Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-17 / 74. szám

Nyakunkon a német valutaunió... Zuhan a márka feketepiaci ára (Folytatás az 1. oldalról) Elöljáróban egy pénzügyi szakember intelme: nehéz hosszú távú tanácsot adni, hi­szen az árfolyamok lüktetnek a világ bankjaiban, idősza­konként némely valuta meg­erősödik a többihez képest, aztán veszít erejéből. Minden­esetre a két uralkodó pénz­nem a márka és a dollár. Dr. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank nem­zetközi bankkapcsolatok főosz­tályának ügyvezető igazgató­ja bízik a márkában; szerinte nem ártana, ha minden széf tömve lenne vele. De félre téve a vágyakat, néhány konk­rétumot is. Nyilvánvaló, hogy a valutaunió kapcsán „nyo­más alá került a márka", de jelentős változás nem várha­tó, a számottevő bankok szá­mára kedves a DM. A jelen­legi NDK teljes pénzforgal­mát átvéve 2—3 év alatt 115 milliárd márkára van szükség fedezetként, s ma az NSZK-nak 140 milliárd dollár az ' évi exporttöblete. Kibírja tehát a „sokkot". Másrészt további ka­pacitásokhoz jut, soha jobb alkalom az ipar extenziv bő­vítésére, s tartanak is tőle az ipari nagyhatalmak. Mindenesetre az ügyvezető igazgató megjegyezte: ha át­meneti mórkagyengüléssel számolnak is itt-ott, nem hi­szi, hogy zuhanásról, tartós mélypontról szó lehet. Sőt. A márka erősödni fog! Hát ennyit tendenciajelleg­gel, a többit 5zalóki Csabá- nétól, az OTP egyik pécsi fiókjának vezetőjétől, aki azért illetékes az ügyben, mert a lakossági devizaszámlák ná­luk, a Kossuth Lajos utcában találkoznak. Szerinte a nagy­menők tudják merről fúj a szél, bíznak a márkában, nem váltják át pénzüket másra. Rengetegen viszont - az ap­róbb megtakarításokkal rer- delkezők —, akik kevésbé tá­jékoztattak a pénzpiacon, igye­keznek átkonvertálni a pén­züket. Főleg a sajtó hatásá­ra. Sokan sokat veszítenek. Elterjedt az angol font iránti vágy -, hiszen a legmaga­sabb kamatot az OTP a font után fizeti. Egyébként néhány érdekes­ség is akad a pénzpiac dzsungelében. Az OTP dél­előtt 10 óráig számol aznapi árfolyamon, utána már a kö­vetkező napra tekint. Az ok egyszerű: külföldről több pénz­ember kiszagolta, hogy az ár­folyamváltozásokon jól keres­het, több százezer dollárt tesz be és vesz ki - azaz forgat meg — a magyar bankokban 24 óra alatt. Repülőgéppel jönnek és mennek ezek az utazó pénzemberek. Más. Akad jó néhány külföldi betétes is, hiszen az NSZK-ban 2-4 szá- szalékot fiadzik az egy évre lekötött tartós betét, nálunk a 7 százalék fölé ugrik. Ez egy­ben azt is bizonyítja: külföl­dön talán jobban bíznak a magyar bankokban, mint ide­haza. Végül ismét a kérdés: ak­kor miért csökken a márka fc'-etepiaci ára? A magyará­zat egyszerű: itt a nyár, meg­nőtt a kínálat, s csökkent a kereslet. A jugoszlávok is többet hoznak - no nem a kelleténél -, s ez is a fekete­piaci árat rontja. Persze né­hány forint nem a világ. Én azt mondom, bízzunk a már­kában, még akkor is, ha meg­szegem azt az intelmet, hogy felelőtlenség egy ügyben bár­kinek tanácsot adni . . . Kozma Ferenc ...... ...... v ■ ..... . ....... ....... A ciszterci rendé volt Visszakérik a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumot Annyi bizonyos, ősztől meg­kezdődik a fakultatív katoli­kus hitoktatás a neves pécsi iskola falai között. A ciszterci rend visszakérte az iskolát, hogy ott majd az egyházi ok­tatás feltételeit teremtse meg. A rendház — ma még az is­kola fiúkollégiuma — új főnö­két is kinevezték dr. Arató Ká­roly személyében, és a tervek szerint néhány atya is a ház­ba költözik, akik az iskolában tanítanak majd. így a diákok kollégiumi elhelyezését illető­en is gondok keletkeznek, és az oktatási profil megváltozta­tása más, személyeket érintő problémákat is felvet. A nyugdíjba vonuló igazga­tó, dr. Kelenly Elemér lekö­szönésével a tanári kar egy erre alkalmas szakembernek, a posztra pályázattal jelent­kező Póla Józsefnek szavazott bizalmat. Ö azonban haladé­kot kért és kapott a végleges elhatározás, és az ' esetleges tanácsi jóváhagyás előtt. Hi­szen más világnézetű lévén számára is lelkiismereti kér­dés, vállalhatja-e a katolikus irányba forduló gimnázium vezetését. A ciszterci rend vezetője, dr. Kerekes Károly zirci főapát úgy véli, egy évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy az isko­la valóban átalakuljon.- Mi azt kérjük, hogy álla­mi fenntartású és katolikus fe­lekezetű iskola legyen — vála­szolja érdeklődésünkre a fő­apát —, azonban arra felha­talmazásunk sincs, hogy az is­kolaszervezés, igazgatóválasz­tás ügyeibe beleszóljunk. Erre Az egykori Ciszter, ma Nagy Lojos Gimnázium semmiféle jogi alapunk nincs. Hogy ebben szerepünk lehes­sen, kormányszintű elhatározás szükséges.. Várjuk, hogy ezek­ben a kérdésekben is döntés szülessen. Mi egyelőre tanáro­kat sem tudunk adni, néhány, még korábban végzett idős kollégát kivéve, hiszen negy­ven éven keresztül a .lábun­kat se tehettük be az egye­temekre I — A gimnázium igazgatói székének most egy lelkészült, de más világnézetű pedagó­gus szakember a várományo­sa, akinek a tanári kar szava­zott bizalmat. Segíthet-e a vi­lágnézeti különbségek áthida­lásában a kölcsönös toleran­cia? I — Egy más világnézetű em­ber képtelen előkészíteni egy ilyen iskolát a változásra. Nem tudom, hogy ön pedagógus végzettségű-e, mert ha az, ak­kor tudnia kell, hogy ez a pe­dagógiában képtelenség . , Mintha valaki kovácsmestersé­get tanítana anélkül, hogy ér­tene hozzá! Aki nem fogadja el, hogy az ember dimenziói sokkal mélyebbek annál, mint amennyire a természettudo­mány meg tudná közelíteni, aki más világnézeten van, hogy azonosulhat a céljaink­kal? Április 20-án Pécsett el­mondtam azt is, eszünk ágá­ban sincs egyetlen egy peda­gógust is elküldeni! Se protes­tánst, se kommunistát. De mindig akadnak, akik képte­lenek a változást elfogadni . . . Emlékszik a salamoni ítéletre a Királyok könyvéből? Mi nem akarjuk a gyereket lélekben sem kettévágni a hamis anya módjára, törekvésünk az, hogy fokozatosan olyan szülők Íras­sák ide gyermekeiket, akik tudják, hogy ez katolikus isko­la lesz egy évtized múlva. Bóka Róbert Foglalkozása: feleség, anya, grafikus, tanár Donna Európa-díjas elsőként Kelet-Európábán Rab-Kováts Éva sásdi szü­letésű, jelenleg a fővárosban lakó grafikus nem is sejtette, hogy „teszteli” őt egy olasz nőszövetség, a Federcasa- linghe. A hat éve alakult, egészségesen feminista szer­vezet arról híres, hogy min­denben helytálló, szellemileg, lelkileg is energiadús asszo­nyokat fedez fel és állít pél­daképül. Alaposan leinfor­málja a jövendőbeli Donna Európa díjasokat saját, lélek­tannal is foglalkozó emberei által és hosszas mérlegelés, titkos szavazás útján dönt, hogy kit is válasszon Európa legjobb asszonyának. Olyan díjazottnak, aki elsősorban a családjában „szuper", emel­lett áldozatot vállal másokért, vagyis igazi anya, feleség, barát, közéleti sőt bizonyos szinten művészi alkotó em­ber is. — Nagyon meglepett, hogy most nemrég értesített az olasz szervezet, hogy meg­kaptam a Donna Európa díjat hazánkból egy másik győz­tessel, Királyné dr. Dévai Mar­git pszichológussal együtt. De ugyanezt a díjat vette át társaságunkban Lengyelország­ból Agata Tuszynska költőnő, valamint Danuta Walesa. Mi négyen először kelet-európai országokból. Nehéz elmagyarázni úgy a dolgokat, nehogy az öndicsé­ret, az önmutogatás kísértése fogja el a nyilatkozót. Szó sincs ilyenről Rab-Kováts Éva esetében, aki bemutatkozáskor neve után kedvesen felsorolta foglalkozását, feleség, anya, grafikus, tanár. S többször is­mételt egy mondatot, azt az egyszerű tényt hangsúlyozva; „Az asszonyok arra születnek, hogy békességet, szépséget és harmóniát teremtsenek maguk körül.” Cs. J. (A grafikán orfűi tájrészlet látható.) Nagy Imre hiteles jelkép Ne csináljunk iskent-, de értékeljük az embert Intérjú Király Bélával Király Béla képviselő egyszemélyben történész és poli­tikus, aki 1956 eseményeinek nemcsak tanúja, hanem ré­szese is volt, mint a Nemzetőrség főparancsnoka, egyben Nagy Imre közvetlen munkatársa. A mindebből fakadó tudásnak és tapasztalatnak egyaránt része van árnyalt véleményalkotásában. Szuverén egyéniség, gondolkodó em­ber, aki nézeteit nem másokéhoz igazítva formálja. A Par­lamentben vele folytatott beszélgetésünk is ezt példázza.- Nagy Imrét politikai ér­dekből sok éven át árulónak titulálták, mig most helyen­ként misztifikált hőst láttat­nak benne. Jobban közeli- tünk-e a valósághoz, ha azt mondjuk, politikus volt, aki tisztességgel akarta vezetni az országot, megszabadítva a sztálinizmus béklyójától?- Valóban. Ne csináljunk istent, ne csináljunk mítoszt, ugyanakkor nem is lehet munkássága felett könnyen átsiklani. Nagy Imrét nem­csak 1956-ban játszott sze­repén keresztül kell megítél­ni. Értékelni kell az 1955— 56-os éveket, amikor min­denhonnan ki volt rúgva. Látni kell Nagy Imrét az 1953 és 1955 közötti idő- szaban, és meg kell Ítélni szovjetunióbeli szerepét. . . Csak mindezen végigtekintve látható meg Nagy Imre tényleges emberi nagysága. A „moszkoviták" - Így mond­ták azokat, akik Moszkvából hazajöttek —, szóval ró­luk azt tartották, hoay mind moszkvai ügynökök. Az ilyen fekete-fehér megítélés soha­sem állja ki az idő próbá­ját. Nagy Imréről már akkor leperegtek az ilyen vádak. Ö például már a KMP első bécsi kongresszusa után jó­zanul foglalt állást egyebek közt a parasztkérdésben. Már akkor kiállt az erőszakos kollektivizálás ellen. Füaqet- len oarasztságot akart, amely ha akar, önkéntesen szövetkezhet. Vagy a máso­dik vilóaháború alatt, mikor a Moszkvai Rádió magyar adásának az igazgatója volt. Természetesen a fasizmus ellen és a Szovjetunió, illet­ve a szövetségesek mellett szólt, ám egész stílusa a nemzetéért való aggódását tükrözte. Vagy 1947-ben: az ellen volt, hogy a szakszer­vezeteket ,, bolsevi zá I já k", azaz a párt eszközévé deg­radálják. Kiállt a szakszer­vezetek autonómiája mellett. Olyan szakszervezeteket akart, amelyek létrejöttére csak most nyílik esély. Ö a kommunista párt ve­zető szerepéért küzdött, kommunista volt haláláig, de 47-ben is azért harcolt, » hogy ne semmisítsék meg a demokratikus koalíciós part­ner pártokat. Végül is tehát, ha nem ragadjuk ki 1956-ot, hanem Nagy Imre egész éle­tét nézzük, egy vonzó egyé­niséget látunk, egy olyan ritka embert, aki össze tud­ta egyeztetni a marxista-le­ninista ideológiát a nem­zethez való abszolút hűség­gel. Ez számomra Nagy Im­re, s ez az a vonása, amely arra késztet, hogy iránta való tiszteletemet és becsü­lésemet megőrizzem. Nem is szólva arról a kapcsolatról, mely abból fakadt, hogy mindketten somogyiak vol­tunk. — Nem gátolja-e egy tör­ténelmi személyiség objektiv megítélését az, ha jelképpé teszik? — Igen, mégis azt mon­dom, hogy egy nemzetnek jeképekre is szüksége van. Nem arra gondolok, mint mikor mondjuk a románok Ceausescuból csalhatatlan félistent csináltak. Ezzel baj­ba is kerültek. Viszont ha olyan államférfiból csinálnak jelképet, akinek embersége és munkássága erre valódi fedezetet is ad, ha nem hazugságok árán születik a jelkép, akkor arra a nem­zetnek szüksége van. Az embereknek és különösen az ifjűságnak szükségük van arra, hogy ne úgy nézzenek a nemzetre, mint emberi hordára, hanem mint nem­zetre, melynek voltak Deák Ferencei, Széchenyijei, Kos- suthjai, Károlyi Mihályai, Nagy Ferencei és Nagy Im­réi. Híve vagyok annak, hogy ismerjük el a jelentős történelmi egyéniségeket, ennek nem szabad azonban személyi kultusszá rothadnia. — Véleménye szerint, ha Nagy Imre ma élne, mely párt törekvései állnának hozzá legközelebb? — A Magyar Szocialista Párt képviselője lenne és ott ülne a közelemben. — Nyilván egyetért abban, hogy Nagy Imre szellemi öröksége — Így a szabadság és nemzeti függetlenség esz­méje — valamennyiünké. A parlamenti pártok között egy sincs, amelyik tagadná ezt a szellemiséget. Vannak viszont, akik Nagy Imre pél­dáját maguknak próbálják kisajátítani. — Ez még nem zavarna engem, hiszen mindenki be­le akar kapaszkodni valami szép dologba. Az viszont igen, ha a forradalmat és Nagy Imre személyét min­dig kevesebbszer emlegetett jelszóvá egyszerűsítik, ahe­lyett, hogy ennek szellemé­ben próbálnának cselekedni. Helytelennek tartom, hogy állandóan emlegetik a jog- folytpnosságot 1946 és 90. között és kifejtik, hogy köz­ben volt 1956. Amit mondok az rokon az ön kérdésével. Tudniillik, hogy vannak, akik a forradalmat csak akkor említik, ha ez a saját ér­dekeiket szolgálja. Az év­forduló jó alkalom lehet ar­ra is, hogy emlékeztessük a pártokat, hogy ha a saját malmukra akarják is hajtani 56 vízét, azért ne feledkez­zenek meg a forradalom valódi jelentőségéről és tra­dícióiról. Arról, hogy a ma­gyar történelem csillaga volt ez. Biró Ferenc vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents