Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-15 / 72. szám

1990. június 15., péntek aj Dunántúli napló 3 Tanácsülés a pécsi városházán (Folytatás az 1. oldalról) az a kitétele, miszerint a ver­senysport működőképtelen helyzetbe került Pécsett. Hogy miért? Természetesen a pénz­szűke miatt. Ahogy az előter­jesztés fogalmaz: „a támoga­tók egy részének visszalépése miatt a sportolók leikészítése, versenyeztetése, a létesítmé­nyek üzemeltetése az 1990-es évre nem biztosított.” Már­pedig az 54 sportegyesület­ben, 180 szakosztályban fog­lalkoztatott 7322 igazolt spor­tolónak egyáltalán nem mind­egy, hogy mi lesz vele a jö­vőben. Átérezték ezt azok a tanácstagok is, akik kérdé­seikkel, felszólalásaikkal ilyen vogy olyan módon kiálltak a versenysport támogatása mel­lett. Ezt tette Szabó Nándor megbízott tanácselnök és Komlódi Józselné elnökhelyet­tes is, am'ikor a sportfinan­szírozás szükségességéről, le­hetséges módjáról szólt. Ha valaki a PMSC-nél - főleg a labdarúgó szakosz­tálynál - ettől a tanácsülés­től azt remélte, hogy a tes­tület majd megszavaz bizo­nyos összeget, amivel megse­gíti az egyesületet, az téved. Pénz nem lett több, legalább­is egyelőre. A városi tanácsi támogatás bővítésére csak ta­nácsülés döntése alapján lesz mód, akkor, ha a tanács plusz bevételei ezt lehetővé teszik, vagy, ha lesz központi támogatás a sportra. Ez volt az egyik, amit határozatként a testület elfogadott. Ugyan­akkor döntött arról is, hogy a Városi Ifjúsági és Sport­osztály (VISO) dolgozza ki Pécs minőségi és verseny- sportjának koncepcióját, és képezzen alapot a tanácsi plusz bevételekből, meg c köz­ponti támogatásból a város versenysportjának támogatá­sára. Erre Komlódi Józsefné mór ötletet is adott. Szerinte el kellene adni a PMSC volt Déryné utcai székházát (ami 14 millió forintot ér), akkor ebből az összegből le lehet­ne kanyarítani néhány milliót a sport támogatására. Furcsa vállalkozások Kényelmetlenül érezhették magukat a tanácstagok a kö­vetkező napirendnél, amikor öt - tanácsi vállalkozást - tárgyaltak. Beláthatták, hogy ezekből nemigen kerülhet ki ez a testület erkölcsi győze­lemmel, arra koncentráltak, hogy legalább az anyagi vesz­teség legyen minél kevesebb. Dr. Patla Károly társadalmi elnökhelyettes bevezetőjéből sejteni lehetett a miérteket is: öt olyan vállalkozásról van szó, amelyek jelentős tanácsi pénzeket követelnek, és több, a testületek jóváhagyó dönté­se nélkül kötött szerződés szü­letett az időközben lemondott elnök megbízásából, . Elsőként Soó László, az MSZP képviselője kért szót, és felhívta a testület figyel­mét a tényekre: ezeknek a vállalkozásoknak a közgazda- sági előkészítése nem éri el azt a szintet sem, amit a leg­kisebb vállalkozás is megkö­vetel. Nem tudhatják a ta­nácstagok milyen hasznot hoz­nak, milyen alternatívákban gondolkodhatnak, hiányzik az átfogó gazdaság és kereske­delem politikai koncepció, ami választ adhatna arra, milyen területeken akar szolgáltatni, vagy vállalkozni o tanács. Ar­ra 'kérte a testületet, hogy ilyen kétes és bizonytalan vál­lalkozásokból lépjen ki, ame­lyikben marad, ott reálisan állapítsa meg a tőkerészese­dését és érvényesítse azt. A következő kérdésekből az­után az derült ki, hogy több vállalkozásban érdekelt a vá­rosi tanács, miközben a dön­tésre hivatott testület tagjai­nak alapvető információjuk sincs o részvételről és a kö­vetkezményeiről. Szabó Ferenc- né- azt kérdezte, milyen lehe­tőség van a kilépésre ezekből a társaságokból? Szilvási 'László azt tette szóvá, miért nem kaphatták meg a tanács­tagok ózt a belső vállalkozási szabályzatot, amit az elmúlt hetekben fogadott el a végre­hajtó bizottság? Bröndstatter György megjegyezte, egyálta­lán elfogadhatók^ azok a szerződések, amelyek jogsértő módon köttettek, ki képviselte a testületet, kinek a megbí­zásából, hogyan ad számot erről? Arról van szó ugyanis, hogy például az autós bevásárló központot üzemeltető Fellbach Rt.-vei 1988-ban a végrehajtó bizottság jóváhagyásával kö­tött gazdasági megállapodást a tanács azzal, hogy aport- ként viszi a telek 15 milliós értékét, és ahogy Szabó Nán­dor megbízott elnök elmond­ta - ő irta alá az első meg­állapodást ■ —, akkor lép a millió forintját, mert érdeke Pécs lakosságát képviselve, hogy, a bevásárlóközpont mi­nél előbb megvalósuljon. de tisztességes pénzügyekkel és haszonnal. Kerner Ödön, az Rt. ügyvezető igazgatója vi­tatta a 45 millió forintot, hi­szen ebben egy nagyobb, la­kásépítésre szánt terület köz­műköltségei is benne vannak. Nem garantálta, hogy a köz­gyűlés elfogadja ezt a javas­latot, és peren kívüh meg­egyezhetnek. Megkérdezte azt is, hogy-hogy most vette észre — egy év után — a tanács, hiányzik több tízmillió fo­rintja . . . A testület végül is elhatá­rozta, hogy megkísérli a meg­egyezést, ha nem sikerül, pe­res úton igyekszik ezt a pénz­ügyet rendezni. A Borbála-telepi óvodát (képünkön), o Szigeti úti iskola mel lett, szintén bezárják az idén részvénytársaságba, amikor a közművesítés befejeztével meg lehet a tanácsi aportot álla­pítani. A következőkben azon­ban az Rt.-hek anyagi nehéz­ségei adódtak, dr. Molnár Zol­tán akkori tanácselnök, aki igazgatói posztot is elfogadott az Rt.-ben, módosította a meg­állapodást a testületek tudta nélkül úgy, hogy a közműve­sítés költségét betudta a 15 milliós értékbe. A tanácsiak számítása szerint ezzel 45 millió forint tanácsi pénzről mondott le, ennyibe került a terület közművesitése. Dr. Molnár Zoltán a tiszt­ségviselők rábeszélésére le­mondott az igazgatói tisztről, tegyük hozzá, az ülésen nem derült ki egyértelműen, volt-e joga elvállalni, mert dr. Patla Károly szerint törvénytelenül tette, miközben Szabó Nán­dor elmondta, nincs jogi sza­bályozás az ilyen esetekre. Mindenesetre a mostani tiszt­ségviselők tartózkodnak az ilyen feladatvállalástól. Felülvizsgálják két kft.-ben való részvételüket is, a Kon- zum-Telekábelben és a Con- sorg-Pécsben - ez utóbbit tel­jesen a tanács testületéinek háta mögött intézte a volt el­nök, és a mostani számítások szerint 6 millió forintot aján­dékozott el azzal, hogy elen­gedte a kft.-nek az épület- felújításból rá háruló költsé­get — a ház a Rákóczi út 50. Ezek után elnapolták a döntést a Baranya Holdingban való részvételről. Egyet vi­szont megszavazott a testü­let: alapítója akar lenni a Pé­csi Ipari Vásár Kft.-nek — ez valóban egyértelmű érdeke, van lehetősége végre profi módon vállalkozni, tanulva az előzőekből, és bevételhez jut­ni a város javára . . . Megszűnt intézmények A tanács most azt szeret­né, hogy az Rt. ismerje el aportként a 15 “ 45 60 Hosszabb és vélhetően ala­pos előkészítő munka után két intézmény megszüntetéséről döntött a testület: felesleges­sé vált a Szigeti úti — a PO- lE-val szemközt — általános iskola, mert a Kertvárosban el tudják helyezni a gyereke­ket, helyette középfokú intéz­mény, a kereskedelmi iskola kap itt helyet. A Bittner Ala­jos utcai óvoda és rendelő megszüntetését az épület ál­lapota indokolja, nem éssze­rű költeni rá, illetve az a le­hetőség, hogy az ellátást meg tudták szervezni más módon. Egy korábbi vitaanyagot zártak le tegnap tanácsi ha­tározatokkal: a város ipar­szerkezetének átalakítása ér­dekében alapot hoz létre a városi tanács, terveket készít­tet a fejlesztésre alkalmas, közművesíthető területek fel­tárására, és ehhez pályázik a Regionális Egyeztető Fórumnál anyagi támogatásra. Az ipar- fejlesztési elképzeléseit meg­küldi — véleményt kérve a Pé­csett dolgozó tudományos szer­vezeteknek. Elkészültek a „magasház” megerősítési tervei Vállalt kötelezettségét telje­sítve, március 21-re a tanács, és a PIK kiürítette a veszé­lyessé vált magasházat. Az azóta végzett feltáró munkák igazolták a szakértők decem­beri előrejelzéseit a korrózió mértékére vonatkozóan: a tar­tópillérek megvizsgált csomó­pontjainak 60 százalékánál ta­pasztalható a korrózió és a keresztmetszet csökkenése. Má­jus végére elkészültek az ideiglenes megerősítés tervei, míg a ház további sorsát meghatározó szakértői vélemé­nyek e hónap végére rendel­kezésre állnak. A lakók ideiglenes elhelye­zése után ma már a végleges megoldáson dolgoznak — mi­után ezt 1991. március 31-ig vállalta a tanács. A napok­ban 42 lakást vettek át az OTP-től, elsősorban á szénbá­nya lakásaiban elhelyezettek- rtek, akik ebben a hónapban már ót is költözhetnek. Szőke Éva tervosztólyvezető tegnap bejelentette — egyéb­ként ő kapta- meg a koordi­nálási feladatokat magasház- ügyben —, hogy az OTP visz- szaigazolta azt a 250 millió forintos hitelt, amit az előző kormány ígért, ha késedelme­sen is, most megérkezett. Máig 110 millió forintot köl­tött el a tanács az emberek elhelyezésére, lakásvásárlásra, a költségek térítésére... Góldonyi Magdolna, Horváth László Kis könyvtárosok táborai Csaknem 15 éve, nyaran­ként három ifjú könyvtáro­sok tábora működik Bara­nya megyében. Az egyik a horvát, a másik a német nemzetiségi, a harmadik pedig a magyar anyanyel­vű gyerekeknek nyújt hasz­nos elfoglaltságot. Idén mindegyik elmaradt volna, mert nehezen jött össze a pénz, de segítettek a cé­gek, intézmények, köztük új­donságként magánszemé­lyek. Ezen a héten a horvát nemzetiségi ifjúsági tábor Bárban működik 52 diák­résztvevővel, akik több fa­luból érkeztek, és mindegyik falusi csoportot pénzzel lát­ta el a tanácsa. A mohá­csi tanács a jugoszláviai gyermekvendégek teljes költ­ségét állja, de sokat segit a szervező mohácsi könyv­tár, amely megyénk legna­gyobb délszláv könyvtári iro­dalombázisának számít. A támogatók között szerepel a MISO, a mohácsi úttörő­ház, magánszemély, Így Du­dás Gyula, aki 3000 forin­tot adott, örvendetes, hogy a magánadakozás előretörő­ben. A tábor, vagyis a mo­hácsi könyvtár emellett pá­lyázott, s összeget nyert a Garabonciás Szövetségnél. Ha keservesen is, de össze­jött. a tábor csaknem ne­gyedmilliós költsége. A hor- vót nemzetiségű kicsik egye­bek között gyűjtik a népi hagyományok emlékeit, ma például egy eszéki egyete­mi könyvtáros, Silva Pavli- nic professzor segíti a ku­tató- és gyűjtőmunkájukat. A másik két tábor gaz­dája a Baranya Megyei Könyvtár. Erre a nyárra biz­tosította épp az adományok, támogatások révén a tábo­ronként több mind negyed­milliós költséget. Sikerült egyéni adakozókat megnyer­ni, és Így július 27-én Bár­ban nyithat a német nem, zetiségi és honismereti tá­bor, július 27-től pedig Si- kondán az Idővonat nevű 'magyar történelmi tábor. Ez utóbbi színhelye Siklós volt korábban, de kiderült, hogy a sikondai elhelyezés ol­csóbb. " Csordás Gyöngyi, a megyei könyvtár közönség- szervezője és a nemzetközi kapcsolatok felelőse már most a jövő évi táborozá­sokra is keresi a segitőket. Cs. J. — Például ~ Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Benzin Egyre több pletykajellegű in­formáció tudat arról, hogy kü­szöbön áll egy újabb benzin­áremelés. Vannak, akik úgy tudják, egy liter üzemanyag rövidesen 40 forintba kerül. A Mai Nap szerint azoban - Sági Dezsőt, az Afor keres­kedelmi vezérigazgatóhelyette­sét kérdezték - a következő tíz napban biztos, hogy nem lesz áremelés. Az Afor éz idáig semmilyen értesítést nem kapott a Pénzügyminisztérium­tól, márpedig az intézkedés­ről legalább 10 nappal ha­marabb értesülniük kellene. Mint a délutáni újságból ki­derül, az Afor vezetői az ár­emeléssel ezzel együtt is szá­molnak, de a 40 forintos árat túlzásnak tartják. (Megjegyez­zük: a bekerülési' költséget te­kintve, s nem a világpiaci árat, a 30 forintos literenkénti ár ugyanígy túlzásnak tekint­hető . . .) A múltról szólva kiderül, hogy a kormány eddig még soha nem emelte 15 száza­léknál nagyobb összeggel a benzinárakat. (Ha ez alapján keli tippelnünk, azt mondjuk: legvalószínűbb, hogy 35 fo­rint . lesz az új ára az üzem­anyagnak . . .) Nagy kérdés persze, előfordulhat-e, hogy szabadárassá teszik a benzint, hiszen ez esetben elszabadul­hat a pokol. Az Afor vezér- helyettese szerint azonban er­re nem kerülhet sor: a költ­ségvetés olyan nagy nyereség­hez jut adó formájában a jelenlegi szisztéma szerint a benzinárból, hogy erről a pénzről aligha fog lemonda­ni .. . Nyitott kapukat döngetnek? A parlament hétfői ülésén Kőszeg Ferenc és dr. Matyi István a szakszervezetekkel foglalkozó törvényjavaslatot terjesztett elő, melyre gyors válaszként a tegnapi Népszabadságban a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (fizetett hirdetésben!) rea­gált. ,,A szakszervezeti tagdíj fizetésének önkéntességéről szóló törvényjavaslat az összes eddiginél nyíltabb támadás a szak- szervezetek ellen" — Írja az MSZOSZ. Medveczky Antalt, a szakszervezetek megyei képviseletének vezetőjét arról kérdeztük, miért?- Kőszeg Ferencék nyitott kapukat döngetnek. Bár a lapok nem idézték a törvényjavaslatot, úgy tudom, azt szeretnék a törvény által is szabályozni, hogy a tagdijlizetés ne automati­kus levonással történjen. Nos, ez eddig sem volt kötelező,, hi­szen minden szakszervezeti tagtól csak abban az esetben von­tuk le a dijat, ha azt ő maga kérte, méghozzá az aláírásával ellátott dokumentumon. Aki készpénzben akarta fizetni, szemé­lyesen, az ezt is megtehette. Egyszerűbb persze, ha lizetéskor levonják a tagdíj összegét, s minden bizonnyal ezért is válasz­totta a tagok jó része ezt a megoldást. Kőszeg Ferencék azt szeretnék elérni, hogy minden szakszervezeti tag újra nyilat­kozzon arról, hogy tag akar-e maradni? Megmondom őszintén, feleslegesnek érzem ezt, hiszen jelenlegi tagjaink alig néhány hónapja nyilatkoztak a kérdésről. Különben is: aki ki akar lép­ni, bármikor megteheti. Újra hallanak A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Fülészeti, Orr-, Gégészeti Klinikáján tovább fejlesztették a süketséget gyó­gyító új eljárás, az úgynevezett cochleáris implantáció techni­káját. Ribári Ottó professzor, a klinika igazgatója az MT] munkatársának elmondta: eredményüket jelentős mérték­ben elősegítette együttműkö­désük dr. Bánfai Pállal, a köl­ni egyetem magyar származá­sú professzorával. Klinikai ta­pasztalataikról is együtt szá­molnak be az Egyesült Alla- mok-beli lowa Cityben. Klinikájukon a világon el­sők között alkalmazták ezt a gyógymódot, amellyel vissza­nyerhetik hallásukat azok, akik baleset vagy más ok miatt hirtelen megsüketültek. Az el­járás lényege: elektródákat ül­tetnek beteg középső, illet­ve az újabb gyakorlat szerint belső fülébe. Az Országos Tu­dományos Kutatási Alapból kapott támogatással megte­remtették a beavatkozás anya­gi feltételeit, s kidolgozták a Hallást elősegítő készülék be­ültetésének módszerét is. Ez ideig 16 felnőtt kapott ilyen protézist, a beavatkozások eredményesek voltak. A kölni egyetemen Bánfai professzor és munkatársai az implantátumot is tökéletesítet­ték. Titánnal szigetelték az elektródákat - hogy azokat a testnedvek ne károsíthassák -, s kicsi, könnyen rögzíthető ké­szüléket alkottak. Ennek adó­ját a fül mögé helyezik el, a vevőjét pedig a fülbe ültetik. Az eredeti eszközök nagymé­retűek voltak, nehezen lehe­tett őket beültetni. Az implantótumokat ma még az NSZK-ból importáljuk, de azokat hamarosan országunk­ban is előállíthatják. Rádióslágerlista Ma délután négytől hallható a pécsi rádió kereskedelmi adásának legújabb slágerlistája, amelyet az alábbiakban közlünk. Előtte kisebb házislágerlistánkkal hívjuk fel a ti* gyeimet kormányunk . néhány tagjá* ra: Antall József: Mondd, ugye álom volt csak az egész? I, Für Lajos: Miről álmodik a katona?, Andrásfalvy Bertalan; De nehéz az iskolatáska, Nagy Ferenc: Minden­kinek van egy alma . . . 1. (2.) Enjoy The Silence — DE- PECHE MODE, 2. (4.) The Power — SNAP, 3. (8.) Black VeWet — ALANNAH MILES, 4. (—) Vogue — MADONNA, 3. (-) Nothing Com­pares 2U — SINEAD OCONNOR. 6. (3.) Csavargó — DÉLHÚSA GJON, 7. (2.) Easy — ICE M. C, I. (10.) Cover Girl — NEW KIDS ON THE BLOpC, 9. (—) Hiroshima — SANDRA, 10. (—) A jel — BONANZA BANZAI. A listára — amely legközelebb két hét múlva, pénteken hallható — szavazni a következő címre le­het: POP-PANNONI A közönséglis­ta, 7601 Pécs, Pf.: 200.

Next

/
Thumbnails
Contents