Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-14 / 71. szám

1990. június 14., csütörtök aj Dunántúli napio 3 Hazánk belépett az Európai Közösség Fogynak a munkahelyek Több ezer pályakezdő fiatal keres állást - hiába A kormány ismét elodázta a döntést az ércbánya ügyében (Folytatás ai t. oldalról) A Regionális Egyeztető Fó­rum tegnapi ülésén részt vevő dr. Lőrinci György közigazga­tási államtitkár (Környezetvé­delmi Minisztérium), és Vermes Miklós (Munkaügyi Miniszté­rium) sem tudott semmi olyan intézkedésről beszámolni, amely rövid időn belül elűzné megyénk felől az egyre söté­tedő gond-felhőket. A Mecse­ki Ércbányászati Vállalat sor­sát eldöntő, májusra ígért kormánydöntést egy-két hó­nappal ismét elodázták, így a hajdanvolt ércbányász létszám leépítési programra ez évre, a Foglalkoztatási Alapból finan­szírozható 140 milliós többlet- támogatás (végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazás­ra, áttelepülési támogatásra és tb-járulék átvállalására) a várhatóan megváltozó helyzet­ben semmiképp sem lesz ele­gendő. S akkor még kérdéses az aknamélyítők, az építők és ki tudja, még mennyi, őket is követő cég dolgozói helyzeté­nek megnyugtató rendezése. A májusi munkáltatói prognózis alapján még ez évben 9—10 ezres munkaerőleépités várha­tó Baranyában. Eddigi felmé­rések szerint két és fél ezren jogosultak már eddig az újra­kezdési kölcsönre és a pénz­intézetek közülük csak ólig hétszáznak folyósították (folyó­síthatták a szigorú megköté­sek és feltételek miatt) ezt oz összeget. Már megkezdődött a géppróba Lánycsókon a V ital Gmk új csarnokában, amely a Baranya me- -gyei regionális egyeztető fórum támogatásával épült fel Mind nyomasztóbb kérdés: mi lesz az utcára kerülőkkel - akik eddig dolgozhattak -, és mi lesz o pályakezdőkkel? Ez utóbbiakról elhangzott tá­jékoztató néhány igencsak sokkoló adat: jelenleg már 1700-nól többen élnek mun­kanélküli segélyen, míg ta­valy még 3600, addig idén már csak 2506 álláshelyet kí­nálnak a most iskoláit befe­jező majd' 12 000 fiatalnak. (Szerencsés az, aki továbbta­nulhat, így néhány évig nem fenyegeti a munkanélküliség.) Különösen a nyolc általánost befejezők - főként a lányok-, és o most gimnáziumban érettségizők vannak szoronga­tott helyzetben. S a szerencsé­sen pályát kezdők bére is oly kevés! Ezeket a. gondokat csak tetézi, hogy nincs ele­gendő kis- és középvállalkozás telephelyéül elfogadható áron el- vagy bérbe adható köz­művesített terület. Mielőtt bárki azt hinné, hogy az Egyeztető Fórum tegnapi ülé­se panasznap volt, téved, csak az egyáltalán nem rózsás helyzetünkből igyekeztek vala­milyen elfogadható kiutat, megoldást keresni. M. L. Horváth Balázs bécsi látogatása Dr. Horváth Balázs bel­ügyminiszter szerdán rövid munkalátogatást tett Bécs- ben és kötetlen megbeszé­lést tortott osztrák mi­nisztertársával, Franz Löschnakkal. Ismerkedési célokat is szolgáló első találkozóju­kon a belügyminiszterek megállapodtak, hogy a jövőben a két ország kö­zötti „zöld határ" ellenőr­zését a magyar és az osztrák határőrök együtt fogják végezni, így válto­zatlan személyi állomány­nyal lényegesen hatéko­nyabban tudják elejét venni a törvénytelen ha­tárátlépéseknek. Meg­egyezés jött létre arról is, hogy még az idén nyá­ron a határon öt-nyolc új átkelőhelyet nyitnak, kizárólag magyar és osztrák állampolgárok számára. Ezeken a he­lyeken a szükséges épü­leteket a két ország együtt hozza létre, és ha­tárőrizeti szerveik közösen használják majd őket. A miniszterek elhatá­rozták: folytatják az ille­gális külföldi beutazókra vonatkozó, úgynevezett ki- toloncolási egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat. Ezeket az osztrák fél azért szorgalmazza, mert szá­mít rá, hogy az európai határok nyitottabbá válá­sa tovább fogja növelni a Magyarországon keresztül Ausztriába és más nyu­gati államokba áttelepülni akaró külföldi személyek számát. Jó befektetés volt, most vállalkozókat keresoek közös hasznosításra... Szellem-villa a Hunyadi úton? A Flunyadi út 19. alatti villában mindenütt kísérteties a csend Fotó: Szundi György információs rendszerébe Ezentúl nagyobb lehetőség kínálkozik számunkra oz Euró­pai Közösség országaiból származó információk meg­szerzésére annak az ügynöki megbízásnak az alapján, ame­lyet nemrég szerződésben rögzítettek az Agroinform Ag­rárinformációs Vállalat, vala­mint az Európai Közösség Ki- adóhivatalának és nyolc adat­bankjának képviselői. Szanyi Tibor, az Agroinform vezérigazgató-helyettese, az MTI munkatársának elmondot­ta, hogy a július 1-jével in­duló szolgáltatás révén vala­mennyi hazai vállalat, szövet­kezet, intézmény és vállalkozó hozzájuthat a közösség orszá­gaiból -, egyes esetekben a közösséggel társult országok­ból - származó legfontosabb információkhoz. Rövid és névtelen levél ér­kezett a minap a szerkesz­tőségünkbe: „7. cim! Érdekes lenne utána nézni, hogy mi van a Hunyadi út, Juhász Gy. utca sarkán lévő villával! Az épületen kb. 2 évvel ezelőtt néhány napig dolgoztak, az­óta teljesen elhanyagolt álla­potban van, és a kutya se néz leiéje." Pécs frekventált helye: s bizony úgy igaz, a kísértet- villa kertjét benőtte a gaz, a bokrok-fák dzsungellé csa­varodva. Néhány telefon után sikerült megtudni, a tulajdo­nos a Dél-dunántúli Tervező Vállalat. Sött László gazdasági igaz­gatóhelyettes :- A levélírónak nagyon iga­za van; bizony elhanyagolt a ház, a kert. A villát három éve vásárolta a cégünk egy magánszemélytől, jó befekte­tésnek tűnt. S persze, az is: ma így is kétszer annyit ér, mint akkor . . .- Biztos nem követek el in- diszkréciót: miért vettek önök egy villát? . ., — Egyrészt gazdasági okok­ból: akkoriban megtudtuk, hogy a villára licitálni lehet. Másrészt, úgy gondoltuk, mi­vel a Konzum-emeletről kiköl­töztünk; kellene kialakítani valahol egy közösségi helyi­séget. Elkészítettük a felújítás terveit: a villa fölső szintjén fiataloknak átmeneti mérnök­lakásokat álmodtunk, néhány vendégszállást belföldi és kül­földi partnereinknek, ha hoz­zánk jönnek tárgyalni, és mint mondtam, amolyan társalgót.- Két éve csönd . . . — A kivitelezés nem olcsó, közben a mi gazdasági kon­dícióink is változtak. Röviden: ma, és még néhány évig a terv kivitelezésére nem futná. Csak egy példát: jelenleg is tízmillió fölötti kintlévőségünk van, a megrendelők nem fi­zettek. Némelyik nevetséges összeggel tartozik, de húzza­halasztja a teljesítést. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a Dél-dunántúli Tervező Vállalat likviditási gondokkal . küszköd­ne, de tény: a nyereségből nem futja a villára.- Akkor hogyan tovább?- Első lépésként megbíz­tunk néhány vállalkozót a vil­la kertjének rendbetételére, s néhány napon belül ennek reméljük látszata lesz. Más­részt meghirdettük: társat kere­sünk, akivel közösen dönthet- nénk a további hasznosításról. Mit ne mondjak: akár panzió is kialakítható ott, de oktatási, vagy egyéb célokra is felhasz­nálható. Néhány jelentkező már van, tárgyalunk. Hát ennyi a szellemvilla tit­ka. Amúgy 343 négyzetméte­res belső térrel rendelkezik, még alkotóház is lehet, hi­szen az eredeti elképzelés­ben az is benne volt. K. F. — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Aktuális kérdéseink Az alábbiakban néhány kérdést teszünk fel a kedves olvasónak. Ha van ideje ró, válaszolja meg őket -, persze csak önmagában. Ha nincs - akkor sem vesztett semmit. — Vajon valóban „elkár- tyázzák-e fejünk fölül az or­szágot"? — ahogyan azt G. Nagyné Maczkó Ágnes, zemp­léni MDF-es, egyéni válasz­tókerületben megválasztott képviselőnő mondta egy új­ságírónak a minap. (Ha igen, ön kikre gondol, és kikre gondolhatott az MDF-es képvi­selőnő?) Vajon hová tűnhetett gróf Bethlen, akit a választási kampány során, mint az MDF vezető pénzügyi szakértőjét is­merhettünk meg? — ön, aki a választások során arra szavazott, akire, vajon arra szavazott-e, akire szeretett volna? Kiderült-e ez az utóbbi —, a választások óta eltelt -, idő alatt? — Ugyanígy szavazna-e, ho most újra megtehetne? Négy év múlva ugyanígy szavaz-e jelenlegi ismeretei, érzései alapján? — Kik voltak kedvenc poli­tikusai a választások előtt? (És ma?) — Vóltozott-e az élete, és ha igen, hogyan a parla­menti választások óta? Bízik-e abban, hogy változni fog? Tart-e attól, hogy változni fog? — ön tudja-e, hogy mikor jár le o 100 nap, amit a kormány türelmi időként kért? — ön szerint elég lesz-e a hátralévő néhány hét, ahhoz, hogy azt mondhassa: olyan kormánya van Magyarország­nak, amilyet ön mindig is szeretett volna? — Mit gondol, mikor ala­kul meg Magyarország új kor­mánya, és kik fogják megala­kítani? . . . (P) Eszéki valutaárak Lapunk szombati számában részletesen beszámolunk az eszé­ki tapasztalatokról. Addig is, ínycsiklandozóként, közlünk néhány jellemző tendenciát és átváltási árfolyamot. Tegnap Eszéken (is) jártunk az esővel áztatott piacon, mo­gyoróktól érdeklődve megtudtuk, nem túl népszerű odakinn pil­lanatnyilag a forint. Aki forintját kívánná átváltani az eszéki piacon, a kővetkező árfolyammal számolhat: 150 dinár egy­ezer forint. Megjegyezzük, hogy a bankok forintot nem válta­nak be. A nyugatnémet márka árfolyama is érdekesen alakul. Mivel a dinár kvázi konvertibilitása miatt a bankokban minimális ke­zelési költséggel bármely jugoszláviai állampolgár átválthatja pénzét akár márkára is, a feketepiac ez esetben nem létezik. A pillanatnyi árfolyam: hét (új) dinár - egy nyugatnémet márka. ■ ■ Önkormányzat, de hogyan? A lakóhelyi kommunális, szociá­lis, egészségügyi, oktatási ellátás mindenkit közvetlenül érint. Felme­rülhet az igény, hogy a megter­melt javait külső vagy központi el­vonás helyett közvetlenül a la­kosság kezébe kerüljenek, ami feltételezi a munkahelyi önigaz­gatás kialakítását és az önkor­mányzati közszolgáltatások ezekkel való kapcsolatát. A közszolgálta­tási önkormányzatok anyagi alap­jait az önigazgatású vállalatok és intézmények közvetlen juttatásain túl, a biztosítótársaságok, alapít­ványok és nem profitorientált tár­sulások biztosíthatják. A még ily módon sem kielégített közszolgál­tatási igényeket a lakosság érdek- képviseleti szervei a helyi terü­leti önkormányzat testületéiben képviselhetik, amelyek fö anyagi forrása a profitorientált vállalkozá­sok adója lehet. A mindennapi élet önkormányzati megszervezését megkönnyíti az, hogy a munkaerő újratermelésének területén hatal­mi űr keletkezik, az állam igyek­szik innen fokozatosan kivonulni. A totális piacosítás azonban még nem történt meg, a töke még nem vette birtokba e terepet, így a tökelogika és az álfamlogika itt a leggyengébb. Ennek révén a mindennapi életben megtanulható az önkormányzat, s ez a tapasz­talat hasznosítható a munkahelyi és a területi önkormányzatok meg­teremtésekor. Mint látható, a mo­dernizációnak és az önkormányzat lehetőségének is a mindennapi élet, a munkaerő újratermelés a kulcskérdése. Abból kiindulva, hogy oz ön- kormányzat csak egységes rend­szerként ténylegesen önkormányzat, meg kellene találni azt a társa­dalmi bázist, amire ez a rend­szer fölépülhet. Amennyiben az önkormányzati rendszer a területi önkormányzatra épülne, úgy logi­kája szerint maga alá rendelné a munkahelyi önkormányzatot, így a politikaivá váló területi közigaz­gatás totalitárius uralma jönne létre. A területi önkormányzat ér­telmében ugyanis a munkahelyek, vállalatok lehetnek például köz­ségi tulajdonúok, s ezzel nem vál­na külön gazdaság és politika, mert a politika rátelepülne a gazdaságra. A gazdasági hatalom birtokosa a politika, azaz a po­litika közvetlenül gazdasági té­nyező lenne. Ezzel szemben ha az önkormányzati rendszer a munkahelyi önkormányzatból indul­va épülne ki, akkor ez nyomná el a területi önkormányzatot. Ek­kor sem válna külön a gazdaság és a politika, mert a munkahelyi, gazdasági részérdekek általános érvényüségre törekedve, közvetlenül politikai érdekként jelennének meg. A területi és o munkahelyi önkormányzat mindezek miatt köz­vetlenül nem kapcsolódhat egy­mással, mert úgy gazdaság és politika jól ismert ellentmondásai teremtődnek újra. Közvetítésre lenne szükség közöttük, de ha ez a közvetítő az állam, akkor vi­szont már nem önkormányzati rendszerről van szó, hiszen az ál­lam lesz az erősebb, nem az Ön- kormányzati kezdeményezések. Az állam pedig —, hacsak a lakos­ság el nem veszi annak funkcióit, nem teszi meg azt a szívességet, hogy elhal. Ezért azután egy erős civil társadalmi szerveződés nél­kül nem lehetséges önkormányzat. (Az önkormányzati és/vagy vá­lasztási törvény megalkotóinak is figyelmébe ajánljuk Porosz Tibor tanulmányának néhány részletét, a Valóság legutóbbi számából.) Újabb adalék Rovatunk egy írásában rámutattunk a Harkány környékén, a második világháború idején elesett bolgár katonák halálának körülményeire. Az­óta több olvasónk levelét közöltük, most, a legutóbbi postával érkezett írásból idézünk, olvasónk kérésére nevét és címét nem iriuk ki, de őrizzük. Olvastam Például rovatuk­ban „Lőnek mint az oroszok" cikküket. Ehhez szeretnék pár sorral hozzászólni, ahogy én láttam és tudom, a Dráva-híd történetének tragédiáját. A bolgár hadsereg Siklóson, a Rákóczi utcában volt „el­szállásolva". Kb. egy hétig pihentek és vártak bevetésre. Egy napon, délután 1 óra kö­rül parancs jött, összeállítot­ták a katonákat. Könnyes szemmel, sorakoztak, mert érezték, tudták, hogy a halál­ba mennek. A német katonák olyan cselt csináltak, hogy át­jöttek a hídon, Jugó felől. Az odaérő bolgárokat észlelve -, visszavonult a német hadse­reg. A fáradt bolgárokat utá­nuk küldték, és így az oro­szok repülővel és azzal a tu­dattal, íiogy a német van a hídon, agyonbombázták a bolgár katonákat. Láttam én ezt a szörnyű tűzijátékot. Szüleim a Rákóczi utca 61. számú házának kertjében lé­vő fészerből, én a szecskavá­gó hajtását abbahagyva der- medten néztem végig. Az időjárás tiszta volt, a lángok magasra világítottak, a men­tők vijjogtak, még abból a távolból is iszonyatos volt látni és átélni. Emlékezetem hiteles, szüleimnél is voltak bolgárok, innét tudom. így ke­rültek Harkányba. Ehhez én mást nem kívánok hozzáfűzni, átéltem 24 évesen azt a ször­nyű emberirtást.

Next

/
Thumbnails
Contents