják egymással a kapcsolatot. Ez természetesen nem zárja ki a személyes ta­lálkozásokat, a pécsi klub tagjai például szegedi kol­légáikat látogatják meg a jövő héten. K. E. Szentpáli László városi titkár Ismét egy óvodával kevesebb? A gyár nem tudja lenntartani, a tanácsnak nincs rá pénze A traktorok, gépek mellett a lovasfogat is jó szolgálatot tesz a magángazdaságokban

Next

/
Thumbnails
Contents