Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-14 / 71. szám
IO i n Dunántúli napló 1990. június 14., csütörtök — Internáltak, elhurcoltak, hadifoglyok A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatja a lakosságot, hogy a 65/1990. (III. 28.) MT számú rendelet a személyes szabadságában jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási helyzetét rendezni kivánja. A rendelet értelmében az eljárás megindítására az a személy jogosult, akit a) 1945. január 1 -je és 1953. december 31-e között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak, b) 1945. január 1 -je és 1953. december 31-e között tartózkodási helyéről, illetőleg az ország bizonyos részeiből kitiltottak és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek, c) Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva, szovjet katonai biróság politikai okból elitéit, és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le, d) polgári személyként, katonaként, illetőleg leventeként - munkavégzés céljából vagy hadifogság címén - o második világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetőleg ott hadifogságba esett, e) internálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor, f) az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak, g) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elitélések orvoslásáról szóló, 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el, de biróság előtti eljárásra nem került sor, illetőleg akire nézve az eljárás felmentő Ítélettel zárult, vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó szabadságvesztésre Ítélték, illetőleg akinek kényszergyógykezelését rendelték el. Amennyiben személyét érte a sérelem, illetve hozzátartozója a sérelmet szenvedettnek, úgy a társadalombiztosítási helyzetét rendező hatósági bizonyítvány kiadását a Belügyminisztérium Titkársága Igazgatási Osztályától (1903 Budapest, Pf. 314. Tel.: 112-1710) kérheti. Az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében tájékoztatjuk az érintett állampolgárokat, hogy kérelmükkel közvetlenül felkereshetik a helyi (községi és városi) tanácsokat, valamint a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságokat. E szervek a részletes tájékoztatót, valamint a hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges adatlapot a kérelmező rendelkezésére bocsátják. A BM Titkárság Igazgatási Osztályára korábban kérelmet benyújtott személyeket tájékoztatjuk, hogy újabb kérelmet ne nyújtsanak be, mert ezek elbírálása folyamatban van. A dombtetőn fekvő temetőből átlátni a völgyben megbúvó kis falut: a szabályos házsorok, aszfaltozott utcácskák, a kertekben virágzó gyümölcsfák, templom, melynek toronyórája megállt valamikor 10.10 órakor. Az emelkedőkre kaszálók kapaszkodnak. A távolból traktorzúgást hoz a szellő, alant egy férfi buzdítja lovát a sarjadó kukoricák között, odébb asszonyok kapálnak. Járom a temetőt, nézem a sírokat, a keresztekre, márványokra vésett, gravírozott német feliratokat. A kálvária mellett az egyik siron rozsdás, kilyuggatott rohamsisak, alatta a megsárgult fényképről fiatalember tekint vissza. •- Ha húsz évvel ezelőtt megcsinálják ezeket az utakat, akkor nem mennek el innen a fiataljaink -, állítja Beck János. - Akinek egy csöpp esze volt, az elköltözött. A falu lakosainak döntő többsége németajkú, idős ember. Liptód egy azon baranyai kisközségek közül, amit a korábbi településpolitika elhalásra ítéltetett. Ezt azonban az itt élők nem akarták tudomásul venni. A szorgalmas emberek szinte kizárólag a saját erejükből építették, szépítették falujukat.- Nálunk aztán munka csak a földön van, így aki mást akar csinálni, az elmegy a városba. Én is bejártam Pécsre dolgozni... Beck Jánossal a régi idők is előkerülnek.- Nem tudja, ki nyugszik a temetőben, sírján rohamsisakkal?- Az unokatestvérem! Szegény 1945 húsvétján 19 évesen halt meg Csurgón, az apja hozto haza, s ő tette a rohamsisakot a sírra. Fejlövést kapott. Ritzl Adómnak hívták. Mellettünk a veteményesben egy fejkendős asszony kapál, miután meghallotta, miről beszélgetünk, hozzáteszi.- 1944 decemberében negyvennégyünket vittek el a faluból. - Harmincon jöttek visz- sza 1947 novemberében. Három évig dolgoztam Kraszno- domban szénbányában. Annyit dolgoztunk, mint az állatok, s éheztünk, mint a kutyák. Ezt nem lehet elfelejteni. Lencz Andrásné kezében megáll a kapa, a 65 éves asz- szony szemmel láthatóan elér- zékenyült.- Na, mindegy, az emlékezésből nem lehet megélni, ami megtörtént, azon nem lehet változtatni. De nézze meg, hogy mit tett a legutóbbi vihar a földünkkel! A veteményes szélét, s a domboldalon a kukoricást elmosta az eső — a kép siralmas. S nem csupán azért, mert a leömlött víz szinte horhost vájt a földbe, hanem mert rengeteg szeméttel borította be. Ameddig a szem ellát szanaszét hever sörösdoboz, kólás üveg, tejeszacskó, cipőtalp, rozsdás lavór, szakadt farostlemez, építési törmelék . . .- Ott a tetőn valamit építettek, de úgy, hogy a felhőnácselnök, azóta megváltozott a helyzet, de még húsz évvel ezelőtt sem lehetett építkezni. A babarci tanácson elmondják — Liptód, mint társközség ide tartozik —, hogy 1971-től megszűnt az építkezési tilalom, azóta épült néhány ház.- Ma már érthetetlen a korábbi központi elhatározás, az élet bizonyította, szükség van az ilyen falvakra, mint Liptód — mondja dr. Sólya Nándor vb-titkór. — Biztos látta, hogy azért van változás: megyei tanácsi pénzből le- aszfaltoztattuk az összes utat, vegyesbolt épült, megvalósult az öregék napközije . ..- Van jövője Liptódnak?- Hiszem, hogy igen! Elsősorban azért bizakodom, mert megszűntek a tulajdonjogi korlátok, így biztos vagyok abban, hogy egyre több városi ember fedezi fel e táj szépségét, nyugalmát, s ott vásárol házat, esetleg telket. S a falusi turizmus kiteljesedésével Liptódnak jó esélye van a fejlődésre. Megérkezik Varga Jenő tanácselnök, megkérdezem, látta-e, milyen pusztítást vitt végbe a vihar, mennyi szemetet hordott az eső a földekre.- Igen. De meg kell hogy mondjam, a dombtetőn illegálisan volt a szemétlerakóhely. Földmunkákat végeztek a közelben, nyilván arra nem gondoltak, hogy ha jön egy felhőszakadás, az elmos mindent. Persze, senkit nem akarok menteni, de hangsúlyozom, az ott élők hordták oda a szemetet. . .- Von szemétszállítás Lip- tódor,?- Természetesen, hetente kétszer. Ezért sem értem, miért kell ott lepakolni a hulladékot • A falu főterén tábla adja tudtára a tájékozatlannak: ,,A vegyesbolt az italboltba költözött". Vagy húsz méterre a régi épülettől található az új vegyesbolt, melyben rend és tisztaság van, a polcok, hűtőpultok dugig pakolva árukkal- Ami mindennap kell, azt meg tudják vásárolni az emberek — mondja Markesz Istvánná -, a nagyobb dolgokért el kell menni a városba. De azt hiszem, minden kis faluban igy van ez. Miután körbenézünk az üzletben, mondom Markeszné- nak, megnézhetném a templomot. Akikkel beszélgettem a faluban, felhívták a figyelmemet. hogy gyönyörű stációk vannak benne. Elmegyünk a kulcsért, s néhány perc múlva már a valóban gyönyörű, fából faragott képeket csodálhatom.- Egy plébános el akarta innen vitetni, de a népek nem engedték. Azt mondták, ez a miénk, így végül is maradt. Azt a keveset, ami van Liptó- don, nagyon vigyázzuk! • Visszasétálok a temetőbe, a frissen aszfaltozott út a ha- loltasházig visz. Lenyűgöző u táj szépsége, idilli a kép. Hogy az élet is ilyen Liptó- don, cbban már kevésbé vagyok biztos. Mit hoz az itteni szorgos embereknek a jövő? Nem tudom. Roszprim Nándor- Mit szólna hozzá, ha visz- szakapná a löldet?- Annak idején 16 katoszt- rális holdot vittem a tsz-be, később egy kis részét visszakaptam háztájiként, most már ez elég. Nekem nem kellene, a gyerekeimnek se. Ki művelné! De ott dolgozik a lányom, kérdezze őt. A kukoricásban asszonyok kapálnak, köztük van Gász János lánya. Mint megtudom, ez az ő földjük, a többiek visszasegítenek nekik. Anna néhány éve költözött el családjával Pécsre, ott építkeztek. napomat itt töltöm. Huszonhét év alatt tudja, hogy hány napot voltam összesen nyaralni? Nyolcat! De ezt nem muszáj megírni. Az asszonyok szünetet tartanak, előkerül az árnyat adó fa alól a bor, a víz. Gász Anna 'mézespuszedlival, nápolyival kínálja a kapálókat.- Legyek őszinte: a fiatalokat hat lóval se lehetne ide visszahúzni. S igazuk van. Miért, maga jönne kapálni? Na, ugye! Amíg nem tesznek rendet az árakkal, addig a paraszti munkának sem lesz becsülete A 34 éves Maul Antal nem a mezőgazdaságban dolgozik. Pontosabban nemcsak a mezőgazdaságban, mert a háztájiban - az emeletes ház mögötti ólban — 55 disznót tart. Ezeket munka mellett látja el, ugyanis főállásban a falu végén lévő műanyagüzembe jár. Invitál, nézzem meg. Az egykori nagy gazdasági épületet vállalkozók vették meg, s alakították ki üzemüket, Liptód egyetlen ipari létesítményét. Műanyag zacskókat, tömlőket gyártanak, Maul Antal fóliahegesztéssel foglalkozik.- Nem keresek rosszul, de az a legjobb, hogy nem kell utazgatni, s az állatokat is elláthatom. A legnagyobb gond, hogy semmi nincs Lip- tódon, ami itt tartaná a fiatalokat. Mert az egyetlen kocsmát, amely esténként kinyit, hadd ne említsem.- Van jövője a községnek?- Csak reménykedem, hogy lesz! A tanácsi kirendeltség sárgás épülete kívülről jó állapotban van, de ha valaki besétál a kapualjon keresztül, igencsak nagy felfordulást lát. Fleischmann Józsefné hivatal- segédtől megtudom, hogy az egykori irodahelyiségből 20 személyes öregek napközi otthonát alakítanak ki.- Szükség lesz erre, mert egyre több az egyedülálló, idős ember.- Igaz, hogy korábban nem lehetett Liptódon építkezni?- Igen. Telket nem adtak el, akinek meg volt, az építési engedélyt nem kapott. Amióta a Varga Jenő a taBaranyai barangolások LIPTÓD szakadáskor a víz kimosta az odahordott szemetet... Mondja meg, mit csináljunk? • A sarjadzó kukoricásban Gász János iglizik. Megcsap a megbolygatott föld illata.- A gyerekeimnek művelem, nem lehet mindent mással" megcsináltatni, mert akkor nem éri meg.- Sokat dolgozik ...- Hát nem keveset! 76 éves vagyok, de nem sokat pihenek napközben. Otthon van a csikó, kilenc disznó, tyúkok . . . De boldogul különben az ember?- Azt hiszik, hogy kell a föld bárkinek is! A mai árakon nem érdemes itt túrni .. . De mégiscsak kapál.- Hát persze - mondja -, ha már megvan, akkor csinálja az ember. Tudja, menynyit kérnek manapság a napszámért? - Négyszáz forintot! S a vegyszerék, a magvak . . . Mondok magának valamit: nekem ez a föld azt jelenti, hogy minden szabadPersze, azt túlzás lenne állítani, hogy csak öregek laknak Liptódon. Tény, kevés az új ház a faluban, nem sok a fiatal, de találkoztam eggyel, akinek félig kész otthono még a rendezett épületek sorából is kiemelkedik.- őszintén szólva én is mentem volna, de a feleségem szívesen maradt, így hát . . . Tulajdonképpen nem bántam meg.
