Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-19 / 76. szám
1990. június 19., kedd ai Dunántúli napló 3 Magyar-osztrák kormányfői találkozó Sopronban Ki megy as nikotmänybirösägra? Önkormányzatokról egyelőre ezé sincs... Egy nyilvánosságra nem hozott törvényjavaslat hátteréről A kezdeti, széles körű szakmai egyeztetések, demokratikus viták, a nyilvánosság előtt is megméretett elképzelések boncolgatása után — úgy ez év márciusa óta — meglehetős titokban folytatódtak az önkormányzati törvény előkészítésének munkálatai. Alábbi írásunk egy ma még titkosnak tekinthető dokumentum (Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról — 1990. június), egy Értelmiségi Klub-beli fórum és a legnagyobb ellenzéki párt, egyik pécsi ügyvivőjével folytatott beszélgetés alapján készült. Elöljáróban: a fent említett dokumentumot a múlt csütörtöki kormányülés tárgyalta —, de hogy milyen eredménnyel, arról a híradások nem tettek említést. Nem is tehettek, mert az illetékesek a sajtó képviselőinek e kérdéskörről nem szóltak egy szót sem. A törvényjavaslatot ma terjeszti a Parlament elé a kormány. Szempontok és stratégia Jelöltek és önjelöltek, kalandorok és a tisztségre érdemesek - vajon kik közül kerülnek ki a baranyai falvak és városok leendő polgármesterei? A személyes tulajdonságokon és a hozzáértésen kivül valószínűleg az sem lesz a választók szemében elhanyagolható tényező, hogy a jelöltet mely politikai szervezetek támogatják? Molnár Tamásnak, a pécsi SZDSZ egyik ügyvivőjének feltettük a kérdést: mint a parlamenti választások legerősebb baranyai pártja, az SZDSZ milyen szempontok alapján támo gat polgármester-jelöltként e posztért ringbe szálló személyeket olyan falvakban (esetleg városokban), ahol az SZDSZ-nek saját jelöltje nincs?- Elsősorban arra törekszünk, hogy mindenütt legyenek saját jelöltjeink. Ennek érdekében mostanában komoly munka folyik. Amennyiben mégis lesz olyan hely, ahol nem tudunk, vagy az ellenfelek ismeretében nem érdemes saját jelöltet indítani, akkor természetesen mások támogatása is szóba jön. Ez esetben az illetőnek szakmai szempontoknak is meg kell felelnie, de legalább ilyen fontos, hogy feddhetetlen, s hogy hasonlóan az SZDSZ filozófiájához liberális és szabadelvű legyen. Nevekről egyelőre nem szeretnék beszélni, de az természetes, hogy butaság lenne részünkről, ha a polgármester-jelöltek kapcsán csak a párt baranyai tagjaiban gondolkodnánk. Hogy milyen eredménnyel lennénk elégedettek? Otven százalék felettivel... S egyértelmű az is, hogy ott, ahol például az MDF-es jelölttel szemben nem tudunk SZDSZ-est állítani - remélem ritka lesz az ilyen település -, ott bizonyos feltételek érvényesülése után a független jelölt mellett állunk majd ki. Gondolom, nem kell magyarázni, miért... (Folytatás ai f. oldalról) Vranitzky kancellárnak, amiért Ausztrio elősegítette az EFTA- val - az Európai Szabadkereskedelmi Társulással - való szerződéskötésünket. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meggyőződésük, hogy ez csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha a teljes jogú tagságot Ausztriával egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érdekében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges integrációs terveikkel, elsősorban a valutaunió megteremtésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan építsük ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át a regionális együttműködésig vezet. Arról beszélt; hogy a jól működő osztrák—magyar kapcsolatokra fokozatosan építsük rá a két- háramoldalú, illetve az 5 országra alapozó regionális (Folytatás az 1. oldalról) menyeit, a régió régebbi történelmi hagyományait elemezve különösképpen az alkotmányozást befolyásoló politikai tényezőkkel foglalkoznak majd, de az előadások, konzultációk során szó lesz az emberi jogok kérdésköréről és a térségben lezajló jogpolitikai, gazdasági változásokról is. Foglalkoznak azokkal a törvényszerűségekkel, melyek a hazánkban, és a környező országokban ezeket a történelmileg egyedülálló folyamatokat kísérik. A konferencia egyik elnöke, dr. Kulcsár Kálmán professzor — volt igazságügyminiszter - elmondta :- A mostani tanácskozás egy néhány éve indult sorozat újabb állomása. AzACLS tartott már konferenciát La- tin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában, tavaly ősszel pedig Nyugat-Berljinben. Az alkotmányosság problémáját próbálják összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálni, az eredményeket pedig tanulmánykötetek formájában közzé is teszik. Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására, hétfőn kétnapos murtkalátogatásra Magyarországra érkezett Ali Bozer török külügyminiszter. Röviddel megérkezése után megkezdte hivatalos tárgyalásait: Kádár Bélával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok miniszterével áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Külön kiemelték a magyar erőművi berendezések és autóbuszok előnyös szállítási lehetőségeit Törökországba. A török együttműködés speciális viszonylatait. A zárt körű tárgyalások befejezését követően a két kormányfő nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatta a sajtó jelenlévő képviselőit. Antall József fontosnak ítélte, és eredményesnek minősitette a találkozót, mint mondotta: a két ország - egymáshoz fűződő viszonyának minden lényeges kérdéséről eszmét tudtak cserélni. A magyar kormányfő a továbbiakban hangoztatta: egyetértettek abban, hogy mind Ausztria, mind Magyar- ország közös piaci felvételéről csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően kezdődhetnek tárgyalások. A magyar fél ezt a lépést az évtized közepe előtt elképzelhetetlennek tartja. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: megállapodtak abban - mondotta Antall József -, hogy szűk körű, magas szintű bizottságot küldenek ki az osztrák—magyar kapcsolatok gyors átvizsgálására és a teendők összegzésére. A bős-nagymarosi beruházással összefüggésben Vranitzky kancellár elmondta, hogy az osztrák cégek hórom- milliárd schillingben határozzák meg kártérítési igényüket. Az összeg nem képezi vita tárgyát - mutatott rá az osztrák kancellár —, az egyeztetéseket a kiegyenlítés módjáról folytatják.- Mi a véleménye a téma hazai kutatásáról? Nem vagyunk mi egy kissé elmaradva? — Elmaradva nem. Inkább összerendezetlen a magyarországi kutatási folyamat. Bár az alkotmányosság kérdéskörét nyugaton régebben kezdték vizsgálni, mint nálunk, a tudományos előkészítéssel mi sem vagyunk hátrább. Az viszont tény, hogy a napi politika még mindig erősen uralja a munkát, pedig világosan kell látnunk, hogy az alkotmányozási folyamatnak, s magának az alkotmánynak a lényege nem ezeknek az érdekeknek az alátámasztására szolgál, a mindenkori politikát nem kiszolgálni kell, hanem kereteket szabni a számára. A szakmai tanácskozásra érkezett mintegy harminc tudós, köztük Stanley Katz, azACLS elnöke reméli, hogy a mostani, mintegy egyhetes eszmecsere arra is lehetőséget teremt, hogy a kutatók eredményeit az adott országok kormányai is felhasználhassák, s hogy a tudomány hasson ezúttal a politikára is, már amennyire hatni tud . . . miniszter bejelentette, hogy kormánya a közelmúltban 100 millió dolláros hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország részére. Az ezzel kapcsolatos hivatalos értesítést rövid időn belül megküldik. Törökország, amellett, hogy részt vesz a magyar ipar átalakítását és fejlesztését elősegítő Phare-programban, további 250 ezer USA-dollár vissza nem térítendő segélyt is nyújt a kisipar támogatására. Az önkormányzati törvény- javaslatot tehát múlt csütörtökön tárgyalta a kormány, de hogy ezt a törvényjavaslatot egyáltalán tárgyalni fogja-e a parlament, azzal kapcsolatban erős kétségeink vannak. Persze, hogy nekünk kétségeink támadtak, még nem jelent semmit — dehogy az Országgyűlés önkormányzati Bizottságának elnöke, Wekler Ferenc minősíthetetlennek nevezte a dokumentumot, már jelzi a közelgő botrányt. A mecseknádasdi képviselő a következőket mondja a törvényjavaslatról: — Őszintén szólva, a legújabb, júniusi változatnak nem sok köze van az önkormányzatokhoz ... Jó egy évvel ezelőtt kezdtem dolgozni abban a törvényelőkészítő bizottságban, mely azzal foglalkozott, hogy Magyarországon az ön- kormányzatoknak milyeneknek kellene lenniük. A legtöbb kérdésben egyetértésre is jutottunk. Az alapvető problémákra pedig a következő válaszok születtek: 1. Az önkormányzati jogok helyi szinten gyakorlatilag korlátlan jogokat kell, hogy jelentsenek, melyeket egyedül a parlament korlátozhat, törvények formájában. 2. Az önkormányzatok egyenlőek, nem lehet különbséget tenni a kistelepülési és nagyvárosi önkormányzatok között. 3. Az önkormányzatoknak nem szabad kötelező feladatokat előírni, illetve, ha mégis. akkor azt az államnak finanszíroznia kell. 4. Az ön- kormányzat vezetőjét (a polgármestert) a lakosságnak közvetlenül kell megválasztania. A kormány által tárgyalt javaslatból azonban — annak ellenére, hogy a szakértőkből álló bizottság a fenti kitételeket alapvetőnek tartja - mindez hiányzik. Ezek alapján tán Wekler Ferenc megfogalmazása is érthető:- Ha ezt a törvényjavaslatot önkormányzati törvénynek hívják és önkormányzati törvényként fogadja el a parlament, akkor bárki — egészen nyugodtan — beperelheti az Országgyűlést az Alkotmány- bíróságnál. önkormányzatról ugyanis ebben a törvényben szó sincs. .. Mint a parlamenti bizottság elnökének szavaiból kiderült, a szakértői törvényjavaslat ilyetén átalakulása egyetlen rövid hónap alatt játszódott le. Ez alatt az egyetlen hónap alatt a törvényjavaslatból valamennyi olyan elem kikerült, mely a törvény önkormányzati jellegét biztosíthatta ■volna. — A júniusi változatban már nemcsak a parlament határozhat meg feladatokat az „önkormányzatok" számára, de minisztertanácsi határozatokkal is lehet kötelező jellegű leiadatokat adni. Megmaradt az a lehetőség, hogy kötelező jellegű feladatokat is elő lehet Írni, de az a garancia már hiányzik, hogy a pénzt ehhez az államnak kell biztosítania . . . Egyenlő önkormányzatokról szó sincs, helyette vannak vármegyei jogú városok - s tessék megkapaszkodni: annak ellenére, hogy - bár ebben a szakértők között sem alakult ki teljes egyetértés - vármegyék is lesznek, örökös löispánnal az élükön. A kormányon lévők szempontjából természetesen érthető, ha arra törekednek, hogy minél több léhetőségük legyen a helyi önkormányzatok életének felügyeletére, hiszen egy szuverén önkormányzati rendszer létrejötte komoly ellenállást is jelenthetne bizonyos kérdések kapcsán. S ez, ugye nem éppen egyszerűsítené a hatalmon lévők dolgát. Ezzel szemben, a kormánypárt által elfogadásra ajánlandó törvény az ön- kormányzatok, s azok „elemei", tehát az állampolgárok érdekeivel ellentétes. Kérdezhetnénk persze, hol itt a választások során oly sokat hangoztatott demokrácia, de hát tudomásul kell venni végre: minden párt saját érdekei szerint cselekszik, s most az MDF-nek adatott meg a lehetőség arra, hogy érdekeit érvényesíteni tudja. Más kérdés persze, hogy ki mit mond és az is, hogy ki mit csinál — miután a hatalmat megszerezte. Tán ezért is sietteti olyany- nyira a helyhatósági választások megtartását az MDF. Nem biztos, hogy egyet kell érteni azokkal, akik máris az Antall-kormány közeli Bukását prognosztizálják, azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a kormány mögött közel sem állnak akkora tömegeik, hogy az akár csak kisebb hibákat is megengedhetne magának. Márpedig az apró hibák még akkor is elkerülhetetlenek, ha az MDF a lakosságnak kényszerűen, de elkerülhetetlenül beadandó keserű pirulákat még elő sem vette, mondván, először az oly sokszor a rendszerváltás utolsó lépcsőiéként beharangozott helyhatósági választásokon kell helytállnia jelöltjeinek. Ehhez pedig a választók szimpátiája elengedhetetlen (lenne). A kormány tehát siet, s ennek nemcsak oka van, de (előre látható) következményei is lesznek. A szakemberek szerint ugyanis, ómig nincs államháztartási — a köztisztségviselők jogállásáról szóló - vagy privatizációs — és földtörvénye Magyarországnak, addig bármely leendő polgármester hiába is ígér bármit választási kampánya során — mindaz, amit mond, lehet, hogy e törvények kialakítása után nem lesz teljesíthető. S ugyan ki merne ilyen helyzetben blöffölni? S aki mer, akár szerencselovagnak is minősíthető? . . . A blöffről szólva pedig el kell mondani, a szóban forgó törvényjavaslat módot ad másfajta svindlire is. Például: bárkiből, bármiféle megmérettetés nélkül lehet akár polgármester is. No, ez esetben nem az a baj, hogy bárkiből, sokkal inkább, hogy megmérettetés nélkül. A megválasztott képviselőtestület (a tanács) ugyanis akár az utcáról is behívhat valakit polgármesternek, hiszen a tervezet szerinti „főfő" nem kell, hogy a képviselőtestület tagja legyen. Magyarország tehát — ebből a szempontból legalábbis — a korlátlan lehetőségek hazája lesz... A dolog hátulütője: a képviselő- testület nyugodtan megválaszthat polgármesternek olyan polgárt is. akit a lo- kosság többsége nem szeretne abban a székben látni. Hangsúlyozni szeretnénk, az eleddig igen nagy „titokban" tartott törvényjavaslat visszásságaira nem azért nem csapott le az ellenzék, mert bármiféle, színfalak mögötti megállapodás tiltaná ettől. Egész egyszerűen azért, mert még nem volt lehetősége megismerni azt. Viszont, amint kiderül, mit szeretne keresztülvinni a kormány - ha előbb nem, hát akkor, amikor a parlament elé kerül a tervezet — komoly csaták várhatók. Hogy Antallék meg tudják-e valósítani a helyhatósági választásokkal kapcsolatos elképzeléseiket, elsősorban attól függ, hogy az ön- kormányzati törvény a 2/3-os többséggel elfogadható törvények közé kerül-e. Ha nem, a kormánykoalícióban részt vevő pártok képviselőinek számaránya elég lesz annak elfogadásához. Ha igen (nagy valószínűséggel) új törvény- tervezetet kell Antall Józse- féknek az asztalra tenniük. Az önkormányzatoknak érdekeiket tekintve — legalábbis a szakértők szerint — utóbbi változat jelenthet csak elfogadható megoldást. De hosszú távon az MDF-nek, a Kisgazdáknak és a KDNP- nek is. Mert ne feledjük: ha előbb nem, hát négy év múlva újra parlamenti választások lesznek Magyarországon. Peruba Zsolt A vármegye önállóságáról Alábbiakban az önkormányzatokról szóló, a kormány által a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatból idézünk: C/65. § (2): „A vármegye területén lévő települési ön- kormányzatok megyegyülésen gyűlhetnek össze. A megyegyűlés megjeleníti, egyezteti és képviseli a területen működő települési önkormányzatok érdekeit." C/66. §: „A vármegyében állami hivatal működik, amely jogszabályokban és á kormány más döntései által meghatározott államigazgatási feladatokat látja el. A hivatal élén a kormány által az országgyűlési választási ciklusra kinevezett - a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező - főispán áll. A főispáni hivatal költségvetését a kormány biztositja. (A törvény megjegyzése: A C változat elveti bármilyen döntési jogú megyei testület létét. A tanácskozó, konzultatív funkciót gyakorló megyegyülés'töl elkülönítve működik a megyei államigazgatási hivatal, élén a főispánnal, a köztársasági megbízottal.) Tudományos konferencia a kelet-európai változásokról Hodnik I. Budapesten a török külügyminiszter
