Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-13 / 70. szám
2 ül Dunántúli napló 1990. június 13-, szerda Törvény a közkegyelem gyakorlásáról (Folytatás az 1. oldalról) es képviselők úgy látják, hogy jelenleg kettős hatalmi rendszer van hazánkban, mivel a városokban, településeken, az egyes kerületékben, a gyárak, ban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. Ennék jegyében ugyancsak tovább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Mindezek tükrében az MDF képviselő- csoportja különösen fontosnak tartja az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, mert határozott álláspontjuk, hogy csak az őszi helyhatósági választások után lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ezért leszögezik, hogy a nyári időszakban is folytatni kívánják a parlamenti munkát, mindaddig, amig megszületik az önkormányzati törvény. Mindehhez Grezsa Ferenc — még' mindig az MDF-lkép- viselőcsopart álláspontját tolmácsolva — hozzáfűzte: minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyhatósági választások megtartásának hátráltatása, súlyos támadás a kibontakozó demokrácia ellen. E körbe sorolta azt a jelenleg folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést, amelyet a köztársasági elnökválasztás módjával kapcsolatban az MSZP, az MSZMP, illetve e pártokkal akarva vagy akaratlanul együttműködő szervezetek, magánszemélyek folytatnak. A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozs- gay Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Bejelentette: a szocialista képviselők is csatlakoznak az MDF indítványához, Ám határozottan visz- szautasította azokat a politikai gyanúsítgatásokat, amelyeket a nyilatkozatban érzékelt. Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője ugyancsak lelkesen csatlakozott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandóik dolgozni annak érdekében, hogy ne csupán az önkormányzatok ügyét rendező törvény, hanem a földtörvény is megszülessen. Orbán Viktor, a FIDESZ- frokcióvezetője is egyetértett azzal, hogy a nyári hónapákban rendkívüli ülésszakon folytassa murikáját a Parlament, de csak azzal a feltétellel, hogy végérvényesen rendezzék a képviselők jogállását, mielőtt az önkormányzati és más, jelentős törvényeket megalkotják. Összeférhetetlenségi határozat Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az országgyűlési bizottság tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi határozattal foglalkozott a plenum. Szabad György1 lismertette az országgyűlési határozati javaislat módosított szövegét, miszerint a képviselők jogállásáról szóló törvény hatályba 'lépéséig miniszter, illetve politikai államtitkán tisztséget betöltő képviselő nem lehet tagja ország- gyűlési bizottságnak. A javaslattal kapcsolatban senkinek sem volt észrevétele, igy a döntés hamar megszületett, a képviselők 316 igenlő szavazattal elfogadták az indítványt. Déltájban kezdte meg a plenum a társadalomban korábban nagy érdeklődést kiváltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot a szabadon választott országgyűlés megalakulása alkalmából, s egy- áttai Nagy Imre és mártírtársai haláláról' megemlékezve terjesztette elő a kormány. Balsai István igazságügy- miniszter szóbeli indoklásában egyebek között orról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a ■realitásoktól sza'kadna el az a törvény, amely differenciálás nélkül részesítene kegyelemben minden elítéltet. A miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásánál nem tévesztették szem elől a társadalom szempontjait. A törvényjavaslat meghatározza azokat a körülményeket, amelyek a 'kegyelem gyakor. fását kizárják. Nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok, vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, valamint az emberölésért elítéltek. Ugyancsak nem számíthatnak kegyelemre azok, akiket maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, kábítószerrel elkövetett visszaélés, pénzhamisítás, rablás, kifosztás, halált okozó, vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel végződő elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt Ítéltek el, illetve ellenük büntető eljárást folytatnak. Balsai István haingoztatta: bár a lopás és a zsebtolvajlás nem tartozik a legsúlyosabb bűncselekmények közé, ■mégis kezdenek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább 'irritálják a lakosságot. Ezek az elszaporodó bűncselekmények keltik főként azt a benyomást, hogy romlik a köz- biztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit is kizárják a közkegyelemből. A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása esetében tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egyharmadával, az a- fölötti szabadságvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. ferenciál, hogy az 1990. június 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő. Végül utalt arra: Szokolay Zoltán MDF-képviselő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztése büntetendő eseteire az eljárási 'kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogadhatónak tartotta, és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyeKépünkön: Tölgyessy Péter és Németh Miklós az ülésteremben. MTI Telefotó A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés - mondotta Balsai István -, hogy az egyébként kizáró körülmény alá eső elitéltek szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken. Mindez azt jelenti, hogy - az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével - valamennyi, mintegy 12 ezer szabadságvesztésre elitéit részesül a kegyelem valamilyen differenciált formájában. Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy diflem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Kónyáné Kút- rucz Katalin (MDF) az Or-, szággyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. Mészáros István, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Szélsőséges nézetek az amnesztiáról A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Darvas Iván (SZDSZ) színházi produkciónak is beillő, a teremben többször derültséget keltő, de mélyen elgondolkodtató „szűzbeszédében" mélységesen elítélte, bátortalannak, szűkkeblűnek, szívtelennek minősítette a törvény- javaslatot. Szabó János (FKgP) ugyancsak azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, bár - mondotta — a pártfegyelemre tekintettel igennel fog szavazni. Ellenérvként A belga királyi pár Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) követően gyermekek virágcsokrot nyújtottak át a királyi párnak, amely bemutatta kíséretének tagjait a fogadtatásukra megjelent magyar személyiségeknek: Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének, Jeszenszky Géza külügyminiszternek és feleségének, valamint a 'külügyi bizottság képviselőinek. Köszöntötte a magas rangú vendégeket a diplomáciai testület doyenje, a katonai attaséi testület doyenje, s ott voltak a belga nagy- követség és a kolónia tagjai is. A bemutatkozás végeztével Baldvin király és Göncz Árpád, Fabiola királyné és Göncz Árpádné az Országház előtt felállított dobogón megtekintette a díszegység díszmenetét. A fogadási ceremónia végeztévé' a királyi pár szálláshelyére hajtatott. A magyar nép múltja előtti tiszteletadással kezdte magyarországi programját I. Bald- v*n: koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentbe vezetett a királyi pár útja: Göncz Árpád és felesége a Nándorfehérvár teremben találkozott Baldvin királlyal és Fabiola királynéval. Az államfői találkozót követően Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés megbízott elmükéhez 'kalauzolták kísérői a királyi párt. A Parlament De- legációs termében lefolyt r>é- Ibány percnyi ismerkedő beszélgetés után közösen Indultaik az Országgyűlés ple- inánis ülésére, amelyen a belga király 'beszédet mondott. Megható számomra ez a találkozás, s az a lehetőség, hogy a negyven év óta első demokratikusan választott magyar parlamenthez intézhetem szavaimat. Mélységesen átér- zem e páratlan lehetőség értékét — mondotta a belga király. Kifejtette: honfitársaival csodálattal és örömmel követték a magyar nép békés forradalmának történéseit.- Együttműködésünk célja ezen a földrészen nemcsak az, hogy anyagi jólétet és biztonságot teremtsünk népeink számára - hangsúlyozta —, hanem az is, hogy előmozdítsuk azoknak a szellemi értékeknek az érvényesülését, amelyek közös, keresztény civilizációnk alapját képezik. Ha sikerül összefognunk minden európai erőt egyesítő terveink támogatására, s megalapoznunk a kontinens békéjét a jog és a kölcsönös felelősség alapján, ez a civilizáció nagy eredménye lesz. Kívánjuk együtt, hogy Európának ez a reneszánsza jó hír legyen az egész világ számára — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét a király. Este Göncz Árpád és felesége díszvacsorát adott Baldvin király és Fabiola királyné tiszteletére a Parlament Vadász termében. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. teljesen más szempontokat sorolt fel, mint a szabad demokrata képviselők. Úgy vélte: a bűnözés oly mértékben nö, s olyannyira romlik a köz- biztonság, hogy indokolatlan a közkegyelem gyakorlása. Azt a véleményt is megkockáztatta: a kormányprogram esetleg azon is megbukhat, hogy bűnözők tömegei zúdulnak a társadalom nyakába. A Iképviseíők — megszakítva a 'közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitáját — hozzákezdtek a már több ülésnap óta húzódó interpellációk tórgyafósához. Raj Tamás (SZDSZ) egyes temetők aggasztóan elhanyagolt voltára hívta fel a figyelmet a belügyminiszterhez intézett interpellációjában. Mint megjegyezte, különösen a zsidó temetők vannak mostoha helyzetben, sok esetben fennmaradásuk is kérdéses. Az interpellációra válaszoló Morvay István belügyminiszté-' riumi államtitkár jogos igénynek tartotta a kegyeleti helyek gondozását, ám hozzáfűzte, hogy a jelenlegi rendelkezések értelmében a temetők fenntartása az önkormányzatok, illetőleg az egyházak hatáskörébe tartozik. Az államtitkár tájékoztatásul elmondta még, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság május óta fokozottan őrzi a zsidó kegyhelyek és temetők környékét. Raj Tamás nem fogadta el az államtitkár válaszát. Annak ellenére, hogy az interpelláló 'képviselő nem értett egyet a válasszal, az Országgyűlés azt elfogadta. Interpelláció a fegyverkereskedelemre szakosodott kft.-röl Egy eddig ismeretlen ügyre és szómos tisztázandó kérdést felvető vállalkozásra irányította a törvényhozás figyelmét Ómolnár Miklós (FKgP) interpellációja. A képviselő ugyanis azt tette szóvá, hogy a Belügyminisztérium keretén belül, egy fegyverkereskedelemre szakosodott 'kft. jött létre, s a vállalkozásba belügyi tisztek és alkalmazottak is mintegy 30 százalékos magántőkével vesznek részt. Erre az interpellációra is Morvay István belügyminisztériumi államtitkár adott választ, s egyebek közt elmondta, hogy a belügyminiszter már vizsgálatot rendelt az ügyben, s e hét végéig valamennyi belügyminisztériumi dolgozónak jelentést kell tennie, ha valamilyen vállalkozásban részt vesz. Becker Pál {MDF) interpellációjában a KISZ-, illetve jogutódja, a Demisz-székhóz eladási ügyletével kapcsolatban egy per indítását helyezte kilátásba. A fentieken kívül interpelláció hangzott még el a nagytétényi Méta IJo kémia gyár okozta 'környezetszennyezés, az üdülési Főigazgatóság, valamint a szénbányászat aktuális gondjainak tárgyában. Az interpellációkat kérdések követték. Tizenkét képviselő kérdéseire válaszoltak, vagy kíséreltek meg válaszolni az illetékes miniszterek. Mindezek alapján elhangzott például: A népjóléti tárca támogatja, hogy a közlekedési kedvezmény korhatárát a nyugdíjasok esetében 65 évre szállítsák le, továbbá kezdeményezi a közlekedési - ideértve a MÁV - kedvezmények komplex felülvizsgálatát. Részben ehhez kapcsolódott: a Pénzügyminisztérium tudomása szerint nincs költségvetési akadálya annak, hogy a lakbértámogatást, illetve a családi pótlékot - amely immár alanyi jogon jár - megkapják az érintettek. Sokak előtt ismertté váltak olyan esetek, amikor a szovjet katonák távozása veszélyeztette — például fegyverek eladásával — a vagyon- és közbiztonságot. A megoldás: a BM utasította a rendőrséget az esetleges törvénybe ütköző esetek felderítésére és megelőzésére. Szó volt arról is, hogy a hit- és erkölcstan oktatása nem lesz kötelező, az illetékes miniszter kijelentését félreértették, bár kétségtelenül közel áll gondolkodásmódjához ez a megoldás. A hit- és erkölcstan csupán fakultatív tárgy lesz, az órarendbe és nem a tananyagba épül be. Hosszabb időt vett igénybe a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal kapcsolatos kérdések táravalása. A hosszúra sikeredett és a kérdéseket megelőző indoklás után annyit lehetett megtudni: az ifjúságpolitikai tevékenység alapja a gyermekéi ifjúsági törvény, valamint részben az önkormányzati, részben pedig az államháztartásról szóló törvény megalkotása, továbbá a szükséges szervezeti egység megteremtése. Ez utóbbi azt jelenti. hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül fel kell állítani egy egységes gyermek- és ifjúságpolitikai titkárságot. Am egyszer s mindenkorra korlátozni szükséges az állami ifjúságpolitikai tevékenységet, amely nem terjedhet túl a pénzforrások megteremtésén és felhasználósának ellenőrzésén. Az Országgyűlés este háromnegyed hatkor tért vissza a közkegyelemről szóló törvényjavaslat korábban félbeszakított vitájára. A további egyórás szócsatában újabb érveket már nem tudtak felhozni a képviselők, így háromnegyed hétkor sor kerülhetett a határozathozatalra. Az Országgyűlés 207 igen szavazattal elfogadta a Szokolay Zoltán (MDF) módosító indítvánnyal kiegészített törvényjavaslatot. Összehívták az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát Szabad György, a Parlament megbízott elnöke június 18-án 10.30 órára összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát. Ezt a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és a miniszterelnök kezdeményezte. A keddi plenáris ülés végén Szabad György bejelentette, hogy a Házbizottság csütörtöki ülésén áttekinti a rendkívüli ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket, és javaslatokat tesz a Parlament elé a napirendről. Értelmezési vita adódott abból, hogy a rendkívüli ülésszakon foglalkozzék-e a Tisztelt Ház interpellációkkal és kérdésekkel. Ezért a megbízott házelnök felkérte az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságát, valamint Ügyrendi Bizottságát, hogy foglaljon állást a kérdésben. Végül bejelentette, hogy június 16-án, Nagy Imre- és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, nemzeti gyásznapunkon Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke katonai tisztelet- adással megkoszorúzza a mártírok sírjait, és az eseményen az Országgyűlés is képviselteti magát. Ezzel a május 24-én kezdődött ülés, és egyben az idei első ülésszak este 7 óra előtt néhány perccel befejeződött.
